Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-19 / 87. szám
lagftMStSdfk évfa^tm, C^iullll^IHM ~'| .|'||,T' I 1 '*"<•==■ 87. u*a< Siómba«« 1984. Julius 19. POLITIKAI L. Illlzsti*! ér eM>&-«ai«)vák ériéi teas s ítitylus in vidékre «tettel grétklilátesai: Sgfga év« 69 K, félévre 4Ö £.y negyedévre SO I« Külföldöt 160 E& Egy®« «sása feat 80 fillér* ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. f&Htrkoastö; 8AÁL GYULA Ér. Szerkesztő: 8ASANYAY JÓZSEF ér. Imitől a isii léik. Komárom, — július 18. Több év műit el, mióta a gyűlölet Versaillesben megdiktálta a német békét. Ennek eredményéről, a német közgazdaság összeroppanásáról, a német pénz teljes elértéktelenedéséről, a német nép nyomoráról és szenvedéseiről, a német nehéz ipar megbénításáról és a Ruhr megszállás szankcióiról itt ne beszéljünk, hiszen ezek közismert dolgok. De ezekből mindenkinek régen be kellett volna látnia azt, hogy a versaillesi diktátum nem béke, hanem egy dekezni, s az elnyomott nemzetek öntudata az az erő, amely sikeresen áll ellen minden olyan törekvésnek, amely léte ellen irányul. A győzők még keserű leckéket fognak kapni a legyőzőitektől és a saját kárukon fogják megtanulni, hogy csak erkölcsi alapon lehet megegyezni és tartós békét elérni. A gyűlölet fűtötte szándékok és elhatározások magukban hordják a megboszulás és a széthullás csirát. Európa még szenvedni fog egy darabig, mig majd ráeszmél arra, hogy a versaillesi szerződés minden időknek legnagyobb és legszerencsétlenebb vétke volt. nagy népnek tudatos és szándékos tönkretétele. Már pedig az európai béke csak úgy állhat helyre, ha Németország is talpraáll és teljesítheti a békeíöltételeket. Németország nélkül Európában nincsen közgazdasági élet, nincsen egyensúly és nincsen béke. A francia gyűlölet talán néhány fokkal hivatalosan alább szállott, de tartunk tőle, hogy a belátás távlatától még messze van. Franciországban a poincarizfflus él és a kapitalizmusban találja legfőbb támasztékát, amelynek célja Németország teljes gazdasági megsemmisítése. A győzők összeültek Londonban és tanácskoznak a jóvátételről, ahelyett hogy logikusan belátnák azt, hogy Versailles végzetes hibát és bűnt követett el nemesak Németország, hanem egész Európa ellen. Ahelyett, hogy a versaillesi békediktátumot vennék revízió alá, melyet az ovatos Amerika nem is cikkelyezett be, megint a régi nótát fújdogáiják. A Ruhr megszállást nem szüntetik meg, csak »láthatatlanná teszik« és más ilyen haszontalan csűrés-csavarás szerű formulákat keresnek és találnak ki, ahelyett, hogy a versaillesi békéről kimondanák, hogy az teljesíthetetlen, rossz és fenn nem tartható. Ettől félnek a győzők. Fél és reszket bennük a rossz lelkiismeret, megremeg arra a tudatra, hogy hátha ez a nép gigászi erőfeszítéssel teljesíteni fogja a teljesithetetlent és mégis lalpraálL Gulliver törpéi ugrándoznak a lekötözött óriás körül és kínozzák ezt a nagy, lenyűgözött népet, kötelékein hol szorítanak, hol meg engednek valamit, de nem annyit, hogy talpraállhasson. Ez a lelkiismeret az, mely mohón koboz el minden emberi szabadságjogot a legyőzőitektől, amely a nemzeti kisebbségeket helóta sorba akarja taszítani és először gazdaságilag akarja őket tönkretenni, hogy azután nemzetiségüket kiirtsa. Hiszen ha a világot ezekkel az elvekkel lehetne kormányozni/ akkor a nagyobb és kisebb ragadozók felfalhatnák a félvilágot. De a ragadozók ellen is lehet vé== Országos választmányi ülés. As Országos Migyar Ki-gíuda, Foidmives és Kisiparos Párt országom választmánya folyó évi augusztus hó 10 én, vasárnap délelőtt 10 órakor Rimaszombatban a »Tá r-.« szálló nagy termében választmányi ülést tsrt, m lyre az országos választmány tagjait m-ghivji a pártvezeiőaég. Az ülé^a a párt illmztris elaöke és vh3'”‘g Szent Ivány József oemzetgyfilési képviselő fog eíiiökölui, ki hossza ideig tartott betegségéből a párt és az itt-ni egész magyarság örömére síiereu esésen felépülvén, »zen az ülésen kezdi meg újra politikai vezető és irányitó munkáját. Ez oknál fogva különös j-lemő éggel bir ez országos választmányi ülés, melysn az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt tagjai teljes számban részt-VdSZUök. = Kőrmendy-Ékes Lajos állampolgársága. A szlov^nssSiói teljuütalmu mmisztei'um döntést hozott, mely szerint Körmendy Ékes Lajos a ktr. sroc.párt nemzstgyüle i képei «lője nem csehszlovák állampolgár. A minisztérium a végzésben utasította a kassai rendőrig az gatóságot, hogy Körmendy Esés Líjost az idegen állampolgárok jegyzékéb« vezesse be. A teljhatalmú minisztériumnak ez n döntése érthető megdöbbenést kelt, annyival is inkább, mert tendenciája teljesen átlátszó és világos: a ina gyarság egyik legkiválóbb v< zéréuek eiuémitá* sára irányul. Körmendy Ekés több miat busz éve lakik Kassán, év-kkei ezelőtt szó volt polgármesterré való jaiöltetéaéröl is. Az átalakulás idején egyik főü-z-viselője volt Kassának, sz akkor még törvényhatósági joggal fölruházott váro-nak, de önálló magatartásáért és férfias viselkedéséért állásától fö függesztették. 1920 ban megválasztották a keresdényszoeialista párt listáján nemzetgyűlési képviselőnek és mint ilyen á magyarság sérelmeinek mindenkor készséges és igaz szószólója. Kőrmendy- Ékes a teljhatalmú minisztérium döntése ellen, annak vétele után azonnal panaszt emelt a képviselőhöz elnökségénél és különösen tiltakozott a döntés hangja és azon rendelkezése ellen, hogy őt az id^geu állampolgárok listájára vezessék át. Er>ben Körmendy Ékes mentelmi jogának megsértését látja. Egyben pa naszt tett a végzés ellen a prágai közigazgatási bíróságnál is, melynek döntése után fognak tárgyalni nemzetgyűlési mandátumának érvé* nyességéről. = Kényes kérdés Benes dr. külügyminiszterhez. A „Slovák“ minapi száma vezetőhelyen foglalkozik az amerikai Szlovák Liga 15. kongresszusán történtekkel, amelyen meginterpellálták az elnököt, hogy kifizetett e az amerikai Szlovák Liga Senes dívnak 55000 3zeik«Miőié| ét kiadóhivatal: Nádor-«. 28., hová úgy a lap «zellemi részét illető közlemények, atl»i a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kítidendík Kéziratokat nem adunk vissza. Replttüi tutinkig! tórraszgr: kidM tsMia it hmMh dollárt s ha igen megkapta-e. Továbbá mi történt azzal a gyűjtéssel, amely Pittsburgb&n folyt s m lynek eredménye több mint negyedmillió dollár volt. Az elnöklő Bielek Iván válaszából a „Szlovák “ megállapítja: „Tény, hogy a Szlovák Liga 1919 ben, így már a köztársaság fennállása id jób«n Bansamk összesen 299.053 fr&sc-ot küldött Parisba. Ez több, mint negyedmillió franc, ami 1919 es árfoly romai átszámítva cseh koronára, csinos pár millióra rúg. Ezeket a milliókat a Szlovák Liga a jegyzőkönyv tanúsága szerint B-msm-k kizárólag Szlovenszkó megsegítésére küldte, hogy azután ezekből a milliókból Szlovenszkó kapott e sesriteéga.', mikor és hogyan, arról a Szlovák Liga semmit sem tud. Azért a szlovákok nyilvánosan fölszólítják Benest, tegyen jelentést srirti. hogyan használta föl a neki küldött 299.053 franc ot, kapott-e az összegből Szlovenszkó, mikor és mennyit?“ Erre a kényes kérdésre adandó választ most türelmetlen érdeklődével várják a szlovákok. — Állami alkalmazottak tömeges elbocsátása. Különböző prágai cseh lapok azt a hírt. közük, hogy a kormány azt tervezi, hogy az állami alkalmazottak egy részét nemsokára elbocsátja a szolgálatból és nyugdíj zza. A „Nova Dóba“ szerint a kormány 30000 állami hivatalnokot akar elbocsátani és a nevezett lap tiltakozik az ellen, hogy a kormány ezt az akciót titokban vigye keresztül és követeli, hogy e kérdésben kérdezze meg az állatni alkalmazottak illrtékea szervezetét. A „Lidove Noviny“ arról értesül, hosy rgy külön bizottság fogja Bécsben tanulmányozni az osztrák állami alkalmazottak létszáma csökkentésének módozatát. A hírek szerint elsősorban az államvasuti alkalmazottak sorából boc’átanáuak el nagyobb csoportot. Többek között nyugdíjazni fogják a 25 éves szolgálatot túllépő alkalmazottakat, de a nyugdíjazás során további öt szolgálati évet fognak részükre beszámítani. Progresszív községi adózás. Komárom, — július 18. A városi képviselőtestület legutóbbi ülésén önálló indítvány alakjában is felmerült a progresszív adózás gondolata, amelyet a bizottsági üléseken másoltairól is megpendítettek. A kommunista progresszivitás azonban azt jelenti, hogy a „gazdagokat*, — mint ők szokták nevezui a uugyobb keresetű, nagyobb koekázattal és nagyobb tőkébe fektetéssel dolgozó egyéneket — kiválogassuk az adózók sorából és azokra hárítsuk át a közterheknek a nagyobb részét. A progresszív adózásnak ez a módja, nem tadjuk, hogyan válnék be Komáromban, ahol az ujjainkon elszámlálható számú tőkepénzes vagy olyan ember van, amely a kommunista „gazdag* fogalom alá esik. Az ezekre való közteher áthárítás lehetősége az adóteher megoszlását nem err.dményezné és csak egy alarm jelzés Lun-, amelyre ez a néhány tehetősebb ember it elhurcolkodnék a városból i,a vagyonuk ellen intézett attak után és elköltöznék olyan biztonságosabb helyre, ahol a vagyon nem sztigmatizál senkit és örülnek, hogy vannak tehetősebbek is, akik társadalmi téren járuluak a köznyomor enyhítéséhez. Mi tehát ahhoz mm nyújthatunk segédkezet, hogy akinek szebb háza van és jobb ruhákban jár, tizedeljük meg a vagyonát csak azért, mert ezen a szerencsétlen helyen lakik és kedvezőtlen időszakban él. De nem járulhatunk hozzá azért sem, mivel a komáromi ipari és
