Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-17 / 21. szám

2. óidat. Komáromi Liapoit* 1925. február 17. ANITA pipere- és borotvaszappan jóságáról Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. Győződjék meg az dr. t, a Központi Iroda feledhetetlen emlékű igazgatóját. A pártközi vezőrlőbizottság azután Ffachbarth Ernő dr. elő adói jelentése alapján megalkotta tárgyalási ügyrendjét és albizott­ságai ügyrendjének kidolgozására Stilassy Béla dr.-t, Törköly József dr.-t és Flachbarth Eruó dr.-t küldte ki. Ldley Janó dr. nemzgy. képv.-nek a választási bizottságok megalakítására vonat­­kozó javaslatának érdemi részéről legközelebbi ülésén fog tanácskozni a pártközi vazérlőbizott­­s ez alkalommal csupán azt határozta el, hogy az egyes választókerületekben létesítendő választási bizottságokban hat hat tagiági hely fölött a keresztényszocialista és a magyar kis­gazdapárt rendelkezik. Szent Ivány József képviselő indítványára ezután a pártközi ve­zérlőbizottság, a Központi Iroda igazgatójává egyhangúlag Flachbarth Ernő dr. eddigi he­lyettes igazgatót választotta meg, aki meg­köszönve a bizottság bizalmát, ígéretet tett, hogy Petrogalli Oszkár szellemét)sn és az ö intencióinak megfelelően fogja vezetni a Köz­ponti Irodát. Hosszabb és élénk vita után a pártközi vezérlőbizottság azt az elvi kíván­ságát fejezte ki, hogy a Központi Iroda Lo­soncról Pozsonyba helyeztessék át, prágai osz­tálya azonban a jövőben is föntarta*sék. A Prágai Magyar Hírlap politikai irányítását il­letőleg úgy határoztak, hogy az egy bizottság által történjék, amelyben a keresztén« szocia­lista éi a magyar kisgazdapárt elnökei, to­vábbá a lap alapitói szindikátnsának egy kép­viselője fog helyet foglalni. Szent-Ivány Jó­zsef nemzetgyűlési képviselő bejelentette, hogy Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő és hgry Farenc szenátor 1000 1000 kor. adomá­nyaikkal egy Patrogalli-alap létesítését kezde­ményezték, amelyhez az ülésen Nitsch Andor, a szép isi német párt elnöke ugyancsak 1000 koronával járult hozzá. A pártközi vezérlő­­bizottság a Központi Irodát bízta meg azzal, hogy a kezdeményezők óhajainak figyelembe­vételével az alap hovaforditására nézve a legközelebbi ülés elé javaslatot terjesszen elő, A legközelebbi ülés, amelyen a pártközi ve­zérlőbizottság elnökét és helyettesét is meg fogják választani, március 2 án délelőtt 10 órakor lesz Ótátrafüreden. = Szovjetoroszorszáfl hivatalos elisme­rése. A Bohemia Írja, hogy Benes dr. külügy­miniszter már a legközelebbi időben, még feb­ruár hó folyamán fölveszi a diplomáciai össze­köttetést a Csehszlovák köztársaság és Szovjet­­oroszor8zág között, ami azt jelenti, hogy Cseh­szlovákia hivatalosan elismeri Szovjetoroszor­­szágot. Hogy az idézett lap ezen híradása mennyiben felel meg a valóságnak, azt majd a csehszlovák sajtó fogja megerősíteni. Tény az, hogy Banes dr, még a novemberben tartott szocialista kongresszuson bejelentette, hogy mi­helyt Franciaország elismeri a mai Oroszorszá­got, a Csehszlovák köztársaság is megteszi a kellő lépéseket a diplomáciai viszony megkez­désére. — Szociáldemokrata interpelláció a pász­­torlevél ügyében. A szlovenszkói katholikus püspökök pásztorlevele mindjobban foglalkoz­tatja a különböző politikai köröket. A koalíciós pártok között ebben a kérdésben éles ellentétek vannak, amelyeknek erősebb kiéleződését c§­­lozza az az interpelláció, amelyet a német szociáldemokrata párt nevében Wittieh Pál nemetgyülé8i képviselő intézett a kormányhoz. Az interpelláeió többek között azt a vádat emeli a pásztorlevél szerzői ellen, hogy a ki­bocsátott pásztorlevél veszélyezteti az alkot­mányban lefektetett alapalveket és összeütkö­zésben van a rend törvén nyel. Esért a párt erősen követeli, hogy a kormány lépjen föl a pá ztorlevél szerzői és terjesztői ellen és rá­mutat arra, hogy az eset legjobban bizonyítja azt, hogy ez állam és az egyház közötti vi­szony sürgős rendezésre vár. Ezzel az inter­pellációval kapcsolatban a cseh sajtó arról ir, hogy a köztársaság védelméről szóló readtör­­vény alapján a szlovenszkói püspökök és a pász­torlevél kihirdetői ellen az eljárást megindítot­ták.!^ hogy még szenzációsabb legyen a hir, azt is tudói véli, hogy a kormány megvonja a katholikus pipságtól a kon?ruát és a feleke­zeti tanítókat teljesen függetleníteni fogják (?) az egyházi főhatóság alól s ezzel a felekezeti tanító az állami tanítóval ugyanazon e bírálás alá fog esni. Az egyház és állam közötti vi­szony rendezésének kérdésével ii foglalkoznak a cseh lapok és természetesen pártállás sze­rint tárgyalják az ügyet. A cseh néppárt a a legvégsőkig kész megvédeni az egyház te­kintélyét, míg a szociálisták a legradikálisabb megoldást követelik. A kormány félhivatalos német lapja a Pr. Pr. ellenben ujy van érte­sülve, hogy a kongnia megvonásáról szóló híreket félhivatalosan megerősíteni nem lehet, illetékes helyen ilyen szándék nem forog Lnn és nem is tudunk ilyen előkészületekről. = A Times a magyar szanálásról. Az aDgol sajtó legtekintélyesebb orgánuma, a Times hosszú cikkben számol be Magyarország sza­nálásának eddigi eredményeiről, amelyek a lap szerint várakozáson felüliek. Rámutat a cikk arra, hogy Magyarország pénzügyeit szilárd alapokra fektették, a korona sorsát az angol fonthoz kötötték, a külkereskedelem megélénkült, az ipar főllendült. Magyarország talpraáiiitása rohamosan halad előre és bizton remélhető, hogy a sok megpróbáltatáson keresztül ment ország rövid időn belül megerősödik. = A kisántánt konferenciája. Már meg­írtuk, hogy a küant&at külügyminiszterei március hő folyamán újra tanácskozásra gyűl­nek egybe. A konferenciát március 25-én kez­dik meg. A konferencia előtt néhány nappal Nincsics külügyminiszter és Banes dr. talál­kozni fognak. Ejyik bukaresti újság értesü­lése szerint diplomáciai körökben arról beszél­nek, hogy a kisántánt konferenciáját újból elhalasztják. Ennek a halasztásnak az volna az oka, hogy Jugoszlávia és Románia között nézeteltérés keletkezett a kötelező hadiszol­gálatnak Bulgáriában újra leendő bevezetése kérdésében. Románia ugyanis támogatja Cin­­kov bolgár miniszterelnöknek erre vonatkozó kérelmét, Jngoszlávia azonban vonakodik hoz­zájárulni. Hasonló nézeteltérés van a két kor­mány között a Wrangel flotta és az antibol­­sevista blokk megteremtése kérdésében is. . == A kisebbségi jogokért. A népszövet­ségi ligák uniójának kebelében működő nemzeti kisebbségi bizottság határozatot hozott, amely­ben követelik, hogy az 1919 évi békeszerződé­sek értelmében általánosítsák és a legliberálisabb szellemben kezeljék a kisebbségek jogait. Az unió elhatározta, hogy legközelebbi ülését Varsóban 192ö-ban tartja. Nótáskapitány. — Előadták a Kath Legényegyesületben 193-5. február 14-én. — Farkas Imre nevét jól ismeri a komá­romi közönség. Két igen kedves daljátékát (Iglói diákok, Dsbrecenba kéne menni) épen a Kath. Legényegyestilet műkedvelői mutatták be óriási sikerrel. Uj darabjának, a NRáskapi­­tánynak hóditó sikeréről régóta hallottunk már, most aztán, szombat este gyönyörköd­hettünk is benne. Farkas Imre D>brec~nben nőtt fel, éd;s­­atyja ott volt huszárkapitány a hires 2. hon­­vétlhuszárezredaéi. Bizonyosan sok-sok kedves, szép emlék fűzi a költőt az alföldi nagyvá­roshoz. Ezek az emlékek idáig ott szunnyadtak a lelke mélyén, most aztán felébredtek, dal szárnyára keltek és keresik a magyar sziveket, így született meg a .Nótás kapitány“ és mi esik hálásak leh-tünk a szerzőnek, a rendező­nek és a kedves szereplőknek, akik édes álom­ba ringattak bennünket és egy két órára vis­szahozták a régi szép békeéveket, amik nem jönnek vissza talán soha többé. Farkas Imre most is megmutatta, hogyan lehet egyszerű eszközökkel mélységes, igaz hatást elérni. Az alakjai közölt kevés az ops­­rette figura, a legtöbb húsból, vérből való, aranyos szivü, jóságos lelkű igazi ember, A A nótás kapitányt Váry Tóth Istvánt Fráter Lórándró1, a nagy dalköltöről mintázta, de bi­zonyos, hogy a többiek is, a szigora ezredes, az firmest-r ur, Biriska, a kis kantinoslány, Pacal Miska közhuszár, mind élő alakok voltak. A dalait, nótáit, a Nagyerdő zugólombja,sut­togó levelei, mag a löléje boruló cillagos mannybolt súghatták neki. A meséje is, a kis német grófuó és a nótáskapitány nagy-nagy szerelme olyan édes bús, megható. A közönség, amely megtöltötte a színház nagytermét egész este lelkesült és gyönyörkö­dött. Minden igazán stilszerü, hangulatos és bájos volt. A szereplők miudayáj-in szivüket, lelkű­ket adták a darabba. Az est fénypontja ma­gint c<ak R. Moly Margit volt. Az ö játékáról akár egy oldalt írhatnék. Amit szombat este láttunk tőle, az a legtisztább művészet. Majd elragadó pajkosságával, majd bánatos és ismét boldog szeleimének igaz hangjaival ragadott el bennünket. A hangja valami csodálatos szépséggel zengett egész este. Egyik-másik ruhája állomba illően szép volt. — Mindan di­cséretet megérdemel Czirja Rózsiké jatéka. Csupa kedvesség, szeretetreméitóság es báj volt. Az egész lényében volt valami rendkívül kedves természetesség. Sziiy Mancika egy udvarhölgy szerepében nyújtott bájos alakítást. Szép énekét, kiesés táncait zajosan megtapsolták. A nótás kapitány „Hegyi Lajos von, régi, kedves műkedvelőnk. Örülünk, hogy szombat este újra láttuk. Igazán átérezte, átélte nehéz szerepét. És a mi kedves, örökké mókás Pa­­taky Józseíüak tegnap szinte önmagát múlta felül. Alakítása messze felülmúlja a műkedvelő nívót. A,közönség igen lelkesen tapsolts. Ba­logh Miklós az őrmester ur szerepében jó volt, különösen a 3 felvonásban tartotta állandó derültségben a közönséget. Németh Gyula volt a szigorú, de aranyos szivü ezredes. Igen jól játszotta nehéz szerepét. Balogh Kálmán ala­kítása egyik legnagyobb szenzációja voit az estnek. A herceg figuráját kacagtatóbban, kari­­katurázya nem lehetett volna megrajzolni. Első­rangú alakítást nyújtott Bukovszky László i*. Nagyszerűen táncolt, énekeit a közönség na­gyon sokat mulatott a mókáin. A kisebb szere­pekben Németh Lajos, Prágay Miklós, Beszé­des Gyula, Hóvy litván, Horváth Vince, Bar­ger Hedvig, Márkus Irén, Szondra Ferenc, Kreschka Lajos, Praschek József, Eicainger János, Illés Imre, Zsentok Gyula, ifj. Kiss István tűntek ki. Külön említjük meg a bájos, kis Jakab Ilykót, aki Ámor volt. A zenekiséretet a tóle megszokott nagy szeretettel, zenei tudásssal, pontossággal Lóhner József látta el. A hangulatos, szép díszleteket Balogh Miklós tervezte é3 festette. Súgó Kreschka Károly, ügyelő Szántó Bála volt. A szép darabot Király József, az egye­sület lelkes másodelnöke rendezte. A szerep­lők áldozatos munkáján kívül övé ennek a fényes estnek minden sikere. A darab előadá­sának gördülékenysége, a legkiválóbb árnyala­tok finom visszaadása az ő müve. Nagy kö­szönet illeti öt és kedves műkedvelőit. Ingyen a jutalmuk sok-tok fáradozásukért & közön­ség kacagása, szeretete. A Nótáskapitány meg induljon Komáromban is diadal útjára. - h..l..

Next

/
Oldalképek
Tartalom