Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-29 / 91. szám
2. oldal•Komáromi LrapöÄ« í*Í4. ju liras 29, tadták a szegények, hogy a vágóhidra viszik éket. Amikor elmentek, minden szépet éa jét ígértek nekik, akik visszajöttek és nem passtoltak el, ma mint rokkantak koldulnak az utcasarkokon éa a templomok előtt. A háborús uszítás nem tűrt ellenmondást, aki ellenkező véleményen volt, az börtönbe került (Liebknecht, Lax mbarg Róza). A hábont lezajlott és nyomában ránk következett « béke áldása. Az úgynevezett békeszerződések, amelyeket a legyőzőitekre diktáltak, a legnagyobb elégedstienséguek okai. A kis nemzeteket eltiporták és feldarabolták. Étiek a háború eredményei, amelyekért a felelősség az ország vezetőit terheli. Az lett volna a legokosabb, bogy a katonák nem az ellenségre, han-tm azokra lőttek volna, akik őket a háborúba küldték : a miniszterekre és tisztjaikre. De ha még egyszer hálómra szólítják a proJetáriátnst, tudni fogja, mire használja fegyverét és azt kik ellen fordítsa. A háborúra jobban készülnek, mint valaha, általános fegyverkezést észlelhetünk és minden költséget elnyel a hadsereg és a kaszárnya, éppen ury, mint azelőtt és & népnek nem marad semmije. Gnnyosan aposztrofálja az államrendőrséget, mely ideges kapkodásával a legjobb reklámot csinálta agy itt, mint Pozsonyba a kommunista pártnak, mert azok figyelmét is felhívta, akik a népgyulésről nem tadtak. A pozsotyi rendőrigazgatóság a kommunista párt plakátját Pozsonyban n«m engedte kiragasztani, mert abban szerinte lázitás éa ijgíitás van. Mivel ez a tilalom csak a kiragasztásra vonatkozik, a felolvasásra nem, felolvassa a felhívást az anyákhoz és feleségekhez, hogy ne engedjék gyermekeiket és férjeiket dolgozni olyan gyárakban, ahol muníciót gyártanak, ha pedig mozgósítás lesz, ne engedjék fiaikat és férjeiket a háborúba menni, szóval a háborút a párt elítéli. Majd reámnt&t a szociáldemokrata párt szerepére, melynek képviselői a kormánynak minden katonai követelését megszavazzák. A háború a nemzetközi kapitalizmus érdeke, a nemzetközi kommnnizmumak kötelessége ellene küzdeni. Az anyákat és hitveseket felhívja, hogy csak akkor engedjék el fiaikat és férjeiket harcba, ha a vörös hadsereg megindul a proletariátus felszabadítására. A gyüiés folyama alatt sűrűén hangzottak el közbekiáltások, de rendzavarás nem történt. A katonaság az egész vasárnap délelőtt folyamán nem volt az utcákban látható. A városban reggel lovascsapatok cirkáltak, de nem volt semmi dolguk: a felvonulás és tüntetés elmaradt. Hol volt a paradicsom? Szenzációs tudományos kutatások Mongóliában. Forradalmi eredmények a föld őstörténetére vonatkozólag. Amíg Középaurópa lassanként elszegényedik, a mindennapos gondokkal küzd, tudományos és kulturális élete visszafejlődik, addig a boldog és gazdag Amerika nagy lelkesedéssel vetette magát tudományos problémák megoldására, melyek gyakran szenzációs eredményekre vezetnek. Az amerikai tudományos világ érdeklődését most a Mongoliában végzett kutatások kötik le, amelyek nagy vitára adtak alkalmat. A tudományban már régóta tartja magát az az elmélet, hogy állatvilágunk legnagyobb részben Ázsiából származott el és az amerikai állatvilág ősei is szárazföldi utón, amely egykor Ázsiát Amerikával egybekapcsolta, jutottak el az óvilágból az újvilágba. Henry Fairfield Osborn professzor, a newyorki természettudományi Muzeum igazgatója is ejihez as elmélethez csatlakozott és ezért elhatározta, hogy tudományos expedíciót szervez Ázsia belsejébe, amely bizonyítékokat fog találni az elmélet mellett. A newyorki mnzenm az amerikai ázsiai társasággal és az „Asia" cimü folyóirattal együttesen hamarosan meg is szervezték az expedíciót, amely még 1921 elején hagyta el Newyörköt Roy Chapmann Andrews zoologus vezetésével, akihez egész sor szakember csatlakozott, mint Walter Oranger paleontologns, Charles P. Berkey geológus, Frederik K. Moris tepegrafns, még több asszisztens, fotográfus, műszaki személyzet stb, Az »xpedieió mérőtűin k nagyságát matatja, bory a podgyászt és élelmiszereket őt vagonban 7» teve vontatta. Az első esztendőben az txp-dieió Peking hen idé/ött, hol megtették » szükséges előkészületeket, különösen megválogatták és kit», nitetták a benszü öttekft. 1922-b-uéíj 1923-ban aztán útra keltek a Gsbi-íiv&tagba, a világ legnagyobb és legkevésbé ismeri pusztaságáfea. Mindkét esztendőben öt n»pig tartott az nta aás s körülbelül 10000 km.-nyi utat tettek meg, amelynek jó része idáig az európaiak előtt ismeretlen volt. Az ásatások C'ioeon Nortól délre, az Altai előhegységeiben ériási kiterjedésű területen folytak a különösen 1923 b&n igen gazdag ered méuyre vezettek. 1922 ben sok ősállat csontvázát találták meg, köztük egy óriási rí bocsroezt, a földnek eddig legnagyobb emlős állatát, 1923-ban a kiásott dolgok 200 nagy ládát töltöttek meg, köztük az őskor legküiöubözöbb állattipuaaiaak maradványai. Találtak páldáui egy borzalmasan nagy állni fajtának eseutvá zár, aminöket idáig déli Dakotában ástak ki s ez a lelet bizonyltja, hogy Ázsia s Amerika an őskorban egybefüggöttek. A l-gnasyoDb szenzáció erejével a tudományos világra azonban a 25 dinosaurios tojás megtalálása hatott. A dirjosanriot az őskornak egy hatalmas szaryaaáilata, amelynek csontváza 6 m. hosszúságú és 2 m. magtsságu. Eddig nem tudták, hogy a rtiuos udo< tojásokat rakott le. A most tatáit tojások az alsó krétarétrgekbe voitak beágyazva, kőinkét 10 millió évre becsülik. Siiattk barnás, teljéén mag vannak kövasedve. Hogy a tojások tényleg dinosauriostól valók, abból következtetik, hogy a leldheiyeikes más állatnak csontváza egyáltalán ne» fordul elő. Az egyik tojás balsejében egy kis dinossurios megkövesedett csont vázát találták. Ez az első ilynemű lelet. Mi volt az oka, hogy ezen a területen olyan nagy számban éltek a diaosauriosok ? Erre a kérdésre természetesen biztos választ nem Írhat adni. Valószínűiig ez a terület vize és növényvilága miatt az ősál latoknak gyűjtőhelye volt a egyszerre szakadt rájuk a katasztrófa úgy, hogy n?m tudtak menekülni. A kutatások alapján az amerikai kutatók most már azon a?, állásponton vannak, hogy az európai és amerikai emlős állatok legnagyobb része Középázsiából való s hegy a legújabb geológiai korokig Ázsiát és Amerikát szárazföld kötötte egybe. Mongolia már szárazfő.d volt, termékeny, erdőkben gazdag síiság, mérsékelt éghajlattal olyan időben, mikor a Himalája még nem gyúródott égnek s amikor Amerika ás Európa még alig merülhettek fel a világóceán szintjéből. Már 10.000 évszázaddal ezelőtt éltek itt állatok, de az őskori embernek idáig még semmi nyomát nem találták, habár Oiborn professzor úgy véli, hogy Mongolia már a tertiär-korszakban az ember számára kedvező életlehetőségeket nyújtott. Osborn lehetségesnek tartja, hogy az ősember maradványait a plioeäi-rétegekben meg fogják találni, ez az ősembsr tehát több, mint egy millió esztendővel élt volna Középázsiáb&n. Még mindent viz borított s csak Ázsia közepe meredt ki a hullámokból, mikor az őskor csodálatos állat- é3 növényvilágában, termékeny, folyóttól öntözött síkságon megjelent az ősember, Ádám. Andrews legalább úgy hiszi, hogy az amerikai expedic ó földrajzilag meghatározta a biblikus paradicsom helyét. Chocon Nor lenne az Mongoliában, mivel a föld legrégibb állatmaradványait ezen a helyen találták meg. O,born szeműi hiszi, hogy ebben vagy a következő évben sikerül a legrégibb, a paradicsomi embernek is biztos nyo maira bnkkani. Újabb expedíciót készítenek tehát elő, amelyet öt évre terveznek. Roy Chapman Andrews jnnius 9 én indult el San- Franciscóból Kínába, hogy Urga vidékén az előkészítő munkálatokat elvégezze. Az expedíció a jövő év márciusában iát munkához. _____________________Dr. Técsey Zoltán. — Intézeti fehérnemű pamut és flór Patent harisnya, Clot és Lüster kötény, Zsebkendő, Kötöttkabát stb. legolcsóbban kapható ELBERT divatóruházéban Komárom, Nádor-u. 19, sz.(Koronabankkal szemben). — Egy boldog óra a családi körben Nem többje, mint a hir őrök szavat' Jókai Mór, — Elhunyt Magyar tudás. A magyar tudományos viiftg egyik kiváló repwzwsláa*» hunyta le szemeit jnlius 24-én hajnalban. Szily Kálmán nyug. műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa hosszas szenvedés utáa, életének 86 ik évében a budapesti Vőröifcsresztíiórházban, hova súlyos betegfégéaek gyógyítására családja besa&ilittatta, költözött ©i örökre az élők sorából. Szily Kálmán egyike volt azoknak a tudósoknak», akiit a tudomány mind n ági iránt érd klődtek én igyekeztek behatolni valarnsnayi tudomány mélyére. A kiváló polihisztor a p stmegyei Izsákon 1838 ban született, a béc“i müegyetemen végezte tanálmányait és 1872 bon a matematikai, fizika tanára lett a budapesti Műegyetemen a mint tanár nemcsak az ifjúság nevelésében, de a műegyetem fejlesztésében i-f maradandó érdemeket szerzett magának. 1869«ben migiaditotta a Timészetíudomáayi Közönyt, meiy az ő vezetése és irányítása mellett a legelterjedtebb tudományos folyóirat lett egész Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia 1865 b m levelező, 1873 bau p dig rendes tagjává választotta meg, majd 1889-ba# meghívta a főtitkári állásra. Ezott állásában a nyelvtudományokat kultiváíta és ezen a téve#, is mar-dandó értékű munkák örösi iá meg nevét. Később az Akadémia főkönyvtárosának választották meg es ezen tisztében is buzgón, & tudomány szeretőiétől áthatva, működött mosd bekövetkezett haláláig. Szily Kaim tuti nagy család és eiőkelő rokonság gyászolja. Tema«, tése julius 26 áa, délután 4 órakor m Akadémia előcsarnokából ment végbe a magyar tudományos világ képviselőinek nagy részvéte mellett. — Szabadságon. Dr. Korbuly Dezső járási orvos jú ms 25-éa kozdte meg négy hétre tárj dö szabadsagát, melyet egészsége helyreállítására a Tátrában tölt. Távoiiéiébea dr. Tarcüányi Janos érsekujvári járási orvos hölyeitesiti. — Eljegyzés. Steiner Olga kisasszonyt Budapest, eljegyezte Weiss Fii öp Komárom,. (Minden külön értesítés helyett.),. — Az Eucharisztikus Kongresszus programja. Pozsonyban stombatoa, 1924. sag. 23. délután a nuacius ár ő xdisneiajauak fogadtatása a pályaudvaron. Eite szinelöadás (Caídarou; A Sz-saímisa titkai). Este 8 órakor kivilágítás fáklyásínenet a Köztársaság térről Száraz Vám, Stefaaik ü , Sánc út, Stef&aovics utó t (Huuyady János utca) útvonalom a Szabadság térre (Esterházy tér) ott ének, rövid beszéd, utána pápai himnusz. Vasárnap súg, 24 Reggel minden tempiombau 8. 7 és 8 órakor szent mise tábori oltárnál. Középen altnak & szlovákok, Evangélium oldalon a magyarok és a leckeoldaíon a németek. Mindegyik csoport a saját nyelvén egy közös daliamra énekel. Evangélium után három szószékről, három nyelven beszéd. A sí. mise után rövid szünet. Ugyanott a téren 11 órakor három nyelven, egyidejűleg mindegyik nyelven három szónok fog beazé ni. A végén az egész közönség együtt énekli a papai himnuszt, mindegyikük a maguk nyelvén. Délután 3 órakor nagy körmenet megy monstranciával, menynyezet alatt, a főtemplomból a Halteren keresztül, Sétatér, András utca, Köztársaság térj Széplak utca, Szénatér, Búzapiac, a Szabadságtérre, ott latinai énekelt Jézus Szive litánia és az ország felajánlása Jézus Sí. Szivének, áldás a legméltóságosabb oltáriszentseggal. Azután a szentséget a helyőrségi kórház kápolnájába viszik. A körmenet után ünnepi beszédek a templomban, Te Deum, befejező ájt&tosság. A közönség fölállításának idejét és rendjét a rendezőség, később pinkátokon és újságokban fogja hirdetni. Ez a program megmarad kis eső esetén is. Nagy és tartós eső esetén minden templomban lesz nagymise éa ott lesznek az ünnepi beszédek is. Hétfőn, kedden éa szerdán: a tavalyi kurzus folytatása, a szervezkedés további kiépítésé, előadások, referátumok, további teendők. Adandó munkára berendezkedés. Felosztás mint tavaly: I. nap Krisztnsz főpap, EL nap Krisztus tanító, III. nap Krisztus király.
