Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-24 / 76. szám

4. *I<te! »Komáromi Lapok« 1924. junius 24. ■sr modern mozi komárom skä 7 il 9 Ifikor. I TISZTI PAVILLON I 5,7 ÉS 9 Mi Szerdán, junius hó 25»én 1« rész tét OstttSrtSkSn, junius hó 28-án II. rész Az álar c o s a v iatiku: Hatalmas kalandsrdráma — megkapó szerelmi jelegetek és halálos kimenetelű repUlöharoek a levegőken. Rendezte Mr, Robert Péguy, a bravúros francia pilóta mély Bakunin Oroszországa, mint a cárok 0ro3zországa iránt. Marx bizonyára csodálta volna Lenin nagy hadvezéri képességét és oda­adását a világforradalom ügye iránt, de senkinek nincs joga azt mondani, hogy Marx elfogadta volna azokat a következtetéseket, amelyeket a bolsevisták munkája vont le a marxista filozó­fiából. Marx Károly örököseinek leghatározottabb kívánsága és feltétlen akarata az, hogy hamvait ne vigyék el a hamp3teadti temetőből, hanem azok maradjanak továbbra is a nagy angol proletárdemokrácia nemes földjében.« Longaet fölfogása szerint tehát Macdonald kormányának óvatos és organikus munkája közelebb áll Marx felfogásához, mint az orosz boisevizmus. — Tanulmányi kirándulás. A helybeli pol­gári leányiskola növendékei a tanári kar veze­tésével vasárnap, Péter Pálkor külön hajóval Kováospatakra ráadulnak ki. — Felhőszakadás. Pénteken este 10 óra tájban valóságos felhőszakadás zúdult Koma romra és vidékére sürü menydörgés és villám ■ osapások között. A komáromi álcákon mint a megáradt folyam, úgy hömpölygőit a vizár. — Jégverés. Szombat d. u. 3, éra tájban nagy jégverés vonult végig Ciallóközön, amely a tanyi, ócsai, ekelj, bogyai, gslléri gtb. hatá­rokban tett kárt. —A Temps a cégtáblák nyelvéről. A Temps franoia vonalkázásban egy olyan kérdéssel fog­lalkozik, mely minket is közeiről érdekel. Két francia lap ugyanis ismertette azt a Mussolini féle rendelet, mely megtiltja az idegen szavak használatát a cégtáblákon. (Tehát ez a rende­let nem azt tiltja, hogy más nyelven, mint olaszul ne írjanak ki cégtáblákat, hanem az olasz nyelv tisztaságát védendő, az olasznyelvü feliratba nem enged belekeverni idegen sza­vakat, kifejezéseket. Ez a rendelet tehát egészen mást céloz, mint nálunk pl. Komáromban, ahol sgyszer próbálkoztak & magyar cégtáblák ellen hadjáratot indítani.) A két lap néhány dicsérő szót fűzött ehhez a törekvéshez, mint amelynek «élja a nyelv tisztaságát biztosítani. A Temps egyik minapi számában szembeszáll a két kis nacionalista lappal és mint a francia szellem és hagyományok képviselője fejti ki nézetét erről a kérdésről. —... Mi másnak tulajdonítsuk, mint egy virulens nácionalizmusnak, az idegen szavaknak ezt a gyűlöletét? — Írja a Temps. — Igazán akut nacionalizmus, ha azt akarjuk, hogy min­den nemzetben minden nemzeti legyen, még az idegen vásárlókra számitó butikok feliratai is. Ezek után már csak az van hátra, hogy ti tsuk meg más nyelvnek a beszélését is a szent te­rületen, mint a benszülött nyelvét, zárjuk ki a vámnál tartsuk vissza a kívülről jövő könyve­ket és újságokat, majd magukat az utasokat — és miért ne ? — törüljük ki a térképekről a világ többi részeit, mint amelyek haszontala­nok, semmisek és nem méltók, hogy egy derék nacionalista szemében létezzenek. De jegyezzük meg, hogy ez a rendszer nem uj, hanem már dühöngött a régi despotikus birodalmakban, melyekben a többi népek létezését lehetőségig titkolták a hű alattvalók előtt és mikor be kellett vallani, undoknak és megvetendőnek ál­lították be. Kínai fallal akarnak körülvenni minden modern és európai nép at? Ez a rend­szer kétségkívül nagyon konzervatív, az uralkodó szokásokra és vallásokra nagyon kényelmes volna, a haladásra azonban nagyon kevéssé kedvező. — Nem-értjük meg, mi bajt okozna az a nehány idegen eredetű szó, melyeket kiientu rára vágyó kereskedők imák kirakataikra, vagy a falakra, vagy melyek elterjednek a közhasz­nálatban, mert külső eredetű, de mindenki szá­mára hasznos dolgokat jeleznek ? Természete • S8U a németek voltak azok, kik legelőször kezdtek akciót, az ártatlanul kozmopolita szó­­használat ellen, és akik például a postahivata­lokban azokat a szavakat, melyeket mindenki értett, de melyik latin etimológiai ódiumát hor­dozták, az ó-németbői vett más szavakkal pó­tolták, melyeket sok mai német is nehezen ért meg. S vájjon a germán irodalom és szel­lem lényegesen nyert valamit ezáltal ? Ragyo­gásának ideje az a kor, melyben nagyon sokat használták a franciát Németországban és pedig nemcsak a müveit társaságban, hanem sok ipar­ág és mesterség szótárában i3. A nyelvnek tisztának kell lennie és tisztán kell beszélni a nyelvet: a nyelvtisztaság azonban főleg a nyelvtantól függ s nem sokat jelent, ha a szó­tár kissé vegyes, különösen szakkérdésekben és a gyakorlati életben, melyek nincsenek szűk­­ségképen kapcsolatban az irodalommal... —■ Az ó kortól napjainkig reakciós manőver volt a nacionalizmus szitása és kihasználása, aminek célja volt hízelegni a né peknek, elfordítani figyelmüket más próblémák­­tól, erősíteni a kormányok helyzetét, szűk ha­gyományokat kényszeríteni a népekre és küz­deni a szellemi felszabadulás ellen. A nyelvi nacionalizmus, vagy bábelízmus katasztrófa a tudományra és civilizációra, amelytől egyedül az észszerű és univerzálista demokrácia ment­­hét meg. — A komáromi kölosönkönyvtár a kultúr­palota emeletén hetenkint háromszor (hétfőn d. e. 9-—12, szerdán és pénteken d. u. 2—5-ig) van nvitva és sok-sok ezer kötet olvasni való áll a közönség rendelkezésért). Negyedévenkint csekély 10 K olvasó dijat keli csak fizetni és ez alacsony díj ellenében hetenkint háromszor válthat uj könyvet az olvasó. Iratkozzék be mindenki a kölcsönkönyvtárba, aki szereti a szép, tanulságos olvasnivalókat, A Jókai Egye­sület tagjai az olvasó dij felét fizetik. SZÍNHÁZ Jönnek a színészek. Egy évtizeddel előbb a fenti eim csak azokat a gondolatokat váltotta ki az olvasó leikéből, amely a pu.zta szórakozás, kellemes időtöltés, az unalmas idő agyouosapésával ▼annak kapcsolatban. Azóta azonban nagyot fordult a világkű­­reke és különös, hogy ezzel a nagyotíerdalás­­sál nem előre, hanem kerek egy századdal visszalökött bennünket, abba az időbe, Déryné ifj asszony, Leadvay, Megyeri, Kántorné, Lábos falvy koréba, amikor a színházba járásnál nem a szórakozás volt a főszempont, hanem annak belátása, hogy a magyar kultúra egyik erős támaszát, a magyar színészétől mi&d-n magyarnak elsőrendű kötelessége támogatni, amely elöl kitérni egyenlő a magyar kultúra ellenségei sorába áliani. Száz évvel előbb a magyar kultúra, a magyar színészet kezdte bontogatni szárnyát, ma, száz év mu’va, a kinőtt szárnyakat kilép ték, megbénították és az uj tollak kinövését so látják szívesen a magyarság nyílt és titkos ellenségei. Ezek az adott és szomorú körülmények teszik kötelességünkké újólag, hogy tölünk telhoíöleg, amennyire a rossz gazdasági és társadalmi viszonyok engedik, pártoljuk a kö­zénk érkező magyar színészetet szóval, tettel és lelkesít őssel. Az adott helyzet némítsa el a közönség ben a tűt igényeket, a szőrszálhasogató kritikai ösztönt, örüljünk, hogy van még magyar szí­nészetünk, amely a mi pártolásunk néikíi', mint a nem öntözött virág e’.h rvad, ellenségeink kaján örömére. Hisszük, hogy a hozzánk érk» ző társulat az adott helyzettel nem fog visszaélni és nem azért jön ide, hogy őket minden magyarnak muszáj úgyis pártolni, hát kevésbbé jó és mű vészi anyag híjával is be keli érnie a magyar közönségnek. A társulatnak téli szezon alatt itt lefolyt szereplése elég garancia arra, hogy ez nem fordul elő és igazi jó szívvel fogják nyújtani művészetük, tudásuk legjavát. A téli szezon alatt közönségünk meleg szeret étébe, rokonszenyéhe, párt fogásába fo­gadta a társulatot és ha igaz az, hogy a nép szava Isten szíva, akkor igaz az is, hogy a közönség tapsa és tetszése a legőszintébb kritika és ez a kritika nagyon hízelgő volt a Földessyék eddigi szereplésére nézve. A társulat csü!örtökön, junius 26-áa kezdi meg a komáromi színi szezont a kultúrpalota emeleti színháztermében. Bemutató előadásul Mikszáth népszerű regényének átdolgozása „A vén gazember“ kerül színre. 4 A társulat az alábbi Előleges jelentőst adta ki: A nagyérdemű közönség szives tudomá­sára hozom, hogy elsőrendű operetté és drá­mai társulatommal Komáromban, a Kultúr­palota színház-hely iség ében 1924, évi junius 26 áa, csütörtök este pont 3 órakor „A vén gazember“ Mikszáth gyönyörű regényéből ké­szült színmüvei előadásaim sorozatát megkez­dőm. A társulat névsora: Főidwsy Sándor igazgató-főrötidiZÖ, Donátit Ede karnagy, So­mogyi Károly igazgatóhelyettes titkár, Fsludy Kálmán rendező, Békffi Lajos táncrendező. Színésznők: Papp Manci primadonna., Fenyő Irma szubretpiimadonna, Stáray Kamilla éne­kesnő, Parányi Piroska asubrette, Zöldi Elza hősnő, Sándor Aranka komika, anyaszinésznö, Krammsr Mici szende. Bince Irén Aranyossy Gitta, Benco Lili, Péehy Mária, Siomessy Irén, Mikovényi Paula kar- és ssgf dsziaésznök. Színészek: Frludy Kálmán táaco'.komikus, Oláh Gyula op:-ra- ás operett óaekes, Värady Ede tenoriät», Földessy Sándor hóaszerelmes, Caegiédi Bóla szerelmes színész, Békefi Au­tal táncos komikus, Somogyi Károly bufó­­komikus, Bsméayi János jellemiszinész. Huu­­faivy Frigyes, Maár Jánov, Gállay Olivér, Szentiványi István, Gál Engelbert kar- és ssgédfziaészek. Műszaki személyzet: S. Birling Irén pénztárom, Ráményi Jáno3 ügyelő, Váradi Edénó súgó, Lisaák József diszleiraester két sogíddal, Kovács István föruhatáros, szabó, két segéddel, Kovács Pál színházi födi 4íz, Maár János dissloífestö, Patkó Pista kellékes, Slezák Adolf gazda, Tacsák Sándor szerep­osztő. Saját színházi zenekar! Elsőrangú mo­dern színpadi felszerelés! Színre kerülő dara­bok: Operette újdonságok: Édes apuka, Tangó királyok, Hattyúlovag, Rósa lány, B jadér, Kék póst&koesi, Diadalmas asszony, Három grácia, Asszocyok bolondja, Babavásár, Pom­­p&dur Máiquisuő. ©perelte reprizek: Bőregér, Lili bárónő, GüU baba, Mágnás Miksa. Szép Helena, Debrecenbe kéné msnni, Három a kis- 1 íny, NebáBst virág. Próza újdonságok: Vén -;azombfcr, színmű, Szegény gazdagok, dráma, Öaagysága második férj:», Lila akác, Ziiv&ny, Tökm&g, vígjáték, Trónörökös, Vörös malom, Válóperes hölgy, Süt a nap, vígjáték. Próza ívprizek: A zsába, bohózat, Az ördög, vígjá­ték,jBiboros, Sasfiók, Taifur, Vasjiyáros,sziumü, Karenin Anna, Névtelen asszony, dráma, Liliom, életüép. Faust, Hamlet, Ember iragédiájs, Papa

Next

/
Oldalképek
Tartalom