Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-06-07 / 69. szám
1924, junius 7. | Komaromi Lapok“ 7. oldal. kérdezte a városbirótól, hogy hajlandó-e köz- , belépni abban az irányban, hogy hasonló dől- | gok elő ue fordulnak. A városbiró mivól az s esetet nem ismerte, érdemleges választ adni j nem tadott, de megígérte, hogy az ügyben a 1 plébánia hivataltól a szükséges információt ] beszerzi és majd a jövö közgyűlésen ad er- jj Semleges választ. A közgyűlés nagy többsége ezt az inter- ( peliáeiót, mely a valóságnak meg nem felelő \ beállításban, tendenciózus ferdítéssel adta elő 1 az esetet, érthető megütközéssel fogadta, amit j különösen az interpelláló képviselőtestületi tag' ] nak a temetési szertartást kigúnyoló modora \ is fokozott. A közgyűlés tudomásul vette a városbirónak a városi ügymenetről, ülésekről és hivatalvizsgáiatokról tartott jelentését, hozzájá- . rali a tanácsnak a munkáaházaknál építendő kamrák dolgában tett intó^.kedéaéhez, épágy » az Erzsébet szigeten álló régi malomrévház j sürgős kijavításának pályázat utján leendő j Végrehajtásához. A Széles ntca lakosai kérvényt | intéztek a városhoz, a vízvezetéknek as egész j utca hosszában leendő kiépítése iránt, amely i esetben az ottani háztulajdonosok kötelezik j magukat a vezetéket háznkba is bevezettetni. i A. tanács e kérelmet akként kívánja teljesi- \ tani, hogy az utcán végig vhctöveket rakat j le és kötelezővé teszi a háztulajdonosoknak \ saját háznkba vízvezetéket épitoni. Az áliamrendőri biztosság átiratot intézett a városhoz, amelyben löihivja »tanácsot, hog; a szent András templom tetőzetét és falait mielőbb hozza rendbe, mert az épület annyira megrongálódott, hogy a lehulló cserép és vakolat a járókelők biztonságát veszélyezteti, j Felhívta az ailamrendörség a várost, mint atem- ) piomot fentar tó kegy arat, hogy gondoskodjék a \ templom mielőbbi kijavításáról, mert az eset- j log okozott karokért és balesetekért büntető- j jogilag is felelőssé teszi. A tanács ennek kö- j Veikeztében egy szakbizottságot kért föl a templom megvizsgálására és a bizottság a tatarozás költségeit 15,400 koronában állapította meg, meiy munkálatot pályázat utján helybeli kisiparosok kapják meg. \ Szabó Gyula (kommnnists) nem járni j addig hozzá a templom javilási költségeihez, amíg törvényesen be nem bizonyítják neki, hogy a varos köteles a templom jókarbantartásaról gondoskodni. Boldoghy Gyula (kisgazda és kisiparos) hivatkozik az ailamrendőrség átiratára, amdiyei szemben felelősség terheli a tanácsot. Ajánlja a közgyűlésnek, hogy hagyja jövá a tanáss intézkedését. Kamrás József dr. (jogpari) jogi szempontból kíván hozzászólni a kérdéshez és felvilágosításai megállapítja, hogy évszázados gyakorlat szerint a város köteles a templom fenntartásáról gondoskodni. Amíg ennek ellenkezőjét bitéi utón meg nem éliapitjak, a város tartozik kötelességét teljesíteni. Jávor Jené főjegyző szerint az államrendőrségi átiratnak eleget kell tenni, hogy a Véres magától elhárítsa a felelőséget. A közgyűlés Csizmazia városbirö felszólalása ntán a tanács intézkedését helybenhagyta. * r ^ Ezekatán a közgyűlés rátért a tulajdonkénen! tárgysorozatra. Tizenkét szegénynek a közgyűlés havi 30 K segélyt szavazott meg, •gy kérelmezőt pedig elmtasitott. Utána nagyobb vita fejlődőit ki a közgyémi teendők végzésére vonatkozó határozat körül. A tanács ugyanis a kőzgyámi teendőkkel Want* Bobért városi hivatalnokot bízta meg havi 300 K díjért. A tan&os ezen egyhangú határozatét Horváth István városi kiadó és- Fried Jenő s társai megfelebbezték. A városimé felolvasta Horváth felebbezését és ismeráette a másik fdebbezést is, amely különben a tanácshoz már egyuben beadott, de a tanács által elutasított feiebbezés volt. Horváth Wantz ellen foglal állást és azt kéri a közgyűléstől, hogy egy régi városi tisztviselőt bízzon meg • közgyami teendőkkel és pedig díjtalanul. Fried Jenő és tars&i pedig a havi 300 K díjnak megszavazása ellen foglalnak állást, hivatkozva & város nagyon is szomorú anyagi viszonyaira. A tanács és a pénzügyi bizottság foglalkozván ezzel az üggyel, egybevágó határozabot hozott, melyben a tanács által tett megti zást fogadja el és ilyen értelemben terjeszt- javaslatot a közgyűlés elé. Az előkészítő bizottságok ugyanis azért javasolják Wantz Bő- j bért megbízását, mert ő az államnyelvet érti, amire ez állás betöltésénél nagy szükség van, mert az árvaszéktöl minden átirat államnyelven érkezik a városhoz. A városbiró szükségesnek tartja megjegyezni, hogy akkor, mikor még Horváth látta el ezeket a teendőket, egy bizonyos ideig Horváth nagyon ei volt foglalva egyéb hivatalos teendőivel, s a közgyámi híva talt ellátni asm tudta. Mikor fölszólították, kijelentette, hogy nem válthatja nagy elfoglaltságára való tekintette). Minthogy a pénzügyi bizottság azt kívánta, hogy tegyen jelentést a közgyárai ügyek forgalmáról, kij .‘lenti a közgyűlésnek, hogy a város közgyámi hivatatalába sz év elejétől kezdve eddig 111 ügydarab volt, melyhez számos megkeresés, átirat és több felelősségteljes megbízatás is járult. A javaslathoz elsőnek Polony Béla dr, (kisgazda és kisiparos) szólott, aki Horváth felebbezését megszívlelendőnek tartja és nem fogadja ei azt az állítást, hogy aki az államnyelvet nem bírja, nem bízható meg a közgyámi teendőkkel. Töab mint 80 százalékos magyar területen vagyunk, nyelvi jogainknak érvényesülni kell. Nem taitja helyesnek, hogy olyan hivatalnokot, bíznak mag a szóban forgó hivatallal, aki csak egy éve van a városnál, holott azokat a teendőket a város valamelyik régi hivatalnokára kellene bízni. Indítványozza, hogy a közgyami teendőkkel bízza meg a közgyűlés a város egyik régóta becsületesen szolgáló tisztviselőjét. Boldoghy Gyula a kérdés elbírálásánál az árvák érdekeit kívánja szem előtt tartani és ebből a szempontból hozzájárni a tanács javaslatához. Kamrás József dr. nem tartja helyesnek, hogy egyes megbízások külön dijakkal legyenek honorálva. Jávor főjegyző épp n az itteni magyarság ér* drkebtn tartja szükségesnek azt, hogy olyan egyént bízzon meg a város a közgyámi teendők ellátásával, aki az állam nyelvet bírja, azt fontosnak tartja. Oaborek József (kommunista) a Fried-féle felebbezó*sel foglalkozva, azt mondja, hogy csodálkoznia keli, hogy Fried Jenő tavaly, mikor szintén díjazva lett a közgyámi állás, nem tartotta szükségesnek tiltakozni a most pedig ugyanezen összeg beállítása miatt felebbezésel él. Alapy Gynla dr. (kér. szoc.) minthogy Gaborek felszólalásában őt is aposztrofálta, kijelenti, hogy a közgyámi teendőkét 1923. jnlins 1 -töl decemberig végezte. Az állás után egyetlen lépést sem tett és csak amikor senkiaem akarta elfogadni, a városbiró felszólítására vállalta. Kijelenti, hogy ö kötelességét lelkiismeretesen végezte és mindenki előtt nyugodtan vállalja a felelősséget munkájáért, amelyet a tiszteletdij ellenében végzett, — kívánja, hogy Gáborok épen olyan nyugodt ielkiisaerettei tudjon számot adni arról a munkáról, melyet a várostól kapott fizetésért végezni kötelessége. Steiner Gábor felszólalása után a közgyűlés szavazással döntött a kérdésben. A tanács javaslatát 29 szóval 9 szó ellenében (1 tag nem szavazott) a közgyűlés elfogadta. * A vásári és piaci helypénzek megállapítására vonatkozó javaslatokat Sándor Ernő h. fösiámvevö ismertette. A város a közönség köréből beérkezett panaszok és óhajok figyelembe vételével & környéken levő városok és kézségekből bekérte a vásári és piaci helypénzek tarifáit és ezsk alapján javaslatot készített. Általános ugyanis a panasz, hogy Komáromban azért nem forgalmasak a vásárok, mert a város igen magas helypénzeket szed. A a környékbeli községek lakossága elkerüli a várost és eladni valóját szívesebben viszi Érsekújvárra, Dunaszerdahelyre, Nagymegyerre, stb. A tanács azt javasolta, hogy a szarvasmarhák éa lovak után szedendő helypénzek leszállittassanak 5 K, illetve 4 K ra, az apréjószágok helypénze maradjon a régi. A pénzügyi bizottság az előadó szerint akként határozott, hogy & piaci helypénzek ágy & vidéki, mint helybeli eladóknak egyforma őszszegben állapíttassanak meg. Az elö&dő a pénzügyi bizottság javaslatát ajánlotta ellj fogadásra. A javaslattal szemben Fül'óp Z sí gmond \ (kisgazda és kisiparos) azt vitatta, hogy a pénzügyi bizottság tudomása szerint oly javaslatban állapodott meg, m<dy szerint a helypénzek tarifáját az Érsekújvárt érvényes tarifa szerint állapítsa meg a közgyűlés. Kéri hogy ebben az értelemben határozzon a közgyűlés. Sándor Ernő szerint az általa előadott javaslatot állapította meg a pénzügyi bizottság, Fleischmann Samu (zsidópárti) ellenben Fülöphöz csatlakozik, mm ügy emlékezik ö is, hogy nz egész tarifát Érsekújvár díjszabályzata szerint kívánja megállapítani a pü. bizottság. Ezt nagyon fontosnak tartja, mert esek igy szoktathatják vissza a vidékieket Komáromba. Ivánfy Géza szintén az érsekujvari tarifa mellett emel szót. Steiner Gábor a fószámvevö javaslatát támogatja. Fülöp ismételten fölszólal és konkrét javaslatot tisz a közgyűlésnek, hogy & vásári ás piaci halyp^nzek megállapítására nézve Érsekújvár tarifája szerint állítson föl tarifát. A kérdés szavazásra került és a közgyü- és 17 szóval 13 ellenében a pénzügyi bizottság javaslatát emelte határozattá. Több nyugdíjas és kegydijasnak illetményét rendezte azután a közgyűlés. Az eddigi nyugdijakból 17123 K-t töröltek, 5965 K-val p-dig egyesek illetményét fölemelték. Végőszszegben 11158 K-val kevasbedstt a városnak ezen tehertétele. Minthogy az idő előrehaladt, a közgyűlést szótöbbséggel péntek délután 5 órára halasztották el. — Második nap. — Pénteken delntán 5 órakor folytatta Komárom város községi képviselőtestülete közgyűlését, amelynek legérdekesebb része az utolsó tárgy volt, a tanács által 1922 ben a városnak Magyarországon levő adóssága kifizetése céljából átvitt félmillió ügyében tett interpelláció, illetve az erre adott válasz. Előbb egy csomó illetőség és községi kötelékbe való fölvétel iránt) kérvényt intézett el a közgyűlés, mely D'Élia Ferenc városi állatorvos illetményeit és szemlediját szabályozta, Biringer Mór dr.-nak családi pótlék ügyében való felebbezését elutasította és az Erzsébet szigeti kerttulajdonosoknak kérelmét akként teljesítette, hogy részükre a 926 K-t kiutalta. A közgyűlés végón nagyobb vitát keltett Steiner Gábornak a város 500000 koronás átutalási ügyében előtörj asztett interpellációjára adott városbirói válasz. A város tanácsa ugyanis 1922 ben félmillió cseh koronát ntalt át Magyarországba, hogy a városnak ottani 5 millió kor. tartozását ezzel az összeggel kiegyenlítse. Noha áliitóan ágy a magyar belügyminiszter, mint pénzügyminiszter engedélye megvolt az ügylethez, az utolsó pillanatban az meghiúsult és a városnak magyar koronára átváltott pénze (öt millió) egy budapesti banknál maradt mint betét, ami idők múltával elértéktelenedett. Steiner Gábor mulasztással vádolta az akkori vezetőséget és az ügy állása felöl a városbirótól kért felvilágosítást. Ctiematia György városbirö felolvasta a tanács egyik 1923. évben tartott ülésének jegyzőkönyvét, amelynek határozata szerint az egész dolgot bejelentették a minisztériumnak, azonban ezideig ebben az ügyben válasz nem érkezett. Steiner Gábor az akkori vezetőséget bű. nősnek tartja, mert az ügyet nem jelentette be a közgyűlésnek, szerinte aki bűnös, bűnhődjék. Javasolja, hogy a közgyűlés mondja ki a város akkori vezetőségének anyagi felelősségét és a várost ért veszteségeket az illetőkön bírói utón hajtsa be. Kamrás József dr. az akkori vezetőség teljes jóhiszeműségét hangoztatja, mint amelyet a város érdeke reze* tett, mert előnyös feltételek mellett gondolta a város egyik többmilliós adósságát kifizetni. Az ügy mai állásából a város károsodását megállapítani nem lehet, azt csak majd a két államnak egymásközötti magállapodása után lehet konstatálni. A per alapjához hiányzik a legfőbb kellék, a kereseti összeg, amiért perelni lehetne. Kereseti alap híján nem lehet biróilag eljárni. Indítványozza, hogy várja ki a képviselőtestület azt az időt, amikor a két állam majd kölcsönösen megállapodik a tartozásokra nézve és ha károsodás érte a várost, akkor vonja felelősségre azokat, akiket ez terhel. Oaborek József kétségbe
