Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-13 / 111. szám

&agfVMiWfc#lfe Áwfalv««*# m III. msáBk Szombati 1914. szeptember IS« in ■' mm i— ft. ÖLITIKAI LAP. íi&test**? if ®at»SE»oAfcö’»fik értéiÜMW! s iSssplrtfs át tMékra pieelal s?itk8(á«8*«í: igésa Ém 89 Es féíéTre 43 K, *;egy?4érre 26 K. Külföldöm 180 K£. Egy©® ssástt árut S0 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Szerkesztő; GálL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SzeikeiztSiég é« ki«dóhÍT«tal: Nád or-a. 29., hová úgy a lap izellemi réozét illeti közleményok, hím] a hirdetéiek, elöfizetézi és hirdetési dijak stb. küldeoMft Kéziratokat nem adónk Tissza. Isgjeluik Miit báromszor: Min csBtSrtikfii is nuhtíb I HigelL Komárom, —- seept. 12. A hazájától elszakított négy millió magyar érdekében Apponyi Albert mon­dott Géniben hatalmas beszédet, kifejtve a négy államhoz csatolt magyar kisebb­ségek szomorú helyzetét. A beszéd lenyű­göző hatást keltett és a kisantant kép­viselői tanácskozásra ültek össze, hogy válaszoljanak-e a beszédre ? A tanácskozás eredménye az lett, hogy a beszédet válasz nélkül hagyják. A beszéd jelentőségét a külföldön elhelyezett sajtőtámadásokkal véli leszállítani a kisantant. Ezzel azon­ban nem ér el semmi célt, mert Apponyi szavait megcáfolni nem tudja és az igaz­ságot különben is hiába cáfolják. A magyar kisebbségek érzik és tud­ják legjobban méltányolni Apponyi be­szédének nagy horderejét, amelyek érzik a békekötések reájuk vonatkozó részének végrehajtallan voltát. Mi tudjuk azt leg­jobban, hogy a lefolyt hat év alatt a kormányhoz intézett minden kérelmünk, minden panaszunk sikertelen és elintézet­len maradt. A kormány ez alatt az idő alatt egyetlen egyszer sem tárgyalt velünk és mi panaszainkat kénytelenek voltunk olyan fórumok elé juttatni, ahol sérel­­müuket orvosolják. Az iskolakérde3 a legfájóbb se­bünk, iskoláink százaitól fosztottak meg, tanítóink százait tiltották el a tanítástól, de utánpótlásról nem gondoskodtak és bennünket sem engedtek gondoskodni. A békeszerződések világos jogává teszik is­kolák felállítását a nemzeti kisebbségek­nek, de egyetlen egynek felállítását nem engedélyezték. A magyarság kulturális szervezkedé­sét, melyet az utódállamok mindegyike megtűr, éppen a csehszlovák köztársaság kormánya nem engedélyezte eddig, pedig erre a köztársaság elnöke is felhívta a magyarságot. Nyelvünk jogai sehol meg­védve nincsenek, a nyelvtörvény ígért végre­hajtási rendeletenégy éve késik ésbennünket a szinmagyar vidékeken nem anyanyelvűn­kön idéznek közigazgatási hatóságok és bíróságokhoz, a posta, a vasút nyelvünket nem respektálja s a hatóságok csak katona és adóügyben ébrednek annak tu­datára, hogy magyarul is tud velünk érintkezni. Ámde a legsúlyosabb támadások gazdasági téren érnek bennünket: adózá­sunk terén, és a földbirtokreformmal, mely nemzeti vagyonunk birtokállományából forgat ki bennünket. Igen, e sérelmek olyanok, hogy nemzetközi orvoslásért kiáltanak. Sajnos, ezeket a tényeket nem le­het azzal a sajtó kommünikével elintézni, hogy a kisebbségeknek jő dolguk van. Mi tudjuk és mi érezzük ezt a jó dol­got, amit még ellenségeinknek se kivánunk. — A szenátus ülése. A szenátust szep­tember 23 ra egybe hívják, azonban napirend­jét még edd'g nem lőhetett összeállítani mert bíbci hozzá elég tárgyalási anyag. A nemzet­gyűlés aligha fog erre a terminusra elkészülni a törvényjavaslatokkal, a szenátus költségve­tési bizottsága szept. 23-lka és az okióbsr közepére tervezett őszi ülésszak megnyitási ideje közötti időben fogja csak előkészíteni az ügyeket. — Magyar—-csehszlovák szerződős. Bsnes dr. külügyminiszter, genfi kirak szerint, Daru­­váry Géza dr. magyar kü ügyminiszterrel ta­nácskozást folytatott a csehszlovák és magyar kormányok között kötendő kereskedelmi szer­ződéiről. A szerződés tárgyalására technikai akadályok következtében valószínűleg csak november hóban kerülhet a sor. = A hadikölcsőnjavaslat módosítása. A kormány hs-dikölcsön javaslata a nemzetgyűlés szerdán megkezd att ülésén keiüit napirendre. A javaslat ellen a német polgári képviselők egymásután fölszólaltak, közben pedig a parla­mentén kiyül tárgyalást folytattak a koalíciós pártokkal a javaslat módosítására nézve. A tárgyalás eredménnyel végződött, amennyiben a pártok között hat pontra nézva módosítás történt. így megegyeztek abban, hogy a 3 százalékot! adóslevelek kisorsolhatók lesznek és kamatozásuk már 1924 julius 1-én fog kezdődni, a 26000 Kt kitevő maximális va­gyon megállapítása során a hadikölcsönt név­értékének 30 százalékával állítják be az ed­digi 40 százalék helyett. A hadikölcsöntörvény érvényességének legmagasabb határát 125.000 K-ban állapítják meg, a privilegizált lombard­­adósok felmondás, vagy kamat láb felemelés ellen való védelmének idejét egy év helyett két évben állapítják meg. A kamatleirás akkor válik kötelezővé, ha az adós bsdikölcsöne nem több, mint 15000 korona. A VI. államkölcsön jegyzését figyelemreméltó esetekben legkésőbb 1925 junius 30 ig lehet engedélyezni. A vagyon­­déztma kivetése során a hadikölGSönt 40*/• helyett 30°/« kai értékelik. Ezeket a módosítá­sokat a koalíciós pártok is elfogadták és a törvényjavaslatot ebben az njabb formában szavazta meg a nemzetgyűlés. A módosítások ugyan a javaslat lényegét nem érintik, de arra szolgáinak, hogy minél nagyobb számú hadi­­kölcsöntuiajdonos részesülhessen az uj törvény nyújtotta kevés előnyben. — Újra konferenciázik a kis ántánt. A kisaníantra rossz idők kezének járni. Csak nemrégiben volt kénytelen a laibachi konferencián megvitatni a külpolitikai helyzetet és ezzel kapcsolatban mind a három állam biztosította egymást arról, hogy a külpolitikai kérdésekben a közös álláspont nem változott. Most, hogy a kisebbségek ügyének a genfi népszövetségi ülésen folyó beható tárgyalása során a kis­antant demokratikus államait egy kicsit meg« tépázták, amennyiben rámutattak a szónokok a kisantantbeli államok kormányainak a ki­sebbségi törvény végrehajtása körül tapasztalt sérelmes eljárására, a három szövetséges is­mét elérkezettnek látja az időt arra, hogy tanácskozást folytasson a kisantantnak a kül­politikához való viszonyáról. A prágai lapok szerint Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia Benes dr. elnöklése mellett konferenciát tarta­nak és az sincs kizárva, hogy Mackdonáld beszédének hatása alatt frontváltozás fog a kisantant kü'politikájában bekövetkezni. — Adóhátralék az egyenes adóknál. Tud­valevő, hogy a kormány egy olyan törvényja­vaslatot terjesztett a képviselőház elé, mely az egyenes adóknál tapasztalt adóhátralékok meg­fizetésére vonatkozó rendkívüli kedvezmények méreteit fogja megállapítani. E törvényjavas­lattal kapcsolatosan, a tárgyalás idejében kö­zölték az előkészítő szakbizottsággal az egye­nes adóknál fölmerült hátralékok összegét, mely egy milliárd lcoronát tesz ki. A legnagyobb hátralékot Csehország, a legkisebbet Morva­ország mutatja ki. Ez az összeg eléggé meg­indokolja annak szükségét, hogy a hátralékok befizetésére nézve rendkívüli könnyítések veze­­tendők be, mert a rossz gazdasági viszonyok következtében válságos helyzetbe került adó­zóktól még a tervbevett kedvezmények mellett is nehéz lesz az elmaradt adókat behajtani. = A Dunamedence egysége. A kisantant laibachi konferenciájáról jól értesült körökben érdekes dolgokat tudnak. Benes és Marinko­­vics találkozása az összes aktuális kérdések megbeszélésére vezetett. Benes a továbbiakban elmondotta, hogy Macdonald és Herriot a né­met probléma megoldása után a dunai államok ügyeit szeretnék rendezni. Ami Herriot és Macdonald terveit illeti, úgy ezek még nem alakultak ki teljesen, a francia és angol minisz­terelnökök és tanácsadóik még ma sincsenek tisztában, miként lehetne a Dana mentén a normális állapotokat visszaállítani, azonban nagy hibának tartják a Dana medencéjének jelenlegi tagozódott»ágát és valamilyen forrná-Modern és ölesé TELEFON SZÁM ISO. Viszontelárusitók és magánosok legol­csóbb bevásárló helye. Kívánatra ár­jegyzéket 05 kü 1 d ök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom