Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-08-16 / 99. szám

fc. oícUL l>?4. augusitoa lé. — Kurtákéul szlevák iskolát kap. Kurta­keati sziumagyar közsíg Komárom mellett. A legutolsó népszámlálás adatai szerint ezer ma­gyar, ót szlovák (két csendőr, két kereskedő és egy azóta meghalt Öreg asszony), két cseh (csen­dőrök) és hét zsidó nemzetiségű lakja. S kurta­­keszin szlovák iskola leszl Az iskolai referatus elrendelte, hogy a kartakeszii romai katolikus hitközség szlovák tannyelvű iskolát is létesítsen, A referatus rendeletének előzménnyé a követ­kező épületes história: A megyei választások előtt a domovinal ágensek nagy hangosan hir­dették a korcsmákban, hogy a kurtakeszii fel­osztandó nagy birtokból csak az kap földet, aki szlovák iskolát kér Kurtakeszinek. Huszonnyolc kurtakeszii lakost meg is szédített a hangzatos Ígéret s a kortes által megfogalmazott kérvényt aláirták, melyben szlovák iskolát kérnek. Igaz Ugyan, hogy az aláírok közül tizennégynek dídcs is gyermeke, a többinek húsz gyermeke pedig egy szót se tud szlovákul, a referatus mégis sietett e kérvénynek eleget tenni s elrendelte a szlovák iskola felállítását. Persze az megiut más kérdés, hogy a kurtakeszii egyházhözség ■iet-e a rendeletne eleget tenni. — A szépségek újságja a »Színházi Élet" tij száma, amely a margitszigeti és nagymarosi szépségversenyek győzteseinek fényképem kívül több vidéki város korzójának szépségeit is közli. Rengeteg cikk, aktuáütás, intimitás, Íazdag mo2i, sport, nyaralási, autó, divat és otta egészíti ki az uj számot, amelynek da­rabmelléklete A nők barátja, ifj. Dumas hal­hatatlan vigjátéka. Egyes szám ára 8000 korona. Negyedévi előfizetés 80 000 korona. Kiadóhiva­tal Budapest VII. Erzsébet kőrút 89. „Intézeti felszerelést“ legjobban és legolcsóbban vásárolhat 1.80—a K-ig 12—20 K-ig 6—10-K-ig 10—14 K-ig divatárnházában, M&dor-utoa 1G. Koronabankkal szemben. — Elismert elsőrendű gyártményu Aruk. — fiú ing galléros és 8 gallérral. Leányka ing és nadrág Fekete trikó alsónadrág Zzskkendő FrottirtörUlközSi Patent harisnya Patent flór harisnya Kötött leányka kabát Lüitér és előtt kötény Utazókosár és börönd Baj ég ruhakefe, fésűk Reggeli cipő. Továbbá dús választék női és férfi fehérnemű, seiyen •Síkos ing, kombiné 40—50 K-ig, legújabb nyakkendők 1-60 K-ig, selyem és gyapjú mellény; női harisnya pamut 5, flór 18, selyem flór 27, selyem 19 50 K, férfi lökni 3 K-tél, férfi harisnya 20 K-tól, autó fátyol, Jum­per pamut, valódi szegedi papucs stb. — Gyári lera­kat cyermokkoosl kban. — ŰGYEIUTEN A PONTOS CÍMRE I — vvwwwvvvwww IRODALOM. (*) A százéves Dumas. Most van 100 éves étfordulója az ifjabb Dumas Sándor születésé­nek. Csodálatos dolog, hogy a múlt század má­sodik felének legemlegetettebb dráma- és regény­írója, a szellemes francia csevegők között is a legszellemesebbek egyike milyen hamar elveszí­tette varázsát az újabb nemzedékek fölött. A száz éves évforduló minden különösebb irodalmi sene- bona nélkül suhant tova és a sajtó is egy héhány napos szándékos késéssel foglalkozik jDumasval, a fiural. Ez a körülmény mintegy Őrök intelem azoknak, akik túlságosan meghó­dolnak a jelen parancsának és a közönség ízlé­sének, akik az üzleti szempontok közepette meg­feledkeznek a szivükről és az örök szép paran­csáról. Pedig Dumasnak vaunak elévülhetetlen érdemei. A társadalom olyan problémáihoz nyalt, az élet olyan szakadókaiba pillantott bele, ame­lyeket a realizmus első idejében is félve kerülgettek. Észrevette a bukott nő borzalmas szenvedéseit, az asszonyi sors igazságtalanságát, h törvénytelen fin keserves helyzeteit. Diadalma­san hóditó darabjai, a Kaméliás hölgy, Danisé, Prancillon, Clamenceau nagy mértékben befo­lyásolták korának társadalmát, hogy babo­nás elfogultságokkal szakítson és kétségtelen hagy érdeme van, hogy a gyűlölt házassági iga felbontása könnyebbé lett és a nő több jogot vivott ki magának. A párbeszédek bámulatos, finomsága, a francia éle njabb uralomra jutása elvitázhatatlanul az ő súlyos és tartós érdeme. Az idősebb nemzedék bizonyára gyönyörűségei gondol ma is a Nők barátja cimd finom darab­jára, amelyben a magyar színészek megtanulták a természetes beszédet és a természetes moz­dulatokat. Damast elérte ugyanaz a sors, amely beporozta most már Wilde Oszkár emlékét és lassan már életében halottá teszi Shawt. De mert a természetben semmi sem vész el, csak átalakul, as ifjabb Dumas alakja, fokozatosan halványodik, de hatása mégis csak ott marad, mint örökség a 19- század apáitól született mostani fiukban. Ezért megérdemli, hogy ne egészen hangtalanul sétáljunk el születésének 100 éves fordulónapja mellett. (*) Irodalmi pályázat. 1. A szlovenszkói és rnszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok knltnrreferátusa pályázatot hirdet egy oly rö­­vidrbb 4—5 nyomtatott 8® iv terjedelmű ta­nulmányra, mely Jókai müveinek a szlovenszkói és rusziuszkói területtel és népekkel foglalkozó részeit dolgozza föl a nagy közönség számára szánt vonzó formában. — 2. A pályaművek a papirosnak csak egyik oldalára írva, lehetőleg gépírással, ennek hiányában idegen, olvasható kézírással másolva, összefűzve, oldalszámozva, a szerző nevét rejtő jaligés levél kíséretében nyújtandók be a Kultufrefarátmuál (Kassa— | Kosice, Eder utca 9 , dr. Sziklay Ferenc ciroén.) — 3. A pályázat határideje 1924. év novem­ber 10. — 4. A pályadíj 1000 Ke, melyet csak irodalmi értékű műnek ítélt pályaműnek ad ki a Ríferátu*. — 5. -A pályaműveket az orszá­gos Jókai ünnepség előkészítő bizottsága által e célra kiküldött bizottság bírája fésül. — 6. A pályázat eredményét az E S. O. hoz csatla­kozott napi és heti lapok 1924 karácsonyi szá-. mában fogja a Referatus kihirdetni. — 7. A pályadijat nyert mű a Kulturreferátus tulaj­donába megy át, mely gondoskodik annak kia­dásáról és terjesztéséről. (ESŐ) »Komáromi Lapok* MŰVÉSZET. (Akit Komáromban nem értettek meg.) A legutóbbi kukurp*!otai képkiállitáson több képévéi szerepelt Rsichentál festőművész föl­diák. Uj csapásokon, uj irányzattal haladt egy egészen uj felé. S mivel senki se lehet a saját hazájában próféta, Reichenthalt is utolérte ez a régi igazság, Komáromban nem értették és így nem is méltatták eléggé képeit. Más váro­sokban azonban sokkal szerencsésebb R ich-n­­thal, mint a saját szülővárosában. Mindig örü­lünk, ha városunk szülöttjéről elismerő sorokat olvashatunk. Reichenthal művészetéről ezt írja a Nyitravármegye c. hetilap : »Szürkén jár itt közöttünk és alig van pár ember aki tudja, hogy Európa egyik ismert festőművésze az a szürke ember, kit legfeljebb meleg közvetlensége, nagyszerű művé<zlelke különböztet meg tőlünk, szürkéktől. Először egy önarcképét láttam. Valami egészen különös felfogás, mely nemcsak az arcot örökíti meg, hanem az elgondolkodóknak betekintést enged a lelki mélységekbe is. Egészen különös, szo­katlan, mikor egy ember, egy festő, egy művész megmutatja önmagát. Más alkotóművész, ha önportrét alkot, azt mondja rajzával vagy fest­ményével: nézzetek meg, érdekes vagyok. Es nem látunk, csak egy képet. R ichenthal nem mond semmit és mégis meglátunk bnne egy embert. Másik munkája, mit láthattam, egy tizenkét lapos album. Egy orosz költeményt rajzol meg benne. Tömegeket és szimbólumokat. Elmélyülően, excentrikusán és mégis érthetően. A rajzban egészen újat produkál, pár vonással tömegeket kelt életre, alakjai mozognak, élnek, Bzólnak hozzánk, tanítanak. A legszebb, a leg­utolsó egy egész korkép. Krisztus, & forradal­már megtörtén, megrokkant, csalódottan hátat fordít az emberiségnek és indul — el: és mé­gis minden szurony utána nyúl, ellene fordul, ölni akar, mert ő — az Igazság. Ed „Má* nak nevezném ezt a képet. A múlt napokban egy festményét láttam aztán. Lopva mutatta meg egy barátja, mert nem szabad, mert a mester csak egy ember akar maradni itt, a mi kis városunk falai közt, nem szenzációnak jött ide, nem reklámot csinálni magának, hanem pihenni. Talán dolgozik is zobori kis szobájá­ban, At eit azonban senkisem látja. Mondják ugyan a kevés választottak, kiknek társasá­gában él, hogy rajtakapták már maszatoian, area, keze festéken, mert ö nemcsak ecsettel fest, hanem ujjal, körömmel, az egész lényével. A kép már bejárta a világot, a katalógusokban »CöltOnö* néven szerepelt. Nem ő keresztelte el, 6 nem ad nevet képeinek, azt mondja: min­den kép az, amisek tartják. Én „Napos fájda­lom“-nak nevezném. A két egymás mellé tett szó kontraszt, de az & kép is. Valami sötétség kétoldalt, középen egy nő, öreg és szenved. Az ujj&i finom, muzsikus ujjak voltak, most elsatnyult hossza csontok, az arca csupa érde­kes különösség, a szépnek az élet .szomorúsá­gain való átfájása. Éi egy pókháló, melyen, napfoltok ömlőnek be (igy: foltok és fény) és ezek megvilágítják a nő fajdalmát, megn&po­­sitják, vigasztalóvá teszik azt. Vigasztalóvá és megmutatóvá, hogy van ilyen nagy, ilyen szép, ilyen tisztáit fájdalom. Az egész kép: színfol­tok a legellentétesebb színekben, rózsaszio, fréz, barna, vörös, f hér, sőt sárga és világoskék is van benne. E« mégis él minden folt és igaz ! minden karcoláB is (a pókháló és szemek kar­colva vannak) és az egész egy általunk még meg nem látott zú»a az életnek. Nem kritikusi szemmd láttam mindezt éj tudom, összeszid a művész ezekért a hozzáértésén sorokért. De mert itt él az alkotó, s mert itt van ez a mo­numentális festmény egy kis Bzobában, köte­lességemnek tartom én, a nyitrai élet rovója, megmutatni ezt a szürke alakot, ki minden feltűnés nélkül járja a Zobor völgyeit és váró-? sónk fülledt utc.ir, ki színtelenül megy bees­­ténkint a kávéházba, megrendelni a három tojásrántsttáját és egy pillanatra megáll hall­gatni az aj zenekar muzsikáját és szürkén mondja : „Egész jól muzsikálnak“. Es belül, beiül ez az ember csupa szín, az egészséges impresszionizmus szia chaoszáaak hordozója, magában viszi sok kép gondolatát és szinőtö­­nét, pedig ezek a képek nemcsak képük: tár­saság, öröm, szenvedés, élet.“ (Elhunyt színész.) A budapesti Nemzeti színházak egy kiváló, országos nevű színésze Lat&bar Kálmán elhunyt a napokban. Az idő­sebb generáció nagyon jól ismerte ezt a ' neves bonvivánt, akinek apja is színész volt és akinek fia és unokái is mind színészek. (A Földeesy színtársulat) párkányi szerep­léséről többek között ezeket írja az ottani sajtó, a Dé szloveaszkói Magyar L<poh: Külön kellene minden egyes előadásról megemlékez­nünk, mert mindegyik egy egy külön nagy művészi esemény volt számunkra, amely gyö­nyörködtetett, könnyeket fakasztott és boldog, jóleső kacagást váltott ki belőlünk. A társalat minden egyes művésze teljes művészi tökéllyel tölti be szerepét, a legkényesebb igényü k is csak a legnagyobb elismerés hangján nyilat­kozhatnak a minden várakozásunkat felülmúló élvezetesnél élvezetesebb színházi estékről. Fenyő Irma szubrettprimadonna jól iskolázott kellemesen cteagö hangjával belopta magát sziveinkbe, Krammer Mici szende rendkívül | bájos mindén szerepében. Zöldi Elza hősnő I kiváló drámai tehetség. Sándor Aranka nagyon ; jó komika. — Faludy Kálmán a közönség legnagyobbfokn szemetét, mindenki szivét meghódította, hacsak megjelenik a színpadon, már dörgő tapsorkán fogadja s nem is akarják leengedni a színpadról. Tökéletes, a legnagyobb elismerésre méltó művészi tehetség. Főldessy Sindor igazgató hösszerelmes szerepeit felül­múlhatatlan művésziességgel tölti be, játéka precíz, finom és kedves. Oláh Gyula már régi ismerősünk, régóta örvend nálunk közszeretet­nek. Operette és opera énekes, gyönyörű, tiszta, minden árnyalatában ércesen csengő hanggal, teljes erejében levő hanganyaggal. En^ke le­bilincsel, magával ragad mindenkit. Somogyi Károly ímffó komikas nagy kedveltje a publi­kumnak, kedves, vonzó egyéniség, kiváló művész. Yarady Ede tenorista szépen énekel, jó meg­jelenésű ügyes színész, Donáih Ele karnagy, a „Szulamii“ szerzője nevét mindenki ismeri. A társulat többi tagja is mind jó. A Csehszlovák Törvények és Rendeletek Tára 1923-ik évi kötete megjelent és kap* ható Spitzer Sándor könyves* boltjában, Nádor-utca 29,

Next

/
Oldalképek
Tartalom