Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-02-12 / 19. szám
2. oldal. »Komáromi Lapok« 1925. febrnár 12. POLIO szappan OS mosópor a legjobb mosószerek! Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. azt a kijelentést tette, hogy »a köztárs isági elnök a pártok: játékszere lett.« Az elnök kritizálása után áttért a választási törvényre és azt követelte, hogy a választási törvényt oly módon változtassák meg, hogy a parlament kétharmad többség felett rendelkezzék és hogy az államellenes, vagyis az ellenzéki pártok jelöiőlisztái ki legyenek zárva. A gyűlés persze ezt a követelést elfogadta. Mares szenátor urnák kívánsága teljes összhangban van eddigi ismert, elfogult magatartásával, azonban meg a csehszlovák köztársaság választási törvényeinek megyáltóztatásával sem lehetne kizárni teljesen az ellenzéket a választásokból, aztán azt sem lehet biz tositani, hogy a kormáoynak állandóan kétharmad többsége legyen. Tekintsen csak szét a mostani nemzetgyűlésen s akkor látni fogja, hogy olyan álmot kerget, ami soha nem fog megvalósulhatni. Bármennyire is gyü'öli a más nemzetiségüeket, egy olyan áilamban, mint amilyen Csehszlovákia, amely a legkifejezettebben nemzetiségi állam, lehetetlen olyan parlamentet összehozni, mint amilyent Mares és társai szeretnének. Még a legnagyobb erőszak eszközeivel sem. = Konfarenciázik a kisantant. A feisantant iámét szükségét látja annak, hogy konferenciát tartson. A kisantant külügyminiszterei legközelebb március második felében jönnek össze tanácskozásra. Az időpontot arra az időre tervezik, amikor Benes dr. visszaér* kezik a genfi népszövetségi tanács üléséről. = Magyar-csehszlovák tárgyalások. A magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások az „Eíti Kurir“ éttesülése szerint a legjobb eredménnyel folynak. A két bizottság megállapodott abban, hogy a tárgyalásokról közös kommünikét adnak ki. Csehszlovák részről azt kívánják, hogy a csehszlovák textil, vas és bőripar érdekében a magyar kormány enyhítse a beviteli vámtarifa idevonatkozó tételeit. Ezzel szemben Csehszlovákia sem zárkóznék el bizonyos kedvezmények elöl. A tárgyalások mo3t egyes cikkek vámtételeinek megállapítása körül folynak. Ezek a tárgyalások néhány napon belül már befejezést is nyernek. = Világkonferencia Londonban. Londonból érkező hírek szerint egy újibb világkonferencia megtartását tervezik. Az angol kormány Harriot francia miniszterelnök látogatását arra fogja felhasználni, hogy az európai kérdések megoldását előkészítse. Első sorban a biztonság és a határok kérdését vetik föl, valamint a keléti é3 Balkánproblémákról tárgyalnak. Az angol kormány egyik lapja az „Observer“ egész programot közöl a szóba kerülő kérdések megoldásáról. Eizeriat Angolország garantálná Franciaország, B-lgium és Hollandia mai határait, Franciaország és Belgium viszont kötelezettséget vállalnak, hogy augusztus 5-ig kiürítik a Ruhr-területet és a kölni zónát és 1935 ig kivonulnak minden né* met területről. Angolország és Franciaország feladata volna ezután, hogy az európai béke biztosítása végett azonnal hozzáfogjanak a határok rendezéséhez és pedig elsősorban Németország keleti határának revíziójához. = A demokrácia nélküli politika katasztrófára vezet. Thomas Mann, a kitűnő német iró, hossza ideig a konzervatívok és monarchisták irodalmi képviselője volt. A német nacionalizmus kinövései é3 azok a szomorú eredmények, melyek a horogkercsztes mozgalom kilengéseivel jártak, Thomas Mannt álláspontjának megváltoztatására bírták. Körülbelül két évvel ezelőtt egyik □agy feltűnést keltő előadásában nyíltan a német köztársaság mellett emelt szót, most pedig az egyik berlioi lapban a német demokrácia kiépítésének szükségességét hangoztatta. —- A német polgárság — mondotta Thomas Maon — még mindig bizalmatlanul áll szemben a demokrácia gondolatával, amelytől a sajátos német világnézet egységét és szellemi alapját félti. De ez a félelem téves és megokolatlan; a demokrácia nem nyugati filozófia, a demokrácia nagyon jól egybehaugolható a tiszta nemzeti érzéssel és akik még ma is a demokrácia eilen harcolnak, ne felejtsék el, hogy a demokrácia nélküli politika feltétlenül katasztrófához vezet. Sajnos, nagyon jól tudjuk, hogy vannak elemek, amelyek számára a katasztrófa kívánatosnak látszik. De a német polgár nem kívánhatja a katasztrófát s igy a demokrácia kényszerítő parancs mind nyájunk számára. És mert a demokrácia útja az egyetlen lehetséges ut Németország számára, bennefoglaltatik a német nemzeti becsü'et is. Mélyen elszomorító, hogy a német ifjúság éppen az ellenkező és a haza sorsára veszélyes utón halad. Ennek az ifjúságnak fülébe kell ordítanunk: megfordított történelmi párhuzamokkal játsztok! Ismételni akarjátok az 1866 os éveket, j a titkos fegyverkezést s mindazt a romantikát, ! amely ezzel jár. Dj ne feledjétek el, hogy a történelem sohasem ismétlődik s munkátokkal csak a külső, ellenséges nacionalizmust szolgál- j játok. Minden nacionalista választó ma Poincaré javára választ és nincs veszélyesebb ellensége a német politikának, mint ez a nemzetközi nacionalizmus. Veszélyesebb ez az ieternacionáió az annyiszor idézett szociáldemokrata internacionálánál, mert az első, a nacionalista internacio* nálé mindig megújuló, soha véget nem érő világháborút idéz elő s ami ezzel egy, a népek teljes pusztulását. Ne felejtse el a német ifjúság, hogy a nacionalizmustól való elfordulás s a német demokrácia az egyetlen eszköz, amely Németországot újból naggyá és virágzóvá teheti. A dunai konlöttií Ha elgoailAan. — Az osztrák probléma. — Francia-cseh akció Genfben. — Ausztria, mint vezető. — Az antanthoz közelálló előkelő diplomáciai forrás a következőkben világítja meg a dunai konföderáció kérdését. Az osztrák probléma, amely ma a világ közvéleményét foglalkoztatja, különösképpen Közép-Európa sorsát rejti magában. A kérdés tehát csak egyetemlegesen, sz éidekelt államok megegyezésével oldható mag, Ausztriának csak egy baja van, ami azonban az összes utódállamot és az egész Btlkání sújtja: nevezetesen az, hogy az uj határok és vámtarüle tek nem egyszer a politikai ellentétek hatása alatt teljesen lehetetlenné teszik az uj államok gazdasági kiépülését és fejlődésüknek helyes útra terelődését. Ez okból először Párisbttn ver gyökeret a gondolat, hogy ezt-n a bajon csak úgy lehet segíteni, ha az utódállamok valamelyes módon nagyobb gazdasági komplexummá egyesülnek és közös gazdaságpolitikát folytatnak. Mindez azonban nem jelenti, mintha a francia politika a régi kettős monarchiát kívánná feltámasztani, amelyet különben nem Franciaország, hanem a háborús következmények törtek össze. Franciaország kötelességének tartja az utódállamok háborús problémáit minden lehető módon megoldani. Eí okból éppen francia kezdésre, de természetesen a cseheknek, mint az elsősorban érdekelt szövetségesnek, támogatásával a mostani genfi tanácskozás során Ausztria a következő baráti tanácsot fogja kapni: Próbálja meg az utódállamok, igy elsősorban Magyarország diplomáciai képviseleténél azt a tervet felvetni, vájjon hajlandó volna ? és milyen feltételek mellett a gazdasági bajok megtárgyalására a népszövetség védőségével a zöldasztalhoz ülni. Egyúttal meg feladata volna körttlvonalozni az uj szövetség létesülésének feltételeit és módozatait. Éppsn Ausztria, mint a legjobban szorongatott állam volna hivatott ennek az előmunkálatnak a teljesítésére, ami annyival is könnyebb volna, mert a bécsi kormány az utódállamokkal jó barátságban él. Hi a bécá kormány ezzel az élőmunkájával elkészült, akkor a népszövetségnek volna kötelessége előbb megvizsgálni, vájjon a danái államok gazdasági szövetsége a világgazdaság nézőpontjából támogatható e, és hr igen, akkor a népszövetség tanácsa legközelebbi ülésén elhatározhatná a konferencia megtartását és egybehivását. Mindez természetesen ciak jótanáC3 lesz, nem pedig parancs az utódállamok jól felfogott érdekében. Nagy kérdés, vájjon Németországban nem fogadják-e vegyes, vagy éppenséggel ellentétes érzésekkel az uj alakulást, ami a tervezett módon aligha volna hivatva a németek útját Kelet felé egyengetni. Da nem szabad feledni, hogy Ausztria csatlakozásának kérdése ma már nagyobb hullámot nem vet és ha egyes körök komolyan istápolják is a kérdést a nagy tömeg é3 talán a nagytőke is hidegen áll vele szembeD. Ennek az a magyarázata, hogy az osztrák nagyipar a világpiacon szembenáll a német kivitellel és ez & két faktor nem találta meg a helyét egymás mellett. Bécsben nyilván félnek, hogy a csatlakozás életképtelenné tenné a német ipart vagy legalább arra kényozeritené, hogy csökkentse termelőképességét. Ds útjában all az egyesülésnek, a politikától eltekintve az is, hogy a valuták nagy mértékben eltérőek. A csatlakozást tehát el akarják halasztani itt is, ott is. Egyessk a dnnsi konföderációban a csatlakozás sírját, mások pedig éppen ennek egyik lépcsőjét látják. Az utóbbiaknak csak akkor volna igaza, ha az uj szövetségben helyet kapna Németország is, ami azonban az antant akarata ellen, a Naumann-féle Mitteleuropa feltámasztása volna más gazdasági formában, a német militarizmus hatalma nélkül. Viszont mi sem akadályozhatná meg, hogy az uj gazdasági elakulás Németországgal olyan szerződéseket kössön, amelyek annak gazdasági fejlődését ; elősegítenék. Tagadhatatlan, hogy a népszövetség saját j jövendője nézőpontjából is köteles támogatni i minden olyan alakulást, amely a Dana mellett ; Közép jurópi mai szétdaraboitságát megszünj tetné. Lehetséges, hogy Ansziria nem lesz hajlandó a Dana konföderáció kérdésében a kezdő lépéseket megtenni vagy politikai okokból, v»gy azért, mert Bécsben csehszlovák túlsúlytól félnek. Akkor megeshetik, hogy a mostani genfi tárgyalás e tekintetben nem fog újat hozni. Ds azért ezt a programot semmiféle politikai intrika, jöjjön ak Bécsből vagy Bílgrádfcól, nem fogja háttérbe szorítani és hatalmát feltétlenül föl fogja használni, hogy a Duna medencéjében élő nemzetek közös gazdasági munkára egyesüljenek. meinl ó’ FIÓKOK! BRATISLAVA L£r!ncka|KiHitca 7 Széplakit tea 66,> Dunsutc! SS
