Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-08-26 / 103. szám

9. ©MUM. 19?4_a«|aset»s 9« bizottságnak a hatáskörébe. A kat&r Poz««ny­­n&l, a három ország csúcsától kezdve, Cieh- Szlovákia, Ausatria é* Magyarország között egész az Ipoly torkolatáig vezet. A határmegái* lapitás során a Dana mentén különösen Komárom szenved itt erősen rövidséget, ahoi a na.y nem­zetközi pályaudvar, Komárom Uiváros magyar fenhatóság-, mnga a város pedig oi.-haziovák uralom alá került. Komárom város lakossága ezért azzal & kívánsággal fordult a hít&míg­­álhpltó bizottsághoz, hogy legalább a forgalom Ó• és Ujkomárom között teljesen szabaddá legyen, mert ott maga a gyári munkásság, mely egyik állam területén laídk és a másik állam területén vannak munkahelyei, nsbézsé­­gehkel talá kozik. A gazdálkodók mezőgazda­­sági termékeiknek vámmentes forgalmát kíván­ják a két város között. A halászok követelik a halászat szabadságának a teljes helyreállí­tását, mert a jelenlegi helyzetben foglalkozásuk gyakorlása teljesen lehetetlen.“ Isno Komárom kívánságaival már a kül­föld sajtója ia foglalkozik. Vájjon a csehszlo­vák kormány szentelt-e valami kij időt a la­kosság százezrei kívánságának. mely a forgalom én közlekedés szabadságát sürgeti? V*gy u*y lesz e, amint goksn jósolták, hogy a beadott kérvények &z eddigi memorandumok sorsára jutnak és a sóhivatal szokásos elintézését nye­rik, a pspirk©jarat? A Dana vénái lakossága ionén is, túl is a forgalom helyreállítását sürgeti — különö­sen a szétszakított Komárom. Ez annyit jelent, hogy h csehszlovák köztársaság ne zárja el a határ magyar lakosságát Magyarországtól, ha­nem azzal kössön gazdasági és kereskedelmi szerződést, m»Iy a forgalmat bizioaitja. A csehszlovák kormány lépjen ki a há­borús elzárkózás álláspontjából a béka állás­pontja felé, m ly az államok gazdasági egy­másrautaltságát szerződősek kötésével szilárd kapcsolattá változtatja. Ne Ugyan senkinek libabőiös a háta, ha Magyarországról van szó, anr-iy egy tönkrement kis államocska és sen­kire se jelent veszedelmet azért, mért élni akar. A cionisták prágai lapjában, a »Seíbat­­wehr«-beB, dr. Benes külügyminiszter nyilat­kozott a zsidókérdésről és lényegében azt mondotta, hogy a Csehszlovák köztársaságban a zsidóságot nemzetnek tekintik, de nem zárják el annak útját, hogy egy része más nemzetisé­gűnek vallja magát. Ezzel tehát hangsúlyozta az asszimilációs lehetőségeket. A nyilatkozat isméi felszínre vetette a csehszlovák zsidóság politikai elhelyezkedésének kérdését é3 azt a kormányhoz közelálló sajtóban jgy jellemezik : »A zsidókérdés megoldásánál számolnunk kell azzal, hogy a cionistákon kívül asszimiián­­sokkal van dolgunk, vagyis olyan csoportokkal, amelyek a vendéglátó néppel egynek érzik ma­gukat. A kérdést még komplikálja a vallásos momentum. Cseh német magyar-zsidó asszimi- 1 lánsokon kívül (szlovákok nincsenek, dacára az asszimiláns »Svaz £echű zidű« fáradozásának, ? hogy Szlovenszkón hasonló szervezetet alapit- j sod), a köztársaságban még a következő csopor- ’ tokkai kell számolnunk: A zsidó nemzetiekkel, akik elismerik ugyan f a zsidó nemzetiséget, de elutasítják a cionisták Palesztina-programmját, mert hiszen a cionisták oélja az, hogy a zsidó nép számára Palesztiná­ban közjogilag biztosított otthont teremtsen. De a «ionisták is csoportokra eszlanak: a politikai cionizmus mellett van a ku tureionizaiCH, mely a diasporában akar egy egyetemes zsidókulturát és egyetemes kuUurÖDtudatet teremteni és eze­ket a feladatokat többre értékeli a Paleszlina­­kérdóanéi. Vannak aztán az úgynevezett »Chowewe­­cionisták«, akik a Palesztina programmal nem politikai, hsaem szociális filantrópiái szempont­ból nézik, vagyis csak gyarmatosító lehetőséget látnak benne a keleti zsidó-proietáíiáius számára. A politikus cionisták ezeket ironikusan »Rich- f monea-cionisták« nak nevezik. Vallásos Csoport jj a mizrachistáké, kik a kolonizációt a Szentirás | szavai szerint akarják végrehajtani és igy theok­­ratikus alapon állanak. A cionistáknak azonban nemcsak az asz­­szimilánsok esküdt ellenségei, hanem az orlho­­doxok is, mert ezek bűnnek tartják eíébs vágni a Messiásnak. Hogy ezek a vallásos ellentétek milyen heves formát vehetnek fel, azt csas nemrégen láttuk Rusanszkóban. Látnivaló tehát, hogy már csak a politikai zsidókérdés is rend kívül bonyolult probléma, mert a zsidó prob­léma szociológiai egyedülállósága megakadályoz minden egységes forcnniálást«. A kormány lap azzal végzi fejtegetéseit, hogy Csehszlovákiában nem volt szükség egy külön »zsidó-klauzula« bevezetésére, mert az alkotmsnytörvény minden egyes népcsoportnak lehetőséget ad arra, hogy politikai nézeteit tör­vényes alapon képviseltesse. „KewBflrerai L&fs*sk“ Gyermekdélután. — A Dalegyesület gytrmeJcmuIatsága. — 1924 aug. 24. A mostani, még a hagyományos áprilist í is felülmúló szeszélyes időjárás nem kedvez a ■ nyári mulatságoknak. Délelőtt gyönyörű napié* ; nyes idő járja és délután hirtelen elsötétül az ■ égbolt s olyan zápor kerekedik, hogy az egész i délutánt elrontja. Szakasztott ilyen volt as idő vasárnap is, amikor a Komáromi Daiegyeíüiet : tartotta hagyományos kedves gyemekdóiuiáDját, ; Nadorutcai kerti helyiségében. Még délelőtt ra­gyogó napsugárban vonult fel a varos utcáin a cserkészek színes eleven csoportja és délután • négy óra tájban megeredt az eső és azokat, asik ; a feketén beboruit ég dacára elmerészkedtek a Dalegyesü et kertjébe, beszorította a fedett he­­j iyiségekbe. Igazán szerencse, hogy a Dal­­egyesü et olyan alkalmas színházteremmel és : étkezővel rendelkezik, legalább megmenekült a közönség és a gyermektársaság az átázástól. Hogy ilyen viszonyok között az idei gyer­mekdélután anyagilag nem sikerü t, azt nem le­het csodálni, azt azonban el kell ismerni, hogy . akik ott voltak, felnőttek és gyermekek, igazi jó hangulatban töltötték az időt. Erről első sor­ban gondoskodtak a derék cserkészek, akik ügyes műsoru előadást tartottak a színpadon, vidám i jeleneteket és énekeket adván elő, igen nagy * tetszést aratva. A cserkészcsapat legügyesebb l tagjai működtek közre és ezek között Darvas ’ Andor, Basiiides Iván, Rísdorfer László, Kőrös l J., Vargha Sanyi, Horn, Lohner, Németh, : Kathona Pál, Tóth L. és mások szűnni nem akaró tapsokat kaptak. Különösen frenetikus I hatást keltettek a jazz zenekar számai, amelye­­| két többször megismételtettek. Az előadás után zongoraszám következett; igen szép tehetségről ■ tanúskodott a kis Mittler Berthold, egy 11 éves . tanuló zongorajátéka, ki klasszikus zeneszámaival aratott megérdemelt sikert. A sikerült kedves előadás után a mulatság azon programja, amelyet a szabadban terveztek, elmaradt, persze a cserkésztáboráietet nem lehe­tett bemutatni a szobában, aminthogy a tréfás versenyeknek is ei keiiett maradniok. Még a szereucsehaiászatot is át kellett helyezni a te­rembe, ami persze ott nem örvendett nagy ke­resletnek. A szerencsekerék értékes nyereményei iránt kielégítő volt az érdeklődés, a konfetti és szerpentin azonban régi népszerűségüket a tánc­teremben is megtartották, Az ifjúság közben leszavazott a szépség­­versenyre, melynek nyerőit a Dalegyesület gyö­nyörű és finom tortákkal lepte meg. A gyermek­­szépségverseny nyertesei lettek : 1. Soheiner Baba, 2 Grüüfeld Erzsiké és 3. Sedivy Etelka. Vacso­rára igen pompás, ízletes cserkészgulyást is áru­sítottak olcsó áron, amelyet Riszdorfer Maca, a cserkészek nemesszivü és áldozatkész pártfogója, főzött, nagy gyönyörűségére azoknak, akik élvezték Minthogy pedig egyéb szórakozásra a ter­mákban nem lehetett gondolni, hamarosan meg­­indáit a tánc, amelyből éjfélig agy a gyermekek, mint a felnőttek bőségesen kivették a réssüket. A künn zuhogó esé a bent vígadókat nem igen zavarta, a hangulat eleven és vidám volt mind­végig. És végeredményben ez a fődolog I Az erkölcsi siker teljes mértékben megillette a DB* egyesület érdemes vezetőségét, mely nagy áldo­zatokat hozott az idén is a gyermekdélutánéit s ha az eső közbe nem jön, anyagilag is lett volna eredménye a sok fáradozásnak. Elevenen eltemetve . •. Borzaim&á történetek kmagenek szájrói­­szájra azokról & szeréfcesótlenekröl, akiket halottaknak tekintettek, de tulajdenképen csak. tetszhalottak voltak és igy elevenen temették el őket. Mi történik az ilyennel, ha a koporsó­ban Húgához tér egy rövid időre, azonban éjáomáiy éa siti cssöud veszi kö ü ? Rövid iád aiatt bem tud iólekzoni én a fulladás kínos halála végez vele. A borzalma* históriákból sok empán a fantázia terméke, sok azoaí'Mi, sajnos, valóságon slspu! és igy az orvostudo­mánynak igen fontos kérdése a tetszhalál. Amjrikai lapok most számolnak te árról, ■i hogy a vil anyós széken kivégzetteknek leg­­• alább 70 százalékát, mint tetszhalottat seaatt­­í ték el és a villannyal való kivégzés éppsu s ezért a h gkegyetlencbb és legambarteltn-ibh f hálálnám, mert a kivégzés elöui érák borzaí­­t mait megtetézi a tata* halál szörnyűségeivel. Valóban úgy »11 a helyzet, hogy épp on az i elektrotechnika és a kémki ipar területén 1 sűrűén fordulnak «18 halálos kimenetelű bal- I esetek és ezért az orvosok közűi többen, m iit | Hat dicke, Braus, Schaidt, Jelinek és elsősorban | Eisenmenger behatóén foglalkoznak a telsz halál és a felélesztés kérdésével, hogy azt a j lehetőséget, hogy élő emberi temessenek el, I & nullával tegyék egyenlővé. Dr. Eiábíimmg-r Rudolf rövidd; 1 ezelőtt 1 egy bécsi orvosi szaklapban nagy trunhnányt l irt erről a kérdésről, amely nemcsak orvosok, hanem laikusok körében is a legnagyobb fi­gyelmét keltette, mert hiszen ez a probléma . mindenkit érdekel. A tudós szerző ismerteti azokat a kísérleteket, melyek legalább 20 évre nyúlnak vissza, hogy az eddigi fárasztó és bizonytalan Mélesztesi kísérlete*es más, meg­felelővel pótolja. Eisenmenger kutatásainak eredménye egy olyan eljárás, melyben az egész testre, vagy annas egy részére gyakorolt mo­­hanikei eljárással hozza létre egyidőben a mesterséges léíekzéat, vérkeringést éj sssiy­­mozgásokat. Erre a célra egy rendkívül használható apparátust alkotott. Lényege egy meghajlított pajzsszerü Ldö, mely a hasat és a m-dlkast beborítja oiy módon, hogy a széle mindenütt : eilenáilo talapzaton nyugszik. Elektromos utón j levegőt szít a test és a pajzs közé és a levegő sül őségét manouiöterrel ellenőrzi. Eisenmenger megállapításai szerint a ha­lál diagnózisát nein szabad rögtön megadni, l ha hailamerevedés, vagy életfontosságú orga­­! numok súlyos sérülései nem bizonykodnak a ' halál mellett. Gyakran csak három órán keresz­tül szakadatlanul végzett élesztési kísérletek vezetnek eredményre. Ezért feltétlenül szük­­: séges, hogy minden hirtelen balesetből szár­mazó halálos szerencsétlenségnél az élesztési kísérleteket a legnagyobb gondossággal hajtsák 1 végre, m-rt lehetséges, hogy az elektromos, vagy kémiai behatások az életműködéseknek csapán megbénulását, do nem végleges meg­szűnését idézik elő. Az éleszíéei kísérleteket addig is olyan gondossággal kell végrehajtani, mig nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy egy emberélet megmentésére és featartására : minden lehetőt elkövettünk.______________________ Sajtó alatt van és még e hónapban megjelenik dr. Horváth Cézár: A középiskolák I. oszt. számára irt és engedé­lyezett tankönyve. Kiadja Spitzer Sándor könyv­kiadóhivatala Komárom, Nádor-utca 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom