Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-26 / 90. szám
0» oldal. „Komáromi Lapok 1»?4. július 26. I hétköznap este I MODERN MOZI KOMÁROM I vasár- és innepnap 7 és 9 órakor. | tiszti pa villon 15,7 fis 9 éiakoi M» Szombat és vasárnap, jul. 26. és 27-én INGE LARSEN Dráma. Hogyan lesz a halászlányból főúri dáma. Főszerepben: HENNY PORTEN, a eguagyobb német filmcsillag. a képviselőtestület több lapjával délután fél 3 órától várta a bizottság megérkezését, hozz áj ok esatlakoztftk, az Ip.artestfllet és Kereskedő Testületének, vai.umnt.a po itikai pártok képviselői is. A] bizottság előtt megjelentek Csizmazia György városbiró, Jávor Jenő állami főjegyző, Mihola Ferenc dr. főügyész, Biró Kálmán főmérnök, Alapy Gyula dr.. Boldoghy Gyula, Őzike:; Dénes, Dosztál Jak b, Fülöp Zsigmond, Hacker Richárd, Ivánffy Géza, Lenhardt M hály, Neuwirih József képviselőtestületi tagok, GUál Gyula dr. ny. polgármester, a Kereskedők Testület» és a monostori szőlőtulajdonos érdekeltség. Wolf Gyula és Czirja Kálmán az Ipartestület képviseletében, Bazsó Kornél párttitkár a Kisgazda- és kisiparospárt, Müller Károly és Schlesinger Kornél a szoc.-dem. párt részérél. A kommunista képviselőtestületi tagok közül senki sem jelont meg, A város három nyelven megirt terjedelmes memorandumát Csizmazia György városbiró és Jávor Jenő főjegyző terjesztették a bizottság elé. A város emlékirata felöleli mindama függőkérdéseket, amelyek Komárom kettévág&sa folytán magyar Komárommal szemben fennállanak. Rámutat mindama nehézségekre, amelyek gazdasági, ipari és kereskedelmi téren az uj határmegállapitás óta uralkodnak. Behatóan foglalkozik az átkelés akadályaival, a forgalom mesterségesen előidézett megbénításával, a Magyarországon ingatlannal bíró komáromi polgárok bajaival. A memorandum kívánja a függőkérdéseknek megoldását, a közúti hidn&k teljes főlszabadiiását és a két part közötti szabad közlekedés biztosítását. A város memoranduma után Oaál Gyula dr. nyug. polgármester a monostori sző őbirtokosok és a Duna túlsó oldalán szőlővel bíró lakosok kérelmét a szabad átjárás és a termények akadálytalan behozatala iránt és a Komáromi Keresk. Testületének kérelmét a hid megnyitása és a két ország közötti szabad közlekedés biztosítása iránt nyújtotta át. A Komáromi Ipartestületnek hasonlócélu kérelmét Boldoghy Gyula ipart, elnök terjesztette be a bizottságnak. Álápy Gyula dr. a város képviselőtestületének több tagja nevében a közúti vashid jókarban tartására vonatkozó kérelmét terjesztette elő és mint az Országos Keresztény Szocialista Párt járási elnöke, a kér. szoc. pártnak a dunamenti községek lakosságának gazdasági érdekeit szolgáló memorandumát nyújtotta át. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos párt tartalmas memorandumát, mely a Duna mentén Pozsonytól Párkányig és az Ipoly mentén fekvő községek lakosságának mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi, közlekedési és szállítási nehézségeit tárta föl és azok orvoslását kéri, Fülöp Zsigmond körzeti elnök terjesztette elő. Végül Hacker Richárd, a komáromi szociáldemokrata párt elnöke, pártjának a két előbbi párt által is előadottakat tartalmazó emlékiratát nyújtotta át a bizottságnak. A fogadás ‘/*8 órakor ért véget, a határ* megállapító bizottság magyar tagjai gyalogosan Komárom-Újvárosba tértek vissza, cseh* szlovák tagjai pedig Komáromban szálltak partra. A bizottság szombaton reggel folytatta ltját Izsa, illetve Ószóny felé. Morzsák. Német tájkép náiunk. Kém a Rajna váromladékokkal díszített festői partja, sem a Fekete-erdő borongós szép sége költözött el hozzánk, hanem a német tengerpart „Düné“-i, a melancholikus homokbuckák, de persze a karcsú „Narunga-ols. és a esipkefodrosan hullámzó lagúnák, a BUffok nélkül. Egy—kettő—három-sok van egymás mellett és nem a vihar szele hullámoztatta a sik térséget „Düue'-sorrá, hanem jöttek a lapátos emberek és mikor legtöbb volt a por, leg zárazabb volt a por, elkezdtek lapátolni. Addig, addig lapátoltak misztikus hallgatag porfelhőbe burkoltan, mig elkészült a német tájkép-részlet. Szép lehetett, nagyon meglehettek vele elégedve, mert ott hagyták és sokáig „busán hallgatott a táj.“ Kérdezed idegen, ez most már igy megmarad, itt marad, hogy esztétikai nevelésben részesítse a város lakosságát? Nem nyájas idegen. El fog ez tűnni, meglátod. Ha van hozzá türelmed, útleveled és ittartózkodási engedélyed, ki is várhatod a Düue-táj pusztulását. Jönnek majd kedves gyermekek, a jövendő világbajnokai a távugrásban és előgyakorlatok végzésére használják fel. Jön azután egy kiváncsi tehén. Mellső, jobb lábával addig—addig kapálgatja, mig megtalálja az alját, a szilárd földet, akkor boszusan nagyot fuj rá. Ki tudja, mit keresett ott, amit nem talált meg s haragjában megszakítja a Düne lánc folytonosságát. Ha van villamos lámpád, nyájas idegen, éjjel is érdeklődhetsz. S ha jól hegyezed a füled, taliganyikorgásra lesz figyelmessé. Nyílik az ajtó itt-is, nyílik ott is, jönnek a kerttulajdonosok, jönnek a házigazdák, egyik éjjel egy kettő, másik éjjel megint ennyi és szállítják töltésnek ki erre, ki arra a szépen felhalmozott, szabályos homokbuckákat. S ha még mindig marad belőlük, akkor jön az eső: paskolja szépen, csöndesen, kérget von rá, megkeményiti, szilárd dombbá váltóztatja s mikor már ez is megvan, ott veszhetik, hónapok múlva, akkor jönnek megins a lspátos emberek, de már nem lapát, hanem csákány van a kezükben, ütik-verik naphosszat, szegény megkeményedett dombocskát, csurog róluk a verejték s mikor már felszakadt, darabokra tőrt a domb, kimúlt részeit, felrakják egy kétkerekű laftikába és eltűnik a festői, a rnekn chólikus tájrészlet, a tengerparti táj. Vége az esztétikai nevelésnek. Piktor. — Van aki az imákat meghallgatja az égben, mélyek nem tetszenek a földi isteneknek ide alant. Jókai Mór. — Zászlószentelés Komáromban. Az Or3z. Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi központja az alábbi felhívást tette közzé: Augusztus 81. fontos dátuma lesz az itt élő magyarságnak. E napon tartjuk meg Komáromban a zászlőszentelést, amikor is szeretett népszerű nemzetgyűlési képviselőnk, Füssy Kálmán kedves neje által, pártunk komáromi körzetének ajándékozott gyönyörű zöld selyem zászlót, drága hímzésekkel Komáromban, a Kossuth téri Szent-Rozália kápolna előtt fölszentelik, gazdag és fényes ünnepségek keretében, amelyen minden magyar testvérünknek résztkell vennie. A zászlóanyai tisztet, szeretett vezérünk, Szent Ivány József felesége volt szives elvállalni. A zászlószentelésen résztvesz majdnem minden magyar vezető férfiú, élükön a most felépült Szent-Ivány József szeretett vezérünkkel. A nagyszabású ünnepély főbb pontjai a következők ; 1. diszfelvonalás zenekarokkal, lovasbandérinmmal a komáromi szekeresgazdák világhíres lovascsapatával, fehér ruhás lányokkal, a zászlóanya diszhintójával, helybeli és messze vidékek zászlók alatti küldöttségeivel stb, 2. a zászló egyházi fölszerelése, 3. a zászló világi fölavatása, fölavató beszédek, diszszónoklatok, alkalmi versek szavalása, énekkarok szereplése, 4. a fölszentelt és kibontott zászló díszmenetben való visszavitele a párt helyiségébe, 5. társasebéd, 6. nagyszabású népünnepély sok ezer féle szórakozással, ötletes mókázással, négy nagy vendéglő a helyszínen bőséges készlettel, négy cigányzenekar, több rezesbanda, a népünnepély hatalmas térségén, különböző helyeken e helyezve, mindegyik helyen táncmulatságra alkalmas térség lesz. A népünnepély több tízezer embert képes lesz szórakoztatni, étellel, itallal bőségesen ellátni. A figyelmes rendezőség mindent elkövet, hogy a legkisebb panaszra se legyen ok. Mindnyájan legyünk pit u komáromi zászlószentelésen I — Kinevezték az uj érmegállapitó bizottságot. Mint értesülünk, a régi ármegállapitó bizottságnak megadták a felmentést. A tagok számát 16-ról 12 re redukálták. Az uj ármegállapitó bizottság tagjai Weisz Pál nagykereskedő, Papp Elemér nyug. táblabiró, Igó Endre nyug., adóhivatali főpénztáros, Nagy Lőrinc gazda, ifj. Csukás István gazda, Czibor István nyomdász, Csizmadia Lajos esztergályos, Spitzer Béla könyvkereskedő, Lengyel Jenő városi ellenőr, Komlóssy Zsigmond komi vés, Schlesinger Kornél nyomdász és Pongrátz Sándor szabómester. Soltész Pál szolgabiró, a bizottság elnöke már ki is kézbesitette a kinevezési okmányokat. A bizottság tagjait igazolványokkal is ellátják és joguk lesz személyesen is ellenőrizni a piaci árakat. A bizottság legközelebbi gyűlését 28-án hétfőn délután 5 órakor tartja a vármegyeháza első emeleti kistermében. — Gyász. Mélyen lesújtó gyász érte Kmoskó Béla dr. lévai ügyvédet és családját. Mint igaz részvéttel értesülünk, szeretett fiuk Sándor, a komáromi főgimnázium VII. o növendéke f. hó 24 én súlyos szenvedések után elhunyt, mélységes bánatba borítván szerető szüleit és testvéreit Temetése ma, szombaton délután megy végbe Léván. A korán sirba szállt reményteljes ifjú halála városunkban is igaz megiiletődést kelt és a gyászoló család iránt az itteni nagyszámú tisztelők szivében az ősszinte részvét érzését váltja ki. — Adakozás. A komáromi zsidó templom javítási munkálataira adakoztak- Weiner Sándor 200 K, Weltner Vilmos 100 K, Feuarlósehei Miksa, Hirsch Adolf, Jedlin Mendel, Krausz Arthur dr., Rein József, Stern Barnát, Weisz Samud dr. Aranyos 50—50 K, Kohn Lipót 40 K, Klein Ignác 30 K, Fischer N. Bagota, Groszmann Róbert, Klein József, Lówy D-»zs5, Neumann Lajos 20—20 K, Hermann Miksa, Kohn Simon, Pollák Lázár 10—10 K, Pollák Sunu 5 K, msly adakozásokat hálásan köszöni a templomgondnokság. — Figyelmeztetés. A mezőgazdákat figyelmeztetik, hogy terméseiket a vasúti pályatestektől legalább 95 m. távolságban rakják össze s ahol ez nem lehetséges a terület kicsiny volta miatt, ott a termést azonnal hordják el, mert a vasút semminemű kártérítést nem ad az esetleges tűzkárokért. Tanácsos továbbá egy úgynevezett biztositó barázdának a kiszántása is, hogy az esetleges tűz igy is meggátoltassák. — Vizi hulls. Helembán egy jól fejlett 24—28 év körüli férfi teljesen mezítelen hulláját fogták ki az Ipoly folyóból. Kilétének megállapítására nyomozást indítottak.
