Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-03 / 80. szám

„Komáromi Lapok-* 5. oldal. 1324. j alias 3. irodának anyagi támogatását köszönettel vette tudomásul & bizottság, mely örömmel értesült arról, hogy a köz ponti iroda így 1000 K-ás pályadijat (űzött Ki oly mű megírására, mely •fókái művűnek szlovtnszkói vonatkozásait is­merteti. Foglalkozott a bizottság Beck Ö. Füiőp szobrászművésznek egy Jókai-plakettre vonat­kozó ajánlatával, amelyet Harmos Károly ta­nárnak, a bizottság művészreferensének adott át jelentéstétel végett. A bizottság elhatározta, hogy az ünnepségről a világsajtót is értesíteni l fogja, az Hteni magyar sajtó képviselőit pedig 5 fölkéri, hogy a centennárium előkészítésében j a rendezőséget támogatni szíveskedjenek. Végűi a bizottság megbízta Alapy Gyula dr. egyesü leti igazgatót a „Jókai es Komárom“ c. mű megirásávál, melyet francia nyelvre is lefor­­dittat, hogy szokat a vonatkozásokat és kap­csolatokat, melyek Jókait Komáromhoz kötik, a világ is megismerhesse. SZÍNHÁZ Mentsük meg a magyar színészetet! Sajnos, hogy a nyári sziniévsd első he­tében a fenti felkiáltással kell közönségünkhöz 'fordulni. Nemcsak szomorú, de szégyenletes való Ság az, hogy egy szíumsgyar város, messze el­­nynió sziunugyjr területtől körülvéve, nem érez magában 3nnji kötelességet a magyar knltűra iránt, hogy négy hétre ide került, jó erőkből álló, nívós, változatos műsorral jött társa'at legalább az első héten ne nyomorogjon. Szomorú valóság, hogy éppen Komárom­ban történik ez meg, abban a Komáromban, ahol állandóan közszin házról álmodoznak, száz és száz színházépítési tervet készítettek, sőt már olcsó tégla után is néztek, ennek tetejébe színházépítő részvénytársaság féle is alakult és- meg is indultak két évvei ezelőtt a rész­vények jegyzése. No, erre a nagyhangú fel­­készülődésre, tervezgetésre, részvényjegyzésre ugyancsak látotté a koronát a mai szomorú, szégyenletes állapot, hogy elsején a színészek már nem kaptak gázsit a nagy pártolás hiánya okozta üres pénztár miatt. Mindez nemcsak a jelen állapotra szo­morú, de sötét árnyékot vei a jövö képére is. sziovenszkói második magyar színtársulat lélekharangját huzza meg minden üres ház. Szó sines róla, a legjobb szezon alatt is elő­fordulnak szóiványoasiu üres házak, de hogy a szezon első 10 napjábban állandóan üres­ségtől kongjon a nézőtér, arra igazán nem gondoltak még a legnagyobb pesszimisták sem. Szomorú dolog, hogy Mikszáth Véngazember, Rosund A sasfiók, Fáik Pcmpadour márkiné iráut csak annyi ember érdekiődik, hogy az ujjúinkon számon tarthatjuk őket. Érthetetlen és megfoghaiatian, hogy ilyen elsőrangú dara­bok és ilyen jó társulat nem vonzzák azt a közönséget, ameiy Fehér Miklós kis társulatát, zongora kiséret mellett előadott operett elő­adásait telt házakkal támogatta és amely a mozikat, cirkuszokat lázas sietséggel keresi fel. Szeretnénk minden magyar szivében meg­­gynjtani a lelkesedés lángját, hogy kiki tehet­­sege szerint, támogassa a magyar színészetet. Akinek drága az első hely, menjen olcsóbb helyre. Egyesületi tagoknak, tisztviselőknek különben is kedvezményt ád a színházi pénz­tár. Akinek meg sincs módjában ülőhelyre ménni, szépen helyezkedjék el a karzaton. A Debrecenbe kéne menni című daljáték keddi előadásán igen sokan megtörték a jeget és igen sok közismert egyén ment a karzatra, mivel üllöhelyre menni nincsen módjukba. Sióval a tényleg meglevő rossz gazda­sági helyzettel se lehet egészen menten» a ko­máromi közönség rideg közönyét. Minden jó magyar állítsa be a költség­­vetésébe, hogy tgysser-kétszer színházba is el fog menni. Talán a másféle szórakozások rovására is lehetne egy kis színház pártolást véghez vinni. A kávéház, kaszinó, vendéglő, a rövid és a hosszú spritzer még a sziniévad után is megmarad, de a magyar színészet ta­lán sose jön vissza Komáromba. A társaságban, összejöveteleken, kaszi­nókban, kávéházban, vendéglőben hozzak szóba a nyomorgó magyar színészeket, adjuk ki a jelszót, hogy minden magyarnak kötelessége a színházba járás. Lelkesítsük a közönböseket, toborozzunk híveket és pártfogókat. Ezt meg kell tennünk, ez a legelemibb kötelességünk. Hí a magyar szülészetet nyo­morogni hagyjuk, fegyvert adunk a magyar kultúra, a magyar színészet ellenségeinek a kezébe, akik bátran a szemünkbe vághatják, hogy minek nektek magyar színészet, ha éhen hagyjátok őket veszni. Ha ezt a közönyt asm váltja fel a szin­­házpártoiás, akkor nincs jogunk panaszkodni, hogy a magyar művészetet itt elnyomják, a magyar művészeket ide nem engedik be. Miért panaszkodunk, hiszen az itilévő művészeket se akarjak eltartani, pedig ezek itt költik el jö­vedelmeiket, nem viszik el tőlünk. Itt vásárol­ják le, itt foglalkoztatnak iparosokat, keres­kedőket, Szeretném megértetni mindenkivel, hogy az itt élő magyarságra nézve nem fényűzés a színház, hanem a magyar kultúra egy erős támasza, de ha így viselkedünk vele szemben, akkor fényüzéai szükségletté süíyesszük le, amely rém olyan fontos, mindegy, hogy van vagy n;ncs. Éi akkor ne jajgassunk, ha meg­hal a magyar színészet, a magyar előadó mű­vészet. Szeretném hinni, hogy ezen soraimmal pár lobogó fáklyát sikerült gyújtanom a közö­nyösség szürke ködébe, amely fáklyák a magyar színészet szomorú jövőjét is megvilágítják és megmelegitik a közönyös, de azért jó magyar sziveket-Mozduljon meg Komárom és a közeli vidék magyar társadalma, jöjjenek, látogassák a színházat, sm^lyoék ürességtől kongó néző­téré előtt üres gyomorral játszottak szegény magyar Sszinészeiufc. (A sasfiók) Igm magas nívójú előadás­­j ban lait.uk hétfőn este Rostand haulma3 drá- i máját „A sasfiók“ ot, amely a félelmetes I Nrpóleon fia, a reiehstadti herceg szomorú | tragédiáját festi elénk. Érzi, hogy a nagynevű \ opja után ő tőle is sokat vár a világ, de ezt | a környezete, a bécsi udvar is érzi Metternich ] kaDCslIárrai együtt. Félnek növektdő sasszár­­! nyaitó! és kitépdesik, megnyirbálják szárnyát. A | lelket megrázó dráma főhősét, Ferencet, a j nagy Napóleon fiát, a címszerepet az uj drá­■ mai színész, Oegíédi Bála sdea. Más szin­­j házba járó közönség a legelőször fellépő mü- 1 vészt udvariasságból tapsokkal szokta fogadui, ! mintegy élői; gzi a tapsokat. A mi nehezen j felmelegedő közönségünk néma csendben to­­í gadta az először belépő Cseglédit. Szótlanul, \ talán hidegen is. De az eisó öt percben már 1 a közönbös közönség lelkes híve lesz Czegló- i dinek és a felvonások végén annyiszor hívja ; a tomboló tapsvihar a lámpák elé, hogy ha­­j sonló meleg sikerre még neves primadounák­­] nái se emlékezünk Komáromban. A pattogó • remekben megirt és lefordított szerep a leg­­; nehezebb szerepek közé tartozik. Czegiédi a ,i szerep minden szépségét, magasságát és mély­­l ségél a legnagyobb művészettel kifejezésre j tudta hozni. Sajnáljuk, hogy kétségbeejtöeu ] kevés közönség nézte végig e fiatal, de nagy­■ tehetségű színész müvésii játékát. A nagy j részetlenség miatt a péntekre kitűzött Sastió­­'■ kot kénytelen volt levenni az igazgatóság a * műsorról, hiszen a szabadjegyeseken kívül ta- i Ián sínkisem érdeklődött volna a világhírű J darab iránt. Kár, mert Czegiédi alakítását ’ minden művészbarátnak látnia kellene. Kívüle 5 kiváló volt Főldaasy igazgató Flambeau sze­lj repében. Ez olyan jó alakítása volt, hogy az jj eddigi föllépései, még a Raszkolnikov is mö­­| gölte maradnak. Nagyon jó volt Somogyi, | mint Metternich. A többi szereplők is is ki* váltak. (Debrecenbe kéne menni) keddi előadását \ elég nagy érdeklődés előzte tneg, de azért még ) egy jó negyedházat se vonzott. A közönség jj jórésze azért nézte meg a darabot, meri ősz- i szehssoniitást akartak tenni a műkedvelő 5 gárda és a színészek játéka között. Mivel ez; k S mind azzal a szent meggyőződéssel nézték h meg a keddi darabot, hogy a Legényegylet | előadásának jobbnak kell lenni, trhát ezek s azzal a szsnt hittel* is távoztak mied. A kri. jj tikát már megalkották maguknak előre és a ;j műkedvelő előadást 10—15 szőr végig nézők | annyira a megszokás hatalmába kerülték már, 3 hogy nekik csak úgy előadva a jő és Péchy Erzsi, Rátkay Márton se tudná őket megin­gatni ebben a hitben. A valóság az, hogy a Legényegylet előadása is jó volt és a színé­szeké is. Ott a zongora, itt egy 14 tagú szín­házi zenekar kísérete, ott műkedvelők, itt Czegiédi, Faludi, Papp Manci, Somogyi, Pa­rányi, Sándor A. stb. játéka állott egymással szemben, de nem volt a két előadás között nagy differencia. A legényegylati gárda hívei azenban sohase fogják megbocsátani a társu­latnak, hogy Jutkát nem Fenyő Irma adta éa hogy a III. felvonásból kihagyták a „Riszáld az angyalát“ cimü tánc és énekkettőst. Ha ezt a két kózóhajt teljesíti a társulat a Legény­egylet fiatal gárdája lelkes hívévé szegődött volna. (A kék póstakocsi). Végtelen kedves me­­séjü és bájo3 zeaéjü operett kerül ma, csütör­tökön este színre: A kék póstakocsi, a szin­tén bájos Levendula folytatása Papp Mauci primadonnával a főszerepben. (Nebántsvirág) Holnap pénteken este egyik legnépszerűbb operettet elevenít fel a táralat, a Nabáutsvirágot, amelyet minél több­ször látunk és hallana, annál jobban megsze­retjük. A bájos operett pénteki reprize iránt élénk érdeklődés mutatkozik. A címszerepet Papp Manci adja. (Három a kislány.) E héten még egy ked­ves repriz l.sz. A Schubert bájos zenéjű ope­rettjét, a Három a kis lányt szombaton eleve­nítik fel. A gyönyörű zene bizonyára nem ma­rad hatás néiküi a színházlátogatókra és so­kan végig nézik az előadást. (Az előadások kezdete.) Tekintettel a nyári időre, ezentúl a szinielőadások nem 8, hanem fél 9 kor veszik kezdetüket. (Színház! műsor.) A komáromi színház műsora a kultúrpalotában a következő: Julius 3 csütörtök: A kék póstakocsi. (Operett. A leven­dula folytatása.) Julius 4 péntek: Nebántsvirág. (Operett.) Julius 5 szombat: Három a kislány. (Operett.) Julius 6 vasárnap: D. u. Pompadour márkiné. (Operett.) Este A három grácia. (Látványos nagy operett.) Julius 7 hétfő: A trónörökös. (A mayerlingi tragédia. Vajda Ernő komáromi földink szenzációs drámája.) SPORT. (o) Pozsony kerületi válogatott és Érsek­újvár kerületi válogatott mérkőzés lesz vasár­nap, f. hó 6-án Pozsonyban. Nagy érdeklődés előzi meg ezen mérkőzést, mely hivatva vau eldönteni a két kerület közötti erőviszonylatot. Az érsekujvári kerület minden tudását latba fogja vetni, hogy méltó ellenfele legyen Po­zsonynak. 4-én, pénteken d. u. fél 6 órakor triál mérkőzés az ÉSE. pályán, melyre a kö­vetkező játékosok vannak beállítva : Risnofsky (KAC.), it iusnitz (KAC )„ Keszler II. (ÉSE.), V>-der (ÉSE.), Kovacsik (KAC ), Takács (KAC.), Hochfeid (ÉSE.), Zsarnóczi (ÉSE.), Szenczy (KAC.), Fnml (ÉSE), Wendel (KAC.). Tarta­lék: Lesovicz, Gold, Kovács (KAC.), Svidroa, Faludi (ÉSE.). ,% gserketatéaért & s* feteHfe* L&pldaiä: Sgitxer life •w*6«BOit Spin«, Statin kásyvuyassáájábas £**u£re»i I NYILTTER. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget ; sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. Figyelmeztetés! Miután atyánk Ágoston Miklós, betegsége j folytán önrendelkezési joggal nem bir, ennól- i fogva mindenkit felkérek arra, hogy neki hitelt I ne nyújtsanak, mert a család az ily módon tett 1 adósságait nem fizeti ki. Komárom, 1924. július 1. | 235 dr. Ágoston László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom