Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-11 / 123. szám

ÍÜ24. Október 11 »Komáromi Lapok« 9. sídai Hogy Komárom kikötője a lehetőség sze­rint már a közeli jövőben is ki fog használ- : látni, abban mit sem kell kételkednünk. Hí* szén ezt a kikötő tulajdonosának, az államnak | értéké is megkívánja. A. kincstár pedig, mint i a vasút és hajók tulajdonosa, olyan hatalom j felett rendelkezik, melynek segélyével oly ki- \ kötőket létesíthet, melyekről ma még alig le- ! hét fogalmat kikötni magunknak. Nem lévén i meg a lehetőség arra, hogy a kikötőre vonat- j kozó f-j ölési lehetöség-ket bővebben tárgyal-t jnk, talán nem lesz érdektelen a háború előtti kormányoknak tarifa- és vámpolitikai mester­fogásairól egyat-máát elmondani. Patkolómesteri vizsgák Kassán. A fold­­mivslésügyi minisztérium pozsonyi kiren­deltsége a pa'kolóm«steil vizsgákat december 15., 16. és 17. napjain a Tordássi utca tüzér­ségi laktanyában tartja meg. A résztvenni óhajtók november 20 ig nyújthatják be kér­vényeiket a minisztérium kirendeltségének állategészségügyi osztályához. A következő hat havi tan folyom január 2 án kezdődik, fel­vételi pályázatok november 15 ig nyújthatók be. életbiztosítás a csehszlovák állami adós­levelekkel kapcsolatban. Az utóbbi időben a biztosítási piacon az életbiztositás egy különös kombinációja merült fel, nfely abban láll, hogy i a biztosítás egyszeri betéttel köttetik meg, mely alkatommal a betéteknek készpénzben való meg­fizetése helyett itteni állampapírok használtatnak fel. A biztosítottak részére ezen biztosítás előnye abban rejlik, hogy a biztosító társulatok az ál* lampapiiokat olyan átvételi árfolyamban vehetik át, hogy azok szelvóny-hozadéka 6 %-os kama­toztatást nyújt. Ezen átvételi kurzus aztán' ter­mészetesen jelentékenyen magasabb a börzén jegyzett kurzusnál, mely 8—9 0/oos kamatozta­tást nyújt. Például a mi 6%-os papirjáinkat a biztosító intézet Í00 as árfolyamon veheti át, habár tőzsdei árfolyamok 80—85; az ö'/tVö-os IV. államkölcsön, mely kereken 63 al jegyez­tetik a biztositó intézetek által 87-en vehető át, a 4% os megtérítési járadék, mellyel a keres­kedelem 42 ős árfolyamon folyik 66-os kurzus­bán vehető át. A biztosító intézetek ezzel szem­ben remélik, hogy sikerül nekik'üzleteket kötni, azért mert a jelenlegi Viszonyok szerint életbiz­tosítás egyszeri betéttel egyáltalán nem kötte­tett, minthogy normális díjszabás mellett az ilyén biztosítás a biztosított részére a pénznek átlag 4°/0 ra való elhelyezését jelenti, ami pedig a jelenlegi kamatláb mellett kedvezőtlen. Miként értesü ünk, az ezen biztosítási nemre szóló -fel­tételek a Phöeis biztosító intézettel jóváhagyattak. A textilipar helyzete. A »Lidové Novihy« szerint növekednek a jelek, amelyekből a gya­­polip-ír slagnáoiéjára lehet következtetni, a mun­kásokat elbocsátják és a termelést csökkentik. A visszaesés oka abbán rejlik, hogy a kivitelt nem lehet régi méreteiben fenntartani, araeny­­nyiben a gyapottermelés csekély mennyiségéről szóló magánjellegű hírek beigazolódnak,akkor1 a gyapotárak stabilizációjával lehet számolni. Ha azonban a nyersgyapotárak tovább esnek, akkor a termelők újabb veszteségeket szenvednének készleteiken. A gyapjuiparban stagnáció egyen­lőre nem érezhető. A készáruk piacán — bécsi nagykereskedők vásárlásai következtében — javulás állott be, akik az aj osztrák vámtarifa életbelépése előtt még be akarják fedezof ma­gokat árával. A szücsipar gyöngyei. A kanadai szőrme­­farmok állandóan tartós növekedése az utolsó tiz esztendőben, az egész világ szőrmeiparának egyik kétségtelenül legfontosabb tényezőjévé vált. A Bzőrmeiermelés apró, kezdeti próbálko zásait'ól kinőve, ma már a dominion minden vidékén jelentős szőrmefarmokat találunk. 1922 végén 1009 szőrmefarm volt Kanadában meg pedig 960 róka-, 17 mosóinedve-, 13 mink-, 3 szkunksz, 1 nyest , 1 vidra-, 4 karaku’-, 5 hód, és 5 bizám-farm.197 farmmal volt több 1922-ben mint az előző esztendőben. A kü'önböző farmo­kon 21.433 ezüstró<a volt 5 372.262 dollár ér­tékben, továbbá 1357 keresztes róka 100 755 dollár értékben, 435 vörö^róka 8625 dollár ér­tékben s 6645 egyéb szőrmés állat 89 345 dol­lár értékben. összesen 29 870 szőrmés állatot számláltak össze a farmokban s ezeknek össz­értéke 5 570.988 dollár volt. Quebec és Ontario államok északnyugati s Kanada nybgati terü­letein a népesség egyre szaporodik, a szőrmés vadállatok pedig visszahúzódnak észak felé, úgyhogy a szőrmeipar mindinkább a farmokon tenyésztett állatokra szorítkozik. Jelenleg például valamennyi vásárra került ezüstróka. az egyes szőrmefarmokból került ki. Az évről ávro nö­vekvő szőrmeszükséglet újabb és ajabb szőrme­­farmokat kiváu. Az utóbbi esztendők nagy szőrmekereslete azt mutatja, hogy a kanadai szőrme minősége a legnagyobb mértékben ki­elégíti a vásárlók igényeit s igy kétségtelen, hogy a kanadai szörmegazdaság mindinkább fejlődni fog s Kanada gazdasági életének egyik legfontosabb tényezőjévé növi ki magát. Jáde a divata« drágakő. A smaragzöld Jáde követ, melyből most szép nyakláncokat és fülbevalókat készítenek, nagyon kedvelik a höl­gyek. Ezt a követ már régóta ösmerik. A leg­szebb Jáde követ Kínában találták a „Kínai fal" mögött, melynek kapuján keresztül a világ leg­régibb kereskedelmi útja vezet. Ezen a kapun át vitték a karavánok már 3000 évvel ezelőtt a nyers Jade követ. Kínában és Japánban egész remekműveket készítettek belőle, pedig a Jadét nagyon nehéz feldolgozni, mert majdnem oly kényes mint a gyémánt. De a kínaiak nemcsak edényeket, hanem még virágokat és figurákat is tudtak belőle készíteni. Ezek a tárgyak ma is nagyon kapósak s drágák. A kínaiak a Jadét 9 színben ösmerték, tiszta fehértől ’egész ragyogó zöldig, mely jelenleg csak ßirmäban található. Kék színben olyan ritka, hogy csak mnzeumi tárgyakon található, zöld árnyalatban a leggy a kóribb. A kínaiak különösen a zöld Jáde-követ szerették, melyet porcellánban is utánoztak, s í melyet az európaiak mai napig sem voltak ké­pesek utánozni. Földünk zsugorodása. Irta: Beke Manó. Általános emberi természetünkben rejlik, hogy mindenben az állandóságot, a maradan­dót keressük. Pedig csak egyetlen állandóság vau a világon és ez az örökős változás. Ki gondoka arra, hogy még ez a mi jó öreg sár tekénk, a Föld is változtatja méreteit. Nem azokra a változásokra célzok, amelyekről oly gyakorta -kapunk híreket: nem a földrengések okózta változásokra. P dig ezek is elég tete­mesek, itt-ott szigetek tűnnek fel, vagy me­rülnek el, hegyek emelkednek ki, vagy föld­rétegek omolnak be. fis ezek a rémes válto­zások is mindig megingatják bennünk az ál­landóságba vetett hitet. De essek csak lokáli­sak. Ahol sújtanak, ott erősen sújtanak, de az egész föld méreteit nem változtatják meg. Olyan változásokról akarok szólni, amelyek a földünk méreteit is megmásítják, vagy megmá­síthatják. Pedig az ember a maga büszkesé­gében, vagy mondhatnék gőgjében éppen a mé­retek állandóságára számított. Abban az idő­ben, midőn először rázta le magáról a meg­kötöttség béklyóit, mikor vad tobzódásban és emberi elbizakodottságban vélte a szabadság, az egyenlőség és a testvériség igéivel meg­alkotni az uj világot, szinte elsó dolgai közé tartozott, hogy olyan mértéket teremtsen, — mely nem egyeseké, hanem mindenkié legyen, mely nincs a múló korhoz kötve, hanem örök időkre szól, melyet újra meg újra meg lehet alkotni eredeti változatlan nagyságban, ha minden Írás és minden minta és minden mérő Iel is pusztulna a földön. Hitalm-.s gondolat volt ez, valóban csak a forrongó, a sis­tergő, a sziporkázó és mindent elemésztö kor­ban születetett. — Meg akarták teremteni azt a mértéket, azt a hosszúság, terület, ür, suly­­mértéket, amely uem önkényesen választott egységet használ, hanem a fö dünbröl, erről az örök állandónak képzelt világunkról veszi az eredetét. Bizonnyal az a gondolat vezérelte őket, — hogy ilyen, a földdel kapcsolatos mérték voltaképen már van is: az idómértébünk. Az az idő, amennyi alatt a főid a tengelye körül megfordul é* ennek a napnak nevez tt időnek a részei, a 86400 ad része: a másodperc, fis arra gondoltak, hogy hosszaság mértékéül olyan inga hosszúságát válasszák, am ly éppen egy másodperc alatt végzi a lengését. D - ezt az eszmét hamarosan elejtették. Ez nem le t volna univerzális, az egész emberiségnek alkalmas közös mérték, mert az inga a föld kü önbözfi helyein, kü'öabözö magasságokban nem leng ' ugyanannyi idő alatt. Egyik helyen lassabban leng, mint a másikon, tehát egyik helyen hosszabb volna a másodpsrcinga, mint a má­sikon. No meg Laplace, akinek a tanácsát ki­kértek. nagyon jól tadta nemcsak ezt, de alt is, hogy a föld forgási ideje sem állandó és örök mértékre ez az idő nem alkalmas. Ezért határozták el, hogy újra, az eddiginél ponto­sabban, vagy mint vélték, hibátlaunl megmé­rik a föld egy délkörét és annak egy bizo­nyos részét, a 40 milliomod részét választják hosszuságmértékül, méter gyanánt. 1792-ben Delambre és Mechaia földmérőket bíztak meg, hogy immár harmadszor mérjék meg a délkör egy meghatározott részét. A perui és a fran­cia mérések alapján, tekintet nélkül minden előző mérésre, állapították meg a métert. Da bizony ez a mérés sem volt -egészen pontos, aminthogy ember teljesen pontos mérésre kép­telen. Eszközeink pontosságának és megbízha­tóságának f ejlődésével, az elméleti tudás gya­rapodásával minden mérés fokról fokra válik pontosabbá Delambre mérése aránytalanul pontosabb volt, mint azé a szellemes francia orvosé, -aki az újabb korban először méste meg a tizenhatodik század közepén a délkör egy meghatározott részét egyszerűen agy, hogy egy ügyes számolókészülékkel leolvasta & ko­csija kerekének a forgatásait; sokkal pontosabb volt, mint a legelső francia fokmérőnek,.a geo­déziai tudomány tulajdoukepeni megteremtő­jének, Picardnak hires mérése, pontosabb, mint Gissidnek nsgy apparátussal végzett méré­sei: de az ajabb mérések mégis kimutatták, hogy Delambre mérése sem pontos, minek folytán a méter majdnem 1/i miliméterrel rö­­videbb, mint kellene lennie. Az a szép álom, hogy mértékünk a föld délkörének 40 milliomodrésze legyeD, nem va­lósait meg teljesen és nem mondhatjuk, amit oly büszkén hirdettek, hogy a méter a délkör ezen része, hanem kénytelenek vagyunk beérni azzal, hogy a méter annak a platina-irridium rúdnak a hosszúsága és p9dig zéras fokú hő­mérsékletnél, amelyet a francia nemzeti levél­tárban őriznek. Da még ha sokkal, de sokkal pontosabban mérték volna meg a délkört, ha — ideális vi­szonyokat feltételezve — egészen pontosan mérték volna meg, még akkor sem valósult volna meg a francia nemzetgyűlés álma. Mert a föld méretei változnak. A föld is valamikor olyan tűzgolyó volt, mint most a nap, csakhogy sokkal kisebb, fis ez a tűzgolyó lassan, lassan kihűlt, amíg meg­jelent a felületen az első szilárd kéreg. Meg­­szilárdált a tüzes folyadék, Onnan kezdve még lassabban történt a kihűlés. A kéreg nem volt oly rugalmas, mint az alatta levő folyékony tömeg és mikor ez belül a hülés folytán zsu­gorodott, a merev kéreg ráncosodott és töre­dezett. így keletkeztek a hegyek és a völgyek. Ds amilyen nagy dolog nekünk a hegység és a mélyedés, oly jelentéktelen az a földnek. A Kárpátok büszke bércei, sőt a Himalája legma­gasabb ormai is elenyésző ciekélyek a mi föl­dünk méreteihez képest. Számítsunk csak egy keveset. Földgolyónk sugara kb. 6500 kilomé­ter, a legmagasabb hegyorom a Mount Everes 8840 méter, mondjuk 9000 m; az eddig ész­lelt legmélyebb tengerfenék szintén kb. 9000 méter és igy a földterület egyenetlensége kb. 18 kilométer, vagyis a földradiusnak 3 ezred­résznél kisebb. Egy narancs rádiusza kb. 5 centiméter, a narancs dudorodása több l1/* milliméternél, de ha csak ennyit is mondaok, akkor is e dudorodás a rádiusnak 3 század­része, tehát a naraues kb. 10 szerte görön­gyösebb, mint a föld. Bizony, bizony, akár­hogy lihegjünk is, midőa a hegyen fölfelé tö­rekszünk és akárminö emberfölötti munkát végezne, aki a Mouní-Evcrest tetejére hágna, csak sima parkettenjárás ez a föld dimenziói­hoz képest! Eít a kis ráncotodást a föld belsejében levő folyós tömeg zsugorodása okozza. Ez a zsugorodás, az izzó gömb kihűlése, csökkenti a fő dgolyó méretét. Egy francia geológus ki­számította, hogy ez a kisebbedés mindössze 55 kilométerre tehető a geológiai korszakok egész ideje alatt. Di a természet valami kis kárpótlást is nyújt. Hsuptmann belga csillagász vetette fel njabban azt a kérdést, bogy a világűrből mi és mennyi anyag jnt a földünkre a hossza pálya­futása alatt. A világűrben ugyanis a fényes

Next

/
Oldalképek
Tartalom