Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-01 / 131-132. szám
1124. november 1. »Komáromi Lapok * 7. oldal. kát, szemösszevillsnágokat, amelyek mintha azt mondanák: Hát igy lóvá lthel tenni téged vén szamár létedre? Vagy más eset. A hiúságból nagyobb adaggal megvert nö szégyeii az ura rangját, hát majd előlépteti a házibaráttá előléptetett hiv&talfönök. Aztán ott vannak a Bzinésznők, akiknek e tekintetben igen sok oldalnaknak kell lenniük és ügyesen kell beosztaniok az idejüket. A toalettet, az autót valami gazdag gróf szállítja, ha jó szerepet akar, az igazgatóra, a rendezőre kell mosolyogni, ha a többi primadonnát megpukkasztó kritikát akar, akkor a szerkesztőre vagy a színikritikusra. sugározzák a primadonna szemek a melegséget. Ezek azonban csak mind foltok (. melyek éppsn nem tisztítanak) a házib&ráti intézményen. Ezek nem is tartoznak talán ebbe a kategóriába. Hiszen ezek nem kölcsönös vonzalomból támadnak, mert az egyik oldalon feltétlenül az anyagi érdek vagy a túlhajtott hhu&g az inditó oka. Erkölcsileg nem menthető, de sokkal rokonszenvesebb a házibaráiságnsk a harmadik faja, amikor az tisztán önzetlen szerelemtől lép fel. Oh mert a legtöbb hazugság az oltár előtt hangzik el, amikor az esküvő párok elrebegik, hogy szerelemtől mentem hozzá. Hányszor nyílt titok, hogy a házasságkötésnek semmi köze a szerelemhez. A férfi hozományára állásra, befolyásra, protekcióra vadászott csak. A nő míg menekült a vénleányság réme vagy a szegénység elől a jólétbe. Otthon már teher a családnak, hát hozzá megy az első kérőhöz. Hány ilyen házasságot kötnek, ámennél a szivnek, a szerelt nmek semmi köze. Es a házasság alatt az élet színpadjára lép az igazi, aki hamar belopódzik a szívbe és viszont. Most két eshetőség van. Vagy a csendes, szótalanul könnyező titkos martirumssgot válassza az asszony és mindegyre eápadiabb asszony lesz belőle, vagy m-ghlkuszik a helyzettel és kezdetét veszi a titkos szívelem idegességgel, rettegéssel, félelemmel teli regénye. Volna egy harmadik kijárás is, mielölt a házassági háromszögbe belelepnének, a válóper. Eiválni a férjtől, hogy szabad legyen az asszony. Ds legtöbbször ez elé annyi akadály gördül, hogy elég ritkán választják ezt. A családi, társa dalmi tekintély féltése, a mende mondától, a szenzációtól, a ptetykátó! való félelem, mind ellene szól a válásnak. És még egy, ami az asszonyok javára írandó. L°gtöbb asszony, ha nem is szereti az urát, de ha arról van szó, hogy el krli válni tőle és ez esetleg az mának fájdalmat okoz, akkor föllép az ura iránt a szánalom, a részvét, a sajnálkozás és tovább is az oldala mellett marad. Az amonyi Jogika furcsasága közé tartozik, hogy amikor titokban megcsalja az urát, okkor nem sajnálja, bi-zen az ura nem tud róla, nem szerez neki fájdalmat, hát minek sajnálj».? Az asssonyi észjárásnak itt egy nj f-jrzetéhez értünk, hogy: az «uram nem tudja, senkiié tudj», titokban történik, hát szabad". Hogy a nők egyrésze megmarad sz egyenes utón, nem mindig a lelki tisztaságnak az eredménye, hanem a legtöbb nő azért marad erkölcsös, mert attól tél, hogy megtudják az ismerő ök. Amint ez a félelem kikapcsolódik a körülményekből, a ballépések száma azonnal szaporodik. Azért nagyobb az erkölcstelenség a világvárosokban, mint filun, ahol mind nki ismeri a másikat és a titkos találkák is nehezeiben mennek. Azért tomboltak a ballépések a háború alatt, mert azok, akiktől féltek és tartottak, azok messze voltak, kint a fronton, minők a férjek, a szülők, a testvérek és a gyermekek. Nem volt, akitől félni kellett volna. A világ szája se járt annyit a háború alatt, hiszen mindegyiknek megvolt a maga baja, a maga nyomorúsága. A hozzátartozóktól nem ellenőrzött nő, ha ideg*nek között fürdőzik, nyaral, vagy utazik, hamarább hallgat a sátán csábításaira. És még egy van, ami a nőt visszatartja attól, hogy a férjétől elváljék és szé legyen, akit szeret: a megszokás hatalma. Ez a rab szolgaterméfzetű lelkek tulajdonsága, akiket hiába szabadítanak fel a százszor megszólt helyzetből, újra visszamennék oda. Az ilyen nők folyton a brutális férjről panaszkodnak, de már annyira megszokták azt, hogy ez a rabszolga élet már nélkülözhetetlen reájuk nézve. A férjek oktalan féltékenykedési jelenetei is sok hézibsrátot szültek már. A még ártatlan asszonyt addig ü dözi a féltékenytdésévei, hogy az asszony csupa elkeseredés löl, dacból gondol arra, amivel már az ura ártatlanul vádolja. Másik főokozója, hogy az asszony házibarát szerzéséra gondol, a titkolódzás önkénytelen vonzóereje. Amit a „Csak titokban akartalak szeretni" kezdetű dal kifejez, az a titokzatosságnak tulajdonított vonzóerő nyilatkozik meg a házibarátféle viszonyban. Édes, mert tiltva van, izgató, mert rettegés között találkozhatnak, hozzák f 1 mentségül a ballépések elkövetői. Az első emb rpár is azért harapott bale az almába, mert tiltva volt. Végül, hogy befejezzem ezt az elég íuvcsa témát, van eset, amikor mu.ga a férj játszik közre, persze észrevétlenül, hogy az asszonynak bázibarátja legyen. Itt a férj előtt kiállhatatlan, hisztérikus, ideg görcsös, szeszélyes, zsémbes, házsártos, ingerlékeny, összeférhetetlen és egyéb lelkifogyatkozásban szenvedő nőkről van szó. És a férj rendesen mint mártírt tiszteli titokban a házibarátot és nem egyszer erős lelkiinrdalásokat érez, hogy Istenes dolog-e azt a szörnyű szerepet, amelyet a sors neki osztott ki, a szegény jobb sorsra és kü lönb asszonyra érdemes, szerencsétlen házibarát nyakába sózni? Nsgyságo« Asszonyom I — bár még e témának esak a legelején vagyok mégis befejezem levelem. A másik kérdése, hogy okos asszony panaszkodjék e az urának, mondjuk ilyenformán: — Pista kérem, a L^jos állandóan szorongatja a kezemet! —- ez olyan érdekes téma, hogy megérdemel egy külön Faun levelet. Ha időm engedi, talán még sorát is kerítjük. Végül fogadja a 6 ezer éves Faunnak őszinte tanácsát szívesen, aki már sokat tapasztalt (az ellenségei szerint minden hájjal ki van kenve): igyekezzék az unalmat elűzni,, mert az unalom mindig rossz dolgokat sugdos a ráérő asszonyok fülébe. (A rosszmájú kritikusaim bizonyára azt mondják, hogy ez a Faun gz unalomtól óvja önt és mégis ilyen unalmas levéllel akarja szórakoztatni.) Talán igazuk is vas! Szives üdvözlettel Faun, Weil IMIiklésdr. a bécsi o rtopédklinika (Loren?.tanár) volt ortopédoperaiőrje festejyenémti intézete Bratislava. iHp-ot 51. sz. alatt. Rendelés: lábelgörbtilések, 0- és X lábak, veleszületett csipoficamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartása, valamint egészséges gyermekek számára is, individualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, viilamos kezelés, diatermia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 Rendelő órák: d. e. 10—>2 ig, d u 3—5 ig. — Október 28 ónak megünneplése Komáromban. A Csehszlovák köztársaság alakulásának 6 ik évtoi dulójáf, okt. 28 át Komáromban is megünnepelték. Általános munkaszünet lévén, az üzletek, műhelyek, ipartelepek zárva. voltak. A hivatalokban is szünetelt a munka. Á hatósági épületek és a hivatalok helyiségei föl voltak lobogózva. A helyőrség nagyszabású katonai ünnepélyt rendezett. A megyeháza nagytermében pedig hangverseny volt. — A reformáció emlékezete. A reformáció évfordulója alkalmával a református egyház régi kegyeletes szokásához híven, az idén is ünnepet ül. Az évforduló napján, október 31-én reggel 8 órakor a helybeli iskolák összes re formátus vallásu növendékeinek a templomban alkalmi istentiszteletet tartottak. Vasárnap, november 2 án lesz a lulajdooképeni reformációé ünnepély, melyet az egyház a délelőtt 9 órakor kezdődő istentisztelet keretében tart meg. Ez atkalommal az alkalmi szent beszedet Zsemlye Lajos h. lelkész mondja, kívüle az egyházi első énekkar alkalmi éneket, Kiss Margit pedig Horváth Rózsika harmonium kísérete mellett szóló éneket ad elő. Az istentisztelet végén Úrvacsoraosztás lesz. Az izsai ref, leányegyháznál vasárnap Pap Árpád váglarkasdi lelkész tartja az alkalmi ünnepi istenitiszteletet. — Halottak napja. Mindenszentek napja a halottak ünnepe, amelyen az élők kegyelettel áldoznak a temetők csendes lakóinak, felvirágozzák az ősz virágaival a sírokat, megyujtsák rajtuk az emlékezés mécsesét, mely ragyogó fényével hirdeti a hit, reményt nyújtó szavát; Feltámadunk} A hervadó ősz e megható ünnepén felujulnak szép emlékeink az enyészet birodalmában porladozó kedveseinkről, akiket könnyes fájdalommal siratunk meg újra. De a könnyek között megnyugvás száll lelkünkre és vigasztalás a vallás tanítása szerint, mert akiket elvesztettünk e földön, oda fönn megtaláljuk őket s a kapcsolat, mely a földi lét megszűnésével látszólagosan szétszakad, a szivek ötök kegyeletes szeretete által talán még erősebbé válik. Halottak ünnepén, járván a temetők útjait, kegyeletes szivünk forduljon azok felé az elhagyott sírok felé, amelyek alatt a világháború hősei pihennek. Szeretetünk virágszálát helyezzük e sírokra is, amelyeket tiszteletben kell tartanunk mindnyájunknak, mert porladozó lakóik a becsületért folyó véres küzdelemben hunytak el. Békesség és nyugalom a halottaknak, reménység és bizalom az élőknek!... — Gyász. Súlyos csapás, pótolhatatlan veszteség érte Weiss Kornélia oki. polg. iskolai tanítónőt, a községi elemi isk. köztiszteletben álló igazgatóját és nővéreit. Mint őszinte részvéttel értesü üak, bőn szeretett édes anyjuk, özv, Weiss Pálné szül. alcsuihi Komjáthy Julia, hosszas betegeskedés után, október hó 28 án dók lőtt fél 9 órakor elköltözött az é!ők sorából, vigasztalhatatlan gyászba borítva szerető gyermekeit. A megboldogult pé'dányképe volt az önfelá'dozó édesanyának, ki egész életét gyermekei boldogságának szentelte, s & kit nyugvó poraiban is örökre áldanak szerettei, kiket, mig élt, nemes lelkének jóságával, édesanyai szivének áldozatos szeretetóvel vett körű'. Kihűl porrészeit, október 30 án, délután 3 órakor ha-Íiyezték sz evang. egyház szertartása szerint a helybeli ref. temeiőkertben nagy részvét mellett örök pihenőre, ravatala felett Jánossy Lajos ey. j esperes mondott mélyen megható gyászbeszédet, j Az elhunytban Weiss Katinké, az állami polg. ! leányiskola tanítónője és Weiss Mariska, a Mól- 1 dávia bizt. társaság tisztviselője ésWöissJózsa édesanyjukat siratják. A gyászbaborult család a halálesetről a kővetkező jelentést adta ki: Weiss Kornélia, Jozsa, Katinka és Mariska putolhatatlsn veszteségük tud tában jelentik, hogy drága jó édesanyjuk, a legjobb, Jegszeretőbb édes anya özv. Weiss P.ilnó, alcsú hi Komjáthy Jú ia rövid, kinos szenvedés után f. hó 28 án csendesen elhunyt. A megboldogult hült tetemei f. 30 án, csüiörtökön d. u 3 órakor fognak a B rcsényi u. 6 sz. a. gyászházban az ág. h. ev. egyház szertartása szerint megoldatni s innét a ref. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Komáromban, 1924. évi óktóber hó 28 án. Gyászolják a szerető rokonok és a jóbarátok is. Soha, soha sem felejtjük el, örökké siratjuk, örökké szeretjük! — Eljegyzés. Stern Endre, Stern Bernát divatáru cég beltagja eljegyezte Goldmann InciJcét Somorjáról. — Eyyházkeruíeti közgyűlés A dunai református egyházkerü et november hó 10 én tartja Komáromban, a Kollégium nagytermében Balogh Eiemór pü.-pök ős Sztíassy Béla kerületi főgondnok együttes elnöklete mellett ez évi rendes közgyűlését. — Á1 helyezés. Az igazságügyminiszter G Hó Mihály ógyallai járásbirót a párkányi járásbírósághoz mint vezető járásbirónak helyezte át. — Az adózó háztulajdonosokat felhívja a Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete, hogy az 1923. évi adó kirovása megtörtént és mindenki menjen be adókönyvecskéjével az állami adóhivatalba, ahol az adóelőírást bejegyzik. így mindenki megtudhatja, mennyi adóhátraléka volt 1923 év végén.
