Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-10 / 83. szám

8. old»*. tárvonal kijelölése következtében mutatkoznak és aszal összefüggésben vannak, azon célból, hogy az i'yen módon szerzett adatok alapján kellő időben a határon levő jogi kérdéseket mindkét állam kormányai rendezhessék. Hogy tisztában legyenek aziránt, miféle gazdasági kérdésekről lesz szó a tárgyaláson, példaként Mhozzuk a következőket: r. Vízjogi ügyele (a határszéli folyóknál), talajjavító berendezések, vizitársulatok ügyei, amennyiben érdekeiket a batármegállapitás érinti; vízvezeték, villamos telepek, amelyek használatára az államok egyike vagy másika rá van utalva. 2. Tagosítást, vadáseaii, halászati jog­ügyek a batár-zéli zónában. 3. Közös közlekedési ügyek (utak, ország­utak, hidak, azok használata és fenntartása esetleges idevonatkozó vámjogok). 4. A lakosság gazdasági ügyei. Az 1—4 pont alatt felsorolt összes kér­dések, amennyiben szokat keresked-Imi vagy egyéb állami szerződés még nem rendezte. Esetleges későbbi félreértések kikerülése végett ajánlatos a tárgyalásnál az összes ide­vonatkozó kívánságokat és kérelmeket írásbe­liiig beterjeszteni a bizottság vezetöjésaek, hogy ezeket eredetiben csatolni lehessen a felveendő jegyzókönyvhöz. A határ kiigazításra irányuló kérvények elvből nem eshetnek tárgyalás alá. Amennyiben hasonló kérdések mégis beterjesz­­telnének, azok felülvizsgálása, jóváhagyása vagy pedig elutasítása kizárólag a csehszlovák és magyar határmegállapitó delegáció jogkö rébe tartozik. Az ilyen kívánságok azonban a határvonalnak csupán lényegtelen megváltóz­­tatására vonatkozhatnak, azaz általában csakis egyes parcellák jetidnek számításba. Ezen politikai bizottsági határszemléhez hivatalosak: az összes állami és önkormány­zati hivatalok, az állami és magánvállalatok hivatalai, az államhatár szomszédságában fekvő telkek tulajdonosai és az összes közvetlen ér­dekeltek, különösen a vizi jogok tulajdonosai, a viztársulatok képviselői, a vadászat és ha­lászat tulajdonosai a határterületen, stb., ameny­­nyiben érdekeiket az államhatár megállapítása érinti. A határszéli birtokok egyes birtokosai a bizottság jövetelét vagy a saját földjeiknél, vagy pedig a p ogram.f baa megjelölt összejövetel he­lyén várhatják, azaz: amennyiben a száraz határt illeti. A Dunán való határbejárásoknál ajánla­tos, ha ezen érdekeltek, valamint a hivatalok képviselői & bizottság megérkezését a tárgy­­sorozatban feltüntetett valamelyik kikötő he­lyén várják be. A magyar honosságú köz és magánérdekeiteket a bizottsági határszemléről saját hivatalaik fogják értesíteni. A határmeg­­állspitó bizottság cseh-szlovák és magyar de­legációinak közös megállapodása ezen politikai határszemle vezetésére: A) julius 23. és 26-án a Cseh-szlovák áh lám, részéről Rousek József mérnök, miniszteri tanácsos kapott megbízást; a magyar álla­mot pedig Tánczos Gábor altábornagy fogja ezen hivatalos működésnél képviselni. B) julius 24. és 25 én a magyar állam ré­széről T&nczos Gábor altábornagy ur kapott megbízást; a csehszolovák államot pedig Rou­sek József mérnök, miniszteri tanácsos fogja ezen hivatalos működésnél képviselni. Tárgysorozat: 1. Julius 23-án 8 órakor csehszlovák résztvevők összejövetele Csehszlovákia—Ma­gyarország és Ausztria hármas államhatárán. Az államhatár bejárása azon helyig, ahol az államhatár a Dunába lép. Bejárás után jegyzőkönyv felvétele „Antónia udvaron“ (Je­­aifcev, Antonien hof). 2. Julius 24 én 6 órakor hajón Bratisia­­vából a bizottság résztvevőinek elindulása a D,D.8.G. kikötőjéből. A hajó kiköt: a) a csehszlovák parton: 1. Gutoron (nevezett köz­ség alatt a régi folyamágban); 2. Körtvélye­­sen (a régi hajóállomáson); 3. Vajkáu (a „ku­tya dűlőnél“); 4. Bősön (régi rendes hajóállo­máson); b) a magyar parton: 1. Oroszvár— Duoacsuny községek határán; 2: Denkpáion (Vajka Süiy községek határán); 3. Kisbodakou ; 4. Lipőton. 3. Julius 25-én 6 órakor a bizottság résztvevőinek elindulása hajón a bősi hajóál­lomásról. 4. A hajó kiköt: a) a csehszlovák par­a Komáromi Lapok« ton: 1 Szap községnél; 2. Medve községnél, az átkelésnél; 3. Kolozsném&n a hajóállomáson ; 4 Csallóközaranyoson a „Nagyiéi-pusztán“ túli gátnál levő őrházuál; 5 Őrsuj falunál a „Da­rányi“ pusztánál; 6 Komáromban a kikötőben; b) a magyar parton; 1. Ásványon az „Árva­sziget“ régi partján ; 2. Csárdánál, szembe Medve községgel ; 3. Szögyén ; 4, Gönyüo; 5. Ácson (a malomnál); 6. Komáromban (Koma­­rom-Ujvároson). 6. Julius 26 án 6 órakor hajón a bizott­ság résztvevőinek elindulása a komáromi ki­kötőből. A hajó kiköt: a) a csehszlovák parton: 1. Harcsás pusztánál (a 107-es magassági pontnál); 2. ízsa községnél; 3.Danaradványoa (a hajóállomáson); 4. Duuamocs községnél; 5. Karva községnél; 6. Ebed községtől délre (a védgát őrházának közelében); 7. Párkányon ; Kovác/paiak hajóm- gátlónál; b) a magyar parton : 1. Ö Szöny községnél; 2. Danaalmá­­sou; 3. Sütíőn ; 4 Piszkén : 5. Nyergesujfain­­nál; 6. Tátin (a széafelvevó állomásnál); 7. E-iztergomban; 8, „B-.sahirc“ vendéglőnél az Ipoly torkolatával szemben; 9. Ssobou. A cseh szlovák magán- éí közérdekeitek- Ü nek, i'letöleg a cseh szlovák hivatalok képvi­selőinek tetszésére bizatik, hogy a bizottságok a fenn említett kikötök melyikében időzzenek, ahol Írásbeli kívánságaik és követelményeik átvétetnek s egyúttal jegyzőkönyvbe foglal­tatnak. Azon esetben, ha a magyar parton lévő s fenn emlitett kikötőhelyek, tekintettel a helyi viszonyokra, a Crsh szlovák résztvevők szá­mára előnyösebb fekvé-üsk voln&aak, kívánal­maikat ezen kikötőhelyen is beterjeszthetik. Ugyanaz érvényes a magyar érdekeltekre nézve is, amennyiben a csehszlovák oldalon lévő kikötőhelyeket illeti. Hogyan ütöttek e! 200 magyar váiasztőt a választói jogtól? A járási felszó!amlási bizottság ülése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — julius 9. A járási feiszólamlási bizottság ^szerdán tartotta ülését dr. Fodor Adolf szoigabiró, a járási főnök helyettesének elnöklete alatt. Az ülésen a cseh pártok három képviselője és egy öreg gátai Csánki párti vettek részt a kormány pártjai részéről, míg a magyar pártok közül csak a keresztény szocialista párt és a jogpárt képviselői: dr. Alapy Gyula és dr. Haás Márk jelentek meg. A magyar kisgazdapárt, a magyar szociálde­mokrata párt és a kommunista párt nem képviseltették magukat és igy a kormány­pártok voltak többségben. Az ülésnek a lefolyása összetételéhez hí­ven folyt le, úgy, ahogyan még Komáromban nem tárgyaltak soha ülé­sen, amióta az 'óreg megyeházán ülések vannak Dr. Fodor bejelenti, hogy 269 reklamáció érkezett be, valamennyi Komáromból, ezeket csoportosította; 39 választónak felvételét java­solja, ezek közt van körülbelül 20 ma­gyar, a többi csehszlovák választó. A felvett választók közt van néhány ko­máromi őslakos. A Rákóczi-utca 24. sz. ház lakóit kifelejtették, ezek közül felvenni javasolja Ipovitz Eodre és Eodrénét, özv. Gruber Lőrinc­­nót, fiát Gruber Lőrincet, aki illetőségi bizo­nyítvánnyal igazolta itteni leszármazását és ál­lampolgárságát, nem említi a szükszavn névsor. Dr. Alapy ezt kérdés tárgyává teszi és hivatkozik arra, hogy személyesen adta be ezt a felszólamlást és az illetőségi bizonyítványt. A többség szavaz. Az elnök valamit beszól cseh nyelven, a cseh bizottsági tagok bólintanak. — Maga is szavaz? — kérdi az öreg Csánky bácsitól dr. Fodor. — Én is szovadzok. — A többség elfogadja, jelenti ki az elnök. Azután felolvas 70 80 nevet, ezeket mi­vel nem igazolták állampolgárságukat Babosán András és Vrkocs Rudolf indítványára törölni javasolja a választók sorából. Mind őslakos Komáromban, harminc-negyven éve iáknak itten. — Ezek nálnnk a kü fő di idegenek listá­ján vannak nyilvántartva, jegyzi meg az elnök. Dr. Haas és dr. Alapy a névsor egyénen­­kint való tárgyalását kívánják. A többség szavaz és az elnök kimondja a határozatot, hogy a 70 választót törölte a névjegyzékből (köztük dr. Földessy József képviselőt is) Dr. Alapy: Tiltakozik ez ellen az Öuké­­nyes eljárás ellen. Elnök: Polémiának nincs helye, a több­ség nem kívánja. Dr. Alapy: A törvény kívánja. Elnök: Megvonom a szót. Megvonom a szót „önöktől Miutáu megint következett 70 név, ezeket a magyar pártok kívánták felvinni, mint kiha­gyottakat. Dr. Haas: Egyénenkénti tárgyalást indít­ványozok. Elnök: Nam lehet. Már határoztunk. Dr. Haas és dr. Alapy: Tiltakozásukat jelentik be. Elnök: Önöktől megvonom a szót. Dr. Alapy Gyula kérdést tett, Uogy tilta­kozásukat jegyzökönyvba veszia-o? Dr. Fodor újabb szómegvonással válaszol, amire dr. Haas Márk felveti a kérdést, miért is tárgyalunk to­vább? És a két felesleges képviselő távozván, szűk családi együttsében 20 perc alatt töröltek 209 magyar választót a névjegyzékekből. Az ügynek hossza folytatása lesz. 1924, július 10 i Fajok kaita a Mmt éíéul ! Tamaro Attilió, a milánói „Sacolo" kiváló : publicistája egyike azoknak a küdö.di szocio­­‘ tónusoknak, akik b.hatóan foglalkoznak a bo­nyolult középeurópai problémával. A„Secoio“- hasábjain megjelent cinkéi méltó feltűnést kel­­: tettek s a „Slovak“ több alkalommal ismer­tette mindig érdekes véleményét. A jelenleg Bécsben tartózkodó olasz po­­' lltikns nemrégiben hatalmas tann mányi irt | „Fajok harca a Danamenti Európában“ címmel. ; Kevesen ismerik ezt a könyvet az utódallamok í területén. Pedig a könyv épen az utódaii&mok j viszonyaival foglalkozik és megérdemli, hogy | foglalkozzanak vele és tanácsait megszívleljek.- A könyv velejét maga a szerző ismerteti a > „Secolo“ hasábjain. — Van egy Középéurópa a térképen — ! mondja — amely a békeszerződések által ki* I szabott határok között él s van másik Közép­­jj európa, amely a korlátok alatt és felett léleg­­| zik lázas mozgalommal. Az egyik csak látszat, : üres maszk, melyet a francia és szláv diplo­máciai művészet formáit ki, a másik azonban valóságos eleven élet, amelyet még kevesen látnak, pedig ez az élet harcol, remél és két­ségbeesik a látszat mögött. — Az egyik a jelen pare képe, a másik jövő előkészítője. Az emberek, sajnos, csak az elsőt látják, a puszta látszatot, mely egy jól rendezett Középeurópát mutat a bekediktáiu­­mok után. A látszat szernt Ausztria mozdu­latlan, politikáját megemészti a belső gazda­sági krízis. Csehszlovákia francia és olasz erőktől alátámasztva virágjában van; Magyar­­vrszágon a Népszövetség áldó keze nyugszik; Bulgária mozdulatlanul tapad arra a kis szeg­letre, amelyet számára kijelöltek. Pedig nem igy van. E nyugodt látszat mögött eleven, tüzbenégö élet rejtőzködik, & kulisszák mögött semmi sem csendes, semmi sem nyugodt, szenvedélyek lobognak ijesztő lánggal, elszánt erők gyülekeznek, osztódnak. S a jámbor európai polgár, elbódnlva a hiva­talos nyilatkozatoktól, mind erről semmit sem sejt. Pedig már viharszag van a levegőben s a diplomácia komédiája mögött a háború ví­ziója lebeg. — A fajok harca mindenfelé ég: Közép - európa kis népei más elhelyezkedésen, más tömörülésen dolgoznak szívós kitartással. Ausztria hallgat évek óta, de ahogy erősödik gazdaságilag, úgy nó állami és nemzeti lété­nek nagy problémája. Csehszlovákiában a fajok harca elérte a | tetőpontját. A prágai kormány kérlelhetetlen * erőszakkal akarja letörni a szlovákokat, né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom