Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-08-16 / 99. szám

9. tidal.

»Komáromi Lapok«

1994 attgngxttig 19. ^

Ruhrtsrület kiürítésének határideje 12, vagy 5 j hóban állapittassek meg. A németeknek as a ' kiránsága, hegy lehetőleg minél rövidebb idő alatt, vagyis 5 hónap alatt (ürítse ki Franciaország a megszállott terhieteket, ezt azonban Harriot nem hajlandó elfogadni és makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a kiürítés egy ér alatt történjék meg. Egyelőre csend honol a konferencián, a német delegátusok előbb a birodalmi elnökkel akarják a kérdést megtárgyalni, de ha valami kompromisszum nem jön létre, akkor a konferencia úgy fog végződni, mint számos elődje,' azaz eredmény nélkUI. Harriot általában azért ragaszkodik a 12 hónaphoz, mert azt szeretné, ha ezzel a makacs állásfoglalásával a háborús tartozások tekintetében Mackdonaldot engedékenységre bírhatná. Eaélkül a francia miniszterelnök nem mer engedményt tenni a németeknek, mert különben bukása elkerülhetetlen. Viszont Mackdonald helyzete sem a legbiztosabb az angol parlamentben és ő is a bukástól fél. Ami a német kormány helyzetét illeti, az szintén olyan, mint az angol és francia kormányoké, mert Marx birodalmi kancellár nem tudná garantálni a Dawes-terv parlamenti elfogadását az egy éves kiürítési terminus mellett. A helyzet tehát az, hogy bármelyik kormány tenne engedményt, egyik sem tudná azt saját pariamentjs által elfogadtatni, ami természetesen kormánybukást vonna maga után. Ds ba eredménytelenül megy is szét a konferencia, az is előidézheti a tömeges kormányválságot.

i aigjar nyelvű néi háztartási és gazdasági tanfolyam ügy«.

A rimaszombati gyűlésen is hangoztattam és a sajtéban is kifejezésre játláttam a szlovenszkói magyarságnak azt a kívánságát, hogy minél előbb valósítsák meg a magyar nyelvű háztartási és gazdasági tanfolyamot. E tanfolyam óriási előnye abban rejlik, hogy kivétel nélkül minden háztartásban nagy jelentőségű lesz és a mai snlyos gazdasági helyzeten sokat fog enyhíteni, ha minden nő, aki tizenötödik évét betöltötte és iskolai tanulmányait befejezte — akár elemi, akár középiskolát végzett — megszerzi azokat az ismereteket, melyekre agy a háztartásban, mint a gazdaság körül elengedhetetlenül szüksége van.

Amikor először vett a tervről tudomást a szlovenszkói magyarság, azonnal számos helyről nagyon sok érdeklődés érkezett hozzám a tanfolyam iránt.

Sajnos, azonban csak akkor remélhetjük, hogy a cseh-szlovák kormány teljesíteni fogja a magyarságnak ezt a jogos követelését, ha

A macska.

Irta: Forbáth Sándor.

I.

Bosszantó véletlen — gondolta magában Csorvássy Endre — mikor a hotelvendégek névsorában meglátta Vilma nevét. Első pillanatban arra gondolt, hogy rögtön csomagol és az első vonattal elutazik Aranypatakról, még mielőtt az elkerülhetetlen találkozás bekövetkezhetnek. A pletyka, mely fürdőhelyen hihetetlen gyorsasággal és bőséggel virágzik, bizonyára azonnal körülfogná őket és Vilma maga is félreérthetné a dolgot. Még azt hinné, hogy szándékosan választotta éppen Aranypatakot nyaralóhelyül, mert valahogyan megtudta, hogy ő is ott tartózkodik.

Végül mégis úgy határozott, hogy nem utazik el, szembenéz az elkövetkezendő eseményekkel, a pletykával és minden egyébbel. Végre is nem a látszat, a külső körülmények a fontosak. Sőt — ha elutaznék, még sokkal több szóbeszédre adna okot Bizonyára azonnal megállapítanák, hogy még mindig érzelmi szálak fűzik elvált feleségéhez, hogy látása nagy indulatokat lobbantott fel benne, hogy fájdalmától és kielégítetlen szerelmétől hajtva, csapot-papot itthagyva menekült Aranypatakról.

A színész és a színésznő élete úgyis a nyilvánosság előtt folyik. Életük színpadja előtt örökké nyitva áll a függöny, mintha szünet nélkül, éjjel és nappal mindig csak játszanának egy szédületesen nagy arénában, melynek zsúfolt nézőteréről minden szem az ő mozdulataikat lesi. Rettenetes sorsi A végén még ki is

mennél számosabban és mennél tömegesebben fogjuk ezt a követelést hangoztatni és ha rá tndnnk mutatni arra, hogy annyi magyar nő kívánja az iskola létesítését, hogy a kérdés tel jesitóse elől még a prágai kormány sem térhet ki.

Ezért ismételten fölhívom az érdekelteket, hogy jelentEék be az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt komáromi osztályánál azt a szándékukat, hogy a tanfolyamon részt óhajtanak venni. Fölvilágositással ugyancsak a párt komáromi osztálya szolgál.

Fütty Kálmán

nemzetgy. képr.

Nemzeti munka egységes frontja.

A kisebbséggé vált szlovenizkói magyarság jövő teendői közé Szent-Ivány József, a magyarságnak nagyrabeosült vezére a nemzeti munka és politika egységes frontjának kiépítését jelölte meg. A többségi s a magyarság erejét szétrobbantani törekvő pártoknak házi használatra alkotott ententeje, amely a birek szerint most nj taggal szaporodni készül s koncentrált támadásokat intéz a magyarság őszinte törekvéseinek princípiumain felépült magyar pártok minden fegyverforgaté embere ellen, most ginyos.hangon kommentálja a kisgazda párt rimaszombati pártvezetőségi ülését. Szent Iránynak az egységes frontra vonatkozó fino* man nüanszirozó kijelentéseiből olyan egyenetlenséget szeretnének kiolvasni, amely a magyar pártokban soha elő nem fordult, de a csehszlovák pártok tömkelegében álandöan napirenden van.

Nagyon tévednek azok, akik a magyarság egységét megbontva szeretnék látni, ha Isméd a régi, elhasznált patronokat gyömöszölik a rozsdás flintáikba s ezekkel lövik a magyarság frontját. Az a két párt, amely a szlovenszkói magyarság politikai életnyilváaalásainak szolgál keretül, ezekkel a fegyverekkel me* nem sebezhető s a faját, nemzeti tradícióit becsülő magyart kényszerű mai útjáról eltéríteni nem fogják soha.

Különösen jóleső érzéssel kell kiragadni Szent-Ivány József beszédjének azt a részét, amely a mai politikai szervezettség tovább fejlesztése mellett bizonyos konstruktiv gazdasági politika megindítására céloz. A partikuláris érdekek helyett átfogó gazdasági érdek szövetség megszervezése a magyarság politikai megszervezettségének természetes folytatása lenne, amely különböző közgazdasági szervek utján késsiteué elő az itt élő magyarság eredménjdua&bb gazdasági megerősödését. Hogy a magyarság eddig gazdasági erőgyűjtésre szervezhető nem volt, annak okát hiábavaló önvád

fütyülik az embert, ha saját életét nem úgy játszotta meg, ahogyan a publikum ízlése megkívánta volna.

Ezelőtt négy esztendővel, mikor a válási história akkora port vert fel, bizony a közönség Ostfai Vilma mellé állt. Tüntetőén tapsolt neki és elhalmozta rokonszenve jeleivel. Mig őreá olyképpen néztek, mint valami főbenjáróbűnösre. Minden szerepében megbukott, hideg közöny fogadta legmélyebb és legemberibb ábrázolásait, végre is kénytelen volt a színháztól távozni. Miért ? Ki látott be a kulisszák mélyére, ahol a szelet kavaró gépek, a mennydörgést okozó hengerek, a villámokat szóró készülékek állnak? Meghallgatták-e őt, mielőtt ügyében Ítélkeztek volna? Óh, a nagyközönség elfogult bíró és hangulatai, szeszélyei befolyásolják.

No, de azóta rendbejött minden, Az élet színpadán gyorsan változnak a színek, az uj benyomások lassanként elnyomják és feledtetik a régieket. Egy expresszionista színdarabban nagy sikere volt, a kritika Moissi hoz hasonlította, iöbb mint kétszázszor játszotta a fárasztó szerepet. Régi népszerűsége teljes fényében ragyogott. Vilma egy uj operettszinház első primadonnája volt és mindenki elfelejtette, hogy valaha közük volt egymáshoz.

Négy esztendő óta — különös alakulása a sorsnak — az utcán is alig látták egymást Most azután egy kis fürdőhelyre sodorta őket a véletlen, ahol csak egy elfogadható szálló, egy jobb vendéglő, egy keskeny, kis strand szűkös keretei közt zajlik a fürdőélet. Itt elkerülhetetlen a találkozás.

Ez csakhamar meg is történt. Csorvássy Endre hideg, de mégis választékos köszönkeresheti és találhatja meg önmagunkban, mert aki nyitott szemmel élte végig az utolsó ö> esztendőnek eseményeit, meggyőződhetett arróli hogy elsősorban azt a levegőt kellett legalább biztosítani a magyar politika pionírjainak, amely úgyszólván vegetativ fennmaradásunkat Isketövé tette.

A magyar politika első etappján büszke önériettel tekinthet vissza a rövid múltra, mert munkája megmentette ami menthető volt* buzdító, segítő, lelkesítő szava kisérte a magyarságot minden életnyilvánulásában s hárított« el nem egy vágását a faji egységét fenntartani kívánó magyarság ellen intézett támadásoknak.

Természetes folytatása kell, hogy legye« ennek a védóharcaak a teremtő munka harca, amelynek egyéb célja nem is lehet, mint «mit Szent Irány megállapított: megvetni lábúnbét a Csehszlovák kúttársaságban.

Nyílt, magyaros felelet volt en és bátor célkitűzés akkor, amikor agy a kormány a velünk szemben táplált bizalmatlanságra és kételkedésre, a magyarságnak pedig a számtalan s nap-aap után kíméletlenebb vexációk következtében hitében megroppant tömege részéről a sorsunkat kezükben tartó és teljes bizalmakkal bíró vezérektől a »hát mit tegyünk* felsajgé kérdésére választ kellett adni.

Igei, azt kell tennünk, hogy a politika egységes erőkifejtése mellett • annak folyt«» tásaképan meg kell kezdenünk a gazdasági a nemzeti mnuka egységes frontját. Oly organizmust kéül kiépíteni a magyarság gazdasági erőforrásaiból, termelése, munkája gyümölcseiből, amely a fsjhiség, a nemzeti kuitura fenntartása, és erősítése mellett anyagi erőinkéi szedi számba, és egyesíti az egéBZ csehszlovákiai magyarság minden irányú gazdasági tevékenységét, szervezi a földmi velő és ipari termelés termelő egyeáeit és eszközeit, a hitel, a nyersanyag, munkagépek egységesen történd megszerzése, illetve beszerzése alján gazdaságos és modern fejlesztését mozdítja elő.

Ka irányban történtek már kísérletek, amelyek, hogy nagyobb eredménnyel nem jártak, okát az életünk minden pillanatát lefoglaló politikai szabadság jogaink megvédésének időt,- lelket a anyagiakat pusztító védelmi harcunkban kell megtalálnunk.

Akire az itteni magyarság szerető ragaszkodással tekint, Szent Irány ajkáról elhangzott és a nemzeti munka egységes frontjára eélzó kijelentések nj erét öntenek a magyarságba, amelyhez esak a céltudatos munka akarás«, kit, bizalom • « szétágazó, de a termelés nagy kohójában egybeforró, egymásba kapcsoló érdekek kölcsönös kiegyenlítése > ami a legfon.

téssel üdvözölte Vilmát, aki a köszöntést olyképp viszonozta, mintha azon gondolkoznék, hogy hol látta már ezt az ismerős arcot.

Ez bosszantotta Csorvássyt és az első éjszakán keménynek és kényelmetlennek talált« a hotel-ágyat. Sokáig nem tudott elaludni.

II.

Vilma sajátságos életet élt Aranypatakon. Látnivalóan ő volt középpontja a fürdőéletnek, mindenki róla beszélt, az asszonyok az ó ruházkodását és mozdulatait utánozták, az aranyifjúság és az idősebb korosztály versenyezve csapta neki a szelet, nem is szólva a fürdők speciális, rejtelmes módon és ismeretlen háttérből felbukkanó szeladonjairól, akik tisztavirágéletük idején az asszonyoknak, a férjeknek és a leányoknak egyaránt veszedelmei.

Vilma senkit sem tüntetett ki különös kegyeivel, de mindenkihez kedves és szeretetreméltó volt. Sok méltósággal és rátermettséggel viselte a fürdőkirályné tisztét, viszont nem volt rideg és tartózkodó. Mindenki a közelébe férkőzhetett és mindenki élt is az alkalommal. Reggeltől estig minden perce elfoglalt volt, de mindig más és más partnerekkel. Mindenkinek jutott kegyeiből, de senkinek sem több, mint másnak. Tenniszezett, fürdőit, evezett, kártyázott és hajnalig mulatott zeneszó mellett. De sohasem volt mértéktelen. Egy kis spiccen kívül, mely néha nem az indulatok, hanem « józan ész segítségére siet, nem billentette meg semmi azt az egyensúlyi állapotot, melyre szüksége volt, hogy érdekességét, kívánatosságát, hozzáférhetetlenségét és megközelíthetőségét, megmagyarázhatatlan báját és tapasztalt okossá-