Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-13 / 111. szám

1924. szeptember 13

Komáromf Lapok. *

8. oldal.

gebb. ggzdsi&gosabb & gabona minél magasabb kiőrlésű, mivel ezzel a Ifi földi lisztbehozatal tetemesen c ökkenni fog. M>rt amíg ma a malmok éti g 65—70 kgr. különböző tipu u lisztet álliíatak elő 100 kgr. búzából, addig a készö'8 törvény 75—80®/e os liszt készitéséró kötelezi a malmokat méllyel nagyban emelne a belföldi liszttermelést. Is az ugyan, bogy a Jisztí k kissé barnábbak lennének, de minőségileg semmi esetre sem maradnának a régi tipusu lisztek mögött D* elértsék a tulajdonkgpeni célt is, mivel a liszt ára tetemesen csökkenne.

Azt bi?szük, hogy nincsen oka a közöngépek aggodalomra, ha életbe léptetnék is a törvényt, mert azután is készíthetünk az uj lisztből épen olyan jó kalácsot, rétest és kenyeret, mint eddig a régiből Míg azután ez még a jövő zenéje; egyelőre marad mind n a régib n s csak a pártok viaskodnak egymással igazuk diadalra jutásáért. P. J

Az értéknövekedési adó.

Komárom, —szept. 12.

Az uj !tö?ségi törvény m llékletét kép zi az értéknövekedési adóról szóló országos sze.bályrndelat, mely misd n községre nézvo egyöntetheti lfp életbe (hasonlóan a vigalmi adó szabályrendelettel). A város képviselőtestülete e két szabályrendeleten nem is módosiihatott, rn-'rt a miniszter, illetve a ’örvény rindelka* zéséhez képeit a szabályrendelet eréd ti alakjában tartandó fenn. Egyike ez is azoknak a szabályrendeleteknek, amelyek hihetetlen meggordolás nélkül készü lék az élet minden ismerete nélkül és megsemmisilö csapást mérnek az ingatlan forgalomra, s a községeket mintegy nj vagyond^zsma szedésére jogosítják fel.

Az a kérdés m rül f-1: mikor lépett életbe ez a szabályrendelet?

A szabályrendeletek érvénye mindig a megalkotásukat kővető jóváhagyás időpontjától számit, da a város hatósága ezt n-m tette eddig közhírré Az egész lakosság tehát jogbizonytslan? ágban van az iránt., hogy mikortól EZfdh?ti a város ez n uj adónemet?

Egy miniszttri rendelet upy intézkedik, hogy ez k a dijftk 1821. október 1 iö! kezdve szedhetők. Azonban maga & miniszter is aggályosnak találja ezt. ». megállapítását, mely visszaható erővel ruházza f i a szabályrendeletet. Mórt egy későbbi rendeletében azt irjs, hogy c?ak add g marad e rendelete érvénjh n,

Hí; nem a csodálatos véletlen segítségére jött Nem hiába mondják, hogy a legtöbb házasságot a véletlen köti

Egy nap, reggeli szokott morfondirozásai után, déifeié kiindult sétálni, hát uramfia, ki volt az első, akivel találkozott: egy rosszul öltözött, ósdi ruháju falusi vén kisasszony, akiben alig ismerte fel a néhai való szép Gernyeszeghy Erzsikét, akinek jogászkorában, egy juristabáíon, amelyikre Tamás bácsi felhozta Erzsikét, halálra kurizált; azután le is járt hozzájok a falujokba, ahol Gernyeszeghy Tamás ur az első birtokos volt. Szerelmesek is voltak egymásba, de mielőtt komoly nyilatkozatra került volna a sor, Goór Feri szokásához híven, megugrott, az akkori idők kedves Gyurkovics lányok-jának Horkay Ferijével tartva, hogy „sok szerelem, kevés eljegyzés, semmi házasság I“

Azóta csak annyit hallott Erzsikéről, hogy nem ment férjhez, vén leány maradt s maga gazdálkodik a birtokon. Most, hogy találkozott vele, első gondolata volt, hogy ez lesz a neki való asszony.

— Maga az Goór, én bizony meg nem ismertem volna.

— Óh én mindjárt megismertem kedves Erzsiké. Persze maga nem változott úgy meg, mint én, aki teljesen vén ember lettem.

— Dehogy! Csak persze megőszült és kissé megfogyott. De hát édes istenem, nem maradhatunk örökké fiatalok! Maga hálát adhat az Istennek, mert elég sokáig maradt — hallottam ám dón Juán ur, sokat magáról — tette hozzá nevetve a csúnya, vén leány, miközben ijesztően feketéllett elő fakó fogai közül pár megmaradt rossz foga.

Goór akaratlanul is a száján felejtette a tekintetét A leány észrevette:

— Ugy e a csúnya fogamat nézi, meg

míg aüt a legfelsőbb közigazgatási bíróság érvényesük ismeri el.

Arról értesülünk, begy & város az értéknövekedési adót még 1921. évet megelőző időkből Is beszedni akarja. Kijelentjük, hogy ez telj sen törvénytelen eljárás és faihiyjuk a városi képviselet jobboldali tagjait e viasza■ élésszerü eljárás megszüntetésére. Mindaddig, míg a szabályrendelet közhírré téve nincsen, véleményünk szerint az értéknövekedési adó n%m szedhető.

Nincs többé meghűlés?

A uerikai orvosi közlések íz riot a terápiái területen, amelyen az amerikai orvosi tudó mány eddig is szer ncséskezünek mutatkozott, a hü’ési b tegeégeknek uj gyógymódját találták ki. A legtöbb könnyű meghűlés, amelynek jelei torok, nyeiési fájdalmuk ( uandukgyuüadás), nátha, köhögés objektive ártalmatlan jH- legü k, ds szubj ktiv szempontból igen kellemetlenek. T imészetfsen e betegségből igen súlyos és végzetes betegségek származhatnak. Nos bát meg k 11 akadályozni a könnyű betegségek kitörését ds — sz az újabb amerikai orvos adomány álláspontja

Eddigelé a hüléssk ellen alkalmazott gyógymódok kőiül egyetlen egy sem volt prev ntiv jellegű. Alkalmazásuk csak esti és éjjsli órákban történhetik, néhány órával a betegség k törése után. Tehát megleli- tóién későn,

A; uj gyógymód titka a klórgár. belélegzéséből áll. Az első pillanatban ez hihetetlenül hangzik, mert mind nki tudja, hogy a klőrgáz mérsg, amely elsősorban a légzési szervekre hat a legkártékonyabban. N m mind n ok nélkül alkalmazzák a klórgázt a háborúban, mint harc' eszközt. A klórgázmérgezések igen gyakoriak, gyárakban, labora'óriumahb u, szobák dezinfekciójánál, pspirgyárakban alkalmazott festési eljárásoknál forda nJc elő. A m'rgozési jelenségek általánosan a fel őlégjáratok megzavarásában, hev<s köhögéibin, & könny és nyái rendkívüli kiválódásában, légzési aka dozásokban, a mandsla súlyos meggyu’iadásá. bán éa végül a szervezet teljes ö ize m’ásá ban mutatkoznak.

Mindennek ellenére a hígított klórgáz mégis orvosságnak tekinthető. N m el ő d log az orvostudományban, hogy az emberiségre igen káí tél'ony mí-r^ek az emberiség j vára is felhasznált; íób. Miad n az alkalm sás mód járói függ. Amarik i klinikákon mir is szerazt, hogy nincs kipirositva a szám, mint ezeké a pesti dámáké! De mán én csak megmaradok a magam csúnya valóságában ; a számban meg nem hordok betett fogakat. Nem mintha nem telne; csupa aranyból is hordhatnék, de keli a fenének!

Bizony ez a rusztikus hang is lehangolta kissé Feri urat, de azért megmaradt az elhatározása mellett. Udvarolni fog neki; üti a vasat és nem engedi ki a kezéből! Elvégre van Goór Feri még most is az az ember, aki, ha el akar venni egy csúnya, vén falusi kisasszonyt, hát az megtisztelve érezheti magát.

Egész nap együtt voltak; este színházba mentek, utána abban a szállóban, ahol Erzsébet ő nagysága szállva volt, együtt megvacsoráztak; másnap kikisérte a vonathoz s bucsuzóra pár pompás rózsát adott ő nagyságának a figyelmes gavallér, aki persze meghívást kapott.

— Jöjjön le pár hétre pihenni hozzánk! A nagynéni is, akivel együtt lakunk — hiszen emlékezhetik Ti!i nénire — az is nagyon fog örülni magának.

Úgy emlékezett ugyan, hogy akkoriban, régen, Tili néni ki nem állhatta őt, miután nem neki, de Erzsikének kurizált; de hát azóta sok viz lefolyt a Dunán és megváltozhattak a Tili néni nézetei.

Mindjárt nyár elején lerándult háztüznézőbe. A vén kisasszony, a régi ideál, nagyon kedvesen fogadta. Sőt Tili néni is, a Matuzsálem-korabeli matróna, aki kilencven éves kora ellenére, pápaszem nélkül olvasta az újságot és reggel hat órakor már szedegette ráncba a cselédeket, még az is elég türhetőnek mutatta magát, bár az első kérdése az volt, hogy még mindig nem lépett be a becsületes emberek sorába?

— Még nem; de be akarok lépni.

— Nem gondolja, hogy későn van ?

késztettek klórgázkészülékeket, amelyek hordozhatók, házi szükségletre is alkalmasak és bizonyos pillanatokban megfelelő mennyiségű gázt termelnek ki. A készülék áll egy üvegedényből, ahol a gázt folyékony formában tartják és egy elektromos ventilátorból, amely a gázfelhőket előidézi. Termelési költsége igen . olesó. Egyetlen szerelés — hat-hét személy számára szolgáltat elegendő mennyiséget — hat centbe kerül. Washingtonban, N wyorkban, Cűikagéb n éa más amerikai nagy városokban már vannak klinikai ambu’atoriumok, ahol a moghült ember — ép?n úgy, mint egy nyilvános fürdöiatézetbeu, — pár pillanatig tartózkodható és — gyógyultan távozik.

E ryik am rikai orvosi l&p többezer esetet közöl a kiiü ö klórkurával kapcsolatosan. A legelőkelőbb pácieus mindenesetre Crolidge eLöfc, aki el volt ragadtatva az uj gyógymódlé'. Washingtonban egyedül — statisztikai adatok szériát — rövid idő alatt 20 szenátor, 100 képviselő, 500 tiszt és 1000 magasabb kormánybivittiduok próbálta ki az uj gyógymódot, 95 százalékban mindig gyó^yu’ás állott be.

Mi a gyógymód lény, ge ? A m ghü’ési betegségek java, százaléka baktériu uf rtőzés követk ztében állott elő. Am:ddig a baktérium a nyálkahártyában marad, a szervezetet nem fenyegeti vesz driem. Da amint a szervezetnek csökken az elíentálló képessége, a b'akté riumok behatolnak a szervezetbe és pusztító hálást végezhetnek.

A hígított klórgáz megöli a bacillusokat, anélkül, hogy a sz rvezetnek áríaaa. E pillanatban a klórgázbalélegzés még csak & garat felső rétegeiben elhelyezkedett bacillusokat ÖÜ míg. N m hatol a mélyebben fekvő bacil lmokra és igy például a tü lövésznél nem alkalmazható.

E énben — ős itt a találmány nagy titka — a spanyolbategség kezdő stádiumában kitűnő orvosszar as inhisláció. Krónika: esetekben a klórkara nemcsak higiéniai, da az tmb rí muakatelj sifményt gátló élettani okok kiküszöbö ésável ig^n nagy nemzetgazdasági jelentőséggel is bír.

— Értesítés. A Községek szervezeti sza bályrcndelete (új minta) párhuzamosan szlovákmagyar szöveggel, füzet alakjában megjelent Spitzer Sándor könyvkiadó vállalatánál Komáromban.

— Jobb későn, mint soha.

— Jobb soha, mint későn — mormogta az öreg.

— Hát tudja nénikém, attól függ, hogy Goór urnák későn van e már vagy még nincs ?

— De édes Erzsiké, csak nem uraz engem, a régi jóbarátot

— Hát legyen: Feri.

És csakugyan hamarosan, a régi emlékek hatása alatt, újra kigyult az Erzsiké lányasszony szivében a hamu alatti parázs. Goór Ferinek egész könnyű dolga volt és alig volt ott pár napig, már tisztában volt Erzsiké érzelmeivel. És az egész dolog tetszett neki. Kényelmes vén kúria, jól rendezett birtok, nyugalmas élet, a város sincs messze, a megye székhelye; kocsi, ló van, amikor akar, bekocsizhat; szóval úri életet élhet. Pihenhet is, nem kell dolgozni semmit s a mellett lesz egy szerető élettársa, aki gondqzza s ha majd kell, ápolja.

— Mit gondol, Erzsiké, nem tehetnénk jóvá a régi hibánkat? Hiszen mi már húsz év óta boldog férj és feleség lehetnénk!

— Rendben van, Ferii Legalább vénségünkre leszünk fiatal szerelmesek.

Erzsiké életében először ekkor veszett össze Tili nénjével, aki kijelentette, hogy az az ember, aki eddig korhelykedett, lumpolt, az egész világgal szerelmeskedett, most vén korára csak el akarja magát vele tartatni:

— És te, vén szamár létedre rámégy erre a lépvesszőre? Nem szégyenled magad?

— Nem szégyenlem 1 És ha el is kell tartanom, hát eltartom. De nem kell! Mert Feri iróember, aki itt is megkeresi a kenyerét.

— Majd bolond lesz firkálni, ha beülhet a domíniumba.

— Hát akkor nem ir ! Bánom is én. Szeretem is és sajnálom is. S igy legalább addig a pár esztendeig, amink talán még van, bol-