Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-02-03 / 15. szám
2. oldal 1925. február 3. »Komáromi Lapok« erősen dolgozó homlokra, arcokra. Kall, a mi az életuntáig ráncát elsimítsa, ami azt kedélyes mosollyá alakítsa, ami a fanyar keserűség helyett kis gondűző mosolyt csaljon a panasztól tikkadó száj szélére. S ez a szórakozásban rejlik a világ számára. Szórakozásban, de milyenben ? Minél szebb a szórakozás, annál ízetlenebbé válhatik különösen a mai modern világ modernül pogány szabadossága mellett. Ha Karnevál hercegtalan látná a sok nemcsak f erdőséget, de Ízetlenséget, mivel a farsang bővelkedik, bizonyára halva születne a világra s nem lenne kedve annyi szép s jó érzelmen keresztül dúlnia. De viszont ha látja a szép, nemes, tiszta szórakozásban kedvüket lelő s abban örömüket feltaláló embereket, akkor bizonyára világgá harsogná: csak így, csak így gondoltam. Csak szépnek, nemesnek, tiszta érzelmekkel telitettnek szeretjük látni a farsangot, a inniatságokat, mert szivünk-lelkünk a szép után vágyik, még akkor is, ha néha-néha a test erére kapva szintén szóhoz szeretne jutni. Ezt a szépat találtak fal a K&th. Lagényegyle» jelmezes estélyén. Tanúságot tesznek erről a városszerte örömtől sugárzó elismerő nyilatkozatok, mely az Egyletben megjelent vendégekből álló nagy koszorú részéről hangzanak el. Nem titkoljuk, némi aggodalommal néztünk elébe a hirdetett mulatságnak, ismerve különösen a szokásos jelmezes esték ferde fonákságait. De aggodalmunk teljesen eloszlott s hslyébe a legnagyobb megelégedés s öröm fogta el még a legsúgorubban bíráló lelket is. A közel száz jelmezes díszes, ízléses, a mai mez nélküli szokásoktól eltérő szolid jelmezekben tündéri látványt nyújtott az Ízlést teljesen kislégitő módon, hangulatosan feldíszített teremben. A legjobban érezte mindenki magát, öröm ült minden arcon estétől reggelig, minden vendég örömmel állapította meg, hogy ily szépnek, kedvesnek nem hitték volna a mindenben sikerültén előkészített s ügyesen megrendezett mulatságot. A legnagyobb dicséret hangján kell megemlékeznünk elsősorban a kedves jelmezesekről, a lelkes táncos gárdáról, a terem díszítésén fáradozó tagokról, a rendezőség nagyon dicsérendő pedánsságáról, a vendégeket a mesés hangulata terembe kalauzoló hamisítatlan lakájokról, & termet egészen megtöltő összes vendégek jóhangulatáról, mindennek hozzájárulása, kedves összetétele eredményezte, egy az emlékünkben még sokáig vissz&csengö, hangulatos, szépen sikerült s minden várakozást felülmúló estély kellemes lefolyását. (H.) BIBÉK. T •m Nem kell a fővárosba menni! ! T mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-u. 11. sz. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsontnélküli hasfüzök és melltartók — orvosi rendeletre is. — Börkeztyűk nagy raktára! — Keztyűk tisztítása és javítása! — Selyem és flór— harisnyák nagy választékban! — 52 í — Vála*’tő Vözgyfllós a ref. egyháznál. A komáromi református egyház február 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor választó közgyűlést tartott, melyen az egyházközség szavazati joggal biró tagjai nagy számban jeleitek meg. A közgyűlést Zsindei^Ferencny.törvényszéki elnök, a presbitérium által kiküldött választó bizottság elnöke vezette, aki meleg szavakkal üdvözölvén a megjelent egyháztagokat, az egyházi törvények rendelkezése szerint fölhívta a közgyűlést, hogy fögondnokot, algondnokot és tiz rendes presbitert válasszon. Minthogy az elnök fölhívására a közgyűlés a választásoknak közfelkiáltás utján való megtartását kívánta, az összes választások eképen ejtettek meg. A választó közgyűlés Zsindely Ferenc elnök javaslatára az egyház főgondnokává Gaál Gyula dr. ny. polgármestert egyhangú lelkesedéssel három évi időtartamra újra megválasztotta, algondaokuak pedig ugyancsak három évi időtartamra P. Nagy Sándor eddigi algondnokot szintén egyhangúan válasz tolta meg a közgyűlés. A megbízatás idejének lejárása következtében megüresedett tiz presbiteri tiszt betöltésére nézve Pap Kovách Elemér ny. táblabiró tett javaslatot, amelyet a közgyűlés szintén magáévá tevén, presbitereknek 12 évi időtartamra ZdndelyjjFerenc nyugd. törv.széki elnököt, Füssy Kálmán gazda, nómzetgy. képviselőt, Bartha János ny. pénztigyigazgatót, Mézes Sándor hajóácíot, Pongrátz Sándor szabóiparost, Marosa György ig. tauitót, Fehér József építőmestert, Tarcsi Sámuel ácsiparost, Török András műlakatost é3 Kelemen Ferenc (uj) bognármestert egyhangúan megválasztották. Pótpresbitereknek ugyancsak 12 évi időtartamra Mészáros Károly ny. árvaszéki ülnököt, Kollár Lajos hivatalnokot, Soós Imre dr. táblabirót, Kathona Sándor ny. táblabirót, Igó Endre ny. adófőtárost, Komáromy Lajos gazdát, Csonka Sándor szabóiparost és P. Nagy Mihály gazdát választották meg. A választások egyhangú megtartása után Zsindely Ferenc elnök őrömét fejezte ki az egyházközség tagjainak harmonikus egyetértése felett és kérte az egyháztagokat hogy higgadbölcsességükkei és. egyetértő magatartásukkal a jövőben is ápolják és erősítsék az egyház bét kéjét. Majd a közgyűlés megbízta az elnököt, hogy az egyház újra megválasztott főgondnokát és algondnokát a legközelebb megtartandó presbiteri ülésen az egyház közönsége nevében üdvözölje, mely után a választó közgyűlést az elnök bezárta. — Előléptetés. Dr. Molnár Jenőt a VIII. fizetési osztályba torozott komáromi törvényszéki bírót a VII. fizetési ozztályba torozott ügyésszé léptették elő. — A Ref. Ifj. Egyesület vallásos estélye. Rendkívül tartalmas és szép műsora vallásos estélyt rendezett febr. 1-én a Ref. Ifj. Egyesület a Kollégium nagytermében, melyet a közönség zsúfolásig megtöltött. Zsemlye Lajos a kálvinizmus, mint társadalom-formaló erő címen tartotta meg előadását, amelyben vázolta a világháború utáni Európa szellemi életét s mint annak jellegzetes életére mutatott rá a kiélezett világnézeti harcra. Ezután egész részletesen kifejtette a kálviDizmuenak, mint világnézetnek átalakító hatását a társadalmi élet legkülönbözőbb területein: a politikában, hol a demokratikus állami berendezkedésnek vetette meg alapját és lehetetlenné tett« az abszolutisztikus uralmat a gazdasági szociális élet területén, ahoi a tőkéről vallott felfogásával nagyarányú gazdasági fejlődésnek nyitotta meg az útját a tudományos él*t területén, ahol azon felfogásával, hogy Isten általános kegyeim* alapján a knliura minden ága isteni kijelenté?, fahát annak továbbmüvelésa nemcsak jog, de határozottan kötelesség is, az njkori tudományos élet fellendülésének vetette meg alapját. Megemlékezett az előadó részletesen arról is, hogy Európa különböző országai számára mit jelentett a kálviuizmus, a magyar közéletben, vele kezdődik a nemzeti knliura. Szólott a kálvinizmus központi nagy theologiai tételéről a predestinációról, mint az egyéni és társadalmi élet átformáló örök aktivitás forrásáról. — L Schitfce: Tarantella c. darabját játszotta zongorán Petrocsy Ids, ki szép játékával bensőséges perceket szerzett a hallgatóságnak. Váradi Antal: Az utolsó tor c. versét adta elő rendkiyül kellemes, megnyerő hangon a komoly átérzéssel Czirok Béla. A Petőfi a Hortobágyon c. melodrámát: Kiss Gyula, Mészáros László és Antal József ed^ák elő, kiknek nívós, öSBzhaogaatcs szép játéka s szavalata a közönség teljes tetszésével találkozott. Finoman és kifejezően szavalta Szabolcsba két kis bájos versét Kelemen Klára. Tóth Kálmán komoly motívumokban gazdag tartalmú hegedű játéka, Mészáros László kitűnő zongorakiséretévei fejezte be a szépen sikerült estély kisérő műsorát, malysek méltó kimélyitője volt Ga> lambos Zoltán theologi&iíag gyönyörű, szépen, szemléltetően kidolgozott, építő gondolatokban gazdag, lelkeket megragadó biblia magyarázata az Isten imátlásáról. Győződjék meg az 766 pipere- és borotvaszappan jóságáról Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. Farsangi naptár. (Mulatságok, előadások) Február 7. Diákbál a kultúrpalotában. K. A. C. Karneválja a Vigadóban. Február 8. Komáromi Iparoskör farsangi estélye. Katolikus este a Kát Legényegyletbe». A tűzoltók ésmentők karneváljaaVigadóban Február 14. A Dalegyesület estélye saját helyiségében. A Komáromi Jóbarát Kerékpárkor bolond _ estélye. Február 16. Kát. Énekkar dalestélye a kultúrpalotában. A rokkantak bálja a Vigadóban. Február 21. A dohánygyári alkalmazottak bálja. Aranyember előadása a kulturp. Február 22. Jókai Bál a kultúrpalotában. Február 24. A K F. C. jelmezbálja a Vigadóban. Február 28. A festőiparosok bálja. Március 1. Cigánybál a Vigadóban. — Nyugdíjazás. A vezérpénzügyigazgaíó Csikós József turóczssentmártoni pénzügyi irodaigazgatót 37 évi szolgálat után, amelyből 24 évet Komáromban töltött, folyó évi febr. hó elsejével saját kérelmére állandó nyugállományba helyezte. — Előadás Jókairól. Szép számú ég előkelő közönség előtt tartotta a Jókai Egyesület III szabadoktatási előadását. Jókai Mórról a KulturpatoU nagytermében. Ez alkalommal dr. Berta Orbán bencés főgimnázinmi tanár tartott igen szépen átgondolt, megszerkesztett és alapos tanulmányra valló lelkes előadást, Jókai mini politikus címmel. A dísztermet egészen megtöltő hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta a lebilincselő, szivet, lelket magával ragadó szép előadást, amely visszavezetett a márciusi nagy nagy napok lángoló tüzéhez, a a leigázott szabadság szomorú napjaihoz, a bnjdosók lehangoló idejéhez, majd a derengő hajnalhoz, mindenhová, ahol Jókainak, mint politikusnak szerep jutott. A iudós előadót szép előadásáért zajosén megtapsolták és sokan gratuláltak neki. Utána Ivánfynéj Ackerman Ilona zongoraművésznő zosgoraszáma következett. A bájos művésznőt meleg tapssal fogadba a közönség, amikor a pódiumon megjelent. A tőle megszokott művészi tökéllyel játszotta el Grieg Szonátáját, megkapó átérzéseel. Az 5rökbec:ü mü minden szépsége érvényesült a művésznő kiváló játékában. A nyújtott művészi élvezetért zajos tapsokkal jutalmazta a müértő közönség a bájos művésznőt, akit többszőr kihívott a közösség zajos tapsvihara. — Adomány a Jókai ünnepélyre. A közeledő Jókai centennárinmi ünnepségek költségeire Csekey Jánosné nrhölgytől Ógyalláról 40 K t. Vöröss Ede úrtól Csallóközaranyosról pedig 25 K t kaptunk. E szives adományokat hálásan köszöni a Komáromi Lapok szer*
