Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-31 / 66. szám

1924. május 31. 7. oldal. ban ugylátszik teljességgel nélkülözhetetlennek bizonyulnak. Végleges nyugdíjazásuk helyett szol­­gálattételre való berendelésük terve legalább is ezt látszik igazolni. KÖZGAZDASÁG. II piai Maii Élű. Irta: Konkoly-Thege Sándor dr. Prágában május hó 15—20-ig mezőgazda­­sági kiállítást rendeztek, a melynek tanulmányo­zására a magyar földmivelésiigyi minisztérium Békeisy Jenő gazd. főfelügyelőt, az OMGE pádig Konkoly Tüege Sándor dr. titkárt kül­dötte ki. Tanuimányutján szerzett tapasztala­tairól Konkoly-Thege Sándor dr. a kővetke­zőkben számol be: A prágai mezőgazdasági kiállítás megte­kintése azért mutatkozott kívánatosnak, hogy a magyar mezőgazdasági körök tájékozódást nyerjenek a cseh mezőgazdaság állapotáról, fejlődése irányairól, termelése szükségleteiről, versenyképessegünk és a kiviteli lehetőségek kereteiről. Mindezekben a kérdésekben a prá­gai kiállítás kevés tájékoztatást nyújtott, mert inkább ipari árumintavásár, mint mezőgazda­sági kiállítás jellege volt. Gazdák elenyésző számban vettek csak részt, a földmivelésiigyi minisztérium és & külön! ö/.ő tanügyi és kisér­­letügyi intézményeken kívül főleg kereskedők állították ki a terményeket és állatokat. A kiállítás tulajdonképpini mezőgazda­­sági része olyanforma anyagot foglalt magá­ban, mint a fcpestí mezőgazdasági muzeum, ''ciak persze ennek gazdag és nemes anyagát meg sem közelítette. Megállapíthattuk azon­ban, hogy a cseh állam nagy áldozatokat hoz a kisérletügy fejlesztése érdekében. A vetőmag, kerti termény- és gyümölcä­­kiállitás igen hiányos volt, ezekből ősszel ter­veznek külön kiállítást. így a vetömagneme­­sités helyzetéről és fejlődési irányáról sem tájékozódhattunk ezúttal. Néhány nagyobb kertészeti-telep igen szép virágkiállítást mu­tatott be. A tenyészállat-kiállítást — ami a legjob­ban érdekelt volna bennünket — az utolsó napokban száj- és körömfájás fellépésére való utalással lefújták. De értesülésünk szerint az állatok felvonultatása inkább azért maradt el, mert a csehek kénytelenek voltak meggyőződni arról, hogy éveute nem tudnának sikeresen tenyészáliatkiáliitást rendezni. A földreform által elkedvetlenített nagybirtokosok mm vesz­nek részt, a kisbirtokosok eziránya érdeklő­dése még kicsiny és csak nagy áldozatok árán biztosítható a részvételük. Már tavaly is elég kismértékű volt a tenyészállat-kiállitás, kere­tei messze elmaradnak a magyar tenyészállat­­váBárok mögött. Az istállók benépesítése céljából hízott­­marha kiállítást rendeztek, amelynek anyagát a kereskedők jórészt a felvidéki nagyobb gaz­daságokból (oroszkai cukorgyár stb.) hozták fel. Azonban még ez a hizóanyag sem mata­tott egyöntetű és kifogástalan képet. A lóke­­reskedök háromszázegynéhány lovat is bema­tattak, amelyek túlnyomórészt külföldi erede­tűek voltak (magyar, szerb, dán német, svéd, svájci stb.) Igen szép és gazdag volt a baromfi- és házinyul kiállítás, minden fontosabb fajtából sok és jó állatot láthattunk. Ebkiállitásuk azonban szintén nem érte el a magyar ebki­­állitás mértékét. A kiállítás ipari része gazdag volt, gyer­mekjátéktól a lőfegyverig, a cigarettagyártás­tól a cukorkaáruig volt ott minden. A legjob­ban természetesen a mezőgazdasági gépipar volt képviselve, de különösen szembeszökő értékes újdonságokat nem vettünk észre. A gépek és eszközök árai nagyobbak voltak a magyar gyártmányok árainál. Amint kiderült, a prágai kiállításnak a célja nem annyira abban állt, hogy a képzett gazdák részére szakszerű tanulságokat nyújt­son, mint inkább, hogy a szélesebb tömegek­ben propagandát fejtsen ki, az érdeklődés és haladás vágyát keltse fel és az ipari terme­lést megismertesse a mezőgazdasági körökkel. Ezt a célját el is érte, mert úgy a falusi, mint a városi lakosság köréből meglepően nagy volt a kiállítás látogatottsága. A kiállítást a cseh gazdasági egyesület rendezte igen ügyesen, a földmivelüsügyi mi- Hisztériám hathatós támogatása mellett. A ki­állítás részére az állal kert mellett szépen be­­fásitott külön terület állott rendelkezésre, nagyszabású tágas és világos állandó kiállí­tási csarnokkal. Bennünket nagy előzékenységgel fogad­tak és készséggel látlak el minden irányban útbaigazításokkal. A tanulmányozást azonban nagyon megnehezítette, hogy a kiállítás terű létén, a katalógusban stb. más, mint cseh nyelvű szőve* és folirás. nem volt látható. __________„Komáromi Lapok“ 233 Váradi igazgató »Tátra gyermekotthon«, a reksnvaleszcsns-, vér­szegény, testileg gyen­ge, ideges, üdülésre szoruló gyermekek ré­szére kíséret nélkül. Hízó- éa fakvőkura. Sportjáték,gyógytorna Kitünß «zakpedag. felügye­let. Zene, idegen nyelvek. Pausálár havi 1100 Ki. Gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely, 860 m. a tenger felett. Természetes szénsa­vas és ghubersós források és vizgyógyintézet. Szív-, véredény, gyomor-, máj-, cu­kor- és idegbajosok számára. Teljes napipenzió az elő- és utóidényben 35, a főidény­ben 40 Ka-tói. Kérjen prospsktasf. FSrdőigazgatóaág. SPORT. Hírek a párisi olimpiádról. (Szerda). Csehszlovákia—Svájc 1:1 (1: 0) A két csapat találkozása, mint elöravár­­ható volt, bővelkedett értékes és izgalmas momentumokban. As ellenfelek elkeseredetten küzdöttek a győzelemért, de a győztes goalt eeyik csapit sem tudta elérni, a inég kétszer 15—15 perccel meghos-ezabbitott időben &em. Svájc ugyan lőtt egy goalt az utolsóelőtti perc­ben, de ezt a feiró nem adta meg. A szabályok érteimében a csapatok pén­teken újra mérkőznek. Lország—Bulgária 1 : 0. Az írek játéka n .gy csalódást keltett. Csak erős küzdelem árán sikerült nekik a bol­gárokat legyőzniük. (Csütörtök.) Egyptom—Magyarország 3:0 (1: 0). A nap legnagyobb meglepetése. Az egyip­tomi csapat hatalmas, csupa atlétából áll, kik­nek energikus és rendkívüli gyors játéka a magyar csapatot teljesen megzavarta. Az első goalt a 7. percben éri el a? egyiptomi csapat. Magyarországnak erre alkalma lett volna egy tizenegyesből kiegyenlíteni, de a lövés nem sikerült, ami a csapatot még jobban deprimálta. Egyiptom a három goalt, három lerohanásból érte el. Svédország—Belgium 8:1 (4:0). Óriási eredmény! Urugay—Amerika 3:0 (3:0). A favorit urngay-i csapat ismét beiga­zolta kiváló voltát Olaszország—Luxemburg 2:0 (2:0).| Az olasz csapat ezen játékával qualifi­­kálta magát az elődöntőbe. (Péntek) Svájc—Csehszlovákia 1:0 (OK)). Ezen vereség folytán a cseh csapat is kiesett a további küzdelemből. (o) Francia lapok a magyar futballcsapat vereségéről. Az Oeuvre szerin' a magyar csa­patot az egyiptomiak taktikája teljesen meg­zavarta. Nyolcvan percen keresztül a magya­rok voltak fölényben, de a csatárok lassúk voltak és lövéskor, lassan helyezték a labdát. Csak Hirzer próbálkozott & kapura lőni. A fe­dezetsor jól dolgozott, a hátvédek kifogástala­nok voltak. Biri a gólokat nem védhatte. Saj­nálattal láttuk, — írja a lap, — hogy olyan klasszig, aminő a magyaroké, kiesett, Megvi­­gasztalódnnk azzal, hogy az a csapat győzött, amely gyorsabb, brilliánsabb, szebb fsjjátéku és amelynél a győzelmi akarat erősebb volt. A L’auto szerint az egyiptomiak lelkesedése győzött a magyarok technikai fölénye fölött. Az Echo de Sport érthetetlennek és gyerekes­nek tartja az eredményt, melynek legfőbb okát a taktikai támadásban és az óvatosság hiányában látja. A lap megemlíti & csatársor gólképtelenségét és a magyarok hihetetlen bal­­szerencséjét. Szerkesztői Szenetek. Lelklrokoniág. A vége egészen elrontja az egészet. »Jutalom.« Az uj menetrendet már ismerjük és több igen jó változás van benne, amely a nyári időre nagyon alkalmas. így például a gyors is egy félórával később indul és a kiránduló csak félkilencre gyalogolhat be. Sürgős értesítését kérjük. Kiváncsi. A nőkről ahány fej, annyi vélemény. Szolon pl. azt mondja, hogy az isten csak két tökéletest teremtett a földön: a rózsát és az asszonyt. Szokratesz­­nek pedig éppen ellen kező a véleménye, ami érthető is, mert hiszen az 6 felesége a világ legnyelvesebb nője volt, Xantippe. Mohamed próféta azt mondja, hogy a nő tökéletlen teremtés ég csak arra van hivatva, hogy tündököljön és magát ékesítse, a nő kész minden ok nélkül veszekedni, jól kell vele bánni, de néha meg kell verni. A régi magyar közmondás: »Az asszony verve jó< szintén azt tartja. Nem közölhető: Hát már elfeledték? — Ilyen az asszonyi hűség ? — Várom a leveled !______________ «. s&erb.ea«iK>»«rt « *».«*«« feoasia t tetet«®. LapkmAó: Spifter Isi».-»f« »sioll Bpi!»* Mafia# MevwvomMjábMt f•*»****» NYILTTER. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. Nyilatkozat. Szokásom és meggyőződésem ellenére választóim feivilágosilására, az e hó 28-án a képviselő testületben történtekre egyenlőre a következőket közlöm: Hetek óta hallom, hogy készülnek ellenem a kommunisták, mely szerint majd így, meg úgy elbánnak velem. Értelmi képességükről idáig sem volt valami nagy véleményem, de a képviselő testületben tanúsított magatartásuk bizonyossá tette előttem, hogy az egész mun­kásmozgalom kárlevői ők, kik ész nélkül hajtják a reakció malmára a vizet. Azon előttem teljesen ismeretlen fiatalem­ber, kit soha, sehol a munkásmozgalomban még nem láttam, kiről utólag csak annyit tud­tam meg, hogy telket kért és kapott a várostól, kivel egy választott bírósági Ítéletet, melyben ők voltak vádlóim és bitóim és melyet ugyan csak ők felrúgtak — felolvastattak, azt mondta „vizs­gáljuk meg önmagunkat, hogy birunk-e elég erkölcsi joggal, hogy a képviselőtestületben óit ülhetünk és rólam azt állította, hogy én erkölcs­telen vagyok.“ Az ezüstkanál lopástól az apagyilkosságíg ezek az erkölcsbirák már mindent rám fogtak és most is bebizonyították nagy erkölcsössé­güket, midőn alattomban arcul támadtak és nem adták meg a védekezés lehetőséget. Az a „szabálytalan* pénzkezelés a fiatal­ember megbízói jól tudják, ő nem tudhatja, onnan jött, hogy nekem követelésem volt tőlük és ezt ők az elszámolásnál nem akarták el­ismerni. Miután nem tudtunk megegyezni, választott bíróságot kértem, mely az én választott biráimon kívül az akkori párt­vezetőség tagjaiból jött össze. Tehát vádlóim és biráim voltak egy személyben. Ez úgy dön­tött, hogy én köteles vagyok megfizetni a vitás 814 koronát, követelésemmel pedig forduljak a bírósághoz, egy harmadik személy ellen. Én véget vetendő a herce-hurcának, alá­vetettem magamat a döntésnek, a kezemben levő nyugták tanúsága szerint kifizettem egy fillérig a vitás összeget és pereltem egy harma­dik személyt és az ő vallomásuk alapján a bí­róság nekem meg is Ítélte követelésemet. Ez a „szabálytalan“ pénzkérdés hiteles története, de miután ő nem olvasta el, hogy miként állt elő a szabálytalanság én is elhall­gatom, pedig ez is az ő erkölcsükre vall, hogy elhallgatták, miáltal azt hiheti mindenki, hogy én a munkások pénzét hütlenül kezeltem. Ők a tudailan tömegnek úgy is adták be, de gazdája soha nem volt ezen híresztelésnek. Nekik moszkvai parancs az, hogy a mun­kások régi vezetőit a tömegek előtt diszkredi­­tálják, mert félnek tőlük. Ezek az erkölcsbirók eszközeikben nem válogatósak ezen parancs végrehajtásánál. Rendületlenül hazudnak és rá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom