Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-02 / 15. szám

1924. február 2.

„Komáromi Lapok“

7. eid&i

* iotoszt a törtA&etirás és a kiatszika filológia az annak idején Piatarehosz által emelt vádban elmarasztalta és megállapította, hogy tíz talestomért egyszerűen meghamisította a görög történelmet. A Hérodotosz-féle hamisításoknak klasszikus példája a maratoni ütközet leírása, melyben Hérodotosz szerint 6283000 főből álló perzsa hadsereg vett részt, holott Kteiziász perzsa orvos feljegyzéseiből és Dfilbiück és Welzhoffer német történetírók számításaiból azóta tudjuk, hogy a perzsák hadserege legleljebb 80—100 ezer ember volt. A Herodo tosz-féle Xérxes-bad&t az ekkori seregszállitó perzsa hajók száz év alatt sem tudták volna átszállítani a tengeren.

Egy jók«p ban levő nagy vaskályha eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban.

Jelmez ruhákhoz divatlapok kaphatók Spitzer Sándor könyvéi papirkereskedéséhen Komárom, Nádor-utca 29. az.

— A komáromi kölcsönkönyvtár a kultúrpalota emeletén nyitva van hétfőn d. e. 9—12, szerdán és pénteken d. u. 2—5-ig.

— A könyvtár kérelme. A kultúrpalota kölcsönkönyvtára ezúton is kéri a közönséget, hogy kiolvasott könyveit ajándékozza a könyvtárnak, ahol sok százan olvashatják. Szives könyvadományokat hirlepilag nyugtáz a könyvtár vezetősége.

Egy keveset használt

szlovák-magyar kiaviaturáju kitűnő gyártmányú

Torpedo írógép

jutányos árért eladó.

Megtekinthető Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében, Komárom, Nádor- u. 29.

Egy méregkever őt tartóztattak le Komáromban.

Lovasszer Géza detcktiv-eooportvezetö Sok IbioiHényes nyomozásai tette nevét ismertté a régi komáromi rendőrségnél. Ennek megszűnte után a városnál kapott alkalmazást, mint detektív és a régi nyomozási adatokat gondosan elraktározta memóriájában s ez vs* zetta a napokban egy szenzációs bűntény felfedezéséhez. A napokban benn járt az államrendőrség utlevélosztáiyában, épen egy Hlavács István nevű egyen akart a maga és egy feleségének kiadott nő részéra átkelési igazolványt szerezni Magyarországba. A hivatalnok nehézséget támasztott az igazolvány kiadásánál és amikor a detektív a szobába lépett, Hlavács ű*gy őrömmel fordult hozzá, mint aki öt rég ismeri, hogy igazolja kilétét a hivatalnok előtt.

Lovasszer tényleg ismerte Hl&vácsot, mert ez hosszabb ideig mint professzionista footbaiiüta élt Komáromban és közismert munkakerülő volt, ki saijgyártó mesterségét végleg feladta a könnyebb élet kedvéért. De most már arra is emlékezni kezdett a jó memóriáju detektív, hogy Hlavács már 1921-ben körözés alatt állt egy Nyiírán elkövetett 2000 koronás sikkasztás é8 egyébb büntettek miatt. Hlavács akkor eltűnt Komáromból, azt hitték, hogy Magyarországra szökött, mert cdavsló, aa a nyomozás ott sem járt eredménnyel. Levasszer most utasította a hivatalnokot, hogy kM ideig tartsa vissza Hlaváesot, mig 5 elsietett az aktákért, hogy mindjárt a bizonyítékok w kéznél legyenek. Visszatérve, a párt már sem találta a hivatalban, mert időközben eltávozott. Erre rendőrt V8tt maga mellé és másfél órai kérésé* után a város egyik utcáján szembetalálkozott velük. Azzal az űrüggyel, hogy ®Sy régi ismerőse beszélni szeretne vele, Hlavácsot a városházára csalta Czadra detektivvei együtt, hol kísérőjével együtt letartóztatták. Miután Hlavács az első kihallgatáson hol Istvánnak, hol Károlynak mondta magát, dr. Juszkó rendőrkapitány közben telefonált Piltottak s onnan megjött a felvilágosítás, miszerint Hlaváce egy Pilsen melletti községben a vele senbe, ahonnan Komáromba jöttek a gyannsiközös háztartásban élő Vojtil Annával msg~®érgezte ennek apját, hogy az örökséget idő

előtt megszerezhessék. A mérgezést foszforral és arzénnal követték el, a mérget maeikákoa próbálták ki, a tett elkövetései után ingóságaikat eladva, Komáromba jöttek, ho jy az itt szerzett átkelési igazolvánnyal M gyarországra szökjenek. A foglyok »»ár részleges beismerést tettek, A rendőrség Lovass/.er memóriájának igénybevételével a Hlavács pattól vt’óaziattleg sok, utóbbi időben elkövetett é; fe!d riietlen bűntényre vonatkozói g kaphatna feívilágoai tást, m«rt nem valószínűtlen, hogy notórius gonosztevőkről von ezó.

Tévas a pozsonyi lapoknak aa a híradása, hogy Lovasszer defektiv volt, mrn-fc még most is az és nagyon értékes szolgálatot fe-ljisit.

IRODALOM.

Valakit várunk.

Ölvedi László: Versek. Megielent Budapesten

1922. év. 8° 78 l.

Másfél éves tartozás jóvátételére serkentett A. Oy. kritikája azaii&l, bogy Ölvedi Lászlónak decemberben m srj-ient A bányász éneke eimü második v-rs s könyvét í m rtstle.

A. Gy. a Komáromi Lápok f. évi jan. 12 iki számában met-jelent z Lm etetésében úgy mutatja b ölv dit, mint akin k nevével a mait évi Uj Aurórában twlálkoráunk slőíaör és mintha A bányász éneke vtdna e eö kötete.

Az alig 21 éver, d rvndsivül erőteljes kőltői tehetségű ö’vedinéi, akitől még nagy dolgokat várhat a gyá-zoló magyarság, jóvá kell tennünk ezt a tévedést.

A m gamféle v?aölö, korhsdó fűzfák már csak ritkán lobbannak láng-a versek olvasásakor. Az m g szia e csoda számba megy, hogy vermes könyvet tn^gv gyeink.

ö vedinsk a pozsonyi Híradóban megjelent versei után tiefem magsz rázni Valakit várunk című efeö verskötetéi.

Nem csalódtam. A va«g*rinefl, prófétai ihletű Petőfi lelkölb tt ifjú köliö verseskötete volt, amit vártara. 0 üggedő lelkemnek fölvillanyozója, reményét vesztott svivemnek lángra lobbüntója.

Már magát a elmet is szerencsésen választotta m g verses kötetéhez: Valakit várunk. Ezen első kötetét kis húgának ajáuifHU. Nem keresett nagy nevet, melyhez kapaszkodva remél a Parnaszusra feljuthatni. Ereje tudatában fiz ohő lapra egyszerű n csak ezt nyomatja: Szeretettel ajánlom kis húgomnak ezt a könyvet.

A második Upon van kötetének mintegy

a mottója :

Miben reméljünk?

Azokban, kik a békét hirdetik,

S a szent ideált szemétre vetik ?

Fájó szavunkra gúnnyal felelnek,

Mig mi szenvedünk, ők ünnepelnek.

Remeg az öklöm, izzik a vérem,

A fejem szédül, kábulok, érzem . . .

Segits meg minket Isten az égben!

Ebben a néhány sorban ki van fejezve lelkének és vele kötetének hangulata. Vad bátorságu elkeseredés-?, a tespedő közönyt falrázni akaró lelkesedése és a magyarok Istenében feltétlenül bízó hite.

Uj advent cimü költeményével a Petófitársaság Bnlyóvszky pályázatán dicséretet nyert. Ezen versének refrénje a kötet címe:

Döntő orkánok dördülő méhe,

Hortobágy pusztán a vad fergeíeg.

Mindazt sikoltják, mindazt dílbörgik,

Bakony bércei visszadörgik,

Balaton bársony habja megremeg:

Valakit várunk.

A kifejezésnek milyen ereje és gazdag színskálája vonul vé^ig ezen a versszakon? Szinte bálijuk az orkánok dübörgését, & bársonyos balatoni habok remegését.

A mi sorsunk címűben fájdalmasan elmereng nemzetüak vérrel, kínnal, megaláztatásokkal átitatott történelmén, ds azután felébred nemzeti büszkesége és igy végzi:

A mi sorsunk a magyar sors

És mégse tör meg büszke, vas dacunk.

. .....

Sejtjük, érezzük, tudjuk, hogy vagyunk.

Ugyanez van kifejezve a Kip-kop címűben

Fölszegjük büszkén daces fejünket,

Hogy fölszisszen a bérelt szolgahad.

A bús testvérekhez című vers oly remek kö tői alkotás, hogy akármelyik nagy költőnk versei közt úgy tartalmilag, mint alakilag a legjobbak közé soroznánk.

• a koboz húrja Elzengi újra

Dalt dalba fűzve e bús sirámot.

Tüzet gyújtok a roskatag oltáron,

Utolsó papja pogány eleimnek.

I

És míg a lángnak lobbanáaát várom,

Regét regőlök árva feleimnek.

I •••*•*

Nem zúzhatott szét az álnok ármány,

I Fenhette tőrét gyilkos akárhány,

I De keblünkön, óh átok, ezer átok,

Lopva emésztő férgeket neveltünk.

Minő jói esik a magyar nyelv daloló rnn- I zsikája uz ádyz atts kernelt és öaszesÜriteM

I kőitől stilnsa mellett.

Pengjen az üllő mentül szaporábban Csengjen az üllő lármás roba-ábnl,

Lázas ütemmel uj dana kél, í Melytül az ember hej ! szinte kábul —

És bénult agyán átfut a remény !

Petőfihez citnü ódájával a pozsonyi Toldy I Kör E-*r>'«»A*y diját nyerte el.

Az akarok lenni költői erejének viharos kitörése:

Legyek bukottja elbukott fajomnak,

Kivert vadja a bozótos vadonnak: j Nádi toportyán, kő’.ykét bosszuló.

Libegve piros vérre szomjazó.

Hatoljon inkább szivemig a tőr,

Koldús koncot nem kérek senkitől.

Az Ének a végekről és Simon hegedős monológja enuü-k a auráé köHósúst keiived re; noiűásí n. ái, mellyel, sajnos, az újabb költői : generációnál csak eivétva találkozunk:

Késmárk felől dudorásznak a szelek,

■ Kassa felett feketék a fellegek,

Magyar könnytől magyar jajtól terhesek . .. í Megújulnak regi, roncsolt mély sebek.

Rendkívül még’. aló és bensőséges Anyámnak című v rse.

Elindultam — egy bohó gyerek —

Csókod tüzétől égett az arcom.

I Kopjál feszítői sok büszke harcon

Makacs bízással tán azért merek.

Hiszen Petúrok vérit öröklöm . . .

S szavaddal mégis, mégis megalázol.

Álomhajémon, mit se várva,

Enyhülni hozzád ismét visszatérek.

A kötet végén vaunak lírai költeményei. Fiatal kora ifjút érzelmeit szeméraaesan palástolja, ebeknek n&ra ád külön címeket, hanem í I—X. levelüknek navüsi. Da érzi azt is, hogy í % szőreim: lira az 5 lantján nem ad hangokat.

Eíekbgn is ki-ki tör erödoti egyénisége. A j IIL-ik levélben ezt Írja:

Ajkadon csengő, vig ének zendül, Megismertem: ez nem az in dalom.

Gyönyör borától leszünk részegek,

Forró, mennyegzős lázas esteien ... 1 Fölvágom büszkén, dacosan fejem S gőgös keményen szólok: nem megyek.

ölvedi Lk-zió 1903-ban született Érsek* l njvárott, ahol éd?satyja takarékpénztári igazgató. Jeleni g bőlcsészettan hallgató. Már ezen 1 első kötetéről a legjobban nyilatkoztak a nagy | lapok. Bűszka őrömmel várjuk ifjú költőnk évenként megjelenendő aj és uj kötatjeit.

Boross Kálmán.

;

I

%

%

<$>

(Pozsony)

% Mély-ut.

Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fizikoterápiás intézet ideg- és belbetegeknek. Sebészet, szülészet, nőgyógyászat, testegyenészet, szem-, orr-, fül- és bőrgyógyászat. Rőntgenkezelés. Vegyi laboratórium.

Napi pausál-ÓP 55 Kc*tóK Szülési pausál-ár (8 nap) 1100—1800 Kő ifl. Szabad oi* vas választás,