Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-25 / 129. szám

-'■í ..... aánusnak kikürtölt érzelmeknek, amelyek a más zsebére kívánnak hozni haszontalan áldozatokat. A város képviselete a város közönségé­nek egyenes érdekeit hivatott mindenben szem* előtt tartani s midőn arról van szó, hogy ebbe a minden gazdasági értelemben enervált városba a munka zaját, a pezsdülő élet forgalmát akarjak megteremteni a jusqu an bout non­­kooperation sokszor hitehagyott dogmája helyett, akkor igenis meg kell ragadni minden szalma­szálat, még akkor is, ha dollár vagy fontster­ling cimet is visel s ha magunk között el-el­­mondogatjuk is, hogy a külföldi kölcsön a ki­bocsátó banknak jó üzlete lesz csak. Mert Komáromban munkaalkalmat teremteni teher biró képességeink arányában nemcsak magunk iránti kötelesség, de — én legalább úgy gon­dolom — van olyan jó üzlet, mint a nyomor könnyei, a lassú halódás kinszenvedései, lelki gyötrelmei között a messze holnaptól várni vi­gasztalást. A felesleges tuladministráció kiadási téte­leinek lefaragása kell, hogy bevezetője legyen a város kidolgozott jövő munkaprogramjának, amelyből a város minden 'lakosának busás ha­szon térül. A kölcsön felvételének első felté­telei tehát a községi adminisztráció teljes egy­szerűsít ése s ezzel a jövő évi költségvetés reális alapra helyezése. És akkor nem kell félni még a dollárkölcsöntől sem. LYSOFORM a tudomány mai állása szerint a legtökéletesebb fertőtlenítő szer LYSOFORM megóvja önt és gyermekeit minden bajtól, betegségtől LYSOFORM minden kellemetlen szagot eltüntet és hölgyeknek nélkülözhetetlen LYSOFORM csak eredeti zöld üvegben e védjeggyel valódi: Sí ilni kW iöili Egy csomó lelkes ifjú összeáll, óhajtván a úszta légkört, nemes szórakozást, továbbképzést, megalakítja az ifjúsági egye ületeL Szülők, egy­házak, ifjúság barátai örömmel látják ezt, Isten áldását kívánják a nemes törekvésre. A nagy társadalom azonban alig vesz err5) tudomást, ritkán van erről sző, nem részesíti abban a szeretetteljes támogatásban, mim ahogy az ügy megkit'áuua és ennélfogva az ifjúsági egyesületi munka pang s csak lassan, lassan tud előre haladni. Különösen azok, kik kü földön járták és figyelemmel kisérték a külföldi ifjúsági egye­sületi munkásat, látják, hogy ifjúsági egyesülő j teink még kezdetleges állapotban vannak ás ’ hogy mennyire elmaradtunk ezen a téren is a külföld mögött. Mi lehet a mi társadalmi kö­zönyünk oka, miért nem karolják fel az ifjúság ügyét úgy, mint kellene? A mi társadalmunkban olyan életfelfogások, (uralkodnak, amennyire volt alkalmam ezeket megismerni, hogy sokszor nem is tudjak, mily lehetetlent kívánnak. Hogy kívánhatjuk azt, hogy egy olyan ember, kinek szive trónusát saját becses szemé­lyisége foglalja el, ki nem ismer sem embert, sem Istent, ki érdekeiért minden törvényes és törvénytelen utón másokon keresztül gázol és ha kell, másokat tönkre tesz, hogy az ifjúsággal Ó8 annak jövőjével foglalkozzék ? — Ez lehe­tetlenség. Mit kívánhatunk olyantól, ki csak egy ha­talmasságot ismer, a pénzt, csakis ennek töm* jénez, ki ha kell, mint az útonálló, szorult helyzetben levő embertársának pisztolyt szegez és pénzt vagy életet követel: »kisegitlek a bajból, de ide a pénzeddel; meggyógyitiak, de ide a vagy ónoddal, különb an pusztulj 1« Mi annak az ifjúság? — Nevetséges kérdés, — heknba. Hát a kik a jog, a kötelesség sánczai mögé ássák be magukat, micsoda jéghideg emberek 1 A hátam borzong, midőn hallom: »Jogomból semmit sem engedek. Kötelességem elvégzem, de egy lépést sem többet, azután senkinek sem tartozom; senkinek semmi köze hozzám!« — Ilyenektől várnók azt, hogy az ifjúság érdé keivel törödjöu! — Képtelenség. Hát. olyan emberektől, kiknek életfelfogása mind ín kérdésnél, legyen a legszentebb is, abban csúcsosodik ki: van e belőle valami hasznom ? — várhatunk e valamit? — Semmit. A beteg, rothadt, neurasthenikus életfelfo­gások miatt van a hidegség, közöny, önzés, szívtelenség és hogy az ifjúság ügye is felka­­roitassék, ezek ellen kell küzd nüok. A pogány, haramia életfelfogásokkal szemben, a keresztyén szellemet keli teljes uralomra juttatni, mely nem azt nézi, mit vehetek el embertársamtól, hanem: hogyan tudok segíteni felebarátomon, miben le­hetek szolgalatjára. Ahol a jog, kötelesség vég­ződik, ott kezdődik a keresztyén szellem hatás­köre, a mindenkin segíteni akaró önfeláldozó szeretet. Ennek a forrása nem az emberi öazés bálványa, hanoin az ég és a föld Teremtője, a Mindenható Isten kinyilatkoztatott önfeláldozó, végtelen szereíete. Van-e ennél csodálatosabb, fenségesebb, mélységesebb valami az égen és a földön? Es a mi vigasztalásnak, reménységünk, ez a mi erősségünk! Amint a keresztyén szellem mind jobban, jobban fog növekedei az emberek közt, úgy a társadalom is mind jobbin fogja látni azokat a fiait, kiket ezer kisértés ostromol, kiknek nincs lakások, kiknek nincs barátjuk, kiknek nincs munkájuk, kik szeretnének tovább tanulni, ma­gasabbra repülni, ég felé szállni, da ninc3 hozzá alkalmuk, módjuk, tehetségük és egy vágy fog ólai a társadalom szivében: hogyan lehetne eze­ken segíteni? Az ifjúsági egyesületeknek nem csupán csak a fiatalság szórakoztató helyének keil lenni, mert akkor nincs sok létjogosultságuk, hanem eszköznek az egész társadalom önfeláldozó gya­korlására, amely az ifjakat, a jövendő reménysé­­geit segíteni, támogatni akarja és erősekké, igazakká, önfeláldozókká óhajtja tenni. A szellem diadalmaskodni fog a bálvány felett, társadalmunknak meg kell mozdulnia, az ifjúsági egyesületeknek nálunk is fel kell virá­goznak. CseJces Bél i. Moi-Iíéis külföldi lenini. — Síját tudósítónktól. — Előkötő vendégei voltak Komároin-Ujvá rossak, illetve ez ottani református egyháznak, ezek Franciaországból érkeztek oda kedden a déli gyorsvonattal: dr. Bruston Eduárd és dr. Parrier Lijos, a MoatpaUier-i egyetem hittasi és orvosi karának tanárai. A tudós professzorok a komárom újvárosi református egyházi és a békekötést kővető magyar viszo­nyokat tanulmányozták a testvér városban. Ttóáa ezek voltak az első francia ven­­dégek. akik jóakarattal és szeretettel köze­ledtek & magyar nemzet felé. Fogadásukra megjelent a komárom-ujvárosi református egy­ház nevében Oyöry Elemér lelkész és Vasa Vince dr. & pápai ref. teológiai akadémia igaz­gatója Az illusztris vendégek délután Alapy Gáspár kormányfőtaoácsos, h. polgármesternél tettek látogatást és kalauzolásával megszem­lélték a várost. A professzorok elámulva ta­pasztalták azokat a leheieiien állapotokat, mdybe a város a békekötés folytán jutott. A vendégek tiszteletére a református egyház az iskola termeben alkalmi ünnepélyt rendezett a következő műsorral: a gyülekezet a XLII. zsoltár el«ö versszakát énekelte köz­­énekül. Utána Oyöry Elemér az újvárosi reformá­tusok ékesiizavu kiváló lelkésze magyar majd francia nyelven üdvözölte az illusztris v ndé geket. Brouston professzor az evangéliumi hit szükségességét fejtegette és szép előadását Tass Vinci dr. ttoioeiai igazgató tolmácsolta .magyar nyelven. Lulta Zsófia a Gályarabok énekét adta elő nagy hatással, majd Parrier professzor a francia református egyház törté­netéből tartott figyelemmel hallgatott előadást Oyöry Elemér tolmácsolása mellett. A ezép ünnepséget Vass Vince dr. teológiai igazgató emelkedett usoilemü imája és & magyar him­nusz hsngjú fejezték be. Este a vendégek tiszteletére iirsssvaesora volt a Polgári Társaskör helyiségében, aia«­­lysu Alapy Gáspár b. polgármester üdvözölte a város közönsége a«vében a francia vendé­geket e a meleg beszédre úgy Bruston, mist Parrier a kaimra magas fokán áiló magyar nemzetet éltették és annak talpraállására ürí­tették poharaikat, mely Európa általános ér­deke is. Oyöry Elemér a református egyház nevében gyönyörű beszédben üdvözölte sz il­lusztris vendégeket francia nyelv«», Veesey Ede nyug. altábornagy p~dig az evangélikus sgyhás nevében köszöntötte ökst. A tudós professzorok a protestáns világ» szövetségnek is tagjai és tapssütalatalkrél bő­séges jegyzeteket készítettek, •imelyekröl ille­tékes helyen be fognak számolni és így a külföld is tudomást fog sztxemi arról a kép télén helyzetről, mely a béksdifetátumok kö­vetkeztében előállt. 1 Kiülni Ilkái Kilét Ml A Komáromi Jókai Egyesület Jókai Mór születésének százados évfordulója közeledtével pályázatot hirdal: 1. Jókai Mór élet- és jellemrajzára A pályamű terjedelmi 8—10 nyomatott i?. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára Írva, összefutva, lapsá­­mozva a szerző n vét rejtő jeligés levél kisó rétében az egyesület elnökségéhez (Komárom, Kultúrpalota) küldendők. A pályázat határideje 1924 október 31. Pédyadij 1000 (egyeserj K. A piUyadijafc ny^rfc pályamű a Jókai Egyesület tulajdonát képezi; a pályadij csak abszolút irodalmi becsű műnek adatik ki, 2 Jókai emlékünnepen előadandó alkalmi költeményre. Palyartijük: I. dij 300 K, IL dij 200 K, III. dij 100 K. A pályaművek gépírássá!, a papirosnak csak ctayifc oldalára írva, a szerző nevét jelentő jeligés Sevél kíséretében nyújtan­dók b a Jók?i Egyesület elnökségéhez (Komá­rom, Kuburpalota). A pályásat határideje 1934 oktéber 31. őstd dal. Valaki ma visszagondolt rám, Csókunk bús helyén; Valaki ma’.... valaki várhat, Mert nem mehetek én ... Valahol már hintik a lombot Dérvert orgonák; — Magamra árvult őszi utamból — Lila viráguk, fehér viráguk Ej, haj 1 úgy se lát .... Valaki ma visszagondolt rám, Mert könnyes a szemem, Valaki majd váróbban szeret, Mert nem megyek soh’sem... ______ Végh Gésa, — Az flzfi Katolikus este. A népszerű Katolikus Esték vasárnap, október 20-án d. u. 0 órakor lesz a Katolikus Legényegylet szín­háztermében. Szinre kerül Az öngyilkos, Awer­­csenkov egy felvonásos drámája. A megnyitó után dr. ÜLajer Imre apátplébános tart elő­adást. — Komárom Újváros fejlődése. A kultu­rális intézményeitől megfosztott Komárom Új­város nehéz gazdasági helyzetében Í3 nagy erőfeszítést tesz arra nézve, hogy ezek után­pótlása mielőbb biztosíttassák. így kiépültek a Szombaton és vasárnap október hó 25-én és 26-án a Városi Moziban Monte Carlo titokzatos vendége, vagy Harron Al-Rachid Társadalmi dráma. Ez alkalommal fellépnek: The 2 Tyllis univerzális artisták. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom