Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-09-20 / 114. szám
1924. szeptember 2#. Koaaäyoau Lapok.* 8. oldal. pRi'áciő átkáért, ilyen kezekben vm a mi eorawak. A két lényeges kérdés, mely Genfben tárgyalásra kertit: a fegyverkezések korlátozása és & garancia kérdésa, A garancia lényege, kegy a szerződő államok kötelezik a támadó ellen felvenni a harcot. Ez a nagy illúzió és «mi ealyesabb, nagy elvi hibát rejt magában. A g* randa szerződés lehetetlen és immorális, mert célja a mostani szerződések védelme, a legyőzőitekre tehát továbbra is megmarad hossza időkre a béke teremtette rabszolgaság. Genfben remélik, hogy az Egyesült Államok csatlakozik a Népszőveiséghez és elfogadja a garancia-szerződést. Ammka és az egész világ nem fogja garantálni Povoszszilézia kettéosztását, & danzigi korridor abszurditássá nak fentartását. Amerika nem fog belépői a Népszövetségbe olyan kötelezettségekkel, mint például Belgium, az amerikaiaknak, kik a döntőbíró Szerepét játszák, nem érd-kük, hoíjy magukat egy sorba állítsák & Népszövetség többi tagjával és Oroszország sem fogadja el a paktumot, Németországban is van elég életerő, hogy ne vesse önként alá magát örökös rabszolgaságnak. A reakció ereje hatalmas a Foreign Officeban épugy, miut a Quai d’Orsayu. A miniszterek felváltják egymást, de a hivatalok a régi kezekben maradtak, akik felelősek a háborúért. Ez nagy hatással van a lefegyverzésre. A fegyverkezés korlátozása pusztán financiális okokból nem következik be, míg a nemzetek egymásközii érzelme meg nem változik és ez csak akkor remélhető, ha lesz bátorságunk kimondani a szerződések revíziójának szükségességét. Kétségkívül lassú lépésekben haladnak erre. London az első, Genf & második állomás, de a nehézségek még tulnagyok. A háború tíz millió emb-rt ölt meg, de nagyobb baj a vadság és a hódítás moralitásának elterjedése. Ezt kell kiirtani az ernbu-iségből. Mit csinál majd Amerika? Amerikának nagy érdeke velünk újból felvenni a forgalmat, de ehhez szüksége van nyugodtabb Európára, ezért mindent el fog kövstni, hogy siettesse Európa felvirágoztatását, de sohasem fogja elismerni a versi, iílesi szerződést. Lehetséges, hogy soha sem fogja elengedni Európa adósságait, mindenesetre addig nem tárgyalnak erről, mig nem látják Európa gazdasági föllendülését. Ha bizonyítékai lesznek az európai piac faléledésére, akkor valószínű, hogy elengedi az — Úgyis csak arról firkálnak mindig az újságok, hogy milyen drága minden; azt pedig úgyis tudom, egye meg a fene a dolgát! A bor is már tiz-tizenkétezer korona egy liter, a sör kr glije meg ötezer. A drágasági tételek közül ez a két utóbbi tétel fájt legjobban Matyi urnák. A bor és a sör! Miután ebből a kettőből fogyasztott legtöbbet Mátyás ur. Nyaralásra dehogy is gondolt Mátyás ur. Pedig az öreg bizonyára adott volna erre is, csak hitette volna el vele, hogy egészsége megköveteli a fürdőzést. De Matyi ur ki nem állhatta az utazást. S mikor most nyáron is, az ismerősei elutaztak Pestről, ő szinte szánakozva nézett utánuk: — Szegények; elmennek oda, ahol nincs is talán jégbehűtött sör. Itt hagyják a jó kis budai hüs korcsmákat, a pompás hideg fröcscsökkel! A csacsik, hát lehet valahol jobban nyaralni, mint itt Pesten ? Már boldogult Podmaniczky báró megmondta. Hanem azért megpróbáltuk, hogy hátha az idén elvihetnénk magunkkal valahová. — Mit? Hogy én veletek fürdőbe mentek? Nem ettem meszet. Ha fürödni akarok, itt a Rudas! Oszt ott van mellette a pompás „mély pince“! Cselt alkalmaztunk, hogy elcsaijuk az öreget. Egy doktor barátunk, egyszer vacsora adósságokat. Tehát szükség van a revízióra, moly helyreállítja az európai piaeot, Hireolnunk kel! a vámhatárok lebontásáért. Ezt meg kell oldani, mert élet-halál kérdése Európának. El kell kezdeni az európai Egyesült Államok kiépítését. Hírek a Mars bolygóiról. — Saját kiküldött munkatársunk tudósitá-ai. — (Lapunk felhasználta az alkalmat, amikor a Mars olyan közelségbe jutott hozzánk és költséget-fáradtságot nem kímélve, elküldte a Marsba egyik munkatársát, hogy az ottani állapotokat ismertesse olvasóinkkal. Ima itt közöljük tudósításait.) Igen Tisztelt Szerkesztő Urí Szerencsésen megérkeztem a Marsba. A pénz, amit adott, az útiköltségre elég volt, de nem sokáig lasz elég, mert itt is n&gy a drá-Az állapotok különben nagyszerűek. A kultúra sokkal fejlettebb, mint nálunk. A Mars egész felületén nagyszerű csatoma- hálózat van. Ezekben olysn kis h«jók közlekednek, mint a danái propellerek. Esek pótolják itt a villamost. Csak egyben nem tudják pótolni: nem sikerül nekik senkit sem elgázolni. Ez az itteni újságíró kollégákra nézve nagyon kellemetlen, mert & villamos eigázolás rovat egészen hiányaik a lapból. Mindjárt egy újságírásról »karok egyetmást elmondani. Itt as is valami nagyszerű. Vtgyük a legfontosabbat: a cenzúrát. Itt nem a már hisyomatott lapokat kobozzák el, hanem előzetes cenzúra van : a cenzor egy sajátságos, a földön még nem ismeretes készülékkel beletekint az újságíró agyába és megvizsgálja, nincsenek e ott esetleg államellenes eszmék. Ezeket meg sem engedi Írni. Újabban már az olvasóközönség közül is többen szereznek iiyen készüléket és egyszerűen elolvassák a cikkeket a szerkesztőség agyából. Panaszkodnak, hogy sokszor olyan üres, fehér oszlopokat találnak, miut nálHnk az újságban cenzúra után, Fö'dückről a marslakók elég jól vannak informálva. Annyira, hogy igen sokan a legnagyobb uudorral viseltetnek iránta. A múltkor sokan azt indítványozták, hogy földünket zárják ki a naprendszerből. Szerencsére az indítványt a többség leszavazta. Egyébként az idén itt is nagyon gyenge volt a termés. Epsn ezért a marsműresosztály te a marsbírtekosok meglehetősen nehéz anyag viszonyok között vannak. A marslakók különben nagyon kedvesek előzékenyek. Szeretik a zenét, különösen a marsokat. A nők elég csinosak, ügy nem nagyon idegenkednek a földi halandóktól B rátságos mosollyal nézik az embert. ^ dirat szenzációs, de arról részieteket mf« merek Írni. Majd legközelebb küldök eL. divatlapot, — vagy esetleg egy divathölgyet A börze... arról jobb nem beülni f Mintha c*ak odahaza volna az ember. Kiküldött tudósítónk táviratai: Msrs, 1924. szept. 10. Már nem itt egyedül a Főidről. A különböző országokból kiküldöttek érkeztek, akik felvették az érintkezést a marslakókkal. Mars, 1924. szept. 12. Lord Róbert Juggler a Mars-csatornák szabad hajózásáról tárgyalt a Mars-kormánnyal. SJ Mars, 1924. szept. 12. (éjjel). Pierre Malhareae jegyzéket nyújtott át a Mars-kormánynak, arae:yben felszólítja, hogy a háború bűnösedének kérdésében nyíltan foglaljon állást. Ugyancsak felszólítja, hogy nyilatkozzék mi a véleménye a Ruhr-kérdésre vonatkozólag’ Mars, 1924, szept. 13. A Mars lakók zött nagy rémület uralkodik. Megjelent, itt Ferdinand Vaec^k, aki megvizsgálja a Marslakók illetőségét. A legtöbben nem tudják igazolni illetőségüket és igy tömeges kiutasítások várhatók. A Mars-lakók már csomagolnak. Sokan közülök a szomszédos Vénus bolygóra akarnak menni, de az útlevél beszerzése nehézségekbe ütközik. Mert viszont a útlevélhez is kellene illetőségi bizonyitvágy. és 9 9 Jiiinger-utca 14, H. n. (Haltér mellett.) 497 — Határidőnapló 1925. évre Dr. Perényi Béla összeállításában, ügyvédek, hatóságok, községek és hivatalok részére kapható: SPITZER SÁNDOR könyv- és papirkereske ■ désében Komárom, Nádor- u. 29. közben, csak rászól: — Te Matyi, neked reszket a kezed! S a szemed is, hogy rángatózik.-+- Fenét! Arra a kis feketére kacsintgatok, ott, a harmadik asztalnál. — Vibrálnak a te szemeid akkor is, ha nem kacsintgatsz. A baj megvan. Ez a viszérelmeszesedés első tünete. Okvetlenül el kell menned Pestről. Légváltozás, hideg fürdők, ledörzsöiésekkel és diéta ... — No, én pedig nem megyek Pestről egy tapodtat se 1 De másnapra mégis meggondolta a dolgot: — Talán még is veletek mennék? Elvégre még nem szeretnék elpatkolni. Az öreg Tar bácsit alaposan megpumpolta pár millió erejéig, egy rövid, de velős levél kapcsán: — Az orvosok megállapították, hogyha azonnal nem utazom el Fenyőfüredre, végem van. Kérek pénzt: sok pénzt! Or'ási bevásárlásokat eszközölt. Mikor bevonult a vasúti kocsiba, a holmijaival teie lett minden. — Mi van azokban a kufferekben? — Hát ruha! Csak tudom, hogy a fürdőre sok ruha kell. Ebédhöz más, vacsorához más, tenniszruha . . . — De hiszen nem is tudsz tenniszezni! — Az mindegy! Aztán kell egy strandruha, meg egy vastagabb vadászruha. — Te vadászni akarsz? — Nem; de az imponál, ha az ember néha vadászruhában jelenik meg. Mig utaztunk, minden állomáson beszedett egy-két pohár sört. — Többé úgy se iszom — mentegette magát — ez az utolsó nap; holnaptól kezdve lemondok minden szeszről. A hidegviz kúra, azt hiszem, remekül helyre fog állítani. Talán még az agglegénységből is kikurálom magam. Remélem, akad itt a fürdőn jó párti? Majd utána nézünk. Elvégre egy javakorabeli pesti fiskálison kaphatnak! Mire, rengeteg számú sörök bekebelezése után, kissé bizonytalan léptekkel, leszállt Matyi ur a vonatról, kijelentette, hogy grófkisasszonyon alul szóba se áll senki lányával. Az állomástól a fürdőtelepig egyre nótázott. Még a szálloda előtt is alig birtuk elhallgattatni. Pedig azt már még se akartuk, hogy a grófkisasszonyokra pályázó vőlegényjelölt ur úgy vonuljon be Fenyőfüred elegáns szállójába, mint Göndör Sándor, a falu rossza, a Makkhetesbe. A tekintélyére apelláltunk: — Mit szólnának a grófkisasszonyok ? Egy pesti ügyvédnek, egy vőlegényjelöltnek, komoly eleganciával kell bevonulni. Igyekezett azután, kissé túlságosan aprózva Pumas regénye után I Városi Moagószinliáz. | reatn„ aiin A Három Testőr (2 részben) Az l-sö rósz szom balon és vasárnap 1924 szept. 20-án és 21-én A főszerepben: Douglas Fairbanks. Legszebb amerikai fihal
