Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-11-01 / 131-132. szám

1124. november 1. »Komáromi Lapok * 7. oldal. kát, szemösszevillsnágokat, amelyek mintha azt mondanák: Hát igy lóvá lthel tenni téged vén szamár létedre? Vagy más eset. A hiúságból nagyobb adaggal megvert nö szégyeii az ura rangját, hát majd előlépteti a házibaráttá előléptetett hiv&talfönök. Aztán ott vannak a Bzinésznők, akiknek e tekintetben igen sok oldalnaknak kell lenniük és ügyesen kell beosztaniok az idejüket. A toalettet, az autót valami gazdag gróf szállítja, ha jó szerepet akar, az igazga­tóra, a rendezőre kell mosolyogni, ha a többi primadonnát megpukkasztó kritikát akar, akkor a szerkesztőre vagy a színikritikusra. sugároz­zák a primadonna szemek a melegséget. Ezek azonban csak mind foltok (. melyek éppsn nem tisztítanak) a házib&ráti intézmé­nyen. Ezek nem is tartoznak talán ebbe a kategóriába. Hiszen ezek nem kölcsönös von­zalomból támadnak, mert az egyik oldalon fel­tétlenül az anyagi érdek vagy a túlhajtott hhu&g az inditó oka. Erkölcsileg nem menthető, de sokkal ro­konszenvesebb a házibaráiságnsk a harmadik faja, amikor az tisztán önzetlen szerelemtől lép fel. Oh mert a legtöbb hazugság az oltár előtt hangzik el, amikor az esküvő párok el­­rebegik, hogy szerelemtől mentem hozzá. Hány­szor nyílt titok, hogy a házasságkötésnek semmi köze a szerelemhez. A férfi hozományára állásra, befolyásra, protekcióra vadászott csak. A nő míg menekült a vénleányság réme vagy a szegénység elől a jólétbe. Otthon már teher a családnak, hát hozzá megy az első kérőhöz. Hány ilyen házasságot kötnek, ámennél a szivnek, a szerelt nmek semmi köze. Es a há­zasság alatt az élet színpadjára lép az igazi, aki hamar belopódzik a szívbe és viszont. Most két eshetőség van. Vagy a csendes, szótalanul könnyező titkos martirumssgot válassza az asszony és mindegyre eápadiabb asszony lesz belőle, vagy m-ghlkuszik a helyzettel és kez­detét veszi a titkos szívelem idegességgel, rettegéssel, félelemmel teli regénye. Volna egy harmadik kijárás is, mielölt a házassági há­romszögbe belelepnének, a válóper. Eiválni a férjtől, hogy szabad legyen az asszony. Ds legtöbbször ez elé annyi akadály gördül, hogy elég ritkán választják ezt. A családi, társa dalmi tekintély féltése, a mende mondától, a szenzációtól, a ptetykátó! való félelem, mind ellene szól a válásnak. És még egy, ami az asszonyok javára írandó. L°gtöbb asszony, ha nem is szereti az urát, de ha arról van szó, hogy el krli válni tőle és ez esetleg az mának fájdalmat okoz, akkor föllép az ura iránt a szánalom, a részvét, a sajnálkozás és tovább is az oldala mellett marad. Az amonyi Jogika furcsasága közé tartozik, hogy amikor titok­ban megcsalja az urát, okkor nem sajnálja, bi-zen az ura nem tud róla, nem szerez neki fájdalmat, hát minek sajnálj».? Az asssonyi észjárásnak itt egy nj f-jr­­zetéhez értünk, hogy: az «uram nem tudja, sen­kiié tudj», titokban történik, hát szabad". Hogy a nők egyrésze megmarad sz egyenes utón, nem mindig a lelki tisztaságnak az ered­ménye, hanem a legtöbb nő azért marad er­kölcsös, mert attól tél, hogy megtudják az is­merő ök. Amint ez a félelem kikapcsolódik a körülményekből, a ballépések száma azonnal szaporodik. Azért nagyobb az erkölcstelenség a világvárosokban, mint filun, ahol mind nki ismeri a másikat és a titkos találkák is nehe­zeiben mennek. Azért tomboltak a ballépések a háború alatt, mert azok, akiktől féltek és tartottak, azok messze voltak, kint a fronton, minők a férjek, a szülők, a testvérek és a gyer­mekek. Nem volt, akitől félni kellett volna. A világ szája se járt annyit a háború alatt, hi­szen mindegyiknek megvolt a maga baja, a maga nyomorúsága. A hozzátartozóktól nem ellenőrzött nő, ha ideg*nek között fürdőzik, nyaral, vagy uta­zik, hamarább hallgat a sátán csábításaira. És még egy van, ami a nőt visszatartja attól, hogy a férjétől elváljék és szé legyen, akit szeret: a megszokás hatalma. Ez a rab szolgaterméfzetű lelkek tulajdonsága, akiket hiába szabadítanak fel a százszor megszólt helyzetből, újra visszamennék oda. Az ilyen nők folyton a brutális férjről panaszkodnak, de már annyira megszokták azt, hogy ez a rab­szolga élet már nélkülözhetetlen reájuk nézve. A férjek oktalan féltékenykedési jelenetei is sok hézibsrátot szültek már. A még ártat­lan asszonyt addig ü dözi a féltékenytdésé­­vei, hogy az asszony csupa elkeseredés löl, dacból gondol arra, amivel már az ura ártatlanul vádolja. Másik főokozója, hogy az asszony házi­barát szerzéséra gondol, a titkolódzás önkény­telen vonzóereje. Amit a „Csak titokban akar­talak szeretni" kezdetű dal kifejez, az a titok­zatosságnak tulajdonított vonzóerő nyilatkozik meg a házibarátféle viszonyban. Édes, mert tiltva van, izgató, mert rettegés között talál­kozhatnak, hozzák f 1 mentségül a ballépések elkövetői. Az első emb rpár is azért harapott bale az almába, mert tiltva volt. Végül, hogy befejezzem ezt az elég íuvcsa témát, van eset, amikor mu.ga a férj játszik közre, persze észrevétlenül, hogy az asszony­nak bázibarátja legyen. Itt a férj előtt kiáll­­hatatlan, hisztérikus, ideg görcsös, szeszélyes, zsémbes, házsártos, ingerlékeny, összeférhetet­len és egyéb lelkifogyatkozásban szenvedő nőkről van szó. És a férj rendesen mint már­tírt tiszteli titokban a házibarátot és nem egy­szer erős lelkiinrdalásokat érez, hogy Istenes dolog-e azt a szörnyű szerepet, amelyet a sors neki osztott ki, a szegény jobb sorsra és kü lönb asszonyra érdemes, szerencsétlen házi­barát nyakába sózni? Nsgyságo« Asszonyom I — bár még e té­mának esak a legelején vagyok mégis befe­jezem levelem. A másik kérdése, hogy okos asszony pa­naszkodjék e az urának, mondjuk ilyenformán: — Pista kérem, a L^jos állandóan szo­rongatja a kezemet! —- ez olyan érdekes téma, hogy megérdemel egy külön Faun levelet. Ha időm engedi, talán még sorát is kerítjük. Végül fogadja a 6 ezer éves Faunnak őszinte tanácsát szívesen, aki már sokat ta­pasztalt (az ellenségei szerint minden hájjal ki van kenve): igyekezzék az unalmat elűzni,, mert az unalom mindig rossz dolgokat sugdos a ráérő asszonyok fülébe. (A rosszmájú kritikusaim bizonyára azt mondják, hogy ez a Faun gz unalomtól óvja önt és mégis ilyen unalmas levéllel akarja szórakoztatni.) Talán igazuk is vas! Szives üdvözlettel Faun, Weil IMIiklésdr. a bécsi o rtopédklinika (Loren?.tanár) volt ortopédoperaiőrje festejyenémti intézete Bratislava. iHp-ot 51. sz. alatt. Rendelés: lábelgörbtilések, 0- és X lábak, veleszületett csipofica­­modás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartása, valamint egész­séges gyermekek számára is, individualizálva (egyen­kénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, viilamos kezelés, diatermia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 Rendelő órák: d. e. 10—>2 ig, d u 3—5 ig. — Október 28 ónak megünneplése Komá­romban. A Csehszlovák köztársaság alakulásá­nak 6 ik évtoi dulójáf, okt. 28 át Komáromban is megünnepelték. Általános munkaszünet lévén, az üzletek, műhelyek, ipartelepek zárva. voltak. A hivatalokban is szünetelt a munka. Á ható­sági épületek és a hivatalok helyiségei föl vol­tak lobogózva. A helyőrség nagyszabású katonai ünnepélyt rendezett. A megyeháza nagytermében pedig hangverseny volt. — A reformáció emlékezete. A reformá­ció évfordulója alkalmával a református egyház régi kegyeletes szokásához híven, az idén is ünnepet ül. Az évforduló napján, október 31-én reggel 8 órakor a helybeli iskolák összes re formátus vallásu növendékeinek a templomban alkalmi istentiszteletet tartottak. Vasárnap, no­vember 2 án lesz a lulajdooképeni reformációé ünnepély, melyet az egyház a délelőtt 9 órakor kezdődő istentisztelet keretében tart meg. Ez atkalommal az alkalmi szent beszedet Zsemlye Lajos h. lelkész mondja, kívüle az egyházi első énekkar alkalmi éneket, Kiss Margit pedig Hor­váth Rózsika harmonium kísérete mellett szóló éneket ad elő. Az istentisztelet végén Úrvacsora­osztás lesz. Az izsai ref, leányegyháznál vasár­nap Pap Árpád váglarkasdi lelkész tartja az alkalmi ünnepi istenitiszteletet. — Halottak napja. Mindenszentek napja a halottak ünnepe, amelyen az élők kegyelettel áldoznak a temetők csendes lakóinak, felvirá­gozzák az ősz virágaival a sírokat, megyujtsák rajtuk az emlékezés mécsesét, mely ragyogó fényével hirdeti a hit, reményt nyújtó szavát; Feltámadunk} A hervadó ősz e megható ünnepén felujulnak szép emlékeink az enyészet birodal­mában porladozó kedveseinkről, akiket könnyes fájdalommal siratunk meg újra. De a könnyek között megnyugvás száll lelkünkre és vigasz­talás a vallás tanítása szerint, mert akiket el­vesztettünk e földön, oda fönn megtaláljuk őket s a kapcsolat, mely a földi lét megszűnésével látszólagosan szétszakad, a szivek ötök kegye­letes szeretete által talán még erősebbé válik. Halottak ünnepén, járván a temetők útjait, ke­gyeletes szivünk forduljon azok felé az elhagyott sírok felé, amelyek alatt a világháború hősei pihennek. Szeretetünk virágszálát helyezzük e sírokra is, amelyeket tiszteletben kell tartanunk mindnyájunknak, mert porladozó lakóik a becsü­letért folyó véres küzdelemben hunytak el. Békesség és nyugalom a halottaknak, remény­ség és bizalom az élőknek!... — Gyász. Súlyos csapás, pótolhatatlan veszteség érte Weiss Kornélia oki. polg. iskolai tanítónőt, a községi elemi isk. köztiszteletben álló igazgatóját és nővéreit. Mint őszinte rész­véttel értesü üak, bőn szeretett édes anyjuk, özv, Weiss Pálné szül. alcsuihi Komjáthy Julia, hosszas betegeskedés után, október hó 28 án dók lőtt fél 9 órakor elköltözött az é!ők sorából, vigasztalhatatlan gyászba borítva szerető gyer­mekeit. A megboldogult pé'dányképe volt az önfelá'dozó édesanyának, ki egész életét gyer­mekei boldogságának szentelte, s & kit nyugvó poraiban is örökre áldanak szerettei, kiket, mig élt, nemes lelkének jóságával, édesanyai szivé­nek áldozatos szeretetóvel vett körű'. Kihűl porrészeit, október 30 án, délután 3 órakor ha-Íiyezték sz evang. egyház szertartása szerint a helybeli ref. temeiőkertben nagy részvét mellett örök pihenőre, ravatala felett Jánossy Lajos ey. j esperes mondott mélyen megható gyászbeszédet, j Az elhunytban Weiss Katinké, az állami polg. ! leányiskola tanítónője és Weiss Mariska, a Mól- 1 dávia bizt. társaság tisztviselője ésWöissJózsa édesanyjukat siratják. A gyászbaborult család a halálesetről a kővetkező jelentést adta ki: Weiss Kornélia, Jozsa, Katinka és Mariska pu­­tolhatatlsn veszteségük tud tában jelentik, hogy drága jó édesanyjuk, a legjobb, Jegszeretőbb édes anya özv. Weiss P.ilnó, alcsú hi Komjáthy Jú ia rövid, kinos szenvedés után f. hó 28 án csendesen elhunyt. A megboldogult hült tetemei f. 30 án, csüiörtökön d. u 3 órakor fognak a B rcsényi u. 6 sz. a. gyászházban az ág. h. ev. egyház szertartása szerint megoldatni s innét a ref. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Komáromban, 1924. évi óktóber hó 28 án. Gyászolják a szerető rokonok és a jóbarátok is. Soha, soha sem felejtjük el, örökké siratjuk, örökké szeretjük! — Eljegyzés. Stern Endre, Stern Bernát divatáru cég beltagja eljegyezte Goldmann InciJcét Somorjáról. — Eyyházkeruíeti közgyűlés A dunai re­formátus egyházkerü et november hó 10 én tartja Komáromban, a Kollégium nagytermében Balogh Eiemór pü.-pök ős Sztíassy Béla kerületi főgond­nok együttes elnöklete mellett ez évi rendes közgyűlését. — Á1 helyezés. Az igazságügyminiszter G Hó Mihály ógyallai járásbirót a párkányi járásbírósághoz mint vezető járásbirónak he­lyezte át. — Az adózó háztulajdonosokat felhívja a Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete, hogy az 1923. évi adó kirovása megtörtént és mindenki menjen be adókönyvecskéjével az állami adó­hivatalba, ahol az adóelőírást bejegyzik. így mindenki megtudhatja, mennyi adóhátraléka volt 1923 év végén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom