Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-09-30 / 118. szám
0$f3yw$ü3t5dife Awf^Sfas»»--------"------ ~^üf==r r-a-srrr=SB=g 118. ssáno EKTB Kedd« 1924« szeptember 30» KOMAROMI LAPOK POLITIKAI X^Jk3F. ÖSSzsSÉsS ír asa&»issíawá& éstákbs« í 2íe§yBe* ess «Siíéfcr® pssísl rsiítkSWéíí#!: tffim érre SO K* félévre 40 1» negyedévre N X* KdlföldSa 160 lő. Egy«* szám ámt 80 fillér. Az utódállamok együttműködése, Komárom, — gzept. 29. Már régebben fölmerült az antant hatalmak részéről az a kérdés, hogy az úgynevezett utódállamok szoros gazdasági együttműködését biztosítani kellene bizonyos formában, hogy ezáltal Középeurópa gazdasági helyzetét erősebb alapokra fektessék és konszolidálását biztosítsák. Ezek az utódállamok a Duna körül elterülő új és megcsonkított országok, amelyek Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Ausztria és Magyarországból állanak, amelyeket a nyugati hatalmak szoros kapcsolatba akarnak hozni egymással. Egy csehszlovák jelentés szerint a nyugati hatalmaknak Genfben tartózkodó képviselői állitőan fölkérték Benes dr. külügyminisztert, hogy dolgozzon ki egy tervet, az utódállamok szoros együttműködésére vonatkozóan. Ez a terv tulajdonképen nem más, mint a dunai konföderáció, melyet ismét fölujitanak, bár az egy évszázad óta kisért Közép-Európában. A világháború előtt ez a kérdés teljesen elvesztette aktualitását, mert hiszen a Duna körül alakult monarchia feleslegessé tett minden ilyennemü gazdasági szövetséget. Másként áll azonban a dolog most. A háború után a monarchiából két kis csonka államot alakítottak, a békediktátorok ellenben a felosztott dunai monarchiából bőven megnövesztették Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területeit, amelyek azután külön politikai szövetséget is létesítettek egymással. A fölosztott monarchia régi gazdasági egysége a területek felosztásával széjjel esett, a politikai uj határok uj gazdasági határokat állítottak föl és a békeszerződések által teremtett uj középeurópai államok gazdasági válságban szenvednek. Mint mentő gondolat, most újra fölmerül a dunai konföderáció eszméje és Benest bízták meg azzal, hogy a megfelelő tervet kidolgozza. Ezzel a ténnyel az is világossá válik, hogy Csehszlovákia válságos helyzete követeli elsősorban, hogy a szóban levő államok egymással szoros együttműködést fejtsenek ki és hogy a gazdasági ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősawrkesztő; GAÁL STOLÄ d*. Szerkesztő: 1ABAHYAY JÓZSEF dr. téren a közeledést végre-valahára megkezdjék. Kérdés azonban, hogy az utódállamok e triászának törekvését a megnyomorított Ausztria és a tönkretett Magyarország miként fogadja. Lehet-e pld. Magyarország bizalommal Benes dr. és társai iránt, akik hat év óta minden alkalmat felhasználtak arra, hogy Magyarország helyzetét még nehezebbé tegyék, akiket embertelenségig menő izzó gyűlöletük halálos ellenségévé tett Magyarországnak, amelyet még gazdasági talpraállitásában is elakartak gáncsolni? Lehet-e Magyarország bizalommal egy olyan tervvel szemben, amely azon országok részéről jön, amelyekben a magyarságot megalázó helyzetben tartják, kisebbségi jogait semmibe sem veszik és dacára magasabb kultúrájának, úgy bánnak vele mint egy alsóbbrendű néppel. Benes dr nak és társainak szüksége van Ausztriára és Magyarországra, azért foglalkoznak a dunai konföderáció tervével, s mint mindenben, ebben a kérdésben is a legönzőbb célok vezetik őket. Csakhogy aligha fognak ezúttal olyan biztos célt érni. A két Duna menti régi állam még oktroj útján sem kötelezhető a terv elfogadására s azért ezeknek a középeurópai államoknak szoros együttműködése csakis akkor válik lehetővé, hogyha a kisantant viselkedése Magyarországgal szemben vészit merevségéből és az igazi megértés fogja irányítani minden téren Beneséket. Itt is először a lelkek konszolidálására van szükség s csak azután lehet gondolni kölcsönös bi* zalomra és együttes munkálkodásra. = Mit tárgyalnak az őszi ülésszakon? A nemzetgyűlés őszi ülésszakát az eddigi terv szerint október vége felé nyilják m g. Ezen az ülésszakon foglalkozni fog a nemzetgyűlés az önálló foglalkozással bírók szociális biztosításával s az állami alkalmazottak kötelező betegbiztosításával. Legfontosabb tárgya lesz az ülésszaknak az állami költségvetés, amelyet mindjárt az ülésszak elején tárgyalás alá vesznek. Egyidejűleg megkezdik az adóreformról szóló törvényjavaslat tárgyalását is, mely 500 szakaszból áll és állitóan sok könnyebbséget hoz az adózó közönségre. Az állami alkalmazottak összes függő kérdéseit meg akarják oldani és egyik nagyfontosságu tárgyként szerepel a nemzetgyűlés munkarendjén a mező-Ssetkesztőfég ás kisdóhivatil: Náder-a, 2? hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m.»' a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeni ;« Kéziratokat nem adunk vissza, óetenkiDt háromszor: Ufln csilörtőköo és smé 'n gazdasági védővámnak kérdése is, amelyet a kormány szintén @1 akar ebben az ülésszakban intézni. = A kormány rekonstrukciója. A kor. mány átalakításáról szóló hirek kezdenek megvalósulni. Hibrmann népjóléti miniszter elkerül a minisztérium éléről és más szociális országos intézmény vezetője lesz. A kormány rekonstrukcióját részletekben fogják keresztülvinni és Habrm&nt több minisztertársa fogja követni. = Bilinszki a háború kitörésóről. A párisi Temps cikksorozatban közli a n*gy bábom okmányait. Most Bilinszki emlékiratairól emlékezik mpg, amelyek nemrég jelentek m- g Varsóban és főleg a háború kitöréséről mon danak el sok érdekes részletet. Ebben az emlékiratban a volt közös pénzügyminiszter híven elmondja az ülíimátHmmal kapcsolatos tanácskozások történetét. Ezt ismerteti most a nagy francia újság és közlésének éppen abban van a jelentősége, hogy £ francia közönség előtt is beigazolja, hovy Tisza István gróf teljesen ártatlan a háború fölidézésében. Azon a nevezetes minisztertanácson — írja Bilinszki — nem szavaztunk a hadüzenetről, hanem min« denki külön külön előadta véleményét a szarajevói merénylet várható következéseiről és a háhom lehetőségéről. Az ultimátumra vonatkozóan a vélemények megegyeztek — kivéve Tisza grófét, aki az ultimátum következményeiből a háborút már eleve ki akarta rekeszteni, mig mi valamennyien készek voltunk fegyveres beavatkozáshoz folyamodni, ha ann k szüksége állana elő. Noha Tisza gróf votura separátumát a császárhoz intézett memorandumában föntartotta, mégis — a kocka már el lévén vetve — kénytelen volt helyén maradni, egyrészt hogy hazájának érdekeit megvédje, másrészt, hogy uralkodója formális óha jának engedelmeskedjék. Azok, akik őt azért gyilkolták meg, mert a háború kitörését ő idézte volna elő, rettentő igazságtalanságot követtek el. II Hói almi a nntgyii. Füssy Kálmán beszéde a pénzügyi javaslatok tárgyalásán. A nc-mzetgyülés most befejezett ülésszakán tárgyalta a pénzügyminiszter javaslatait, amslyek ellen Füssy Kálmán, az Országos Magyar Kisgazda-, Föídmives é3 Kisiparospárt kiváló nemzetgyűlési képviselője is fölszólalt és beszéde folyamán rámutatott arra a helyzetre, amely a Komáromban most folyó jöv-delmi adókivetés mutatkozik. A beszéd a következő : A törvényhozás arra volna hivatott, hogy a nagyközönség érdekét képviselje, azonban, számtalan törvény hozatott itten, mely a nagy néprétegek érdekét nem szolgálta. Nagy meglepetésemre szolgált a pénzügyminiszter Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. yajdaXNitra ÄSPÄewsKÄ as. Teljes polgári berendezések. Hálószobák, ebédlök, uriszobák. Szalonok, konyhák, iroda és kerti, szálloda bútorok." Saját melyek.
