Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-27 / 12. szám

f>2« jtnnár 27 B Komaromi Lap»fc* 3. fejezi be, hogy az egyház ellenségei ledönt­­hetik a keresetet, de ez aj fényben fog fel­ragyogni a lömig k előtt, nwt auu-k élete örökkévaló. Z jós tapsokkal ado't a hallgató­­lég kifejezést a szép előadás felett érzett tettzésének. M-jd Át asztal alatt című bohózat elő adása kaeagiatta m-g a kö öoséget, amely igen sokat tapsolt a kitűnő szer plöknek, akin aek torában P t-ki József, a darab sz r/őj és r ndezöh, Btkovszti László é< Er »ka Károly, a hölgyek k.Vfl Bijkay Has, Czirj* Rózsi, Teofil K milla és Sz»*lay Mariska arat­tak m-gárd»m*lt tapsokat. A végső szám a főgimnázium kitüuö ze­nekaráé volt. m»ty zama os magyar nó ákat adott elő Mihola Gyntzi vezénylete alatt. A nép szerű zenekar, m-lynt-k ez a második fellépése volt, annyi tap ot k pott,, hogy háromszor is m*g kellett ismételni« darabjait és átadásokat muzsikálnia. A közönség • gy minden izében sikerű t est emlékével oszlott e ét. SPORTEMBEREK az első díj elnyerését csakis a világhírű ALPA MENTHOL sósborszesz napi használatának kő szöubetik. Az erő, ki artás és minden időjárással szemben valóollenállő képesség, valamint az < ! energia, mindezek a kitűnő és valódi ALPA Menthol- sósborszesz napi használatának be­bizonyítható eredményei. E dolog t rmé-se­tében fekszik tehit, hogy egy »vil gos «lm-« nem vesz más gyártmányt, mint a valódi ALPÁT Mindenütt kapható. Ára 5.50 Ke a» f Komáromtól—Jaffáig. Irta: Darida Zoltán. (Folytatás.) Megnyitotta az I. osztályú várótermet, ahol már Anonym szobor pózban egy hölgy ült. Fanyar vénkisasszony arccal fogadott, mint zavaró körülményt s köszönésem is, csak pin­csije viszonozta. Azon boldog tudatban huzóckodtam ősz sze, az egyik sarokban, hogy a húszból, leg­alább két korona értéket lealszom, Na persze, csak gondoltam, talán az a hölgy is hasonlót, de az aranyos istenkének nagyon jó szive van, sokakat megsegít, utoljára beleseg’tette az egész várótermet így aludni, még egy osztrák korona árát se tudtam. Lett is olyan aranyos jó kedvem, mint a sarki fűszeres honpolgár­­iámnak, mint mikor a kilencedik leánya szüle­tik és csak néggyel tud hozományt adni. Már reggel nyolc órakor sürgettem a tíz­kor induló vonatot, az illetékes faktorok leg­nagyobb gyönyörűségére Ügy tizenegy után végre mégis elindultum Ócska, kehes masina húzta tempós lassúsággal a rozoga kocsikat. A lassúság olyan hivatalos udvariasságból ered­het, mert a hatóság úgy is tudja, határ előtt mindenkinek van valami elrejteni valója. Ehhez pedig idő kell. En is átszolgáltattam egy doboz hazait egyik ütitársamnak, ideiglenes tulajdona ‘gyanánt, mert ‘hát a XX. századbeli magasröptű kultur Európában vagyunk, ahol az ember, ha eg^ik kalitkából a másikba megy az is meg­van szabva hány szem kendermagot szabad átvinnie. Ázsiában máskép van, na ja, de ott még barbár viszonyok uralkodnak. A "határnál szerencsénkre jóindulatú bácsi volt az Illetékes tisztviselő. Csak szóval érdek­lődött : nincs-e ez ? nincs-e az ? közbe diplo­matikusan összenéztünk, megértőén. Hogyha mar az állam urai megalkották nagy bölcsen ezt a középkorba illő rendszert, nem muszáj azt úgy végre is hajtani. Kis emberség kell s elviselhetővé lehet tenni a nyűgöt így hamar túlestem a formaságokon s nemsokára már Osztrák földön robogott velünk a vonat Becs felé kezdett élénkülni az élet Mind­több és több lett az utas; főleg asszonyok tö­mött hátizsákokkal A környéken vásárolták össze a családjuk részére szükséges élelmiszert. Fáradtak, megtörtek voltak. Arcukról leritt a mindennapiért folytatott nagy küzdelem. Nem zúgolódtak, megadással viselték sorsukat, mint abiknek mindent meg muszáj tenni, ami lehet­séges — a létezésért. Megérkezésünkor gyor­san hagyták el a pályaudvart, siettek szanaszét a villamosokhoz. Csak én maradtam egyedül árván. Kihez forduljak ? Kellemetlenül ébredtem — az ide­genben az elhagyatottságra. Mily nehéz volt megmozdulni! Ä nyelvet se bírtam eléggé. Ugyan tanultam valamikor, azaz hogy tanul­nom kellett volna, de a német órák alatt min­dig a 48-as érzelmeim, fogtak el amit meg nádpálcával segítettek belém, bizony az ahogy jött, úgy e!is párolgott. Csak estefelé, sok szaladgálás után tud­tam lakáshoz jutni. Ahoz is egy öreg ősz hor­dár magas pártfogása mellett, akivel nagyne­­hezen megtudtam értetni magam. Jóakaratuan bandzsított rám, hogy érti. Pedig félre értett. A hotel neve maradjon homályba — jobb igy. Kopott volt, öreg volt, csak a szobaasszony volt fiatal Drága is volt a hotel, azért nagy forgalomnak örvendett, sőt túl nagynak. Alig lehetett aludni miatta. Pedig edzett idegekkel rendelkezem, mert Pesten sok mindenhez hoz­zászoktam, de . .. Másnap reggel nekiindultam nagysietve megkeresni a Cirkusz uccát. Ugyanis ott székel a Palesztina hivatal. (Igazán ott van.) Útközben a már szerzett tapasztalatok alapján fölfegyver­keztem osztrák koronákkal, gondoltam, sose árt. (Milyen igazam volt) Végre megtaláltam a bureant. Bemutatkoztam az illetékes faktornak s elmeséltem mi járatban vagyok. Mikor tudo­mást szerzett keresztényi voltomról, egyszerre elámult az egész hivatal és lön két percig néma csönd a bécsi Palestine Amtban, az Ur 1920. esztendejében. Utána nagyon udvariasan és kedvesen kezeltek. Mesélt hosszabban az egyik, én meg nagy figyelemmel hallgattam ne hogy azt gondnlja, hogy olyan szamár vagyok, aki még németül se tud (Leider mégis megtudta) Végül megkértek, hogy délután legyen ismét 1 szerencséjük, legyek ott az orvosi viziten. És távoztam, mint Napoleon Marengából a csata után Délután, ígéretemhez híven megjelentem, csak az orvos nem. Várakoztam sokad magam­mal, ami nem volt a legkellemesebb. Két rusz­tikus kinézésű kaftános lengyel veszekedett, azaz csak vitatkozott, hadonászva, mintha a kezükkel is segítenének megértetni magukat. Néha mindkettő egyszerre beszélt, anélkül, hogy egymás szavára figyeltek volna A örütállók­­nak tetszett, ugratták őket, egymás ellen hec­­celték, ha csillapultak, azok meg a szamarak tovább folytatták a kakasviadalt. Az orvos csak nem jött s nékem már olyanféle gondolataim jöttek, mint szent Pál az oláhoknál. Azonban figyelmeztettek, hogy van még egyéb elintézni való is, miit az orvos. így kiváltottam a fer­tőtlenítő bárcát, fertőtlenités nélkül, csak fizetni kellett. Elintézték a tartózkodási engedély ügyét, a visum meghosszabbítást, ott se kellett lennem, csak természetes : fizetni Aztán fizettem még, hogy miéi t, már nem tudom. Teremtő uccse ügyes emberek azok ott Bécsben 1 Kijövet, vé­­letlenség folytán apró betűs írást vettem észre a falon: „Lasciate ogni speranza, voi ch’entrate". Hogy kerülhetett oda, nem kerestem, habár elég érdemes Én mementónak vettem s azóta se látott a Palestine Amt. Pár napot vett igénybe ügyeim elintézése. Nappal szaladgáltam, hajóstársaság, meg egyéb hivatalokba, estérikint meg elvegyültem Bécs zajos uccai életébe. A népesebb utakon magyar újságot is árultak és sokkal több magyar szó ütötte meg fülemet, mint remélni mertem, i Már nem éreztem magam annyira elhagya­tottnak se. Uj horizont kezdett derengeni élőt tem : az egyedüllétből merített lelki erő. Harc a tömeggel szembe — morálisan, minden se­gítség, minden támasz nélkül — a létezésért. A —- létért való küzdelem — fogalmát most­már nemcsak megértettem, hanem átérezni kezdtem. S ebből kifojólag, az uj fénysugár mely telkembe bevilágítani kezdett, a népteien uccákra terelt, ahol visszakattogott cipőim ko­pogása. Éhesen vetettem magam a témára, boncoltam, vizsgáltam, mint csillagász az ujo­­nan föltűnt üstököst. Már lappangott bennem ezen érzés régen, a harctértől kezdve, de csak most tört elő. Éreztem, hogy eddig, az iskolában is, meg jó magam is kacsa módra tömtem magam mindenféle észcsiszoló, szépenhangzó tudomá­nyos dolgokkal s egyedül csak a lélekkel nem törődtem Se én, se más Még a tisztelendő lelkiatyám se, mert az is csak a célokat az értelmeket magyarázta a katakizmusból. Az agyamnak magyarázott és nem a szivemnek- Pedig Jézus tanításai a sziveknek szól, mert csak ez adhat boldogságot. Az agyakhoz Sopenhauer beszél. Hogy nincs sok köszönet í benne, az ma már nem kérdés. Egy modern enciklopédia a fejünk anélkül, hogy a lelki ér­zékekkel törődnénk. Érezni naiv, ostoba dolog, sőt nevetséges; legalább igy mondják. Mind­untalan egykalap alá foglalják az érzékeny, a gyengéd fogalmát a beteges érzelgősséggel. Kinevetik, kicsufolják azt akinek lelke, szive van, de azért, hogy eleget tegyenek tudatalatti moráljuknak, szentté avatják halála után azt, aki érezni és szeretni mert s szobrot emelnek köl­tőiknek ezen álmodó rajongóknak. Tisztán láttam, hogy boldogságunkra csak ; az bir absulut értékkel, amit nemcsak megér­tünk, hanem át is érzünk. Ezáltal nemesedünk nemzedékről-nemzedékre, mert az érzelmi huT lámok öröklődnek, mig az értelmiek nem. Ezek újból születnek és fejlődnek minden halandónál. Eddig én is mily szerencsétlen voltam. Mindent csak megérteni akartam, anélkül hogy az átér­­zésre is gondoltam volna. Itt tettem az első lépést a nyugat regis­­tráló észvilágától, a kelet érző lelkivilága felé. D algáim elintézése után enyém lett Bécs. Sorra jártam a szebbnél-szebb képtárait, mú­zeumait. Mondhatom: volt mit nézni Gyönyör­ködtem sok szép épületen, különösen a Szent István templom gót művészetén Érezni lehetett a volt császárváros diszkrét fényét. Igaz, mélyen megtompitva, mert a kolosszus béna volt Látni lehetett, hogy a világváros tulnagy a kicsiny Ausztriának. Ipara állt, sok volt a munkanél­­küh, mig a kereskedelmi élet elég forgalmas volt. (Folyt köv.) Farsangi naptár. (Mulatságok, előadások) :, . A husiparosok bálja a Vigadóban. A J. E. Sz. 0. álarcosbálja a kultúrpalotában. Dé'után 8 kor Julis a Kultúrpalotában; Magyar bál a Vigadóban. Aarcos bál a kát. Legényegyletben. Diákbál a kultúrpalotában. K. A. C. Karneválja a Vigadóban. Kom aromi Iparoskör farsangi estélye. A Nótáskapitány bemutatója a Legényegyl. A tűzoltók és mentők karneválja a V gadóban A Dalegyesület estélye saját helyiségében. A Komáromi Jóbarát Kerékpárkör bolond estélye. Kát. Énekkar dalestélye a kultúrpalotában. A rokkantak bálja a Vigadóban. A dohánygyári alkalmazottak bálja. Aranyember előadása a kulturp. Jókai Bál a kulturpalo'ában. A K F. G. jelmezbálja a Vigadóban. A festőiparosok bálja. Cigánybál a Vigadóban. Január 31. Február 1. Február 7. Február 8. Február 14. Február 16. Február 21. Február 22. Február 24. Február 28. Március 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom