Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-19 / 87. szám

8. oldal, «vxpmaromi Lapok« i#24. julius 19 — Lemondanak a jegyzők, ha be keil hajianiok a magas adókat. Na örvendj link nun Szlovénokéban történik ez a szép akció, hanem a Bácskában. Az érdekes hirt a jugoszláviai lapokban olvassuk: A Vajdaság jtgyzői kara kijelentette, hogy a most kivetett adók oly ma­gasak, hogy ezeket a horribilis adókat az adó­zók exisztenciájának veszélyeztetése nélkül nem fizethetik meg és inkább lemondanak állásukról, semhogy ezeket az adókat behajtsák. Eddig szól a hir. Az ügy csupán annyiban egyezik az it­teni helyzettel, hogy az adók szintén elviselhetetle­nek, azonbau sajuos ott még nem tartunk, hogy a végrehajtó köz g ;k Sanyira rokonszenveznének az adófizetőkkel, hogy érdekükben még hivata­lukat is ott hagyják. — Alaposan kiirtotta & vadméheket. Nä­gel Viktor kosztwlányi bérlő gyümö esősében a kárt okozó vadméheket akarta egy faépii étből kiirtani. E célból faszér.-rakást gyújtott meg, a parázsra ként és paprikát hintett. A jól égő, füstölgő parázsra fél era múlva vizet öntött és az épületet lezárva, eltávozott. Délben amikor hazaérkezett látta, hogy milyen alapos munkát végzett. Az egész épület leégett. A kár 20000 korona. SZÍNHÁZ Járjunk a színházba, mert az minden magyarnak kötelessége most, amikor a magyar kultúra olyan mostoha viszo­nyok között tengeti az életét. A színészet minden nép kuituréletének egyik alapvető, fontos tényezője. Minél maga­sabb, előrehaladottabb egy nép kultúrája, an­nál tökéletesebb és virágzóbb e kultúra szer­ves alkotórésze, a színészet is. S általában egy nép kulturképességének népszerű fokmérője a könyvolvasók száma mellett a színházlátogatók száma. A magyar nemzet hatalmas, fejlődő és a végtelenségig fejlődni képes s a nagy nyugati kultúrákkal egyenrangú kufiurájának évtizedek óta egyik legnagyobb büszkesége és legra­­gyogóbb kincse: a magyar színészet. Ez az európai nívójú nagy magyar színészet és en­nek hatalmas, a nemzet minden rétegét fel­ölelő közönsége igazi fokmérője és igazolója a magyarság kulturképességének. Az utódállamokba zárt magyar nemzeti kisebbségekre nézve ennek a magyar színészet­nek fokozottabb és egyenesen életbevágó je­lentősége van. Nekünk ez a színészet nemcsak azézt nagy érték, mert színészet, tehát kultur­­szükséglet; — hanem azért is mindenek fölött álló nagy értékünk, mert magyar színészet, tehát magyar szellemi életet ápoló és terjesztő kultúrintézmény. És még becsesebbé teszi szá­munkra ezt a kultúrintézményt az a szomorú valóság, hogy a magyar nyelvet és kulturéle­­tet fönntartani hivatott intézményeink száma évről-évre egyre veszedelmesebb mértékben fogy. Nekünk, akik magyarok vagyunk és ma­­gysrok akarunk maradni, az egyetemes nagy magyar kulturélet kicsiny, a mi helyzetünkben sorsdöntő jelentőségű alkotórészét, a szlovén szkói magyar színészetet féltő gonddal és ál­dozatkész szeretettel támogatni és erősíteni elemi kötelességünk. Hiába van nyári hőség, hiába van gaz­dasági pangás! A szlovenszkói magyar váro­sok magyar polgárságának semmilyen indoko­lással sem leket kitérnie a színházlátogatás magyar kulturkötelessége elől. És különösen akkor nem lehet ezen kötelesség teljesítése elől kitérnie, amikor a magyar sziriház igazi művészi hivatásának a magaslatán áil, amikor él­vezet és lelki gyönyörűség egyegy szinielő­­adást végignézni. A komáromi kultúrpalota színházterme igen gyakran kong az ürességtől. A magyar kultúra jövőjét féltő magyarok megdöbbenve látták ezt a szörnyű részvétienséget, amely a szlo­­venszkói magyar színészet amúgy is nehéz helyzetét még nehezebbé, még keservesebbé teszi. Komárom magyar polgárságának nagy része még eddig tudomást sem vett a magyar színházról és bűnös nemtörődömséggel magára hagyta a magyar színi kultúra fáradhatatlan munkásait. Az utolsó pillanatban emeljük fel figyel­meztető szavunkat I Megbocsáthatatlan bűn és szégyeft volna Komárom magyarságára az, ha nem teljesitenők kötelességünket a magyar színészettel szemben, ha nem bizonyulnánk annyira áldozatkészeknek és annyira magyar kultúrát igénylőknek, mint a többi szloven­szkói magyar város. Rövid ideig Komáromnak kell még el­tartania a délszlovenszkói magyar színészetet. Az ehhez szükséges lelkes áldozatkészséget Szlo­­venszkó egész magyarsága és az édes magyar nyelv jövője elvárja tőlünk ! Ha hűek akarunk lenni Komárom ma­gyar lakosságának régi jó hirnevéhez, e rövid idő alatt csakis az lehet a jelszavunk : Járjunk a magyar színházba ! (Papp Manci) a társulat bájos primadon­nája, aki mint vendég lépett fel Komáromban, vendégszereplési szerződése lejárván, szerdán búcsúzott el az ő kedves komáromi közönsé­gétől Tschaikovszky: Diadalmas asszony cimű operettjének címszerepében. A bucsuzásról azonban csak kevesen tudtak, a föltünést nem szerető primadonna került minden reklamirozást és még a szinlap se jelezte, hogy az este lép fel utoljára, pedig ez feltétlenül zsúfolt házat je lentett volna. Papp Manci, Czakó Pál buda­pesti színigazgató felesége, a ' budapesti Vár­színház népszerű primadonnája, a komáromi közönséget az első fellépésével már meghódí­totta. Papp Mancit megáldotta mindennel az ég, ami egy primadonnánál csak kell: kelle­mes hang, igazán bájos arc, gyönyörű termet, kiváló alakitó tehetség, lebilincselő arc és szemjáték, behizelgő kedvesség tették őt min­­denhol és igy nálunk is a közönség kedvencévé. És ehhez még hozzákapcsolódott a szerénység, a túlzástól való irtózás, a finom, diszkrét játék, a feltétlen úri intelligencia és a nagy zenei tudás. Komáromi szerepei: Pompadour (cím­szerep), A kék postakocsi (Grechen), A dia­dalmas asszony (citnszerep), Debrecenbe kéne menni (Grete), Három a kislány (Médi), A három grácia (Eléna), mind kedves emléket hagytak a közönség lelkében. De nemcsak az operettekben volt elragadó hanem a vígjáté­kokban is tökéletes alakítást nyújtott. így fel­lépett nálunk Vajda Ernő földínk népszerű vigjátékában, a Váiópcres hölgyben, amelyben a címszerepet olyan iüzzel és elevenséggel ját­szotta, hogy a közönség alig tudott betelni a játékával. A közönség szeretete Papp Manci iránt csak kölcsönös volt, mert ő is szerette a komáromiakat, akiktől nehezen vált meg, de hívta a kötelesség, innét agyanis a budai szín­körhöz szerződött le, ahol hétfőn már résztvesz a próbákon A népszerű primadonna a viszont­látás reményével búcsúzott Komáromtól. (A Fatia Nagta, A tzégsny gszdagok) igen gördülékeny előadásban ment csütörtökön este, A társulat igazgatósága költségeket nem ; kiméivé, egészen uj díszleteket festetett ez al­kalomra. Kiváló alakulást nyújtottak Földessy (Hátszegi), Zöldi Elza (Anica), Krammer Mici (Henriette), Czeglédi (Szilárd), Reményi (Taré) és a többiek. A közönség lelkesen tapsolt a felvonások végén a jól sikerűit előadásnak, amnlyet vasárnap d. u. mérsékelt helyárakkal megismételnek, igy módjában lesz mindenkinek - ezt a szenzációs, érdekfeszilő és megrázó jele­netekben gazdag drámát olcsó helyárakkal megnézni. Aki szereti városunk nagynevű szü- j lőttjének, Jókainak munkáit, ezt a darabot fel­tétlenül meg kell néznie. (A sasfiók) pénteki előadása fényes sikert hozott Czeglédinek. Az előadásra még vissza- ' térünk (Csupa szenzáció.) M* szombaton és hol- j j nap, vasárnap a legnépszerűbb operett, „Hun- ! | cut a Jáay“ Sioltz remek znéjii operettje, i hétfőn a szenzációs sikerű „Mariaka, a tán- ? cosnfi* cimű op reit J.-an Gilbert gyönyörű \ % néjénak, kedden neves földiák, Vajda Erszö nek „A trónörökös“ (A mayerliogi tragédi-) Rudolf trónörökös és Veesera bárónő végzetes szerelms kerül színre. A fenti operettekben Fenyő Irmának a népszerű primadonnának, Krammer Micinek, Faludinak, Bákeffyaek, Váradinak, 0 áhn&k j ientős szerep ) van. (Mi hir a budapesti színházaknál?) A ko­máromi közönség közönye a színészet iránt legfőbbképpen abban leli magyarázatát, hogy kevésbbé van informálva a magyar színmű, operett, irodalom legújabb termékeirö'. C< k igy érthető meg aztán, hogy a legvonzóbb magyar darabok hidegju hagyja a komáromia­kat. Budapesten Mikszáth—Szirmai, Vén gazember előadására csak nagy utánjárással lehet jegyet kapni, mig nálunk üres volt a nézőtér. Oka, hogy a komáromi közönség nem igen olvasott eriől a darabról, mert különben tömegesen sietett volna e darab előadására. I't azonban nemcsak a komáromi közönség a hibás, hanem a szlovenszkói magyar sajtói, is mulasztás terheli, mert nem eléggé készíti elő az olvasóit a szioiszezonokra, nem ismerteti eléggé az uj d&r&boks*. Ezekre már előbb fel kell bivni a közönség figye.mé% hogy amikor v. lahol megjelennek a magyar színészek, a kö­zönség már Lmeije az uj darabokat, értékét, s azok vonzó erejét. Ezt célozzák az alábbi sorok a budapesti színdarabokról. Molnár Ferenc uj darabjának tartalma. Molnár Ferenc új d&rabját, melynek cime „Az üv-gcipő“ tudvalevőleg a Vígszínház fogja bemutatni Darvas L livH, Varsányi Irénnel, Góthtal, H g düssei és Lakács Pállal a fösze­­repekben. A darab tartalma az. hogy egy fia­tal lány, akit rossz ur,ra akarnak csábítani, m gszökik hazulról és időmbe kerül. Egy ke­­riíÓBŐ kez--in keresztül nyilvános házba jut, ahonnan természetesen az Igazi kiemeli. A darab iiycu miliőbm játszódik Je, többet el­árulni az illetékesek közül senki nem akar.— Mivel nyitnak a színházak ? Vígszínház: Antó­nia. Fővárosi Op-reitsziuhaz : Szegény Jonat­­hán, Király Sainház: Három a kis lány (Rapriz, a fősz r pekben Kö;nyei Béla, Pálmay lka, Cssthó Gitta, L (abar, A pár Gfita és Szikiay József), Magyar S inb&z: Szépség. Bfiha Lujza-Stish&z: Uj mű or. (Az Aodrássy­­uti színház társulatnak já>ek ). Nans*ti szín­ház: A piros tugyeiiáris. (Repriz). R nais­­sance Színház: D rína és a véletlen. (Gebert operettje, a főszerepben Paá-thy Irénnel.) B-Iyárosi Színház: A pspáuak igaza van. Vá­rosi Színház : A dapevér. — A legnagyobb gázsik Az ezidíi szerződések szenzációs gá­zsikat vetettek íelaJtinr,-. így Bajor Gizi a M- gyar Sunházboz szerződött esti 50 dollár í ilépii díjért, 5000 doíiár elől-get kapott. Dar­­v s Li 25 dől árt kap a Vígszínháznál eft, Mi­vé, 20 dollárt kap P-c y Erzsi és Biiier Irén a Fővárosi Op retuzinháznái. A férfistartok közül Kiás Ferenc az újonnan m gnyíió Royal 0 f um­bau 30 dollárt kap esténként. H-g düs gázsija i.< Vígszínháznál 20 dollár, Törzs gázsija a Magyar színháznál 15 dollár, F iaségr, Furray R .zsi ugyancsak a Magyar ssinbá ná! 20 del­fint kap esténként. — Mire készülnek a szín­­házak? A Vicszinház első újdonsága Csehoh C (eresznyéikert cimü darabja lesz, majd Gil­­b rt operett ja, a Három a kislány, m&lyet He.ltai J nő fordított magyarra. Utána Mo'nár Ferenc darabját hozza ki a sziuház. A Fővá­rosi Operr-ttBziiiház első újdonsága a Drótostót íepris • issá Péchy Erzsivel. Biifiir Irénnel és Sirksdival a főszerepekben. TLána Martos Sza­­bolcs-Szlatiaay revü-operattjét hozza ki a szín­ház, majd Sebő Fiich-r op rettjét. Valamennyi operett főszerepét Pécliy, Biiier és Haímay fogják játszani. A Magyar Színházban a Sís­­fiólt repmére készülnek, a R ichstadíi herceg *z«repében Darvas Li ivei, ki ebbon a szerep­ben fog elbúcsúzni a MaeyarSdiiháztó?. Metter­nich szerepét Rálkay Márton játsza a Király Színházban a Mariéi grófuői^ ke zűinek és re­mélik, hogy ezzel az egy operettel végigjátszák a szezont. N m ké zül új darabra a Bd városi Színház, t: Váród Smh&z és a Namseti Színház, (Szinhází műsor) A komáromi színház műsora a kuiturpálotkban a következő: Julius 19 szombat'- Huncut a lány. (A legújabb operett.) Julius 29 vasárnap d. u. A szegény gazdagok (Jókai érdekfeszitő szenzációs szinműve.) Julius 20 vasárnap este: Huncut a lány. Julius 21 hétfő: Marinka, a táncosnő. Julius 22 kedd: A trónörökös (Mayerlingi tragédia. Vajda Ernő földink szenzációs drámája). Julius 23 szerda: Asszonyok bolondja. Julius 24 csütörtök: Zsivány (Ki a tettes?) Julius 25 péntek: Árvácska (Zerkovitz operett). Julius 26 szombat: Á vácska Julius 27 vasárnap: Árvácska. TÖRVÉNYKEZÉS (§) A Maitz-ügy a legfelsőbb bíróság előtt. Az anuak idején nagy sziuzációt keltett bűn­ügyben f. hó 17-éu tárgyalt' a. brüaui legfel­sőbb bíróság, ahová az ügy az elítéltek feUb­­bezésc, ilietve semmiségi panasza folytán

Next

/
Oldalképek
Tartalom