Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-08-12 / 97. szám
9. oldal. *í£ö.£a&roai 1%M. augueattta 12 látja, bogy a magyar kisebbségi politika életében való muukássága bizonyos kiegyensúlyozó és kiegyenlítő hatással van. B^siédébeu megemlékezik a magyar politikának első fázisáról, mely a szervezkedés munkájában teltei és amely a békeszerződések jelenlegi alakjában váló létesítése elleni akciónak volna nevezhető, jellege erősen és c-akn^m kizárólag forradalmi volt és főleg a politikai m."g3zer ve Kénre szőri tkozott, anélkül, hogy népünk részére gyakorlati előnyök kivívására gondot fordíthatott volna. A második fázisa a politikai tevékenységnek a már most végleges állapotra való tekintettel, miután a politikai migazéravazés megtörtént, a gyakorlati munka felvétele és magyar népűnknek felsősorban gazdasági fellendülése, a magyarság gazdasági erőinsk megtartása v«gy fokozása érdekében. A gyakorlati politika útja nagyon nehór. Különösön azért, mait a hatalom újabb és njabb sérelmek és jogfosztásokkal teszi kétségessé, hogy a fokozott gazdasági tevékenység sikeresebb munkát eredményezzen. Ezek dacára m'cekünk fel keli vennünk az erőteljes gazdasági muuk&fc és a magyarság politikai párt- j j&inak egyik legfontosabb feladata a gazdasági j megerősödés, a magyarság gazdasági fennmara- j dúsának biztosítása, elősegítése. E célból szűk í séges a kői ős érdekeket szolgáló intézmények, i szervezetek között az összekspciolódást, első* i sorban a magyarság gazdasági szervei között, \ azután, ha annak előfeltételei megteremthetők, \ egyéb a köztársaság területén levő érdekűim- ; portok, társadalmi és politikamentes társa- ; dalmi szervezetei köpött. A szónokot egyetlen ?zsmponfc vezeti: a ] nemzet életlehetőségének biztosítása és eme \ lése ebben a részünkre rendolt hasáb .a és • ezért, kilép & cselekvés mezejére. Rámutat az I egységes vezetés hiányára és markáns sza- \ vakban jaiölí mag a teendőket a következők- jj ben: Míg kell teremteni a magyar nemzeti j munka és politika egységes frontját! A magyar- | ság politikáját elsősorban a nemzeti demokrácia jj alapjára helyezni. így keresni a kapcsolatot j| azokkal a szlovák és német politikai pártok- \ kai, amelyek velünk egy alapvető programot | vallanak, például Szlovenszkó autonómiáját. | Vei keli venni az erőteljes gazdasági munkát, \ a létező és aLkitandó gazdatáraad&lmi éa ál- \ tálában közgazdasági szervekben és íntézmls- | nyékben való hatásos részvételünkkel, ott, ahol | biztosítani tudjak szavunknak a megfelelő súlyt, ahol megtaláljuk az előfeltételeit tévé- f kenységüuk eredményes és közhasznú voltának. | Végül fel kell áliitani a pártokat összefogó, azok gazdasági és politikai tevékenységét irányitó közös szervet, mely szervi kapcsolatban áll a pártokkal és Ehetővé teszi a fegyelmezett munkát és a kompromisszum helyébe lépteti az egyenes és határozott irányvonalak megállspitását a célból, hogy szerveikben az őszinte és komoly együttműködésre ▼aló törekvés domináljon. | Majd nagy figyelem mellett fejtegeti az itt élő magyarok célját, az agrárprogramra magasabb értelmét. Foglalkozik Körmendy Ékes Lajos dr. illetőségi ügyével, melyet politikai üldözésnek minősít, az ellen tiltakozik él javasolja a választmánynak, hogy Körmendy Ékes Lajost üdvözölje és szeretőiéről, valamint bizalmáról biztosítsa. A gabonavámok kérdésétől szólva, megállapítja a mezőgazdaság iataszirőfális helyzetét és indítványára, hogy követelje a párt a kormánytól a vagyondézsma és vagyonnövekedési adó, valamint az összes adók megfelelő leszállítását, illetőleg azok végrehajtásának felfüggesztését, a mezőgazdaság és ipar védelme közötti paritás létrehozását, az árvizsujtetta vidékek szegénysorsu lakosainak anyagi támogatását és a mezőgazdasági olcsó kitel megszervezését a szövetkezetek és takarékpénztárak utján. Szent Ivány József ezután foglalkozott azokkal a támadásokkal, melyek a magyarság vezetői elles a sajtóban legutóbb elhangzottak és tiltakozik a „Kassai Napló" cikkírójának azon beállítása ellen, mintha az itteni magyar politika irányítására a szabadk&mivesség gyakorolna befolyást. Meghatározva a kisgazda és kisiparos párt irányát, leszögezi, hogy az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt politikájának iránya mindig a középút volt és sohasem tartozott a szélsőséges elemekhez, ma is a kiegyenütő szerepet van hivatva betölteni és a magyarság egységes föllép nének útjait, valamint a speciális szlovenszkói politikát ilyen tevékenységgel segíteni elő. Á szlovenszkói ellenzéki partokhoz való viszonyát az határozza meg. mennyire respektálják jogaikat és menayiben egyezik meg programja az alapvető kórdé sskben. A párt politikájának előterében ma is Szlovenszkó és Bussinszkó autonómiája a cél, az ma sokszorosan elismert életszükséglete &z őslakosságnak. Beszédét azzal a kijelentéssel fsjazí be, hogy magfogyatkozott erővel bár, dá nyugodt lélekkel kiváaja folytatni a munkát, mert elmondhatja, hogy: Nam csalekedstt a lelkiismerete ellen. A bíStédit a jelenlevők állandó helyeslése kisérte és mikor Szent Ivány befejezte szónoklatát, a választmány lelkesedéssel tapsolt és éijenzett, percekig ünnepelvén illusztris vezérét. A besz-d felett magindult politikai vitákon részt veitek Korláth Endre'dr., Füssy 1 Kálmán nemzetgyűlési képviselők,“Fieza József | sz&sátor, Nitecb Andor, Egyed Aladár, Kristóf j Sándor, Lukovics Ferenc, ifj. Koczer Gyula, | Nagy Sándor és rsások, kik egy-rgy javaslatot ; terjesztettek a választmány elé. M.jd Jaross j Andor terjesztette elő n«.gyszabású és szakszói ü I javaslatát a mezőgazdasági vámok behozatala 1 érdekében, amelyet a választmány egyhangúan | elfogadott. Végül mágTököly József dr. a nyelv; használat körül fölmerült sérelmek tárgyában I és Nagy Sándor az illetőségi kérdésben való \ állásfoglalására nézve terjesztettek elő jms- i latokat, melyeket elfogadott a választmány. Telek A. Sándor az ip&riörvány revíziója ügyében tett gyakorlati értékű javaslatokat. Az illetőség kérdésében a párt választmánya csatlakozott Komárom városnak ez ügyben hozott állásfoglalásához. A választmányi ülés délután 2 órakor ért véget, utána a aaäy étteremben 120 teritékt b ankétt volt. = Pártvezetőségi ülés. Az Orsz. Magy. Kisgazda, Főidőivé» és Kisiparos Párt orsz. pártvszétóséga augusztus 9 én Rimaszombaiban Szent Ivány József aemsotgy. képviselő, pártelnök vezetése mallstt párt vezetőségi ülést tartott, melyen a vezetőség szlovenszkói és ruszinszkói tagjai nagy részöeu jaientek meg. Az országos pártvezetőaég örömmel vatta tudomásul az elnök azon intézkedését, hogy Nagy Sándor főtitkárt, országos igazgatóvá nevezte ki, majd kisebb jelentések után előkészítette a másnap tartott választmányi ülést és beható tanácskozás tárgyává tette a pártnak jövő programját. A partvezetőség az elnök iadit ványára kimondotta, hogy megalakítja és megszervezi a párt gazdasági szakosztályát, melynek elnökéül Szilassy Bélát és Jaross Andort, előadójául pádig Kristóf Sándort választotta meg. Fontosnak tartja a párt a magyarság gazdasági helyzetének megerősítése és biztosi tása mellett a magyarság nemzeti kultúrájának fejlesztését is és evégből megalakította a párt kulturális szakosztályát, amelynek elnökéül Törköly József dr.-t és Fülöp Zsigmondot, előadójául Egyed Aladárt választotta meg egyhangúan és elhatározta, hogy a kulturális szakosztályt minél előbb megszervezi. A pártvezetőség nagy őrömének adott kifejezést afelett, hogy szeretett vezérét megújult egészségben ismét az elnöki székben üdvözölheti és őt nagyrabecsüléséről és legteljesebb bizalmáról biztosította. A pártvezetöség foglalkozott még a Védővám behozatalával, amelyet a jelen kritikus viszonyok között a mezőgazdaság érdekében mielőbb életbeléptetni kíván, foglalkozott továbbá az Ipartörvény revíziójával, a pártsajtóval és általában mindazon folyó ügyekkel, melyek a párt vezetése, irányítása és programjának megvalósítására vonatkoznak. A pártvezetőség ülésén az egyes kérdések felett magas színvonala vitát folytattak. Komáromból megjelentek az ülésen Füssy Kálmán nemzgy. képviselő, Mohácsy János dr. orsz. pártelnök, ifj. Koezor Äyula körzeti ügyv. elnök, Tülöp Zsigmond pártvezetőségi tag és Lukovics Ferenc orsz. pártigazgaté. Berger F. Vilmos kizárólag Farkas-féle Vért-pusztai fajdinnyét érusiti LswyFM81> I 1342—1924. Komárom egyik legrégibb polgárát temetik ma dííután. Lőwy Fülöp, a Komáromi Bi*ő Takarékpénztár kiérdemesült igazgatója hunyt ei vasárnap este végelgyengülésben. A Löztijzteíelben és szeretőiben állott férfin méltán érdemelte ki polgár árssiaak rokonszeavét, mert minden tekintetben azok javát szolgálta. Bank és váltó üzlet tulajdonosa volt és az előzékeny, kedves modorú, mindig jókedvű férfiú típusa volt a jó kereskedőnek. Utóba a virágzó bank és váltó üzletet 1899 április havában átadta a Komáromi Első Takarékpénztárnak, mely megbízta ennek veze'ésével és irányításával. A takarékpénztár kitűnő erőt nyert a népszerű „Bankbácsi“ ban, mint LBwy Füiöpöt az egész városban becézték. Megszervezte a biztosítási osztályt és az Adria biztositó intézetnek összeköttetéseinél fogva sok üzietbarátot szerzett. Mindaddig látogatta, a baukosztáíyt, amig csuk járni tudott. Már évek óta nehezére esett ez neki, de azért napi sétája eiak oda vezetett régi munkakörének színhelyére. A Komáromi Kisö Takarékpénztárnak 1873 óta választmányi tagj*, 1899 óta p dig egyik igazgatója volt egészen a háború végéig. Mindönki szerette megnyerő, szíves modoráért és a takarékpénztárra nagy veszteséget jelentett távozása. A társauéletben is élénk részt veit. A tüzoltóagyletu&k alapítása óta egyik oszlopos tagja volt, a Dal gyesületnek hosssu időn át választmányi tagságát viselte, ott volt évtizedeken át minden jótékonysági és társas mozgalom élén. Munkás élete a szakadatlan tevékenységben műit el. Sokan meggyászolják és tnegsiratjak a kedves jó Bankbácsit. Méltán, mert ritka egyénisége és jeliembe tiszta élete érdemesíti reá. Dr. Lidányi Mór, Löwy Sámson budapásti lakosok és dr, Lőwy Győző komáromi ügyvéd tesivérbátyjukat, Komárom városa pedig egyik tipikus régi polgárát gyászolj* az elhunytban. Áldás emlékére! A. Qy. II Hii Ms- i\ lüld. Az ármegállapitó bizottság ülése. — A hentesek, mészárosok és pékek küldöttsége a bizottság előtt. Az uj irányárak. Tegnap, hétfőn d. u. 5 órakor a vármegyeház kisterméóen az árrnsgá,lapító bizottság Soltész Fal szolgabirö elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a tagok teljes számmal jelentek meg. Az elnök vázolja a most fellépett nehéz gazdasági viszonyokat, amelyek a bizottság munkáját nagyon megnehezítik. Reméli azonban, hogy a bizottság munkája megküzd ezekkel a nehézségekkel. Jelentette, hogy a hentesek, mészárosok és pékek kérelmezték a szakmájukba vágó árak újra való megállapítását az élő állat és a lisziarak emelkedése miatt. Először a hentesáruk árait állapították meg. A szakértő állatorvosok hozzászólása ntán sokan szólaltak fel és megállapították azt a régi igazságot, hogy ha az élő suiy árához 4 K-t hozzáadunk, ezzel megkapjak a has kilójának azt az árat, amely mellett a hentesek is megtalálják tisztességes hasznukat. Mivel ma az éló sertés kilója ll'&O—12 K, ehhez hozzáadunk 4 K-t, 16 K árban állapodtak meg a sertéshúsnál, az olvasztott zsír árát 17, zsirszalonnáét 16, hájét 17, csemege szalonnáét 18, füstölt hasét 22, a disznósajtét L rendű 16, II. rendű 12, a friss kolbászét 16, a töpörtyű árát 14 K-ban állapította meg a bizottság. A bizottsági tagok a közönség, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva, számolva az adott körülményekkel, alapos vita ntán meghallgatta a hentes iparosok képviselőjét, elnökét: Birosák hentes mestert, aki a 17 koronás zsír Arat elfogadhatatlannak tartotta.
