Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-15 / 7. szám
iogyvs»ltllik évfolyam* 7. wám. Kedd« I9f4i január 15* —il I 1TIW UK* -£l§8 »té»l ár esttMorák írWkbeaí Helybe» él vidékre pitta! szétkWdésael: ígá*s érre 80 K, félévre 40 I, acgyedévre 20 K. KttlföldS* 180 EB. g Eftyes «sál» ára t 80 fillér. OLITIKAI I^A P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. F8sz«ík«ss$fcő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BABANYAY JÓZSEF dr. Az adóprés megindul és működni fog e héttől kezdve: az adózó polgárok jövedelmei után megkezdődnek az 1928. évre szóló kivetések. Minden jövedelem, mely ebben a csekély forgalmú, holt városban csak fölfödözhető, odakerül a nagy présbe, amelyet úgy neveznek, hogy adókivető bizottság. A katonától elkezdve a tisztviselők, a kereskedelem, ipar s gazdálkodáson keresztül a munkásokig minden kategória odaáll a bizottság elé, hogy meghallgassa annak szigorú verdiktjét. Ehhez a bizottsághoz lenne néhány szavunk. A komáromi polgárok valamennyien tisztában vannak a helyzettel, hogy a város milyen körülmények között van. A rettenetes tömegnyomor, a nagy munkanélküliség folyománya ráüti az egész városra bélyegét. Nincs fogyasztó, azért pang az ipar és kereskedelem; a hivatalnok és katonaosztáiy szükségleteinek csak kisebb részét szerzi be itten és igy a forgalom a minimumra sülyedt alá. A hivatalokat rendre áttelepítik más városokba s igy az idegen forgalom is teljesen lényegtelen. Mindez a gazdasági élet vérkeringését teljesen megbénította. Ez az érem egyik oldala. A másik serpenyőjén a mérlegnek feküsznek az adók és húzzák, húzzák azt lefelé, a mélységbe alá. Akinek itten háza, földje, üzlete, ipara van, az az állami adók után 600*/# ot meghaladó pótlékokat fizet az államnak és a községnek. Általános jövedelmi pótadó, hadinyereség-pótlék, országos betegápolási pótadó, útadó, községi pótadó mellett, mint uj adótípus jelenik meg a megyei pótadó is, emlékeztetőül arra, hogy nem vagyunk város többé, hanem falu, amelynek nincsen autonómiája, amelynek még háztartásával is a felettes hatóságok, járási és zsupáni hivatal rendelkeznek. Ezek a rettenetes adóterhek húzzák lefelé gazdasági mérlegünk tartozás serpenyőjét. Kis egzisztenciák, akik azelőtt pár korona adót fizettek, ma ezreket kénytelenek kiizzadni. De a fent felsorolt adótípusok naég nem merítik ki az adóterhek kategóriáit. A most kivetendő jövedelemadón kiviál, amely az adóknak a legsusolyabb típusa, olt vannak a forgalmi és fényüzési adók is, kerékkötői gyanánt az ipar és kereskedelemnek. Hogy a kép teljes legyen, ne hagyjuk ki az adó-seregneaoből a városi pótlékokat, a tíz- és csatornadijat, házbérfillért, telekértékadót és az egyházak részére fizetett adókat. Ne csodálkozzék senki, hegy a drágaság nem száll alá, ne ütközzék meg senki azon, hogy itt csőd, kényszeregyezség, fizetésképtelenség, nyomor, Ínség és munkanélküliség van. Ezekkel a közterhekkel mi nem tudunk megküzdeni, mert az lehetetlen. Nem bírjuk tovább: leroskadunk. Az adókivető bizottság helyezkedjék az adósokkal szemben erre az álláspontra. Nem bírjuk tovább! Az állam vegyen le már valamit vállainkról. A kormány lássa be, hogy a végtelenségig nem lehet feszíteni a teherbírást és az egyszer megszakad. Polgárok, akiknek az adók kiszabása terén befolyásuk nyílik és ismerik nyitott zsebeinket, mutassák azt be egyenkint, az adózók felhördülését, zokszavát vegyék komoly és véres valóságnak. Hajótöröttek vagyunk: mentsetek meg bennünket, segítsetek! = A spiritusz üyy a csehszlovák lapok jóvoltából mind élesebben nyomul a politikai botrányok homlokterébe és a köztársaság minden népe megalkothatja magának az itt uralkodó demokratikus közéletről fogalmát. A Ceske Siovo, a Socialists, a Lidove Listy c. lapokban csak most kezdődik még az ügy kiteregetése, melynél egy volt miniszter két jelenlegi miniszter ellen száll sikra, akik persze szintén nem hagyják magukat. A Lidove Listy egyenesen, minden kertelés nélkül megírja, hogy a »spiritusz affér az egész politika tarthatatlanságát bizonyítja«, viszont a Ceske S ovo pedig lerántja a leplet arról, hogy a spirituszból a politikai pártok mindegyike kapott, amelyből csekély 400000 korona haszon mutatkozott a pártok javára egyenkint. A dolognak a pikantériája, hogy nemcsak a kifejezetten kormánypártok részesültek szeszben, hanem a nevezett lap szeriot a kommunista szociáldemokraták is megkapták a ne kik járó 1000 liter spirituszt. Azt, hogy a Lonvra mozivállalat állítólag 8 millióban részesült, már előbb megírták a lapok és hogy Prasek, a szenátus elnöke szintén bele került a leleplezések sodrába, ezt meg már a külföldi lapok is szellőztetik. Hogy ebben a botrányban, mely az eddigiek tekintélyes sorában kiemelkedő módon illeszkedik, kik a bűnösök és kiket kell felelősségre vonni, egyenlőre nem lehet megállapítani, ügy látszik, sokkal többen vannak érdekelve az ügyben, melynek tisztázása vaióbau sürgős dolog lenne, ha olyan államban élnők, amelyben a közéleti erkölcs fogalma azok részéről is teljesen tisztázva volna, akik magas állásukat, vagy politikai vezetőpoziciójukat nem képesek elválasztani személyes és magánügyüktől, akik nem tudják meghatározni azt a pontot, ahol az összeférhetetlenség nem csak a parlamenti szabályok szerint, de az egyéni tisztesség szempontjából is kezdődik. Sokat írtak, sokat beszéltek már az öt ér óta fennálló köztársaságban a visszaélésről és korrupciókról, da agy látszik, hogy az eddigi esetek nem merítették ki egészen az ilyen és hasonló botrányok sorozatát s meg kellett érnie a köztársaság népének, hogy az állam legelőkelőbb közjogi állásaiban működő férfiak ássák alá az ország tekin télyét. A apirituszbotrány jellemző kinövése az eddig folytatott politikai életnek, ideje volna, hegy maga a kormány vetne véget egyszer s mindenkorra az olyan eshetőségeknek, melyek a fennen hirdetett demokrácia rovására a közéleti erkölcs fogalmit nemcsak hogy diszkreditiiják, de alkalmasak arrs, hegy minden tekintélyt leromboljanak és semmivé tegyenek. SzerkentAié; é* kiadóhivatal Nádor-e 23 hová agy a lap »eilend réizét illető közlemények, mint a hirdetéaek, előfizetni) é* hirdetési dijak slh küldendők Kéziratokat nem adunk viasza. Kegjilnife betekint tórnmmt: kttPfli csatörtSkSB és szia tóti = Olasz hang a kisantant akciójáról a magyar kölcsön allen. A »Curriere d’Italia« vezércikkben foglalkozik a kisaDtant értekezletével kapcsolatban a magyar kölesöuügyről. Szerinte a kisantant államai előrelathalóan ragaszkodni fognak a Párisbm előterjesztett követeléseikhez a jóvátétel megfizetését biztosító garanciákhoz, a politikai ellenkezéshez, szóval követelik, hogy Magyarország a danái szlávizmus politikai hegemóniájának behódoljon. I yen feltételek mellett valószínű, hogy a magyar kötcsöu meghiúsul, s meghiúsul a népszövetségnek az a terve is, hogy Budapesten befeszkelődjék. Nem hisszük — írja a lap —, hogy Olaszország sajnálna a fordulatot, amely megnyithatja az utal 0 aszországnak, hogy Budapesten Angliával egyetértésben cselekedjék. ma; Jeni a csehulovák magyar zene közeledtóemi. Semmi akanálya nincs a kulturális kapcsolatok kiépítésének — Mindkét részről megértéssel fogadták a kezdeményezést. — A magyar zenei étet idei programja. — Beszélgetés Hubay Jenővel. Farkas Márta egyik legkedvesebb tanítványa. Az a r-jongó szeretet, amellyel Hubay mestert Komáromban is fogad ák, bizonyára indokolttá teszi, hogy egy kassai újságírónak leadott iaterjuviát leközö jük, amelyben rólunk komáromiakról is megemlékezik. Tegnap a déli pozsonyi gyorsvonattal érkezett Kas ára a migyer zen i életnek egyik legnagyo b kiválósága, Hubay Jenő, h>gy páratlaa művészetével egy feledhetetlen estét szerezzen városunk közönségének. A Schalkház szálló éttermében találtuk a mast rt, aki lekötelező szivasséggál adott kérdéseinkre választ. Közvetlen beszélgetésünknek lényegét a kővetkezőkben ismertetjük: Mostani szlovenszkói turnémon Kassa városa a harm dik állomás. Kétnappil ezelőtt Nyitrán, a megyehaza dísztermében hangversenyeztem, tegnap p dig Zsoluáo és miodk'st helyen nemcsak a magyar közönség, de a cseíigzlováa is nagy szeretettel fogadott. A kassai hangverseny után holnap Eperjesen játszom. A kassai hang verseny lurnu-i létrehozása körűi I dr. Mirffy Károly fáradozott nagy buzgalommal, és én szívesen vállalkoztam a nagy útra, bár odahaza el vagyok halmozva munkával, mert itt ni vend ^játékommal nemes és nagy célt akarok munkálni, a csehszlovák és a magyar zenei élet közötti kapcsolatokat akarom kiépíteni és szorosabbra fűzni. — A kultúra terén kell a népek között a közeledés’ megteremteni és erre elsősorban a zene alkalmas, am ilynek mind a két nemzet egyformán lelkes rajongója. Mind a két nemzet világra szóló zenei tehetségekkel áldotta meg a világot s ennek a két magasan fejlett zenei kamarának egybekapcsolása csak termékenyítő hatása lehet. — Hogy a közeledés munkája eredményes lesz, arra biztató jelek vannak, amelyekről már eddig is meggyőződtem. Prágában a Lucernában a filharmonikus hangversenyen játszottam, rendkívül meleg m fogadtak. Hangversenyemen jelen veit Benes külügyminiszter a feleségével s ott volt a hivatalos világ nagyrésze. Utána Brünben és Pilzmben is játszottam, s mind a két helyen nagy megértéssel és szeretettel fogadtak. A sajté is igen meleg hangon kommentálta Csehországban az uj viszonyok között első alkalommal történt vendégszereplésemet, a magyar sajtóban is nagy visszhangja támadt kezdeményezésemnek, igy egy »Esti levél'-bea Zsolt foglalkozott ezzel a kérdéssel s kifejezte azt, hogy a