Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-12 / 84. szám
4 «'dal »Komáromi Lapok« 1924. ioHos 12* a maga mezőgazdasági kivitelének és iparának biztosítására, Csehszlovákia viszont n<yanazt fogja megtenni ipari kivitelénél és a mezőgazdasági termelésénél. Misép a háború előtt még a vámkőzöMÓ? mellett is megtudtuk kölcsönösen védeni érdekeinket, nem kétlem, hogy mindkét oldalon hozandó áldozatok árán egy kis jóakarattal sikerülni fog a rég óhajtott kereskedelmi szerződést a két állam között létrehozni és ezt annyival inkább, m->rt örvendetesen megváltozott az atmoszféra Magyarországgal szemben dél felé is. (SHS és Románia.) Érdeke lóvén Magyarországnak, hogy amikor szabályozza kereskedelmi forgalmát, a legnagyobb jptrral bíró szomszédjával, ugyanakkor magnjí j aak a lehetőségei a magyar ipar százados forgalmát képszó piacai számára is. Nem először emelem fel szavamat a Csehszlovákia és Magyarország közötti gazdasági viszony rendezése érdekében, első voltam, aki ezt 3 éve ugyancsak innen, Karlsbadból a prágai sajtóban szükségesnek hangsu'yoztam, amikor p dig sem itt, sem nálunk kezdeményezésem visszhangra nem talált. A megváltozott politikai légkörtől kedvezőbb eredmény várható, (r. b.) HeivoDom a szót. lilának nincs helye! Komárom, —julius 11. A köztársaság demokratikus levegőjében asznak ezek a szavak, melyek nem azért fontosak nekünk, hogy ki és hol mondta, hanem a végből, hogy a demokrácia nemzetiségeket osztályozó elfogultsága mellett, mely a kormányt és eszközeit, a közigazgatási hatóságokat eltölti mindennel és mindenkivel szemben, ami magyar, szabad-e és lehet e polgári jogegyenlőségről beszélni ? Ha egy szolgabiró, aki választók ügyében beadott kifogások felett ítélkező bizottságban elnököl, egy fiktiv többségnek rozoga pilléreire támaszkodva, az igazi többséget képviselő magyar pártokat megfosztja a kritika jogától, a szóbeli tárgyalás, a bizonyítékok mérlegelésétől: ez jogi kérdés, amely annyira tiszta, hogy ezzel az állásponttal vitatkoznunk is fölösleges. Hiszen ezzel a fáradsággal, a szolgabiró ur többsége minden komáromi magyar választót törölhetne a választók névjegyzékéből, ha még egy két ismeretlen helyről tegnapelőtt ideszakadt Vrkocs kifogást ad be ellenük, mert a szolgabirónak csak azt kell biztosítani, hogy az esetek tőmegér szavazzanak, nem pedig egyes eseteket tegyenek a törvényesség szempontjából vizsgálat tárgyává, mint azt a törvény kivánja. Igazán srerencse, hogy csak ISO—200 kihagyást tudtak kibetüzni a városhaza illetőségi aktáiból, amely ugylátszik, korlátlanul rendelkezésére áll a cseh naeioualistáknak. Valamivel több fáradsággal ezer választót is ki lehetett volna hagyni, mert a felszólamlási bizottság nem kiváncsi reá, hogy kit és miért hagynak ki. Az tudniillik, hogy az elnök előadó azt jelenti ki, hogy ezek és ezek külföldi állampolgárok, mert az illetőségük nem álla pitható meg a közigazgatási bírósági döntés alpján, amelynek joghatályát a csehszlovák köztársaság keletkezése, tehát szuverénitása előtti időkre negyven évre is kitolják a közigazgatási hatóságok, igazán nem lehet jogcím a törlésre. Nem pedig azért, mert senkit ezelőtt harminc vagy húsz évvel szerzett jogától nem lehet megfosztani döntvény alapján. Do hát ezen nincs vitának helye és a „megvonom a szót“ pótolja a jog, az indokolás hiányát. Legjobb volna azt Írni ki a tanácskozó terem bejárata fölé, amit egy őszinte cseh kormányhivatalnok árult el a kisebbségekkel szembeu való kormányálláspontról: Macht geht vor Rscht. így minden határozata a bizottságnak alátámasztható volna a hatalom elvével. Da ez a jogforrás éppen olyan törvényes, mint annak a parancsnoknak a plakátja, aki egyäzer egy városban a város védtelen magyar lakosságát ezzel a kijelentéssel lepts meg: „inkább porrá lövetem & várost ..." A bizottság álláspontja tehát jogi, szempontból a teljes és a legtarthatatlauabb módon megsértette a közigazgatásnak tárgyalási elveit, mert jogokat en block nem lebet tömegektől elvenni. De anyagilag vizsgálva az ügyet, még furcsább eredményre jutunk; a bizottság ülésén résztvett csebpártok 1894, a Csánki párt 1229, szavazatot képviseltek a járás területén, addig a magyar pártok 144S8, a kommunista párt 7984 és a szociáldemokrata párt 1089 szavazatot reprezentálnak a járás területén. Tehát a legkisebb pártok biráiták el a többségi pártok gyengítésére irányuló kortesfogásokat. Igaz, hogy & bizottsági tárgyaláson a jelenlevők határoznak, s ha a többségi pártok nem jel nnek m g az ülésen, a kisebbségi pártokát illeti meg ez a jog, de a demokrácia elvei hol vannak? Hol van a méltányosság, j hol van a logika? A csehszlovák közigazgatás ] ezek hiányát nem érzi meg munkájában. Az alaki jog sohasem ii hiti agyon az i anyagi igazságot, mert ebben az est iben a közérdek szenved halálos sérelmet. Itt a közérdek a magyar lakosság mint, helyi többségnek jogvédelme, ezt a lakosságot ettől meg- j fosztották. Tehát ennek a lakosságnak politikai j sérelme van, olyan sérelme, amely száz és né- • hány magyar embert po itikai jogától foszt; meg, azon jogelv alapján, hogy megvonom a j szót. Kár, hogy ezek csak a közigazgatási botanikus kart di-zvirágai koréban virulnak és a törvénytárba nincsenek elültetve. lai mmWi a mai helyzetet. Egy bécsi lap szenzációs cikke. Jókai a magyar Dumas, Bécsből jelentik: A Neues Wiener Journal a következő érdekes cikket közli Jókai Mórról, a nagy magyar Íróról, akit egyébként magyar Dumasnak nevez : Jókai Mór túlszárnyalja a francia regényírót, mert müveit segítség nélkül irta és írói tevékenységén kívül politikával is foglalkozott. A fiatal generáció nagyrésze nem is tudja, hogy a nagy magyar iró nemcsak képviselő volt, hanem egy nagy politikai napilap vezércikkírója. 1870-ben egyik vezércikke a németfrancia viszonyokkal foglalkozott és bámulatos éleslátással megjósolta a mai viszonyokat Többek között Jókai a következőket írja: — Ha a német nemzet a győzelem után mérsékletet tanusit, bűn és öngyilkosság volna a francia néptől, ha nem sietne békét kötni. De ha a német nemzet a francia császár hadserege felett aratott győzelmét arra használja fel, hogy megalázza Franciaországot, akkor állandó veszedelme lesz ez egy egész világrésznek. Tisza Kálmánnak, az egykori magyar miniszterelnöknek irt levelében pedig a következőket Írja: Nem kívánnám, hogy Francia: ország területét megcsonkítsák. Egy ilyen i megalázó béke csak fegyverszünet lenne és ; azt hiszem, Európa érdeke, hogy ez ne történ- i hessék meg. Szerintem az összes semleges államoknak fel kell lépni Bismarck túlkapásai ■ ellen. A német egység nekünk esetleg jó, de a bismarkizmus egyeduralma Európában nem S áll érdekünkben. j A Sz. András templom j harangjainak megszentelése. — Saját tudósitónktól. — Komárom,—julius 12. Egyre szélesedik a hullám, melyet a Sz. András templom harangjainak megszentelése kelt a társadalom érdeklődésében. Elkezdve a harangoknak Komotauból való megérkezésétől, amikor a közönség százával sietett ki a vasúti állomásra, megnézni az uj harangokat, a szentelés szertartásáig, egyre növekvő érdeklődésről beszélhetünk, ami annak a jele, hogy ez immár nem Komárom egyik vallásfelekezetének, hanem í magának Komárom városának lesz az ünnepe. A harangokat julius 1-én a múlt hét j keddjén tekintették át a katolikus egyház kép- I viseletében dr. Alapy Gyula egyházközségi elj nők és Dosztál Jakab templomgondnok, ez i utóbbi a harang anyag szakértőjeként is szere- 1 pelt. Ugyanezen alkalommal volt a harangok I hangpróbája is, melyet fizikai alapon állapított 1 meg Müller prágai kanonok. A nagy „András“ harangnak szomorúan I búgó, mély D. hangja van, melynek mellékei zöngéi is emelik az alaphang erősségét és biztos intonációját. A harang hangja erősségével, | pompás színével megejti a hallgatót. A harang á tiszta bronzsulya 1939 kg. vasszerelésével 22 métermázsa. A kisebbik harang Imre herceg tiszteletére szentelve, dr M&jer Imre apátplébános áldozatkészségét fogja hirdetni beláthatlan időkig. Ennek a harangnak csodálatosan zengő tiszta F. hangja megvesztegetőleg hat a fülre fényével és meleg színeivel. A két harang a legszebb együtthangzásban szól, mert a két hang D és F tercet ad és a most meglevő A. hangú haranghoz is alkalmazkodni fog. Ennek a próbája azonban csak a harangavatás után következik be. A harangok nagy érdeklődés és sokaság kísérete mellett csütörtökön este vonultak be teljesen csendben a városba, és a katolikus Majláth iskola udvarán vannak elhelyezve, áll sokan látogatják őket. Két napig vesztegeltek az állomáson. A komotaui Herold cég szerelője, aki a harangoknak a toronyba való felhúzását intézi, már pénteken megérkezett, A toronyban állványozás folyik Dosztál Jakab templomgondnok felügyelete alatt és az ács munkások serényen dolgoznak a harangokat tartó gerendázat biztosításán, melyre csigaszerkezet emeli majd fel a harangokat. A harangszentelés szertartása a következő: A meghívott testületek, társulatok, egyesületek vasárnap reggel 8 órakor gyülekeznek a Sz, András templom előtt zászlóik alatt. Meghívást nyertek a harangszentelésre a hatóságok és hivatalok is. A harangokért fél 9 órakor körmenet indul a Majláth iskolába. A körmenetet a Legényegylet rendezői élén, akik fehér karszalagot viselnek, Király József, káplán rendezi. A felekezeti együttérzés kiemetendő példája, hogy a hires komáromi lovas bandérium is résztvesz a harangoknak körmenettel a Sz. András templomához való kisérésében. Általában a más valiásfelekezetüek is ragaszkodó érzésekkel fogadják a harangokat, virágokat ajánlanak fel díszítésükre, adományokat adtak és adnak költségükhöz, szóval a felekezeti békének és összetartozásnak példás bizonyítékait szolgáltatják. A körmenet a harangokkal a Sz. András templom elé tér vissza, ahoi a rendet a Legényegyleten kívül a kordontvonó városi tűzoltóság is segédkezik fenntartani. Az utcák elzárásáról 1 az államrendőrség gondoskodik, a Baross- és Duna-utcáknál és a kultúrpalota mellett; a harangok felhúzásánál a Nádor-utca nagy részének szabadon kell maradnia. A harangavatást rövid beszéd előzi meg, amelyet dr. Alapy Gyula, az autonom egyház elnöke tart. Utána kezdődik a felszentelés szertartása, melyet dr. Majer Imre apátplebános végez teljes papi segédlettel. A harangokat csak a mise után húzzák fel a toronyba. A harangszefiteiés után az orgonaszentelés szertartása következik a templom kereszthajójából, azután kezdődik az ünnepi nagy mise, melyet az apátplebános celebrál segédletével. Mise alatt a r. kát. egyházi énekkar vegyeskara Max Fiike D’moll miséjét adja elő saját zenekara kíséretével, mely fúvósokkal a katonai zenekarból van kiegészítve. Az evangéliumnál rövid szent beszédet tart Király József káplán az ünnep jelentőségérői. A harangokat a mise végeztével 11 órakor kezdik felvonni a toronyba, ahol azokat azonnal a helyükre szerelik. Ez körülbelül egy órát vesz igénybe. Így tehát 12 órakor szólal meg először az András harang, a háborúban elesett Komáromi hősi halottak emlékének szentelve első hangjait, utána a második harangot húzzák meg, a Komáromban a harangok elrekvirálása óra elhalt hívekért, végül a három harang együtt hirdeti a katolikus egyház és a városnak is ezt a ritka örömünnepét. A harangszenteíés napján társasebéd lesz a Kát. Legényegylet nagytermében, amelyre előjegyezni lehet a plébánia hivatalban és a körözött iveken (teríték ára 12 K). Délután 5 órakor pedig Schmidthauer Lajos orgonahangversenye fejezi be a szép napot, amely árháború óta az első igazi ünnepnapja Komáromnak. A városunk története az utóbbi években a szenvedéseknek, csalódásoknak és a veszteségeknek sorozatos láncolata. A harangavatás az első lélekemelő momentuma a város élniakarásának és a régi tradíciókhoz | való ragaszkodásnak, amely minden nagy múltú városnak önmaga iránt tartozó kötelessége.
