Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-11 / 136. szám
«JteffWMStSifiiiK 6«9@lyams 136. «ám. Kedd; 1984. november II. SlíSntill 87 essh-smEovák értékbe*: HsEybia is vldékr« jiistil szitkSSdéssel: ggéas évre 80 £, félévre €0 X, negyedévre 29 I« K81f51d5n 160 Kö. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Vősztrkcsztő; GAÁL GYULA dr. £gjes uám ér* t 80 fillér. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Komárom, — no?. 10. A Dunakonföderáció annak a gazdasági alakulásnak az új néven való életrekeltését jelenti, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia képviselt, s amely nem egyszerre, hanem a történeti fejlődésnek hdíszú évtizedei alatt jött létre és jegecesedett ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia, melyet a békeszerződés darabokra tört, szertehullott alkotó részeiben ma öt államalakulást hozott léire, a csehszlovák és ausztriai köztársaságokat, a lecsonkitott és megkisebbedett magyar é3 a megnövekedett román és szerb-horvát-szlovén királyságokat. A gazdasági élet bonyolult rendszere, mely a régi monarchiában oly kifogásta-* lanul működött,, az összeomlás után keletkezett új államokban lehetetlen helyzetbe került. Az egyiknek piaca nincsen és gyárai vannak fölös számmal, a másiknak nem maradt mezőgazdasága és importra szorul, a harmadik és negyedik is- érzi annak a hatalmasan kiépített gazdasági egységnek hiányát, amelyet megszüntettek, de újjal nem tudtak pótolni. Az kétségtelen, hogy a gazdasági egység, mint reális és történelmi adottság gazdasági szerződésekkel nem pótolható. A vámuniót a szerződések soha nem pótolják; a közös vámterület, amely az árúk szabad kicserélését biztosítja, védővámos rendszerekkel nem helyettesíthető. Ezt érzi : és sínyli legjobban a C3eh ipar, amely j fogyasztási területeinek legjobb piacait ve- \ szitette el. Ez a veszteség csak fokozódik j a német ipar talpraállásával, mert az a Balkánon és Magyarországon ismét elfoglalja régi helyét és onnan a cseh ipart kiszorítja. A dunai konföderáció tehát gazdasági szükségesség számba megy és eképpen jelentkezik. Hiába keveri a kártyákat Benesünk az ő fáradhatatlan utazásaiban, a színekkel mégis csak elő kell rukkolni, mert a világ ráeszmél arra a tudatra, hogy a békeszerződések rombolásait lassanként gyógyítani kell és valamivel helyettesíteni. A kisantant magában véve erre nem képes. Ezért udvarolgat az ügyes és ravasz Benes most Ausztriának, ment volna Seipelhez a lemondott kancellárhoz, ha az nem mondott volna le, bár mint nemzeti szocialistának nem sok örömet nyújt a papi talár látása. Viszont nem lehet a konföderációból a kis Magyarországot sem kihagyni, amely ellen Benes annyit hadakozott és ajánlotta neki a csehszlovák demokrácia bevezetését. Időközben egy kicsit neheztelt Benes, mert megmagyarázták neki Londonban, Parisban igen szépen, Rómában pedig kategorikusan, hogy Magyarországgal jó szomszédságban kell élnie. A kis Magyarország, amely kétségen kívül, a konföderáció geográfiái középpontja lenne, azonban csak politikai engedmények ellenében hajlandó gazdasági államközösségbe lépni a kisantanttai, melynek bekerítő politikája annyira megnehezítette az ország gazdasági talpraállását. Hogy mi lenne ennek az ára, azt találgatják, de ez még csak tervezet és a pozitívumokról beszélni nem lehet. A Dunakonföderáció azonban az első nagy lépést jelentené a háború után az európai konszolidáció terén s ha Benes megtudja alkotni, nagy érdeme lenne, mi azonban a benesi mentalitást ismerve Magyarországgal szemben, vérmes reménységekkel nem áltatjuk magunkat, mert a tapasztalatok az ellenkező meggyőződésre hangolnak. Egyházkerületi közgyűlés j — A dunai református egyházkerület évi rendes I közgyűlésé a Kollégiumban. — — Saját tudósítónktól. — Komárom, — november 10. ' A reformátusok ősi Kollégiumának nagytermében tartotta a dunai református egyház- ■ kerület évi rend?» közgyűlését folyó hó 10 ón j hétfőn, az egyházkerület alkotó taejaioak élénk részvételév»!. A közgyűlésen Balogh Elemér püspök és Szilassy Béla dr. főgoudnok elnökölték, az a'kotó tagok közűi megjelentek Gya Jókay László esperes, kerületi főjegyző, Gaál Gyula dr. kerületi világi főjegyző, tauácsbiró, Patsy Károly esperes, Kersék János dr. egyházmegyei gondnok, Erdélyi Pál dr. a komáromi egyházmegye gondnoka, Sörös Béla aljegyző, tanácüuró, Bihary Kálmán, Akucs Lajos, Gálfy Géza, Mórocz Mihály, Tóth KAISzer^eMtőiég ét kiadóhivatal: Nádcr-a 29 , hová agy a lap izellemi réizét illető közlemények, sd** a hirdetések, előfixetéii éi hirdetési dijak itb. küldecáSk Kéziratokat nem adónk vissza. Msgjeleiiik heteukinl háromszor: kediin csütörtökön is szsmksioi mán tb. esperes, egyházi tanáesbiráb, Mohácsy János dr. egyházkerületi főügyész, Salamon Ferenc dr,, Süt ö István dr., Deméey Gyula dr. világi tanácsbirák, N-mes Káimán kér. pénziáro», Oietey Dávid, Czeglédy Pál, Csiba Imre, Soós Károly, Saidor Be-nő, Borosa KálrnáD, Fiüöp Zsigmond, Keness y Kálmán dr. és Nagy Nándor kerületi képviselők, Végh Kálmán püspöki titkár; továbbá Füssy Kálmán n»mzetgy. képviselő, Kovách Alajos, Huszár Károly tanitóképviselők, Tó h Sándor dr,, Rácz Elemér, Fekecs Sándor, B,ko Kálmán, Pap JóZ3ef, Mokos KálmáD, C-ekes Béla és mások. A közgyűlést Balogh E emér püspök magasszárny alásu irnaja v--zette be, mely után Szilassy Béla dr. megállapítván a közgyűlés határozatképességét, a közgyűlést hosszabb beszéddel megnyitotta. Beszéd b-n megemlékezett az nj lelkészek vasárnap végbement fölavatásáról, valamint a dunántúli egyházkerület püspökének Németh Istvánnak temetéséből, aki a dunai kerület egyházmegyének is főpásztora volt a Magyarországtól való elszakitásig. Igaz szavakkal méltatta Németh István nagy képességeit és azt a sikeres munká', amelyet az egyház ügyeinek intézésében kifejtett. Mint követendő példát állította a főgoDdnok az egyház épitő munkásságában fáradozó!« elé. Örömmel emlékesik m»g hivatalos utódának Antal Géza dr. ref. püspöknek a temetésen való részvétele alkalmából körünkben történt megjelenéséről, akinek munkásságáralsten áldását kéri. Majd rámutatott arra, hogy kényszerű önállóságunk öt éves ideje alatt arra a tapasztalatra jutott as egyház, hogy a helyzet jobbrafordulását a külső tényezőktől remélni, nem lehet. Csak azon téren látunk örvendetes haladást, hol a saját belső életünkből merítünk, hol az egyedüli igaz formához fordulunk, hol az egyház igaz hivatása: a lelkiélet felbusditása és ébrentartása a legelső és legfontosabb szempont. lg? z lelki örömmel áll pit ja meg az előre haladást az egyedül célra vezető utón; építkezésünknél keressük az egyetlen fundamentumot, az Ur Isten akaratának teljesítését, országának tei j-mztését saját népüuk között és meg fogjuk találni a Klyes eszközöket egyházunkat érdeklő, minden kérdés megoldására. Ha népünk mindennapi életébe bele tudjuk vinni az igaz keresztyéni életet, ha látni fogja a szeretet és bölcsesség, az igaz lelki élet eme két jellemvonásának érvényesülését a mindennapi élet különféle problémáinak megoldásánál s a keresztyéni szolgálat mindenkoron rendelkezésére fog állani, akkor nem kell kifelé tekingetnünk, ha egyházi intézmények felállítására gondolunk. Az egyházi intézmények fölállításánál nem várhat az egyház sem a feü föd'öl, sem a kormánytól segítséget. A magyar r»f. egyház története arra tanít, hogy csak akkor virágzott az egyház igazán, amidőn saját erejére támaszkodott és soha semmi támogatásban nem Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. Teljes polgári berendezések. Hálószobák, ebédlök, uriszobák. Szalonok, konyhák, iroda és kerti, szálloda bútorok. " Saját műiulyek.
