Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-30 / 149. szám
2. oldal. , Komáromi Lapok 10^4. december fc© Háló és ebédlő mesés kivitelben» a legmodernebb sülben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! 645 magyarok ismert „jóakarója“ és Bella Metód Mátyás töltöttek itt egy egy félórát, mivel az ilyen nagy uraknak rendszerint igen sürgős a dolguk. Közbiztonság, közigazgatás. A közbiztonságra Komáromban magában száznál jóval több rendőr ügyel egy állami rendőrbiztosság hatáskörében. A vidéken a csendőrök vigyáznak rá, de ezeknek igen sok dolgot ád az útlevél, iparengedély és más nyomozás, szóval a bürokrácia, ami a szolgálat rovására megy. így a közbiztonság is egyre rosszabb lesz. A tulajdon ellen elkövetett bűnesetek száma egyre gyarapodik. A betörési krónika lapjait egyre sűrűbben Írják lele. Csallóközt egy rablóbanda is rémitgette, mely azután hurokra került. Komáromban sok betörés fordult elő. Gután is több betörést követtek el. Komáromban néhány tüzeset történt, de nagyobb szerencsétlenség nem fordult elő. Több szoba, pince, kéménytűz és egy tetőtüz volt az év folyamán. Sok tűz fordult elő Bátorkeszi és Búcs községekben, Nessesócsán pedig a gőzmalom esett a tűznek áldozatul. A közigazgatásban a régi magyar tisztviselők kicserélése csehekkel és szlovákokkal egyre tart. Nyugalomba küldték Balogh Kálmán, Décsy Lajos, Kathona Dezső, Koncsiczky Ferenc, Kovács Arisztid, Nemes Károly községi jegyzőket; Bátyai Mihály, Czike Imre, Mészáros Károly árvaszéki ülnököket. A járási bizottságot február hóban öszszehivták és azóta az működik kevés hatáskörrel ugyan, de az autonómia egy kis látszatával; a megyei bizottság működéséről nem mondhatunk semmi jót. Félmillió lakosnak ügyeit 36 ember alig intézheti el ülésein, ahonnan a magyar nyelvet száműzték és csak helyenként adnak a képviselőtestület magyarul értő tagjainak felvilágosításokat. Főképpen azonban igen drága szervek ezek az uj bizottságok: a megyei bizottság 67 százalék pótadöt, a járási bizottság 10 százalék pótadót szavazott meg szükségleteire. Az állam tehát az őt terhelő kiadásokat (utügy) teljesen áthárítja az adózó takosságra. Közoktatás. A közoktatás terén állandó harc folyik a magyarság és a kormány közt az iskolák magyarságáért. A kormány az állampolgárság politikai fegyverével a magyar tanítókat százával bocsátotta el állásából akkor, amikor velük a nosztrifikációs vizsgákat letetette. Ebben a sorsban volt része itt is igen sok tanítónak. Gabay Irén madari tanítónő belehalt az őt ért igazságtalanságba, Gere Mária bajcsfarkasdi tanítónőt állásától és lakásától fosztották meg és kiutasítással fenyegették, mikor felebbezni mert a mindenható nácselnik határozatai ellen. Eltávozott három irgalmas nővér Komáromból a tanítási engedély megvonása miatt. Az iskolamulasztók szüleinek kíméletlen bírságolása méltán illeszkedik bele abba a rendszerbe, melynek minden intézkedése és rendelkezése a kihágások lehetőségeit nyitja meg és módot nyújt a hatóságoknak a közön ség zaklatására. Séielmeink sorában nem utolsó helyet foglalja el a bálványszakállasi felekezeti iskola ügye, melyet a bérlő egyszerűen bezárt; állítólag áthelyezik az iskolát Királynérétre. Kurta keszin szlovák iskolát akarnak létesíteni, ahol vas egy jól működő magyar tannyelvű iskola. Gútának polgári iskolát ígértek, sőt kellene fel állítani, de az ígéret ismét nem teljesült. Ellen ben Komáromot megajándékozták szlovák polgári iskolával, melynek számos magyar tanulja van. A komáromi községi iskolának új igazgatója leit Weisz Kornélia személyében; uj tanítók: Tólh Imre (Komárom), Nagy Bála (Guta), Kőrös Julia (Madar), Morvái Anna (Ekecs), Mokos Margit (Kisujfalu), Horváth Karolin (Kamocsa), Özv. Báthy Dénesné (Csth); a komáromi polgári fiú iskolánál Uhereczky Géza, a polg. leányiskolánál; Banai Tóth Pál igazgató és Somogyi István. Nyugalomba vonultak: Schlosser Hermina és Hittrich Wikíorné tanítónők. Új iskolák épültek: Udvard és Perbeíe községekben. Igen érdekes és tanulságos iskolai kiállítások voltak Komáromban a város és a járás iskolái részétől. A főgimnázium szintén nagy akadályokkal küzdött meg. Közvetlen az iskola év megnyitása előtt öt tanárát tiltották el a tanítástól, mely ügyben a város lakossága nagy mozgalmat indított annak felfüggesztése iránt, ami három és utóbb két tanár részére meg is történt. Igen szépen működlek a főgimnázium kötelékében a cserkészcsapat, a Czuczor önképzőkör és a kongregációk. Eltávoztak: Karle Sándor, Szívós Donát és Vlasies Róbert tanárok. Uj tanerők: Csapó Antal és dr. Kocsis Károly. A tanítóság kari és anyegí érdekeit a Komáromban székelő és kitünően vezetett Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesüiet védte meg, mely igen eredményesen működött. Közegészségügy. A város és a vidék egészségi állapota nagyobb rázkédtatásokat nem szenvedett. Járványok a Csallóközben Komáromcsicsó községben (súlyos lefolyású vörheny járvány) és Köbölkuton (tífusz) lépett fel. Komáromban sikerrel működtek a tüdőbeteg gondozó és az anya és csecsemővédő egyesületek. A közegészségügy államosítása folytán a kormány dr. Gaál Zsigmondot (Komárom), dr. Weisz Sámuelt (Csallóközaranyos), dr. Waldhauser Mihályt (Guta) állami orvosokká nevezte ki. A komáromi közkórház mintaszerűen működött. Igazgatója, dr. Lipscher Mór Pozsonyban az orvos-természettudományi egyletben előadást is tartott a rekesz alatti tályogokról. Szociális ügyek. A szociális ügyek intézése Komáromban az utóbbi évek folyamán bizonyos intenzitáshoz jutott el. Erre a Célra alakultak a Népjóléti Központ, melynek két intézménye: a gyermekkonyha és a diákmenza az idén is kiválóan működtek. A gyermekkonyha az 1924 évben 30682 adag ebédet adott ki. A diákmenzán 42 tanuló kapott részben ingyen, részben kedvezményesen lakást és ellátást. Az anya- és csecsemővédő és tanácsadóintézet szintén derekas működést fejtett ki a tüdőbeteg gondozóval együtt, hol 60 beteg részesült segélyezésben, ezen kívül 10 egészséges és száraz lakást adott évi 200 K bérért védettjei részére. A Munkásbiztositó Pénztár helyzete válságosra fordult. Tagdíj követelései nem folynak be, autonómiáját elvették, magyar hivatalnokait elbocsájtolták kevés kivétellel és helyeikre cseheket neveztek ki. Mindez igen elkeserítette a munkaadókat és munkásokat egyaránt. Az év elején az ambuláns betegeket vette az országos pénztár revízió alá és azok 50%-át munkaképesnek találta. A legnagyobb baj az általános munkanélküliség, mely az építőipar pangásából és Komárom ipara és kereskedelme visszafejlődése következtében állt elő. A munkanélküliek segélyeit 14 foglalkozási ágban beszüntették és egész jelentéktelen összegre zsugorodott össze ez a segélyezés, úgyhogy 1000 munkás közül alig 5--6 kapott segélyt. Komáromban uj munkaalkalom létesült az állami dohánybeváltóban, mely körülbelül 1000- 1200 munkást tud foglalkoztatni. Sajnos, itt nemzetiség szerint osztályozzák a munkásokat, ami nagy visszatetszést szült és munkászavargást idézett elő. A munkásság jogosan háborodott fel azon, hogy az igazgatóság nem teljesítette a munkánál sülieknek tett ígéretét. Időközben némi javulás állott be ezen a téren a városi tanács közbelépésére. A város a munkaközvetítésre felállította az erre szolgáló szociális osztályt, ez azonban az általános munkahiány miatt érdemleges munkát nem fejtett ki. Igen súlyos baj a nagy lakásínség is, a melyen a város 40 uj lakás építésével igyekezett segíteni. A lakásínség azonban akkor, amikor az állam a lakások egy részét alkalma zottai részére foglalja le és nagy munkásbevándorlás van, nem szűnhet meg. Az év végén a köznyomor enyhítésére a város népkonyhát akart felállítani, de a szükséges anyagi eszközök hiányában azt végre nem hajthatta A jótékonyságot a Komáromi Nőegylet, Szent Erzsébet Egylet, Protestáns Nőegylet, Izraelita Nőegylet, Diáksegélyző Egylet, Népjóléti Központ, az említett Anya- és Csecsemővédő és tüdőbeteg gondozó intézetek gyakorolták, melyek többször végeztek nyilvános gyűjtéseket is. A Rokkantegylet szintén bajtársi segélyezés és érdekvédelem céljából alakult és gyűjtéseket is rendezett erre a célra. Egyházak élete. A katolikus egyház rengeteg sérelmet szenved a kormányzat részéről. Magyar püspökséget nem kap a félmilliónyi magyar katolikusáig. A magyar papképzéshez szükséges anyagi eszközöket megvonták a kormánytól lefoglalt egyházi birtokok jövedelméből, amelyekről esztendők óta számadás nincsen. Ez indította arra az itt élő katolikus egyházakat, hogy jogaik védelmére megalakítottak az állandó katolikus nagyblzottságot és a járási iskolai tanácsokat. A mozgalom Komáromból indult ki. Komáromban az autonom egyházközség körében mozgalmas élet folyt. A nyolc katolikus estén dr. Majer Imre, dr. Alapy Gyula, dr. Berta Orbán, dr. Hajdú Lukács, Király József és Vaskó Imre tartottak előadásokat. Az év elején folyt le Molnár János preláíus kanonok, volt népszerű komáromi plébános temetése. Nagy ünnepségek közt folyt le a Szent András templom harangjainak és orgonájának ünnepies megszentelése. Harangszentelések voltak Szimő, Béla, Bény, Vért, Ekel községekben. A Szent András templomnak a háború alatt és a bolsevik támadásoktól megrongált épületén csak a tetőzetet javitalta ki a kegyúri tisztet viselő város, falai tovább is vedlettek és azokról csak a vakolatot verték le, mert az az utóbbi időkben közveszélyessé vált. Az egyház közgyűlésén megalakította a pénzügyi, szociális és adófelszólamlási bizottságokat. Két iskolát tart fenn és a katolikus iskolák fentartásáért rendezett mozgalomhoz számos aláírással csatlakozott. Udvardon uj emeletes r. kát. iskola épült, Csúzon pedig az iskola zászlaját szentelték fal nagy ünnepélyességgel. Komáromban az Irgalmas Nővérek kezelése alatt szivgárdák, a Kát. Énekkar, a Szt. Erzsébet egylet, Oltáregylet, Szt. Szív társulat és társadalmunk kiváló tényezője, a Kát. Legényegylet, fejtenek ki tavékeny ténykedést az egyházi élet terén.
