Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-08-02 / 93. szám

4. rfdrl >684. uagnsztns S. AI»>fvfJuls ár. mondott nagyka.ásu besei­tet u egy bili eólvagyeuról, a papképzésról áa viharos helyeslés msllett fájlalté ki, kegy aaiért van aa&kaAga a magyar katolikusoknak magyar p»pokra. Az olnsmxetietlsnitós eile» kall küzdenie a megyaraigaak 6a hitéhez való ragaaakaáiaa is ennek egyik katalmaa támasza. Dedinszky Miklós (Bilorkeizi) a magyar katolikus tanítóképzésnek is a megvalósítandó programba rali felvételét kiviaja általános helyeslés közben. Holocii Dénes, F&ssy Linzié, Gyapay Báe ár., Letocha József (GUlánta), Irdiai Király (Bátorkeszi), Brestyák Sándor (Somorja) igán életrevaló javaslatokkal szol­gálnak a kiküldendő központi bizottság műkö­déséhez. Főleg Breatyák indítványa igen je­lentőségteljes a túltengő állami befolyásnak ellensúlyozására a katolikus iskolák terén is­kolai missziók megszervezése utján. Roman Béla a katolikus tanítók maga­tartását teszi szóvá. Végül Stüllő Géza gyújtó szavaival zárult be a mindvégig teljes tárgyilagos színvonalon mozgó vita, mely lekötötte a nagyszáma hall­gatóságnak figyelmét. Állandó bizottság, A katolikus magyar egyházközségek ál­landó központi bizottságának tagjaivá meg­választotta az értekezlet a kővetkezőket: Bittó Dénes (Sirosfa), Bartal Ferenc (Etrekarcaa), Dóka Sándor ny. főszolgabíró, Haiczl Kálmán ár. (Szlgyén), Kmosko Béla dr. (Léva), Ko­­perniczky Ferenc nagyprépost és szenátor (Po­zsony), Kürthy István (Kolta), Liszkay Sán­dor (Nsgymagyar), dr. Majer Imre apátplébános (Komárom), Noszkay Ödön dr. (Érsekújvár), Ochaba Ágoston dr. (Pozsony), Ozoray József dr. (Érsekújvár), Pongrácz Pál, dr. Poór Gyula (Szenei), Richter János (Ipelyszakállas), Pal­­kovieh Viktor nemzetgyűlési képviselő (Guta), ár. Uhrovics Vendel (Dunaszerdahely). Ezeken kívül megválasztották a végrehajtóbízottságot a következő tagokból: Alapy Gyula dr. (Ko­márom), Gregorovics Lipót (Jóka), H tagos 1st­­ván dr. (Érsekújvár), Jónás Imre dr. (Alsó­­győrötí), Király József (Komárom), Tyukoss János (Pozsonypüspöki). A központi bizottság már a napokban összeül és megteszi a hivatalos lépéseket a kormánynál a magyar katolikusság egyeteme nevében a lefoglalt egyházi javak ügyében és sorra előveszi a magyar katolikusok eddig megoldatlan kérdéseit, valamint összegyűjti annak egész sérelmi anyagát, melyről a nyil­vánosságot tájékoztatni fogja. A méreteiben és lefolyásában is impozáns nagy értekezlet az összetartozás nagy, össze­fogó tudatát ébresztette fel a katolikus ma­gyarokban és ennek nem maradhatnak -el messzemenő jó eredményei. Választmányi ülés. Vettük az alábbi meghívót: Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt országos választmánya Rima­szombatban a .Tátra* szálló nagytermében L évi augusztus hó 10 én délelőtt 10 órakor választmányi ülést tart, amelyre az országos választmány igen tisztelt tagjait van szeren­­«sénk tisztelettel meghívni. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. Dr. Törköly József ®m. ftgyv. elnök. 2. A hosszas betegség ntán a pártszer­­vázéit újból átvevő Szentlvány József orsz. elnököt üdvözli V. Oros János. 3. Szent Ivány József képviselő beszéde a politikai helyzetről. 4. Ezen beszéd kapcsán vita a politikai helyzetről. 6. Állásfoglalás a mezőgazdasági vámok behozatala érdekében. Előadó Jaross Andor. 6. Esetleges indítványok. Tisztelettel: Hagy Sándor s. k. Dr. Törköly József s. k. igazgató. érsz. ügyv. elnök. Az ülésen résztvenni szándékozókat tisz­telettel felkérjük, hogy érkezésük idejét előre, legkésőbb augusztus 4-ig a Kisgazda Párt rimaszombati főtitkárságánál tudatni szívesked­jenek, hogy elszállásukról gondoskodni tudjunk. 1 Iskoláink értesítőjéből. Ipzresttmtns-iskolm. A községi iparostanonoUkola a lefolyt tanévben fennállásának 40. esztendejét töltötte be. 4 évtized éta uynjtja azon s;;ellsmi ismere­teket az iparostanoneoknak, melyekkel felfegy­verkezve megálihatják helyüket majd a társa­­dalomban. Mezt iparank megizmosodása nagy­részben attól is függ, bogy miként készül el az ifjn nemzedék a jövőre, nemesak a műhely­ben, hanem az iskola falai közt is. Ezen óéit szolgálta az iskola a múltban, ezt szolgálja a jelenben is. Beiratkozott összesen 394 tanuló, akik közismereti és rajzosztályokba osztattak be. Közismereti osztály 8, rajrpótió í, rajzosztály pedig 6 volt, A Untestület 9 tagból állott, kiken kívül az egyes hitoktatók hetenként egyszer vallás­erkölcsi oktatásban részesítették a tanulókat. A állami felügyeletet a pozsonyi magyar és német ip&rostanene iskolák felügyelője gya­korolta, ki május hé folyamán végezte látoga­tását. A közvetlen f elügyeletet pedig a hely­beli iparostasonc-iskolai bizottság látta el. Iparág szerint a tanulók közt volt: asz­talos 61. ács 7, bognár 8, borbély 22; bádogos és szerelő 9, betonos 1, cipész 28, csizmadia 28, cukrász 2, ékszerész 1, fazekas 1, fény­képész 1, faeeztergályos 3, fogműves 3, felsó­­részkészitő 1, géplakatos 34, hentes 19, hajó­ács 8, késes 1, kelmefestő 2, kárpitos 2, könyv­kötő 2, kertész 9, kádár 8, kovács 11, kőmű­ves 29, kocsiféuyeső 1, kéményseprő 2, kalapos 1, lakatos 27, műszerész 5, mészáros 5, molnár 2, mázoló 4, női szabó 4, nyomdász 6, órás 2, pincér 2, szabó 27, szíjgyártó 7, sütő 17, szo­bafestő 7, seprükészitö 1, üveges 1. | A tanulók szellemi képzésére szolgált még az iskola könyvtára és az „Otthon“ ifjúsági önképzőkör, mely a téli időszakban minden vasárnap délután tartott ü’éat. Az ülés végez­tével társas játékkal töltötték az időt, a jobb idők beálltával pedig foótbaloztak. A tanév utolsó hónapjában az ipartesteiét elöljárósága részéről tanonsmunka és rajzkiáili­­tás rendeztetfctt az ipartestület székhazában, melynek megnyitásán az iparkamara is képvi­seltette magát. A kiállításon 120 tanuló vett részt, nagyobbrészt öregebb tanoncok, kik közt 4068 K osztatott ki jutalomkópen. A rajzolás­ban szép eredményt elért tanulók mindegyike egy-agy körzőt kapott. Az értesítik kiosztása juaius 26 és 27-én volt, amidőn a tanév is bezárult. Morzsák. A két tulipán találkozása. Amint a virágmesékb^n szokás ... Egy­szer volt, hol nem volt, volt egyszer két tuli­pán, az egyik szegény és kevés ékességü, a másik szépségben pompázó. Messze, messze éltek egymástól. Ott élt a gazdag a legfur­csább, a legcsodálatosabb országban. Abbau az országban, melyet ha az expressziouizmns szemüvegével nézek, mintha szántóföldjein bn­­zakalászok helyett tulipánfejeket hajtogatna a szél, amely bele-belekapaszkodik a nagy légi kerekekbe s zugó búgó mozgásra indítja őket. Tnlipánzöld, szélmalom, pormentes, tiszta utcák, melyeken mély csatornák vonalnak ke­resztül, átlátszó, tiszta vízzel, apró kis vitor lás hajókat tologat rajtHk a szél idestova Tulipánországban. Az asszonyai szőkék, szelídek, tiszták, Rubens madonnáinak égi tekintetével; férfiai kereske­dők és korrektek és kemények, de a szivük lágy, a szeretet lángjának melegétől el-eilá­­gynló. Kis magyar gyermekek nagy csapatját viszik magákkal tiszta Hollandiába, hogy jó szóval, tejszínes hollandi teával, pirított vajas kenyérrel, tisztasággal, emberszeretettel meg­mentsék őket a nélkülözéstől, megerősítsék gyenge testüket, hogy el ne csenevésszen a fejlődés korszakában. Oh, tudják jól, hogy a tulipánnak tele­­vényföld kell, napsugár kell, öntözés és gond­viselés, hogy üdévé, erőssé, széppé fejlődjék. Az emberpalántából sem lesz semmi sem, ha elhanyagolják s a kereskedő-, a hajós-, a gyé­mántköszörülő hollandusok egyik gyermekcso­portot n másik után viszik el, súrolják testü­ket, lelkűket, i amikor a lekenynlásnak indult fejecskék ismét egyenesre üianak, küldik őket vissz», hegy ismét egy másik esepertet halla­nak elő a vaggenlakásek, n barakklakások el­­kényszeredett népségéből, vagy a szegény urak gyenge éléskamrája hajlékaiból. Most volt a napokban a holland szü­lőknek egy küldöttsége oda át Újvárosban, a magyar Komáromban. Kijöttek személyesen, hegy újra visszakérjék maguknak azokat a gyermekeket, akik már egyszer voltak náluk s akiket már egyszer megszerettek, s most ojra vinnék vissza magákkal. A holland tulipán összetalálkozott a ma­gyar tulipánnal. Amaz pompás, ragyogó, ezer színben pom­pázó, ezer alakban változó: alacsony, magas és karcsú, rojtos és csipkés és sima, a szivár­vány minden sziaének árnyalatában tarkállé, még szürke, még fekete, még zöld is. Emez «sak piros, sárga és fehér, egyszerű, de azért bájos ám, mindkettő kelyhében rejtegeti a har­mat gyöngyszemét s mint csillogó könnyűt hullatja alá. Ott a meghatottság, az együtt­érzés, itt a nyomor, a fájdalom keserves könny­cseppje gördül alá. Hollatd anyák várják a magyar gyer­mekeket, 8 szivük szeretettel telik meg. Ma­gyar anyák kacsainak gyermekeiktől s egyik szemük sir, a másik nevet. A buc-n fájdalmas, da csillapíthatja a gondolat, hogy legalább rö­vid időre a gyermekkor gondatlansága jut osztályrészül erre a furcsa világra csöppent, ártatlan gyermekeiknek. A holland tulipán összetalálkozott a ma­gyar tulipánnal . . . (•+*-) A nemesócsai malomtűz. Röviden már jeleztük a nemesóesai nagy malonuttzet. Most részletes tudósításban szá­molunk be erről a katasztrófáról. Folyó hé 28 án hétfőn d. u. háromnegyed 4 órakor Nemesócsa község gazdasági munká­ban elfoglalt lakosságát a község közvetlen közelében fekvő gőzmalom vészkürtje riasztotta fel, jelezve, hogy tűz van 1 Mivel a tus a ma­lomban támadt, senki sem tudta azonnal meg­állapítani, hogy hoi van a tűz, mert az a gőz­malom belsejében támadván, azonnal semmi jelet sem mutatót. Midőn azonban kitudódott, hogy a tűz a gőzmalomban garázdálkodik, a község lakossága előre sejtve a várható ve­szélyt, hányát homlok rohant a helyszínére, hogy a tűz oltásával kötelezettségének megfe­leljen. A község szervezett tűzoltóságának élén Komjáthy István tűzoltó főparancsnokkal első­nek érkezett a tűzhöz, ahol azonnal munkához láttak. A malom tűz eloltása azonban teljesen lehetetlennek bizonyait, mert a lüz a gőzmalom padlása alá szerelt úgynevezett koptató gép­ben keletkezett, amely a malom legmagagabo részén teljesen deszkából építve fekszik, s igy a tűz fészke, valósággal hozzáférhetetlen volt t Az oltási kísérlet azonban megtörtént, de az egész malom tetőzetére gyorsan elharapódzó tűz miatt a malom megmentése teljesen lehe­tetlennek bizonyait a legnagyobb erőmegfeszi­­tés mellett is. Ennek következtében a malom egész te­­tőzste 10 perc alatt lángokban állott s ezzel annak sorsa meg volt pecsételve. Borzalmas látvány volt az a mérhetetlen lángtenger, ami a malom tetőzetén át és a ki­pattogott ablakokon keresztül kiáradt, a pala tetőzet robbanásszerű óriási zajjal omlott be, amit fokozott a közbe elrobbant villanykörték gránátszerü durranása. Ezután a tűzoltóság már másra nem gondolhatott, mint a tűz loka­lizálására, mert a keletkezett röptüzek és a rettenetes hőség mind jobbau-job Dán kezdték fenyegetni a szomszédságban levő házakat s ezzel az egész községet, mert meglehetős szél fújt. Az összes erő igy a község megmentésére forditatott és a tűzoltóság a szomszédból meg­érkezett tűzoltóságok támogatásával valóság­gal megszállta a szomszédos házakat, kazlakat és minden egyéb gyúlékony anyagokat, azt a rendelkezésre álló bőséges vízzel lelocsolta ■ az itt ott támadt gyulladásokat csirájában el­nyomta. A gőzmalom két óra alatt földig le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom