Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-09 / 122. szám
122. scá 9tg9««fl8t8áfc iwffftfiyan, GsfltSrtSk, 1924. október 9. •"THIH....: Till» II n írj» OLJTIKAI 'i.A Jk IP. BSteSösä k «ísafe-saísswdSí éiiókfce* * és vicékre »(isist sxitklRMittSl: ?4<fiSsB» ötre SO K, féJérr« 40 K, aegyefiérrs ! SfilföldSü 160 se. fogyass ssáaa «arss í 80 f&Iér. A legóiai szájkosár. Komárom, — okt. 8. A lapok — beleértve az államhű lapokat is — panaszkodnak, hogy a lapelkobzások megnehezítik munkájukat. így szól egy félhivatalos kormányközlés, mely azt jelenti be a közönségnek, hogy a kormány a sajtószabadság meglpvo romjait is, amelyet a rendtörvény meghagyott, megnyirbálni óhajtja. Miután minket már semmi meglepetés sem érhet, ezt is ‘tudomásul vesszük. Tényként állapítható meg, hogy egész Európában, még a balkáni államokat sem véve ki, nem történik annyi lapelkobzás, mint demokratikus köztársaságunkban, ami kétségtelen bizonyíték amellett a demokratikus sajtóelv mellett, hogy »gondolatát sajtó utján mindenki szabadon közölheti.« Ha ettől a demokráciától messze estünk is, a lapelkobzások legközelebbről az ellenzéki sajtót érintik, azt támadják meg létében és annak okoznak anyagi károkat. A vádtanácsok az elkobzást többnyire jóváhagyják és alig mérlegelik a sajtővétség jogi tényálladékát, mert a felsőbíróságok gyakorlata a szigorúbb felfogás felé hajlik. Elkobozzák a lapokat tényleg bizonyítható állítások miatt is, ha az valamely hivatalra kellemetlen és azt a közbéke elleni kihágásnak minősitik. A közbékét nem a sajtó zavarja meg, hanem a hivatali visszaélések, amelyeket pellengérre állítani a sajtó kötelessége. Az államhű lapok, amelyek — méitóztassék szubvencióval gondosan ellátott* kormánytámogatő lapokat érteni igen kevés előfizetővel és nyilvánossággal, — szintén áldozatul esnek a cenzor vörös ceruzájának, mert idézeteket közölnek az állam iránt nem hű ellenzéki lapokból és ezek olyan kemény idézetek, hogy azoknak még az utánközlését is elkobozzák. Ezt a hipokrata fájdalmat is meg tudjuk érteni, ezt is kormánymegrendelésre szállítják a mi keserves adófilléreinkből szubvenciókat élvező államhű lapok. Az újabb szájkosár a cenzúra ironját ismét rendőrkézbe adja; a sajtórend-ALAF1T0TTÄ: TUB# JÄN0S. Tdnzzrkmztö; 3AÁL GYULA, át. Szerkesztő ; BARMIYAV JÖZSEF ár. szabályok fája fog dúsabb ágakat hajtani. De megnyugtató, hogy a rendőrségen nem detektív sajtóamatőrök intézik a cenzúra ügyét, hanem bírói kvaüfikáeióval bíró egyének. A lapokat nem kobozzák el olyan sűrűén, hanem ahelyett a szerkesztők és a cikkek íróit állítják a törvény elé. Nekünk egy törvényszakaszunk van, amely sajtóetikánkat szabályozza. Egyetlen szakasz: irj igazat. Ehhez alkalmazzuk magunkat és toliunkat Sok akadályba ütközik ez ma is, a jövőben talán még többe. De vigasztal bennünket az a tudat, hogy az igazságot szolgáljuk, nemzetünk igazságát, amely ma kisebbségi jogaiért, nyelvéért, fajának fennmaradásáért viaskodik. Ebben a küzdelemben résztvenni szent kötelesség, amelyet korlátozhatnak rendszabályok, törvények, de az igazság keresésének magasztos hivatásában a sajtót meg nem akadályozhatják. = A nyevíflrvény végrehajtása. Évekkel ezelőtt megsózták a nyel?« örvényt, de végrehajtását egyelőre fölfüggesztették. Halyessb* ben: s végrehajtásról szóló rendeletét nem készít-tték el. Többször volt már szó erről és a legutóbbi hírek szériát, már a belügyminisztériumban in elérkezettnek látják az idejét annak, hogy végre vaUhára végrehajtsák a törvényt. Evégböi bizalmas tanácskozások folynak a belügyrainisztí'rinmbiiQ. A kérdés véghgfíg rendezésé», prágai hírek szerint, politikai okok teszek szükségessé, ezek azonban nem lehetnek döntők arra, hogy a szabályrendeletet mtkép a fogalmazzák meg. M-.rt ha a politikai szempontok vezetik a kormányt ennél a kérdésnél is, akkor máris meg lehet állapítani azt, hogy a törvény az eléged«tl- nséget fogja maga eilen kibivni a nemzetiségek széles rétegeiben, arai p d^g egy konszolidációra törekvő államnak dimokratibas elv-ivei sehogy sem egyeztethető össze. — A közig, bíróság hatáskörének korlátozása. Egyik prág-ii jelentés szerint a legfelsőbb közigazgatási bíróság lutásköiét korlátozni akarja a kormány, me!y erre vonatkozóan törvényjavaslatot készíttet. Azon a címen, hogy a bíróságot ,teherm«nta.*itik“, kivonják majd hatásköréből a köztársasági elnök döntéseit, az ö<szkormáay határozatait, a nemzetvédelmi minisztérium olyan rendeletéit, aaia’yeket a legfelsőbb hadúr hozzájárulásával adott ki, a figyelni bíróságok határozatait, valamely hatóság az bad mérlegelésén alapuló határozatait, a rendőri bűnügyeket és vámügyeket. Hogy a kormánynak ezzel mi a célja, nem n-héz kitalálni. A legfelsőbb közigazgatási bíróság eddigi kiváló működése a legnagyobb bizalomSzerkesztőség és kiadóhivatal: Nádar-u 20., hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendői Kéziratokat nem adunk vissza. MiSjeteaili tekist háromszor; ked^i cs&tsftiköa is snikit^ mai találkozott a köztársaság lakosságánál, melyben a bíróságok iránti tiszteletet és hitet erősítette az általa meghozott határozatok, ítéletek által. Súgóra pártatlanságát a kormánnyal szemben is megőrizte és az igazság eldöntésében gyakran foglalt állást a kormány álláspontjával szemben. A demokráciával semmiképen sem egyeztethető össze, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörét megnyirbálják, és ha est m gteszik, akkor azzal csak a közigazgatási hitóságok hita mát fogják növelni, azokkal a jogokkal szemben, amelyek az állampolgárok érdókeit védik. Az alsóbbfoku hatóságok eddig is úgy intézkedtek sok esetben, amint azt kényük-ktdvüs diktálta, mi lesz ezután, ha e legpártatlanabb bíróság hatáskörét is korlátok közé szorítják ?. . . Sí ényi iifiolan magyarul fognak tanitaií. Az ényi magyarok sikeres küzdelme a magyar nyelv jogaiért és a magyar gyermekek magyar jövőjéért. A varebélyi járáshoz tartozó Ény magyar község lakosságának iskola sérelmével másfél év óta foglalkozik & közvélemény. A ' kormány a hivatalos népszámlálás által is magyarnak elismert községben a tisztán magyar anyanyelvű iskolásgyermekeket szlovák nyelvű iskolába akarta kényszeríteni, azzal, hogy szlovák nyelvű tanítást rendelt el, dacára annak, hogy a 39 tanköteles gyermek közű! 37 magyar anyanyelvű volt. Éuy község lakossága e sérelmes ügyben azonnii megtette a szükséges lépéseket és felkérte Füssy Ká!mán nemzetgyűlési képviselőt, hogy a rendelet visszavonása érdekében jvrjon közbe, aki azt legnagyobb készséggel vállalta is. Füssy Kálmán küldöttséget vezetett az iskolareferátushoz, később az iskolaügyi miniszterhez, akik előtt a magyarságra nézva mélyen sértő rendelkezésnek visszavonását kérte. Minthogy azonban intézkedés nem történt, a nemzetgyűlésen interpelláció alakjában is szóvá tette a kulfnrbotráayt. A kormánynak az 1920. évi 121. száma alkotmány törvényt sértő magatartásával szemben az érdekelt magyar szülők végül is a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál kerestek védelmet. A legfelsőbb közigazgatási bíróság a p másznak természetesen helyt adott s az iskolaügyi referátust rá is kényszeritette a sérelmes rendelet visszavonására. A panaszt a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz az ényi állami népiskola gondnokságának nevében és megbízása alapján Petrogalli Oszkár dr. ügyvéd, a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója nyújtotta ba. A jogászi alapossággal megszerkesztett p inasz kedvező elintézéséről a legfelsőbb közigazgatási bíróságtól folyó évi odern és ölesé TELEFON SZÁM 160. ura 22PÁROVSKA 22. Állandó kiállítás kötés belföldi bútorokban : Legmodernebb stylus ::: Díjtalan megtekinthető V.-
