Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-08-26 / 103. szám
9. ©MUM. 19?4_a«|aset»s 9« bizottságnak a hatáskörébe. A kat&r Poz««nyn&l, a három ország csúcsától kezdve, Cieh- Szlovákia, Ausatria é* Magyarország között egész az Ipoly torkolatáig vezet. A határmegái* lapitás során a Dana mentén különösen Komárom szenved itt erősen rövidséget, ahoi a na.y nemzetközi pályaudvar, Komárom Uiváros magyar fenhatóság-, mnga a város pedig oi.-haziovák uralom alá került. Komárom város lakossága ezért azzal & kívánsággal fordult a hít&mígálhpltó bizottsághoz, hogy legalább a forgalom Ó• és Ujkomárom között teljesen szabaddá legyen, mert ott maga a gyári munkásság, mely egyik állam területén laídk és a másik állam területén vannak munkahelyei, nsbézségehkel talá kozik. A gazdálkodók mezőgazdasági termékeiknek vámmentes forgalmát kívánják a két város között. A halászok követelik a halászat szabadságának a teljes helyreállítását, mert a jelenlegi helyzetben foglalkozásuk gyakorlása teljesen lehetetlen.“ Isno Komárom kívánságaival már a külföld sajtója ia foglalkozik. Vájjon a csehszlovák kormány szentelt-e valami kij időt a lakosság százezrei kívánságának. mely a forgalom én közlekedés szabadságát sürgeti? V*gy u*y lesz e, amint goksn jósolták, hogy a beadott kérvények &z eddigi memorandumok sorsára jutnak és a sóhivatal szokásos elintézését nyerik, a pspirk©jarat? A Dana vénái lakossága ionén is, túl is a forgalom helyreállítását sürgeti — különösen a szétszakított Komárom. Ez annyit jelent, hogy h csehszlovák köztársaság ne zárja el a határ magyar lakosságát Magyarországtól, hanem azzal kössön gazdasági és kereskedelmi szerződést, m»Iy a forgalmat bizioaitja. A csehszlovák kormány lépjen ki a háborús elzárkózás álláspontjából a béka álláspontja felé, m ly az államok gazdasági egymásrautaltságát szerződősek kötésével szilárd kapcsolattá változtatja. Ne Ugyan senkinek libabőiös a háta, ha Magyarországról van szó, anr-iy egy tönkrement kis államocska és senkire se jelent veszedelmet azért, mért élni akar. A cionisták prágai lapjában, a »Seíbatwehr«-beB, dr. Benes külügyminiszter nyilatkozott a zsidókérdésről és lényegében azt mondotta, hogy a Csehszlovák köztársaságban a zsidóságot nemzetnek tekintik, de nem zárják el annak útját, hogy egy része más nemzetiségűnek vallja magát. Ezzel tehát hangsúlyozta az asszimilációs lehetőségeket. A nyilatkozat isméi felszínre vetette a csehszlovák zsidóság politikai elhelyezkedésének kérdését é3 azt a kormányhoz közelálló sajtóban jgy jellemezik : »A zsidókérdés megoldásánál számolnunk kell azzal, hogy a cionistákon kívül asszimiiánsokkal van dolgunk, vagyis olyan csoportokkal, amelyek a vendéglátó néppel egynek érzik magukat. A kérdést még komplikálja a vallásos momentum. Cseh német magyar-zsidó asszimi- 1 lánsokon kívül (szlovákok nincsenek, dacára az asszimiláns »Svaz £echű zidű« fáradozásának, ? hogy Szlovenszkón hasonló szervezetet alapit- j sod), a köztársaságban még a következő csopor- ’ tokkai kell számolnunk: A zsidó nemzetiekkel, akik elismerik ugyan f a zsidó nemzetiséget, de elutasítják a cionisták Palesztina-programmját, mert hiszen a cionisták oélja az, hogy a zsidó nép számára Palesztinában közjogilag biztosított otthont teremtsen. De a «ionisták is csoportokra eszlanak: a politikai cionizmus mellett van a ku tureionizaiCH, mely a diasporában akar egy egyetemes zsidókulturát és egyetemes kuUurÖDtudatet teremteni és ezeket a feladatokat többre értékeli a Paleszlinakérdóanéi. Vannak aztán az úgynevezett »Chowewecionisták«, akik a Palesztina programmal nem politikai, hsaem szociális filantrópiái szempontból nézik, vagyis csak gyarmatosító lehetőséget látnak benne a keleti zsidó-proietáíiáius számára. A politikus cionisták ezeket ironikusan »Rich- f monea-cionisták« nak nevezik. Vallásos Csoport jj a mizrachistáké, kik a kolonizációt a Szentirás | szavai szerint akarják végrehajtani és igy theokratikus alapon állanak. A cionistáknak azonban nemcsak az aszszimilánsok esküdt ellenségei, hanem az orlhodoxok is, mert ezek bűnnek tartják eíébs vágni a Messiásnak. Hogy ezek a vallásos ellentétek milyen heves formát vehetnek fel, azt csas nemrégen láttuk Rusanszkóban. Látnivaló tehát, hogy már csak a politikai zsidókérdés is rend kívül bonyolult probléma, mert a zsidó probléma szociológiai egyedülállósága megakadályoz minden egységes forcnniálást«. A kormány lap azzal végzi fejtegetéseit, hogy Csehszlovákiában nem volt szükség egy külön »zsidó-klauzula« bevezetésére, mert az alkotmsnytörvény minden egyes népcsoportnak lehetőséget ad arra, hogy politikai nézeteit törvényes alapon képviseltesse. „KewBflrerai L&fs*sk“ Gyermekdélután. — A Dalegyesület gytrmeJcmuIatsága. — 1924 aug. 24. A mostani, még a hagyományos áprilist í is felülmúló szeszélyes időjárás nem kedvez a ■ nyári mulatságoknak. Délelőtt gyönyörű napié* ; nyes idő járja és délután hirtelen elsötétül az ■ égbolt s olyan zápor kerekedik, hogy az egész i délutánt elrontja. Szakasztott ilyen volt as idő vasárnap is, amikor a Komáromi Daiegyeíüiet : tartotta hagyományos kedves gyemekdóiuiáDját, ; Nadorutcai kerti helyiségében. Még délelőtt ragyogó napsugárban vonult fel a varos utcáin a cserkészek színes eleven csoportja és délután • négy óra tájban megeredt az eső és azokat, asik ; a feketén beboruit ég dacára elmerészkedtek a Dalegyesü et kertjébe, beszorította a fedett hej iyiségekbe. Igazán szerencse, hogy a Dalegyesü et olyan alkalmas színházteremmel és : étkezővel rendelkezik, legalább megmenekült a közönség és a gyermektársaság az átázástól. Hogy ilyen viszonyok között az idei gyermekdélután anyagilag nem sikerü t, azt nem lehet csodálni, azt azonban el kell ismerni, hogy . akik ott voltak, felnőttek és gyermekek, igazi jó hangulatban töltötték az időt. Erről első sorban gondoskodtak a derék cserkészek, akik ügyes műsoru előadást tartottak a színpadon, vidám i jeleneteket és énekeket adván elő, igen nagy * tetszést aratva. A cserkészcsapat legügyesebb l tagjai működtek közre és ezek között Darvas ’ Andor, Basiiides Iván, Rísdorfer László, Kőrös l J., Vargha Sanyi, Horn, Lohner, Németh, : Kathona Pál, Tóth L. és mások szűnni nem akaró tapsokat kaptak. Különösen frenetikus I hatást keltettek a jazz zenekar számai, amelye| két többször megismételtettek. Az előadás után zongoraszám következett; igen szép tehetségről ■ tanúskodott a kis Mittler Berthold, egy 11 éves . tanuló zongorajátéka, ki klasszikus zeneszámaival aratott megérdemelt sikert. A sikerült kedves előadás után a mulatság azon programja, amelyet a szabadban terveztek, elmaradt, persze a cserkésztáboráietet nem lehetett bemutatni a szobában, aminthogy a tréfás versenyeknek is ei keiiett maradniok. Még a szereucsehaiászatot is át kellett helyezni a terembe, ami persze ott nem örvendett nagy keresletnek. A szerencsekerék értékes nyereményei iránt kielégítő volt az érdeklődés, a konfetti és szerpentin azonban régi népszerűségüket a táncteremben is megtartották, Az ifjúság közben leszavazott a szépségversenyre, melynek nyerőit a Dalegyesület gyönyörű és finom tortákkal lepte meg. A gyermekszépségverseny nyertesei lettek : 1. Soheiner Baba, 2 Grüüfeld Erzsiké és 3. Sedivy Etelka. Vacsorára igen pompás, ízletes cserkészgulyást is árusítottak olcsó áron, amelyet Riszdorfer Maca, a cserkészek nemesszivü és áldozatkész pártfogója, főzött, nagy gyönyörűségére azoknak, akik élvezték Minthogy pedig egyéb szórakozásra a termákban nem lehetett gondolni, hamarosan megindáit a tánc, amelyből éjfélig agy a gyermekek, mint a felnőttek bőségesen kivették a réssüket. A künn zuhogó esé a bent vígadókat nem igen zavarta, a hangulat eleven és vidám volt mindvégig. És végeredményben ez a fődolog I Az erkölcsi siker teljes mértékben megillette a DB* egyesület érdemes vezetőségét, mely nagy áldozatokat hozott az idén is a gyermekdélutánéit s ha az eső közbe nem jön, anyagilag is lett volna eredménye a sok fáradozásnak. Elevenen eltemetve . •. Borzaim&á történetek kmagenek szájróiszájra azokról & szeréfcesótlenekröl, akiket halottaknak tekintettek, de tulajdenképen csak. tetszhalottak voltak és igy elevenen temették el őket. Mi történik az ilyennel, ha a koporsóban Húgához tér egy rövid időre, azonban éjáomáiy éa siti cssöud veszi kö ü ? Rövid iád aiatt bem tud iólekzoni én a fulladás kínos halála végez vele. A borzalma* históriákból sok empán a fantázia terméke, sok azoaí'Mi, sajnos, valóságon slspu! és igy az orvostudománynak igen fontos kérdése a tetszhalál. Amjrikai lapok most számolnak te árról, ■i hogy a vil anyós széken kivégzetteknek leg• alább 70 százalékát, mint tetszhalottat seaattí ték el és a villannyal való kivégzés éppsu s ezért a h gkegyetlencbb és legambarteltn-ibh f hálálnám, mert a kivégzés elöui érák borzaít mait megtetézi a tata* halál szörnyűségeivel. Valóban úgy »11 a helyzet, hogy épp on az i elektrotechnika és a kémki ipar területén 1 sűrűén fordulnak «18 halálos kimenetelű bal- I esetek és ezért az orvosok közűi többen, m iit | Hat dicke, Braus, Schaidt, Jelinek és elsősorban | Eisenmenger behatóén foglalkoznak a telsz halál és a felélesztés kérdésével, hogy azt a j lehetőséget, hogy élő emberi temessenek el, I & nullával tegyék egyenlővé. Dr. Eiábíimmg-r Rudolf rövidd; 1 ezelőtt 1 egy bécsi orvosi szaklapban nagy trunhnányt l irt erről a kérdésről, amely nemcsak orvosok, hanem laikusok körében is a legnagyobb figyelmét keltette, mert hiszen ez a probléma . mindenkit érdekel. A tudós szerző ismerteti azokat a kísérleteket, melyek legalább 20 évre nyúlnak vissza, hogy az eddigi fárasztó és bizonytalan Mélesztesi kísérlete*es más, megfelelővel pótolja. Eisenmenger kutatásainak eredménye egy olyan eljárás, melyben az egész testre, vagy annas egy részére gyakorolt mohanikei eljárással hozza létre egyidőben a mesterséges léíekzéat, vérkeringést éj sssiymozgásokat. Erre a célra egy rendkívül használható apparátust alkotott. Lényege egy meghajlított pajzsszerü Ldö, mely a hasat és a m-dlkast beborítja oiy módon, hogy a széle mindenütt : eilenáilo talapzaton nyugszik. Elektromos utón j levegőt szít a test és a pajzs közé és a levegő sül őségét manouiöterrel ellenőrzi. Eisenmenger megállapításai szerint a halál diagnózisát nein szabad rögtön megadni, l ha hailamerevedés, vagy életfontosságú orga! numok súlyos sérülései nem bizonykodnak a ' halál mellett. Gyakran csak három órán keresztül szakadatlanul végzett élesztési kísérletek vezetnek eredményre. Ezért feltétlenül szük: séges, hogy minden hirtelen balesetből származó halálos szerencsétlenségnél az élesztési kísérleteket a legnagyobb gondossággal hajtsák 1 végre, m-rt lehetséges, hogy az elektromos, vagy kémiai behatások az életműködéseknek csapán megbénulását, do nem végleges megszűnését idézik elő. Az éleszíéei kísérleteket addig is olyan gondossággal kell végrehajtani, mig nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy egy emberélet megmentésére és featartására : minden lehetőt elkövettünk.______________________ Sajtó alatt van és még e hónapban megjelenik dr. Horváth Cézár: A középiskolák I. oszt. számára irt és engedélyezett tankönyve. Kiadja Spitzer Sándor könyvkiadóhivatala Komárom, Nádor-utca 29.
