Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-08-26 / 103. szám
1924 augusztus 26. „Kom&vomi Lapok,* I. »Idái. nélkül, s ha ra&r kellőképen kipihenték magakát, megint visszatérnek háztartásokba. Mivel pedig a férfiak az átmeneti szalmaság alatt valószínűleg szintén friss erűre kapnak, ez a szálloda va ósággal nagy hézagot pótol. Mivel azonban hölgyek nem igen képzelhetők el férfiak nélkül — hit-zen ezért nem prosperálnak a női klubok — ebben a szállodában is bizonyos koncessziókat tesznek a lakóknak: a hölgyek meg hívhatnak férfiakat, akik azonban csak a szálloda restaurantjában lehetnek együtt a hölgyekkel. Az mcarói persze a kiváncsiak százai bá mainak be és kritizálhatják a sok elegáns urat, akik hölgyeikkel vidáman flörtölnek. SZÍNHÁZ (Szinészjubileom.) A sziuházbaj&ré közön ségnek régi kedvenc színésze Oláh Gyula, akit még a komáromi sétatéli nyári s-zinházbói, Mseíj Béla színigazgató idejéből ism r a közönség és egyben a,:6ta szereti is közönségünk. a kiváló hangú énekes színész most ünnepli maészk désöHík 20 ik évfordulóját. Bs alkalommal a Párkányban időző jubiláns egyik legnépszerűbb szerepében, a Gélemben lép fel pénteken A címszerepet fogja adni. (A párkányi szezon vége.) A Főldossy : aziatársUlat most, csütörtökön, aug. 27 én befejezi a szia! szezont. A társulat tagjai szabadságra mennek, Az uj szezont okt. i én kéz- | dik el valamelyik ész-kszioveaiszkói vámosban, jj A párkányi szezon u oísó hatéban A vörös | malom, Süt a nap, Bank bán kerül színre. (Magyar művészek Amerikában.) Négy é3 fél évi amerikai tartózkodá* mán a napokban érkezett Szegedre Antalffy Z»iross D ztö, a kitűnő magye-r ovgonanifi/ész. Egy szegedi l«p tudósítója beszélgetést folytatott a müvéttssei, aki a magyar művészet szervpéröl Amerikában a következőket mondotta el: — Ami a zenében és az irodalomban magyar, annak Amerikában megvan a becsülete. Elmerem mondani, hogy mussik&Vii* és a Molaár-srindarabokkal jelciitékesyeu eiömozdiiouuk a magyar köic:ön ; amerikai pártolását. Az őszi szezonban 13 magyar színdarab vonul fel amerikai angolayavd színpadokon. A művészet a legjobb, \ süt talán az t gy«tleu alkalmas propaganda j arra, hogy megismerj«aet bennünket. KÖZGAZDASÁG. j Viziuak napja. A pozsonyi k r?ske- \ dölnsi és íparkaiaííra nagytermében f hó 29 én \ d. e, fdttizciit gyórás kezdettel a kamara a kü j iöaböző viziforgalmi társaságok bevonásával | konferenciai tart, melynek programja a követ- 1 kező előadásokból áll: A csehszlovák viziutek ) jelentősége kü öiiöaen az Elbe—Odera—Duna- | csatorna tervezetre való tekintettel; a kiköíőtörvénytervezet különösen a pozsonyi kikötőre való tekintettel; a csehszlovák viziatak kérdésének mai helyzet©; a Dunaforgalom tengeri és kereskedelmi kérdései. Az előadásokat tanárok és szakemberek tartják. — Arról nem szól híradás, hogy valaki is előadást tartana a kikötökérdésröl különös tekintettel Komáromra, mart, úgy látszik, Komáromban a kikötő kérdését csak a szükségmunka, valamint a munkaigérgetéaek kérdésével lehetne bevehetöen a konferencián előadni, erre azonban sem egyetemi professzor, sem szakférfiú ez* j idöszennt még nem tartja érdemesnek vállal- \ kozni. Komárom, mint az asztronómusok mon- ; danák, kormány-nap távolságban futja még ? ezer évig pályáját. Tanulságos szövetkezeti statisztika. A ) német szövetkezetek központja most adta I ki az 1924. évre szólő jelentését, amely egy 1 fölötte érdekes statiszsikát is tartalmaz a köz- \ pont köielékébe tartozó szövetkezetek tagjai- j nak foglalkozásáról. A statisztika busz észtén- j dőt ölöt fel és szemléltető képet nyújt a sző- I vetkezetek fejlődéséről. 1913 ban a központ j kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek- \ nek 505.000 tagjuk volt. Ebből 395 ezer volt = a bérmunkás, amely a tagok összlétszámának 78 százalékát tette ki. 1923 ban a munkásta- j gok száma 2.178,900 ra növekedett, a tagok j szarna pedig ugyanakkor 3.233,000 volt. Bár — amiut látható — a munkástagok száma nagyarányú emelkedést mutat, aránylag mő|is kevesebb munkás tartozott 1923 ban a központ kötelékébe, mint 1918 ban, mart az 1983. évbeli munkást&gek létszáma a tagok összlétszámának «supán 67 százalékát érte el. T-rhát a német szövetkezeti étatben 1923 tói kezdve a nem muukáseiem erőteljesen előtérbe nyomult. Az u. n. „szabad" foglalkozáshoz tar-, tosó tagok létszáma 20 év alatt 28.600 ról 291 000-10 emelkedett, ami százalékokban kifejezve is erőteljes emelkedést jshnt (4 százalékról 9 ra). A mezögazdaosztályhoz tartozó ?söv-;tkez >ti tagok Bzárna hasonló kép«t mutat: 1903-bsn 8500, 1923 b;m pedig 107,000 ilyen szövetkezeti tagja volt a központnak, ami százalékokban kifej zva 1.7 és 3 31 százaléknak felel meg. A mezőgazdaaépesség ez aránylag erkély száma nem azt j-denii, bogy a uémtí g ad -társ dalom uíecsku szövik esetileg szervezve. JBlR-nk zSIeg, a aéöiet mosögdzdanépn-.k hatalmas szövetkezeti szervezete van, amely azonban küön központhoz fertőzik és igy a ném-.t fogyasztási ezövetkesetak statisztikájában u m fordul elő. Nálunk a szövőikézeti eszmét lej aratta a sok c alődás, amely a szövetkezetbe gyűjtött különböző foglalkozásúakat érte. Hí szövetkezeti mozgalomról esik szó a magyarság között, ezt a mo'galra&fc már első lépésénél a kétk* dós bocsátja szárnyra. KüIöhöí, hogy a más nemzeteknél alakult »következetek mind meg tudják ftilai helyüket a kereskedelemben, iparban, mezőgazdaságb tn, mert mást el sem lehet képzelni, & szövetkezőt msgalakitói nemerak s ját maguk egyéni hasznát akarják kic sikarni a szövet kőzetből, hsnom a tagok gazdasági erőgyarapodását tűzik ki elő célul. A szövetk-Zöti mozgalom hatalom eredményeket csak nálunk nem tud elérni, pedig & legális és tisztesség*» kereskedelmet ts veszélyeztető láncszerű n közvetítők hada míndm termelést és fogyasztást tisztára spekulációs céljaikra használnak ki. A gazda küöaösia sok.it veszít a közvetítők által és sok e^etb a a közvetítő többit keres egy űítébsu a kávéházi asztal mellett, vagy egyebütt, mint a term :ő egy év fáradságos munkája mellett. A szövetkezeti eszm-í propagálása politikai pártjaink feladata 1 nne. Budspdsti kereskedők tömeges kirándulása a pozeanyi Dunavssárra, A Dua vásár vezetősége körii: F. hó 27 re budapesti kársaké dők a pozsonyi Nemzetközi Dna&v&sárra tömegkirásdulást jelentettek be. A vendégek, akik Büdsp ist legkiválóbb kerasksd Imi éa ipari szerv-z-teih z és testülteihez tartoznak (budap sti kereskedelmi éa iparkamara, magyar kereskedők országos egyesülete (OMKE) magyar kér; sked-lmi csarnok, országos ipari egye»Ülőt, Baross-szövotség, magyar f&tormelök orezágoi egyesülete, magyar csehszlovák kamara előkészítő bizottság stb.) a déli gyorsvonattal érkeznek Pozsonyba, A forradalom u-áa elő ezör történik moss, hogy magyar kereskedők h Dauavásár iránt érdeklőditek és ezen kirándulás kétségkívül hozzá fog járulni, hogy a gazdasági kapcsokat Magyarország és C ehsslovákia közt megerősítse. Jelen'őséggel bir szón tény is, hogy a magyar közgazdasági élet előkelő fórfiai éppen Pozsonyt keresik fel. Kétségkívül uj gazdasági szellem jut gyözep mre azon országokban is, amelyek mindaddig különféle megokoiással más országokkal való közöí munka elől elzárkóztak. Ezen kirándulás annál is Inkább őrömmel üdvözölhető, mert uj kapcsolatot képaz az összes európai államok gazdasági együttműködéséhez. A magyar vendégek biztosítva lehetnek a Dunavásar vezetőségének m hg fogadásáról Uj részvénytársaság. A belügyi és igazságügyi miaiszterek engedélyt adtak a Komárom székhellyel létositendő „Lord és Michl részvénytársaság“ alapításához, Az uj részvéeytársaság faksreskedalammsi foglalkozik. APRÓSÁGOK. A női hiúság netovábbja. Amerika egyik északi államában elhunyt a napokban egy asszony, aki teljesen visszavonulva töltött cl éleiéből 30 esztendőt. E harminc óv alatt nappal olyan szobában tartózkodott, amelyet nem diszitett tükör, spalettái pedig váltig be voltak téve, hogy csak v&lamiképen be ne tévedhessen csak egy napsugár is a hölgy önként választott tömlősébe, H* leszállt az est, az asszony sállal brpólyálta fejét és lopva kisurrant az utcára, hogy kissé j járkáljon távol a forgalmas utcáktól. — De : ne goodo'juk, hogy embergyüiölet, szerelmi ] csalódás, vagy holmi rögeszme késztette erre ; a zárkózott életre. Nem, hanem puszta hi&ság. | Harminc esztendeje baleset érte, melynek kőj vetkeztében sebhely maradt az arcán a eltorj zicotta. És a világ minden kincséért som mu; tatkozott volna, az emberek e.ő.t elesunynlt \ arcával, melynek elragadó szépsége egykor 5 bámulatba ejtett boldogot, boldogtalant. Művész-adoma. i Julié Elás meséli: Ellen Key meg Lou | Andreas Salomé szorotstt volna megismerkedni : Bodinnsl. Megkérték hát Otlo Grauioffot, muk tafoá be őket a művésznek. Grautoff élőkéf szitette Bodint a látogatásra, többi közt elbej szó ve neai. hogy Lou Andreas Salomé jó vi- I szouyb&n volt Niatzschéve), (Természetesen I tisztán saellemi érielemban.) Midőn a hő’gyek \ tiszteletüket totték, Badin Ellen Key elé sietve, j melege: kezet szőritolt vele a meghatva re{ begts: Tudom nagyságos asszonyom, hogy ön • volt Nitítzjche barátnője. Hogyan lehat hamar meggazdagodni. E»y pári i házmesterné sokat törte fejét I a hirteli n meggazdagodás problémáján. Addigaddig törte, m;g végre is meglelte a nyitját, A dolog igy történt: A nagy lakáshiány miatt, mely Parisban is éppoly sok álmatlan éjszakát okoz az embereknek, mint csaknem mindenfölé, — az az ötlete támödi, hogy apróhirdoij tést tesz közzé a lapokban, amelyben tudatja, I hogy a gondozására bi/ott házban lakás kiadó, j Tanger lakás éhes ember jelentkezett, A ház- I mösterné fogadta sgyikat a másik után, hinek-I kinek megmagyarázva, hogy a lakás most még el vau foglalva s ezért m«g sem mutathatja és gyöngéd célzással, miiyot azonban a dodoaai jósnytlvban való különös jártasság nélkül is 1 meg érthetett bárki i?, tud'.ultra adta, hogy 1 400 ír nk lcszurása miiiiritt hizto áthatják ma| guknak valamennyi pályázó kötött az ebősé- I get. Ezt az ossz got szívesen le ia fizették Í egytől*egyig és reménységtől sugárzó avccsi f távoz as az assíónytól, ho?y immár loeeetí j eaivükröl a lakásínség métermázsás gránitköví'. i Mikor aztán valamelyik lakó tummos&bo időre j elutazott, a házm sternénél leíévéa a lakása I kulcsát, ez valamennyi pályázónak, akiknek a száma időközben ugysacsük migsokszoroződott, mígmutatta a lakást és 500 frank m^g | ss egész évi házbér négy drószenek foglalóul ] lofizítésa moll itt kiadta a lakást, v riamennyi| nak kiállitváa szabályszerű nyugtát is. Mikor í aztán a leleményes házmeateraé azt hitte, már ) lesz mit a tejbe aprítani, egy szép napon — I ül a berek, nádik, erek — elpárolgott, anélkül, \ hogy hátra higyta volaa leendő lakása címét. ÍAz imiginárim lakás számos bérlője aztán sziíokzápor közepette följelentette a randőrj ségnél, amely még azóta is üti — nem a ház( mosteméi, hanem — bottal a nyomát. I Az ordítás kollégiuma. Az amerikai egyetemeken számos olyan ] tudományt adn^k elő, amelyekről Európa tuj dósainak böícrességa még csak nem is á!moj dik. Az Insernational N w Sorvice jeSsutése l szerint a kaliforniai Pdo Altőb&a a Stanford j Uaiversityn gyakorlati éa elméleti tanfolyamé\ kát tartanak az — ordításról. (A művészi kol-I’ lektiv bőgések tulvalevően előkelő szerepet játszanak az amerikai diákok életében.) Strouag, a lélektan professzora „A csstakiáltás pszichológiája“ eifflöü olvas föl, Basset tanár „A Íhang helyis használatáról“, Alim zeneprofessor „A zenei elem a kiáltásban“ címen, mig Kerr tanár gyakorlatilag tanítja az orditás küiön| fcözö nemeit, melyek hozzátartoznak az ama| rikai egyatemek „üzeméhez“. Megjelent az Ügyvédi normál" ■ tarifa 1924. évre dr. Perényi Béla l szerkesztésében. Kapható Spitzer I Sándor könyvkereskedésében. ^ . ................................ .................................. .... . -Z 4 s»erlt«gíáégéifi a ífttzsrkessti 8 felelés. %lises léig, i :esetett %üs«r BSafes kSajvsyoKSáiákaa K««4í»
