Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-04 / 107. szám

9. oldal. Komáromi Lapok 1P?4. szeptember 4. fennáll. Ahogyan a jövedelemadó bizottság ma összaállittatott, igy nem más ártatlan és tehe­tetlen bábnál, amely előtt az adózó legfeljebb anyagi viszonyait, panaszolhatja el kevés re­ményével annak, hogy vallomása a hivatalból ott helyet foglaló pénzügyi tisztviselők részé­ről hiteltérdemlően elfogadtassák. Mert — s ez a panasz másik része: a kirendeltség főnöke, a bizottság elnöke nem tud magyarul, sőt a bi­zottságban helyet foglaló egyik tag sem. A tárgyalás csehül és németül folyik akkor, ami­kor a tárgyalásra megjelent adózók magyarok. Eddig hozzászoktunk ahhoz, hogy ha adóról vagy bármi egyéb pénzügyi szolgáltatásról volt szó, minden állami hivatal könnyen tette át magát az egyébként minden vonatkozásban ér­vényt kereső csehszlovák nyelven, s pénzről lévén szó, a hivatalok, intézmények érthető magyar nyelven tadtak és tadnak velünk le­velezni, fizetési meghagyást stb. küldeni. A jövedelem adókivetö bizottság elnöke az adózók észrevételeit, kifogásait, méltány- Jandó kéréseit nem érti, azt legfeljebb harmad, vagy legjobb esetben másodkézből értheti csak meg, közvetlen érintkezés a féllel igy lehetet­len a képzelhető, hogy a két fél küzdelme, házán az adósás ma harc a nyomorúság é3 a mérhetetlenül megnövekedett állami szükség­letek között, nem &z adózó javára dili el ked­vezően. A leghatározottabban követelnünk kell, hogy a törvényes rendelkezés értelmében az adó­kivetö bizottság elnöke a bizottság tagjaiból választassák, aki a magyar adózókat megérti, a pénzügyi bizottság képviseletében jelenlevő élői dó, mint eddig, ezntán is egyedül betöl­teni tadja tisztét. A vidéki adózók ajkairól felhangzó panaszok teljesen jogosak és köve­telnünk kell, hogy amikor a vagyonúnknak már amúgy is csak roncsai maradtak meg, jövedelmeink a minimumra csappantak, a ke­serves megtakarításokkal, minden életigényünk redukálásával fizetendő adóiak kivetésénél ál­talunk érthető nyelven folly&nak a tárgyalá­sok, mert a tárgyalás folyamán elhangzó s az adózók által nem értett nyelven folyó beszél­getések a legteljesebb bizalmatlanságot váltják ki az adózókból, amelyet elkerülni fontosabb kötelesség, mint a tisztán pénzügyi természetű és legkeservesebb állampolgári kötelesség tel­jesítésére szolgáló, bár hivatalos funkciónál a más nemzetiségű, de egyenlő jogú polgárokkal szemben a nyelvi türelmetlenség tiizót és ha­sonló eljárásokkal & bizalmatlanság még na­gyobb elterjedését növelni. Lássa be a pénz­ügyi igazgatás is, & politikai úgy sem látja be, hogy magyar vidékeu magyarul beszélő tisztviselők tudnak csak oly érintkezési terü­letet találni, amelyen a komolyan vett és any­­nyira óhajtott rend és konszolidáció nyngszik. Megjeleat a forgalmi adóról szóló törvény nj végrehajtási utasítása. Az ado'kónyv vezetése nem kötelező. — Kivételek. — Lényeges könnyebbség a forgalmi adó fizetése körül. Az nj forgalmi adótörvény végrehajtási utasítása megjelent és véget vet annak a bi­zonytalanságnak, amelyben eddig az ipar és kereskedelem volt. Az utasítás egész sorát létesítette az üdvös újításoknak, amelyek a helyzetet lényegesen megkönnyítették. Súlyos kötelességet rótt a törvény eddig a kereskedőkre az adókönyvek vezetésével. Az utasítás szerint többé nem kötelező az adó­­könyv vezetése, csupán exportörök kötelesek továbbra is vezetni az úgynevezett „kiviteli előjegyzési könyvel“, torát bá vállalkozók, akik az árat nem vállalkozóktól veszik és a szállító helyett fizetik az adót. Végül olyan cégek, amelyek átalányadó fizetésére vannak kötelezve és nem kapnak felmentést az adókönyv veze­tése alól, sem rendes kereskedelmi könyveket nem vezetnek. A Inasadénál azonban továbbra is ve­zetni kell az adófeljegyzést és p?dig a vállal­kozó „Raktárköny?“ és „Adókőnyv“ formájá­ban. Azok a kereskedők, akik most fényűzés! cikkekkel kereskednek, azt a kedvezményt él­vezik, hogy egy könyvben vezethetik mindkét följegyzést. Felmentést a pénzügyi hatóság adhat. Már a tőrvócy előírja, hogy az áru ve­vője jogosítva van feltételezni, hogy az egy összegben megállapított vételárban a forgalmi- és fényüzési adó is bsnfoglaltatik, ha csak más megállapodást nem kötött az eladóval. Ha tehát az ajánlat nem tartalmazza a kikö tést: „exclusive forgalmi adó“, később nincs jogában az eladónak a forgalmi adót fölszá­mítani. Ez mindenesetre tisztázza a helyzetet, mert eddig igen sok per származott ilyennemű differenciákból. Ha a vételárban bennfoglalta­­tik a forgalmi, illetőleg a fényüzési adó, akkor ennek összege úgy számítható ki, ha a vétel­árat megszorozzuk az adótétellel (1. 10. vagy 12 százalék) és az eredményt elosztjuk a száz plusz adótétel összegével. Az eddigi átalánymegállapitások továbbra is érvényben maradnak és még továbbiakat is fog a pénzügyi kormányzat engedélyezni. Uj és a kereskedőkre előnyös az a határoz­­mány, hogy az általány összegben való meg­állapodást a törvények hivatalos gyűjteményé­ben közzé fogják tenni. A tranziíó forgalom adómentes, föltéve, hogy az átmenet alatt neta jött létre adókö­teles szállítás, továbbá, hogy az áru a vám­én vasúti körletet el nem hagyja. Minden adóalany köteles az adót negyed­évenként hat héten belül fizetni. KoiéiIóI a lóra Itt asszonyig. (A Jókai centennárium. — Tervek. Ötletek. — A lőcsei fehér asszony filmen. — Ivánka Milán és a magyar kultúra.) Jókai szülővárosának Komáromnak ma­gyar sajtója mindig megragadja as alkslaut, ha nagynevű szülöttünkről szóló megható soro­kat leközölhet. A Lőcsén megjelenő Szepesi Híradó minket is érdeklő cikket közöl Jókai­ról, Ezt Írja többek között. Az 1924-es esztendő lázas előkészítő éve Jókai centennárinmának, mely 1925 tavaszán fog nemcsak a mostani Magyarország és az utódállamokban, melyekben a magyarok na­gyobb számban laknak, hanem az egész mü­veit világban nagy ünnepségek mellett lefolyni. Jókainak irodalmi jelentőségével lapunk hasáb­jainak keretén belül nem lehet, de nem is kell foglalkoznunk, húzen világirodalmi alkotásait mindenki ismeri. — A magyar géniusz Jókai­ban egy oly miivészt termelt, aminővel kevés nemzet dicsekedhetik. Jókai neve világhiiű lett, müveit minden modern és müveit államnyelvre lefordították. Magyarország a XIX. század második felében sok nagy férfiúval ajándékozta meg a világot s ha a XX. század elején porba is taposták a nemzetet, halottainak emlékétől nem rabolhatják meg ezen mindenéből kifosztott országot. A sorstragédia nagyságához tartozik, hogy a trianoni gyászesztendó óta minden év­ben Magyarország iránt az egész művelt világ figyelme felhivódik, Petőfi, Madách, Jókai. . . Bár Ivánka Milán és társai bulturbatéti társaság elvitatja Magyarországtól mindezen nagyságokat, avval érvelve, hogy Petőfi, Ma­dách, Mikszáth is szlávok voltak. Mennyire szégyenitik evvel saját nemzetüket 1 — Hiszen ha a felsoroltak Kosuth Lajossal együtt szlávok voltak, milyen jól voltak a nemzeti kisebbsé­gek Magyarországon tartva, ha belőlük oly izzó magyar hazafiak lettek! ők épen ma­gyarok voltak, mert azzá tette őket a magyar föld kisugárzó szeretető. Ivánka Milán is jó magyar volt, ameddig jó magyarnak lenni opportune volt. Petőfi, Jókai és a többiek azonban akkor is megmaradtak igazi magya­roknak, amikor magyarnak lenni és magát an­nak vailani veszedelmes volt. A karakterek épen karakterek maradnak minden sorshely­zetben, csak a húsos fazekak felé törtetők váltóztatják meg hazafias voltakat, a húsos fazekak fekvése szerint. Hogy azután az ily köpönyegforgatóktől egyes államoknak mennyi basznak van, azt a nehéz idők fogják meg­mutatni, Jókai azonban magyar volt és mindig megmarad magyarnak, akármennyire nem sze­retik ezt az ellenségeink. Az egész nagy világ magyarnak ismeri öt és ez*n a tényen néhány kotDyeles eisőosztSÜyu állampolgár sem fog változtatni. Miért akarunk az irodalomba is politikát bevinni ? A magyarok sohasem vindikáltak ma­guknak idegen nagyságokat, ha azok nem tar­toztak érzelmileg hozzájuk. Idegen toliakkal ékeskedni csak azok szoktak, akik saját ere­jükből nem tudnak valami nagyot produkálni. Azért, hogy Jókai Komáromban született, nem lehet ráfogni, hogy ő szlovák, hiszen tudomás szerint a mostani Komáromban is alig van szlovák ember. A Jókai ünnepségek kirándulási helye tehát Szlovcnszkób&n Komárom lesz. Ünnepelni fog azonban minden kis kunyhó is, amelyben magyarok laknak. Az előkészületek országos méreteket öltenek és 300 tagból álló nagybi­zottság fogja a terveket részletesen kidolgozni. Komárom mellett Lőcsének jut nagyobb szerep az ünneplésben. Jókai leghíresebb regé­nye e város nevét viseli és témájának megírása előtt és alatt a nagy író hosszabban időzött Lőcsén. Illő tehát, hogy váróinak társadalma politikai széttagozódásra való tekintet nélkül kivegye részét az ünneplésből. Lapunk szer­kesztősége a Petőfi ünnepélyhez hasonló mű­­vészest keretében ok.jt a nagy író emlékének áldozni és már most fáradozik azon, hogy ezen ünnepség méltó legyen a nagy Halotthoz. Az ünnepséggel kapcsolatosan szerkesz­tőségünk még egy tervet akar megvalósítani; filmen bemutatni a Lőcsei fahérasszoayt. Ter­vünk kivitelében persze az egész ország kai­­tartényezöinek, különösen azonban városunk­nak anyagilag is segítségünkre kell lenste, mert evvel az alkotásunkkal nemcsak a hal­hatatlan emlékű Írónak áldozunk, hanem váro­sunk nevét is széjjelvisszük az egész világba. A téma direkt filmre való. A városnak régi házsi, vadregőnyes fekvése, a tatárjárás ide­jéből fennálló körfalak, a múzeumban össze­hordott ereklyék, a Szent Jakab templom bel­seje mind vászonra kínálkozik. A darab Lő­csén játszódik és folytatódik Krasznahorkán, a dobsiuai jégbarlangban, Pozsonyban. Mind oly hely, ahol a legszebb táj felvételeket le­het eszközölni. Szerkesztőségünk már érintke­zésbe lépett a nagybizottság tagjaival és ha sikerül eszménket megvalósítani, városunk na­gyon sokat nyerhet. Amikor már pozitív és végleges megál­lapodást kötöttünk, olvasóközönségünket a to­vábbiakról tájékoztatni fogjuk. Már most fel­kérjük azonban olvasóink táborát, hogy a Jó­kai eentennárinaira vonatkozó egyéb eszméit lapunkkal közölni szíveskedjenek. Azt akarjak, hogy a centennárinmi ünnepségek megtartásáig is lapunk hasábjain állandóan közölhessünk a nagy íróra vonatkozó dolgokat. Fali is tagi a kisipar. Vettük az alábbi sorokat: A Komáromi Lapok Tek. Szerkesztőségének Kemárom. B. lapjak 104. számában »Falun is ten­gődik a kisipar« címmel s Marosi Dávid gutái cipészmester aláírásával ellátott közleményére — az igazság érdekében — kérjük az alábbi sorok szives közzétételét. Alulírottak, kik jelen voltunk akkor, midőn a gutái cipészek Marosi Dávid élén Gútán f. óv augusztus 12-én a járási főnők ur előtt meg­jelentek és azt panaszolták, hogy Gútán a ve­gyeskereskedők kész cipők el árusításával fog-1924. azept. 6-án és 7-én szombaton és vasárnap Városi Mozg'ószinház. 1924. sate pt. 8-án délután 3 5, 7 és 9 érakor A »Világ úrnője« és »Hindu síremlék« alkotója : JOE MAY a világ legjobb filmszínészeivel karöltve ^ szerelem tragédiája létrehozta legjobb filmjét, » J c. két része* remekművet. Mia May, Erika Glássner, Wlad. Gajdarow, E. Janings.

Next

/
Oldalképek
Tartalom