Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-12 / 84. szám
1#S4. jttlius 12 »Komaromi Lapok« 7. qWí*í. Így ügyvéd kijelentette, hogy ilyen közlemények helyreigazítását ugyanabban a lapban követelhetik a cselédek gazdái s rágalmazás s beesfiletsértés miatt bepörölhetik a cikkek Íróit. IRODALOM. (*) Kozma Andor hőskölteménye a honfoglalásról. Kozma Andort, a kiváló magyar poétát, a »Budapesti Hírlap« népszeiii »Roboz«-át Sneglá.ogatta egy újságíró, aki a következőkben szamot be látogatásáról: Kozma Andor hősköltemenyt ir a magyar honfoglalásról. A nagy eposzból mintegy 6000 sor készült el, 15 tVj^zeiben, zengő gyönyörű magyar versekben. És lékéiül a magas könyvespolcról a költő féltve őrzött műve, ó ete legnagyobb munkája a »Honfoglalás« es Kozma Andor elolvas nékem ®gy «.ét részletet Árpád dicső tön éneiéből . . . ®lem, ne higyje senki, hogy akadémikus eposztól van itt szó, amelyet nem fog elolvasni senki mert ódon, uuaimas es fakó, nem. Kozma Andor müve egy kristályos, ezüstös forrás, amelytől felvidul kifáradt leikünk és a szivünk édes gyönyörűséggel telik meg, ha hallgatjuk. Élamultau hallom a csodásán gördülő verseket és elhangzásuk után sokáig némán, hangtalanul néztünk egymásra ... — Még egy évig kell dolgoznom ezen a költeményen, — mondja egyszerűen Kogma Andor. Ea mégcs&k mintegy a feh. De mar a Bodrogközben vannak a magyarok és Árpád mar megúmogatta a földet. (*) Tanulmány a magyar irodalomról — Gorkij Mexun szamara. Schöpflin Aladár, az ismert budapesti tanár-esztétikus, Gorkij Maxim felkérésére, a nagy orosz iró számára nagyszabású ismertetést irt a XX. század magyar irodalmáról, amely előkelő külföldi revükben, több nyelven fog megjelenni. Az eredeti, magyar nyelven Írott ismertetést előreláthatólag a »Nyugat“ fogja közölni. SZÍNHÁZ A komáromi színészet vergődő tengóaéséböu kóuyteieu egy héttel meghosszabbítani a tziui szezont, nurt m m tud in&éti Jymoiüuini. Kümabeo már vasárnap este megtartottak vonta a LuctU előadást. Talán ez a heti megtoldás több szerencsét boa & színészeknek, mint az elműt két két. Hiazen a jövóhöt műsorába csupa uj dolgot veitek fel. (A kék postakocsi) e bájos tiedermajer levegő, a optitjitöt héttőn ismétlik míg Papp Manc'vai es Fenyő Irmával. Az első előadá.4 S»ikerének bizonyára már hire ment és mindenki igyekszik nirgnézni ezt a bájos operettet. Az előadást különös* n az teszi érdekessé, hogy e népszeiű darabnak a budapesti Vár Színházban íeíoiyt bemutató és a többi előadásain a fészer, p^t, Grctehent szintén Pf pp Manci játszotta, aki most a komáromiak népszerű primadonnája. Pt,pp Manci fényképei közűi épp n a Kék póst&koc-iból a Síinhási É et is közölt néhányat. A darab mnzi-ikája bájos, CBÍUngeiő, budcimtjer kedvességül, de azért ahol kell modern Slágerokká bővülő partitúra. Dal a régi Budáról pl. egyike a legszebb operett melódiáknak. (Süt a nap, harmadszor). Pénteken is asnfou házat vonzott Zilahy szítmüve, a „Síit a nap“. Az előadás nívós volt és nagy tetszést aratott. A darab szenzációs sikere arra indította az igazgatóságot, hogy kedden közkívánatra harmadszor is sünre hozza. A közönség bizonyára a keddi előadáson is megtölti a nézőteret. A gyönjöiü darab, a szép előadás ezt meg is éiddimi. Többször is érdemes megnézni. (A diadalmas asszonyt) Tschaikovszky Világiul ű operettjét szerdán ismétli meg a társaiul Papp Marcival, hogy akik szombaton nem nézhették meg, legyen arra alkalmuk. A mai szombati előadás bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni a zenekedvelők köz ött. (Szegény gazdagok, A Fatia Negra) csütörtök előadásra miudm Jókait szerető előtt na^y érdeklődésre számíthat. Ez a legújabb Jókai Siinoiű, amelyet Hevesi József Jókai hasonló cimü regényéből színpadra dolgozott át. Az álarcos úri haramia érdekfeszitö története színpadon még jobban lebilincseli a figyelmet, mint a r gényben. (Szép H*l«na) & telt házat vonzott, gyönyörű zensjü Offenbach operettet pénteken ismerték meg még pedig mérsékelt he yárakk&l, n. n. zónaelősdásb&n. Jövő szombaton és vasárnap pedig ismét egy vi ágs'áger jöa. A Hu icut a lány. Szóval az eg&z hét műmra vonzó, vál| tozatos és nívós. (A postás fiú és húga) ez a végtelen bájos én* kés bohózat holnap, vasárnap este kerül színre, a társulat két legnépiz-rübb tagjával Fenyő Irmával és Falud! Ká máunal. Miud a kettő o!yan Istenadta nagy t hőséggel van m gáldva, hogy a két név elég garancia arra, hogy áz est minden részében nagy tetszést fosr aratni. Süerdán Tango' királyné Lshár op rett, csütörtökön a Babavásár Nádor operett ment igen jó e;ö dá-b*u, »raetyben a népszerű karnagynak, Doaáih Edének is nagy része van. A kis számú, da lelkes közönség sokszor a lámpák Hé hívta a tépsz*rü primadonnát Fenyő Irmát, Parányi Pu i, Oláh Gyű át, a végiélenül ötletes Faludit és Bék fit. A tánc és énekszámokat sokszor megismételtette a közönség zugó tapsvihara. Szóval a derék társulat mindent elkövet a közönség szórakozó ára. Most már a közönség is vmberelje m >g magát. (Budapestén egy ismeretlen Verdi-operát fedeztek fel.) Márkus Líszó, a pes i Operához főrendezője, az operai könyvtár rendezése alkalmával egy eddig ismeretien Verdi opera teljes szöveg és zenei könyvét találta meg. Az opera címe »A rablók«, szövegét, nóey felvonásban, Maffei irta, a magyar fordítást N .daskai Lajos készítette és a pesti rendőrigazgatóság még 1853. május 4 én, kisebb szövegváitozással, a szinrehozatalt engedélyezte is, de hogy miért nem került színre és hogyan feneklett meg az Opera könyvtárában, arról az eddigi kutatások még nein adnak eredményt. Márkus László tervbe vette, hogy ez uj, régi Verdit az Opera jövő évi műsorába iktatja. (Színházi műsor) A komáromi színház műsora a tuUurpaJotában a következő: Julius 12 szombat: Diadalmas asszony (operett) Julius 13 vasárnap: délután : A 3 grácia. (Lehár operett). , este: A postás fu és a húga. jEnekes, táncos bohózat.) Fenyő Irmával, és Faludival.) Julius 14 hétfő: Kék postakocsi. (Operett Papp Maiiéival és Fenyő Irmával). Julius 15 kedd: Süt a nap. (Zilahy szenzációs színmüve harmadszor). Julius 16 szerda: A diadalmas asszony. (Tschaikovszky világhírű operettje). Julius 17 csütörtök: A szegény gazdagok Fatia Negra (A legújabban alkotott Jókai színmű, Jókai hason ciniű regényéből). Julius 18 péntek: Szép Heléna. (Offenbach világhírű operettje mérsékelt heh/árakkal). Julius 19 szombat: Huncut a lány. (Á legújabb operett.) Julius 20 vasárnap: Huncut a lány. KÖZGAZDASÁG. Mimiit gazdasági Wie. — Az angol kereskedelmi attasé jelentése. — A n pókban jelent meg a Prag ban működő angol kereskedelmi attasénak a Csehszlovák állam 1923. évi gazdasági viszonyaival foglalkozó jelentése, mely többük köpött az afábbi érdekes részleteket tartalmazza : Az nj köztársaságnak 1924. elejétől kezd ve rendkívüli gazdasági nehézségekkel kellett küzdenie, a mi elsősorban a va utónak 1922. őszén megindul váratlan emelkedésére vezethető vissza. A drága termelési költségek következtében a cseh termékeknek a világpiacon erős küzdelmet kellett kiálianiok és a cseh gyárosok áruikat csak veszteséggel tudták exportálni. Az év kezdetén még jeleutekeny mennyisé ű szenet, vasat é3 fát vittek ki Németországba, ahol ezek a cikkek a ruhrvidéki események következtében jó piacra találtak. Az év közepe táján azonban az export a német valuta összeomlása következtében meg-zünt és Csehszlovákia elvesztette legnagyobb vevőjét. Eddig miLden erőfeszítés ellenére sem sikerült az adóterheket, a szállítási költségeket és az életfenntartás szükségleteit a valuta emelkedésével arányosan leszállítani. A hatóságok I most arra törekszenek, hogy behajtsák az adóhátralékokat s igy a gyárosokat oly sok adóval terheHk) hogy üzemi tőkéjüket csökkentem és a termelést korlátozni kénytelenek. A külkereskedelem a köztársaság fennállása óta 1923. október havában első Ízben passzív, a mennyiben a behozatal a kivitet őszszegét 57 millió cseh koronával haladja meg. A cseh gazdasági politika alapja a honi ipar védelme volt az elértéktelenedett valutája szóm* szédurszágok iparával szemben. Az 1923 évi költségvetési előirányzat több mint félmitliárd cseh koronát kitevő deficitek tüntet fel. Megjegyzendő azonban, hogy ez az összeg további 2 229 millió cseh korouát kitevő \ tétellel emelkedik, amely a »nemzeti fontos ágú 1 művek« cim alatt szerepel. Mindezeket az öszszegeket hitelműveletekkel kell megszerezni. A deficitet eddig a hazai bankoknak allami kincstárjegyek ellenében adott elő'egeivel fedezték. A cseh költségvetés teljes d fícitje 2 832 millió i koronát tesz ki, vagyis minden lakosra fejenkint 202 korona esik. Etzei szemben az osztrák deficit csak 418 millió korona, amiből a la-Ikoss&gra fejenkint 62 korona esik. Az 1923-as évben a köztársaság területén 759 csődöt nyitottak. Ebből 538 eset iKjuidá- 3 lássál végiődött s itt 211 millió cseh korona s passzívát jelentettek be 85 millió korona akti- I vával szemben. A fizetésképtelenségek szama i 2875 volt, ebből 2856 liquidilással végződött. I A passzívák 1400 milliót lettek 600 millió cseh | korona aktívával szemben. A bauktizletben elő| fordult számos csőd következteben a közönség | betéteinek nagy részét kivonta. A cseh kivitel az elmúlt gazdasági évben i az előző évvel összebasoniitva egy harmadával, § a behozatal ezzel szemben az összérték egy I ötödével c ökkent. Ha azonban a behozott cikkek. súlyát tekintjük, kitűnik belőle, hogy a behozatal jelentékenyen emelkedett. Ezzel szemben az érték számszerű összege a valuta emel; kedése köveikeztben csökkent. A vasúti üzem jelentékeny veszteségeket i mutat. A munkané'küliség az év elején érte el tetőpontját, amikor 44L075 muukás, vagyis a lakosság 3 27 százaléka volt muakanólkül. I A jeií-ntés függelékében foglalkozik Szlovenszkó viszonyaival és megjegyzi, hogy ezt az országot úgy földrajzi helyzete, mint történelme Magyarország alkotó részevé tette és hogy a j köztársaság részéről tör'ént anoexiója után is : bizonyos mértékben Magyarország gazdasági | egységéhez tartozik. Pozsonyt nagy szabad su\ kötővé akarták kifejleszteni, azonban valószi< nü len, hogy Pozsony Béccsel vagy Budapesttel, í mint kereskedelmi centrummal, bármily kis ’ mértékben is versenyezhessen. Szlovenszkó me- I zőgazdasági termelése messze mögötte marad a | békebeli termelésiek. Ennek oka főleg az a köí rülmény, hogy a nagy birtokokat felosztották a ; parasztok között. A régi magyar uralom alatt \ Szlovenszkóban virágzó és erősen fejlett vasipart l teremtettek, amelynek jelentékeny exportja is Ívoit. Most csaknem az egész vasipar szünetel és nincs kilátás arra, hogy az adott viszonyok között újból feléledhessen. A faipar főleg Magyarországnak, a természetes piacnak elvesztése következtében rendkívül szenved. A legtöbb tex; ti gyár jelentékenyen korlátozta termelését. A vasútüzem főleg amiatt szenvedett, hogy | a fővonalak Budapest felé irányultak és észak| ról délre haladnak. A forgalom most keletről l nyugat felé bonyolódik le. Ez a változás reDdl kívül nagy beruházásokat követelne meg, azonl ban nem járná megfelelő bevételekkel. A Duna Mintavásár a közlekedés szolgá' Halában A modora gazdasági élet valamennyi J tényezői kőiül mindenekelőtt a közlekedés fej -3 lődéíje, jelesül: a hajózás, a beikikötők, a I posta, a rádió, a vasutak, a pályaudvarok, | hidak, rtpüiő-közlekedés, és mindazon iparsí ágak, mely k a közlekedés szolgálatában álla| nak, — váltották ki a nyilvánosság legnaí gyobb érdeklődését. Ezeknek a fejlődése nem* | c ak az egész g zdasági élet részére nyitnak ) meg új lehetőségeket, hamm a ciyilizátiónak jj is új lendülfcteí adnak. Emberek, községek, I népek, államok és világrészek közelednek egyíi máihoz és az emberiség szolidaritásának goa- dolata, mint azt a Csehszlovák köztársaság I elnöke dr. G. Th. Masaryk müveiben kifejti, | általános követelményként lép előtérbe. Mindezen körülményeket azemalőtt tartva, a pozsonyi
