Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-15 / 85. szám
1924. jalins 15, * Komáromi Lapok“ 3. oldal. pásztora e kis városban töltött boldog ifjúkorának emlékei nyomán szent áldozatból plébánossá választása emlékére nj harangokat öntettek a régiek helyébe. Minden adakozónak legyen hála és köszönet e szép Ünnepnapon is, hogy e nehéz időkben célunkhoz segíteni kegyesek voltak. Most, a mai ünnepen egy nagy sorstragédián átment, feldarabolt nemzethez tartozott, széttépett város magyar népe várja a harangok megszólalását. Az nj harangok azonban más hangokat adnak, mint a régiek, di mintha szimbólum lenne a harangszó és az idők jele, magának a nemzetnek a lelke szól azokból felénk. Miről fognak beszélni uj harangjaink? Hirdessék a hitet és reménységet e város szenvedésektől meggyötört népének a szebb és boldogabb jövőben. De szavukban benne legyen a leikeink mélyéről felbugó jsjsszó és segélykiáltás a reánk szakadt szenvedések között, Uram, elvész a te néped, ha Te elfordítod tőlünk orcádat! Harangjaink szava legyen élő két hívogató, halottakat megsirató, viharok felhőit és más veszedelmeket e várostól távoltartól Komáromi nj harangok, bánatosan zugó hangjaitokat áhítattal várjak. Kérünk, szólaljatok meg a mi állandó vigasztalásunkra. Elsőnek Szent András öreg harangja a háborúban elesett komáromi hősi haiottaink örökké élő emlékét sirasd meg, akik értünk haltak m g, célt nem érve, hiába, — majd Szent Imre tiszteletének áldozott harangunk hét év óta elhunyt kedveseinkért, akiket csak egy harang szava kisért el utolsó útjukra, mondjon egy verset, — végül hirdesse mind a három versenyre kelve mai ünnepünk szent örömeit. A katolikus autonom hitközség nevében felkérem szeretett lelkipásztorunkat, nagyságos és főtisztelendő dr. Majer Imre apátplabáuos urat az uj harangok megszentelésére. Uram, kérünk, hallgasd meg harangjainknak minden könyörgését és a mi kiáltásnak jusson elődbe, Amen. Sok szem lábadt könnybe a beszéd elhangzása után, mely az ünnep jelentőségét emelte ki. A beszédre dr. Majer Imre apátplébános válaszolt, aki élete boldog ünnepnapjának tekinti e napot és hálát ad az Istennek, hogy ezt megérhette. Kéri a híveit, hogy az általa felajánlott harangot fogadja oly jó szívvel, mint amilyennel ő adja. Ekkor felhangzott a katolikus Egyházi Énekkar hatalmas kórusa Molecz Tivadar veze tése alatt s a zsoltárok eléneklése ntáu az apátplebános megszentelte a harangokat. A templomi vegyeskar még egy régi Mária-éneket ad dt elő befejezésül. Ekkor a papság után példás rendben a templomba vonultak a küldöttségek, testületek és egyesületek és ott elhelyezkedtek. Orgonaszentelés és zenésmise. A templom keresztbe jójában felállóit pap' ság élén dr. Majer Imre apáttal ezután az or' gonát szentelte meg, amely szertartás rövid lefolyása után kilenc órakor kezdődött a pontifikális nagy mise. A templomban több ezer ember szorongott. A kóroson a katolikus Énekkar zenekara, melyet a katonai zenekar több vonós, fúvós tagja egészített ki Fiike boroszlói karnagy gyönyörű D. moll miséjét adta elő, ami valóságos művészi esemény számba ment és & katolikus énekkarnak és kitűnő vezetöjé nek a legszebb teljesítményei közé tartozik. Betétül a templomi vegyeskar Üdvözlégy Mária (Peer kódex, 1508 ) és Angyaloknak nagyságos anuya (Festetich kod?x 1498) ősrégi magyar Mária énekeket adta elő, Molecz Tivadar karnagy kitűnő vezetése alatt. A teljes papi segédlettel bemutatott szentmise alatt, az evangéliumnál Király József segédielkész mondott gyönyörű, könnyekrefakasztó beszédet a harang jelentőségéről és hivatásáról. A beszédnek úgy tartalmi, mint formai szépsége méltóképen illeszkedett be az ünnep keretébe. A harangok felhúzása. Háromnegyed tizenegykor volt vége az ünnepi misének, moly után a uép kitódult a Nádor-utcára, ahol a harangok felhúzása már megkezdődött, A tűzoltók a Nádor-utcát köél-kordonnal elzárták a kultúrpalota szélességében. A kultúrpalota előtti téren fotográfusok várják a haraugfelhuzás perceit. Elsőnek a kisebb harang indul el útjára, ünnepi csönd, a harang a torony alatti fal párkányhoz érkezik, a reá erősített vaskorona egy percre elakad, de a toronyból éles é3 rövid vezényszavak hallatszanak és a kötéihuzók a harang helyzetét gyorsan szabályozzák. Végre felér a torony ablakához a harang, a Herold gyár szerelője elkapja aj ráerösitett kötelet, belekapcsolja a mozgó csigasorba és a harangot percek alatt behuzatja a toronyba. Minden roppant simán és gyorsan megy. A kisebb harang már féltizenkettökor a helyén van. A tömeg rendületlenül áll a helyén és várja az „András11 harang felhúzását a toronyba. Féltizenkettökor kezdik, a harang hatalmas teste felemelkedik a kocsiról és húsz* mázsás tömege úszik a levegőben. Felejthetlenül ^érdekes látvány. A felhúzás még t&láu simábban megy, mint az elsőnél, mert ezen még hiányzik minden vasszerkezet. A toronypárkányt elkerüli és felérkezik. Izgalmas percek következnek: a Herold gyár szerelője a kötelet elkapva a csigasorral lassan és könnyen behúzza a toronyba a harangóriást. Percek alatt egész tömege eltűnik a toronyban, ahol ezentúl az állványra szerelés munkája folyik. A harangok déli megszó iaiása azonban elmaradt, mert a szerelés sok munkát adott és azt JDosztál Jakab irányítása alapján csak délután 3 óráig fejezték be. A társas ebéd. A Katolikus Legényegylet színházterme ben százhúsz terítékű társassbéd fejezte be az ünnepet, amelyen megjelent az egész szekeres gazda bandérium is Sebestyén Ferenc és Füssy Kálmán vezetése alatt, szép példáját adva a felekezttek megértő és testvéri együttérzésének. Az első felköszöutót dr. Majer Imre apát mondotta, hálás szavakkal emlékezve meg a hívek áldozatkészségéről, mely lehetővé tette a harangok megszerzését. Komárom áldozatkész, lelkes közönségét élteti. Dr. Alapy Gyula egyházközségi elnök beszédében a felekezetek közt való békességet élteti, amelynek ragyegó példája a mai ünnep is, amely nem csapán a katolikus hívek, hanem az egész város ünnepe. A testvérfelekezetek megjelent képviselőire és a bandériumra üriti poharát. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő talpraesett szép beszédben a magyarság összetartását hangsúlyozta zajos tetszés mellett. Dr. Alapy Gyula a hirangszcnteléssel kapcsolatban az spátplébános ü gy és kiváló érdemeit, céltudatos munkásságát ecseteli, aki működésének korábbi színhelyein és maradandó alkotásokkal vívott elismerést és becsülést. Itt is, mint az egyháznak első munkása mindenkinek példát ad és ennek a íáradhatlan tevékenységnek az eredménye a Szent András két uj harangja is. Dr. Majer Imre apátplebáuost élteti, amint a munka emberét, aki példát ad az egyházközségnek áldozatkészségben is. A társaság percekig t&rtó ovációban részesíti az apátplebáuost. Még több lelkes felköszönlö hangzott el és a társassbéd kevéssel négy óra előtt ért véget. Megszólalnak a harangok. Négy óra előtt szólaltak meg az uj harangok; mint irtuk is, az , András“ harangnak tömören lugó, mély hangja van, mig a kisebb „Imre“ harang meleg hangszinezetével válik ki, de az együtt hangzás tökéletes mind a három harang között. A közöm-ég az utcákon megállva, sok helyen könnyezve hallgatta az uj harangok hangját és azokkal méltán meg lehet elégedve. A Herold gyár harangjai a régi széphangu harangokat mindenben pótolják. A harangok felirata a következő : A KOMÁROMI HÍVEK ÁLDOZATKÉSZ ADAKOZÁSÁBÓL SZENT ANDRÁS TISZTELETÉRE ÖNTETTE A R. KAT. AUT. EGYH. KÖZSÉG 1924. DR MAJER IMRE APÁTPLEBÁNOS, DR. ALAPI GYULA EGYH, KÖZS. V1L. ELNÖK DOSZTÄL JAKAB TEMPLOMGONDNOK HIVATALOSKODÁSA IDEJÉBEN. HEROLD RICHÁRD HARANGÖNTÖDE KOMOTAÜ. SZENT IMRE HERCEG KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! PLÉBÁNOSSÁ VÁLASZTÁSOM EMLÉKÉRE 1924^MÁJUS 8 DR. MAJER IMRE PÁPAI TITKOS KAMARÁS APÁTPLEBÁNOS 1924. HEROLD RICHÁRD HARANGÖNTÖDE KOMOTAÜ. Mi» Lajos oittawmyo. — 1924. július 13. — A harangszenteléssel kapcsolatos ünnepségek legszebb művészi programja volt Schmidthauer Lajosnak, a nagynevű orgonamüvésznek hangversenye a Sz. András templom újonnan jó karba hozott orgonáján. Ez a művészi esemény teljesen mozgósította Komárom és egész környéke zeneértő és zenekedvelő köreit, akik a hatalmas templom ^tekintélyes részét megtöltötték. Érsekújvár, Ógyalla és a szomszédos községekből számosán vettek részt a hangversenyen, mely Schmidthauer Lajos diadalainak sorozatához ismét újabb babérokat fűzött. A kiváló művész nagy gonddal összeállított műsorán Bach D.-moll Toccata és Fuga ja szerepelt az első helyen, a tökéletes zenének ez a klasszikus remeke, amelyet a művész nagyszerű érzékkel játszott. Couperin zenei költeménye, Soer Monique nem annyira lírikus, mint festő elemeket tartalmaz és a zárda-élet tiszta és elvont világának zenei szemlélete. Bossi Scherzo ja, a nagy olasz művésznek egyik legszebb kompozíciója, amely hálás témául szolgált Schmidthauernek ragyogó játéktudásának és káprázatos technikájának bemutatására. Dubois In paradisum és Fiat lux-a finom részletekben gazdag zenedarabok, melyek tökéletes kidolgozását hallottuk a hangversenyen. A fénypontja azonban mégis Guilmant D.-moll szimfóniája volt a hangversenynek. Ez a hatalmas mű minden részletében mesteri módon felépítve a fokozatos zenei hatások felkeltésére alkalmas Úgy a hangulatos bevezetése, mely utóbb allegróban szélesedik ki és több témát ölel fel, mint a poetikus szépségekben gazdag Pastorale és a dinamikai effektusokban bővelkedő hatásos finálé, magával ragadják a hallgatók lelkét. Franck Cézár eredeti felfogású Pastoraléjában nem dominálnak a tilinkó sipok, komplikáltabb muzsika, mely főleg érdekes hangszerelése miatt az újdonság erejével hatott. Widor Toccata-ja fejezte be a hangverseny műsorát, a francia szerzőnek e nagy kompozíciója, amelyben Schmidthauer igazán remekelt. A I közönségen a meglepetés moraja futott végig a hangverseny végeztével és a művész csodálatos virtuozitása szinte lenyügözőleg hatott a szakértőkre, akik egybehangzóan megállapították, hogy fejlődési fokán ez a hangverseny is jelentékeny állomása egy magas Ívbe lendült művészi pályának, amilyen Schmidthauer Lajosé, az Isten áldotta tehetségű művészé. — A mondott szó üres beszéd, az érzett szó az igazi. Jókai Mór. — Kitüntetés. Magyarország kormányzója a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Gödöllőn, 1924. évi julius hó 11. napján kelt elhatározásával Alapy Gáspárnak, Komárom szabad királyi város helyettespolgármesterének eredményes és buzgó közszolgálati működésével szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Az erről szóló dekrétumot gróf Klebelsberg Kuno vallás és közoktatásügyi miniszter folyó hó 13-án személyesen nyújtotta át a kitüntetettnek. — Nyilvános köszönet. A Komáromi Daiegyesüíet által julius 6 án tartott kerti mulatság alkalmával közreműködött Jurecska Lili urbölgynek és Thuróczy Vilmos aziumüvész urnák, valamint &z egyt sülét azon 1.1 gjain&k, kik sdomáuy&ikkál a mulatság sikeréhez hozzájárulni szívesek voltak, ezutou is hálás köszö* nétét fejszi ki Kamrás József dr. egyesületi elnök.
