Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-18 / 144. szám

2 oldal. „Komáromi Lapok* 1924. december 18. Háló és ebédlő mesés kivitelben* a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban* chaislon, szalon és bőrgarnitúrák­ban* matracokban és gyermek­ágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni ioríháian, Komig Jó!ai-iil — Református templomnatc szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! m soncon országos pártvezetőségi ülést tartott, amelyen a pártvezetöségnek csaknem vala­mennyi tagja megjelent. Az ülésen a párt országos politikai elnöke, Szent-lyány József nemzetgyűlési képviselő elnökölt, aki elnöki megnyitójában kegyelétes szavakkal emlékezett meg Síilassy Bála családi gyászáról és indít­ványozta, hogy az országos pártvezetöség őszinte részvétét megfelelő formában tudassa Szilassy Bélával. Majd megemlékezett a ma­gyarországi gazdav8zérnek, Nagyatádi Szabó Istvánnak elhunytárói és indítványozta, hogy a magyar s általában a gazdaérdekek e törhe­tetlen harcosának elhunyta fölött részvétét fejezze ki a párt úgy a gyászoló családnak, mint a magyarországi kisgazdapártnak. Meleg szavakkal üdvözölte a párt uj illusztris tagját, Richter Jáuos volt országgyűlési képviselőt, továbbá az ülésen megjelent Petrogalli Oszkár dr. központi irodai igazgatót és a Zipser Deutsche Partéit képviselő Strobl János fő­titkárt. Örömmel állapította meg ezután, hogy a magyarságnak & csehszlovák állam keretei­ben való első politikai fellépése óta a magyar­ság egyes tagjainak passzivitása mindinkább felenged s a politikai harcokból egyre többen kérnek részt, akik akár mint vezérek, akár mint közkatonák a magyarság ügyét önzetlenül és becsületesen szolgálják. A szövetkezett el­lenzéki pártok között felmerült ellentétekről szóló híresztelésekkel szemben leszögezte, hogy ha voltak is ily ellentétek, azok csupán abból származtak, hogy a szövetkezett pártok a közös ügy szolgálatát különböző módon kí­vánták hathatósabbá tenni. Az általános helyesléssel fogadott elnöki megnyitó s az abban foglalt két indítvány egyhangú elfogadása után rátérve a napirendre, a pártvezetöség a pártválasztások oly előké­szítését határozta el, hogy azok a szervezeti szabályoknak megfelelően a legdemokratiku­­sabban és a párt minden szervénél a pártta­gok legszélesebb rétegeinek bevonásával le­gyenek megejthetők s hogy igy azok a sze­mélyek megválogatásában a párt leghívebb akaratát juttassák kifejezésre. E választások­nál a vezető szempont a tehetség, a ráter­mettség s az önfeláldozó, becsületes, kitártó munka méltánylása legyen. Az előkészítés el­végzésével a tb. igazgatóból valóságos igaz­gatóvá megválasztott Nagy Sándort bízták meg. Itt egy felette fontos ponthoz ért az érte­kezlet. A pártsajtó kérdéséhez. A Kisgazda és Kisiparos párt tudatában van annak, hogy a sajtó valóságos nagyhatalom. A sajtó a pártnak az a szárnya, amely a pártol átható eszméket, gondolatokat, lelkesedést, elröpiti minden jó magyar szivéhez, leikéhez. Ennek tndatában a Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt megvette a Pozsonyban megjelenő „Magyar Ujságu cimü napilapot, amely január elsejével a párt szol­gálatában fog állani. A pártnak eddigi két heti lapját, a Ko­máromban megjelenő Barázda és a rimaszom­bati Migyar Gazda cimü lapokat j&nnár else­jével a párt beszünteti, illetve beleolvasztja a Magyar Újság napilapba. E beolvasztás ellenértékéképpen a Birázda és a Magyar Gazda előfizetői, illetve a párt tagjai, akik a tagdíj fejében kapták e két lap valamelyikét, ezentúl a Magyar Újság egy, legalább is 8 oldalas számát fogják hetenkint egyszer megkapni. A Magyar Újságnak ez a száma akként lesz ösz­­szeállitva, hogy a Barázda és a Magyar Gazda eddigi olvasói bőségesen lesznek ezzel a szám­mal kárpótolva, mert a fenti két lap megszo­kott rovatain kívül bőséges olvasni valót talál­nak benne a párttagok. Viszatérve az ülésre a pártsajtó kérdésé­ben ifj. Koezor Gyula terjesztett elő indítványt, melyben egy oly sajtóorgánum megteremtését ajánlotta, amely a párt eddigi kisebb lapjait egyesítse s a párt és a magyarság érdekeit szélesebb keretben és erősebben szolgálja s amely lap úgy a gazda, mint az iparos társa­dalom érdekvédelmébe állittassék. A párt veze­tőség az indítványt Talek A. Sándor, Révész Jónás, Moháeey János, Hevessy László és má­sok hozzászólása után helyeslőleg elfogadta s a párt elnökségének az ennek megvalósí­tására már eddig tett lépéseit tudomásul véve egy sajtóbizottságot küldött ki. E bizott­ság feladata lesz a részletek megállapítása és keresztülvitele. Törköly József dr. a községi közkönyvtárak felállításáról és az állampolgári nevelésről szóló törvénynek Szlovenszkóra való kiterjesztése érdekében terjesztette elő meg­indokolva indítványát, melyet a pártvezetöség egyhangúan magáévá tett néhány, a könyvtá­rak felállítására vonatkozó gyakorlati kiegé­szítéssel. Ezután egy, az egész magyar gazdatár­­sadalmat felölelő nagyszabású gazdák ongresz- Bzus megtartására vonatkozó kívánságát fe­jezte ki az ülés; végül pedig több belső szer­vezeti ügyet és indítványt tárgyaltak le, köztük a magyar községek képviselőtestületi jegyző­könyveinek magyar nyelven való vezetése ér­­dekébsn Jaross Gyula által benyújtott indít­ványt is. Erén ügyben a pártvezetőség többek között felhívja az érdekelt községeket, hogy e jogos követelésüket mindenütt érvényesítsék. A pártvezetőségi ülést 300 terítékes párt­­vacsora követte, amelyen több politikai jelentő­ségű pohárköszöntő hangzott el. Dr. Pless Gyula RÖNTGENINTÉZETE Tel. 596. Bratislava, Stefanik út 25/a. Tel. 596. Átvilégitás és felvétel tadó-, szív-, gyomor-, bél-, vese-, hólyag-, epekő-, tö- 713 rés-, ficam-, izületi megbe­tegedéseknél. — Rendel naponta 8—10-ig, 2—í-ig. Közgyűlések a városnál. — Botrányba fűlt közgyűlés. — A szövetkezett ellenzéki pártok tiltakozása. — A nyomdászsztrájk ideje alatt két köz­gyűlése volt a városnak. Az elsőt december 3-án tartotta, amtly a kommunista párt bot rányos magatartása miatt befejezhető nem volt és amelyet a városbiró elnapolt. A képvi­selőtestület ezen közgyűlésén többek között napirendre került Steiner Gábor kommunista­­párti képviselőtestületi tag azon javaslata, amely a városi munkások és gazdasági alkal­mazottaknak fizetését 25% al kívánta fölemelni. A közgyűlésen a munkásság nagy tömegekben jelent meg és amint azt már többször sajno­sán tapasztaltuk, megj ;gyzéseivel zavarta a közgyűlést. A közgyűlés zavarása később bot­ránnyá vált azáltal, hogy a kom. párt tagjai, Steiner Gábor említett javaslatának elvető e után unisonó kije'euteUék,hogy nem tárgyalnak és dühös padverős közben különféle sértegeté­sekkel illették a polgári pártok képviselőit. A szövetkezett ellenzéki pártok ugyanis, abból az indokból, hogy a város katasztrófális pénzügyi helyzetében a kért fizetésemelésre fedezetet találni nem lehet, a javaslatot le­szavazta, amire kitört a botrány. A kommunista képv. tagok éktelen lármában törtek ki, mire a hallgatóságként megjelent munkásság is a leg szemenszedettebb sértő kifejezéseket kiáltotta a magyar polgári pártok felé. A „gazemberek“, „csirkefogók“, „gyilkosok“ és más hasonló ki­fejezések csakney süvítettek keresztül a nagy­­temen és Csiemazia György városbiró hiába utasította rendre a kommunistákat és hiába intette csendre a lármás hallgatóságot, annsk semmi foganatja nem lett, úgy, hogy fölkellett a közgyűlést 5 percre függeszteni. A lárma és a sértegetés a szünet alatt sem ért véget s bár a szövetkezett magyar ellenzéki pártok tagjai, dacára a súlyos sértéseknek, higgadt­ságukat mindvégig megtartották, a hallgatóság soraiban levő munkásság nem csendesedett le. Szünet után a kommunisták újra meg­kezdték lármájukat és kiabálva jelentették ki ismét, hogy nem tárgyalnak és terrorisztikns magatartásukkal tényleg lehetetlenné tették a közgyűlés folytatását. Újabb föifüggesztés után újabb lárma és zsivaj lett, amelyben a hall­gatóság munkás része fáradhatatlanul segéd­kezett a kommunistáknak. A városbiró végre is, egyéb eszköz híján, a közgyűlést elnapolta. A munkástömeg zajongva oszlott szét és a városháza lépcsőm tovább sértegette & pol­gári képviselőtestületi tagokat. Ugyanezen a közgyűlésen a botrány előtt a képviselőtestület egyhangúan állást foglalt a helybeli munkásságnak a dohánybeváltónál való alkalmazása mellett és a pénzügyminisz­terhez egy főiiratnak fölterjesztését határozta el és a miniszterrel való személyes tárgyalás céljából a városbirót és a főjegyzőt kikül­dötte. A félbemaradt közgyűlést december 10 én folytatta a képviselőtestület. A közgyűlésre a városbiró a polgári pártok közbejöttével a pártok között előzetesen megállapított arány­ban osztott ki a hallgatóság részére belépő­jegyeket és igy a közgyűlésen csakis az ülő­helyeket foglalták el a hallgatók. A közgyűlés normális lefolyású volt. Napirend előtt Alapy Gyula dr. a szövet­kezett magyar ellenzéki pártok képviselői ne­vében egy deklarációt olvasott fa), amelyben a jelzett pártok tagjai tiltakoznak a kommunis­táknak terrorisztikus föllépése ellen és azon eljárása ellen, hogy magakí&rtásáv&l megaka­dályozzák a polgári ellenzéki pártokat köte­lességük teljesítésében. A deklaráció másrészt a dec. 8 iki események megtörténtéért a város­­bírót teszi felelőssé, mert a városbiró nem tette meg a szükséges intézkedéseket abban az irányban, hogy a hallgatóságot megakadá­lyozza teljesen jogtalan, sértő föllépésében. A kommunisták közül Steiner, Csenge! és mások a szokott éles megjegyzésekkel kí­sérték a deklarációt, Cnzmazia városbiró pe­dig kijelentette, hogy a botrányos közgyűlésen tanúsított eljárásáért vállalja m felelősséget. A dtcsmber 10 iki közgyűlésen napi­rendre került a szövetkezett ellenzéki képviselő­testületi tagok közös indítványa, amelyben a város gazdaságának és szemétkihordásnak bérbeadását javasolták. A kommunisták az egész indítványt leakarták venni a napirend­ről, de a többség megszavazta a tanács azon javaslatát, hogy az ügyet a közgyűlés elé való kellő előkészítés céljából visszaadják a ta­nácsnak. Ugyanezen közgyűlés helybenhagyta Bta­­lay András volt városi rendőrnek a községi elemi iskolához iskolaszolgává történt megvá­lasztását és a város halászai! joga bérbeadá­sára nézva újabb i árlejtést tűzött ki azzal, hogy az újabb ígérőnek az eddig beígért 3200 korona évi béren felül kell ajánlatot tenni. NUgy karácsonyi vásár! Csak addig* mig a készlet tart! Gyapjúszövetek mtrje Ke 25*— Krishalin selymek „ » 18'— Mosható Flanellek „ v, 101— WERTHEIMER TESTVÉREK divataruháza (Pozsony) Brati­­slava, Lőrinckapu-utca I. az. Telefon 14—39. 758

Next

/
Oldalképek
Tartalom