Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-24 / 63. szám
4. oldal. »Komáromi Lapok« 1924. májas 24„ vényhozásnak egyszerien a saint-germaini békeszerződés alapjára kell helyezkednie és akkor az állampolgársági kérdés igazságosan meg lesz óidra. Ez a hit egy végzetes tévedésen alapszik, amennyiben csak az Aa ztri&val kötött saint-germaíni szerződés 70 ik cikkét és a nagyhatalmak ás Csehszlovákia között ugyancsak SaintGermainben kötött szerződés 1. fejezetének 3. cikkét veszi tekintetbe, amelyek szerint mindazok az egyének, akik az osztrákmagyar monarchia valamelyik részében honossággal (l’indigenat) bírtak, régi állampolgárságait elvesztésével, minden további nélkül elnyerik annak az államnak polgárságát, amely az illető területen a hatalmat átvette. Ezt a pontot szóról szóra a trianoni szerződés is tartalmazza, amelynek 61. cikke a saint-ger■aini szerződés 70. eikkének átvétele. Csakhogy az Ausztriával kötött saintgermaini szerződésben benne van a 76. cikk is, amelynek megfelel a trianoni 61'. cikke, amely az előbbi cikk alapelvét föntartva kimondj», hogy akik 1910 jan. elseje után szereztek illetőséget, azok csak oly feltétellel szerzik meg az állampolgárságot, ha a cseh* szlovák állam ezt elismeri. Bizonyos, hogy üt a békeszerződésnek egy oly kiáltó ellenmondása van, amely feltétlenül revízióra szorul. Hiszen a trianoni 62, sikk szellemileg és lényegileg ellentmond a 61. cikkben foglalt elvnek, sőt ellentétben áll az ugyancsak 1919. szeptember 10 én Saint-Gtermainben a szövetséges és társult főhatalmak és Csehszlovákia között megkötött szerződés I. fejezetének 3-ik sikkével, amely a kisebbségek jogait veszi védelmébe. Ez a békekötés szellemével ellenkező kikötés okozza a mérhetetlen bajokat. És itt van a punktum saliens. Csehszlovákia minden kormányzópártja és uralkodó közvéleménye a békeszerződések sérthetetlenségének és érintetlenségének alapelvén áll. Ha olyan jelentéktelen kérdésről is volna szó, amelyet minden további nélkül elintéznének, ha nem érintené a békeszerződést, akkor a mai törvényhozásban az a jelentéktelen ügy is elbukna, hozzá még az állampolgárság kérdése nem is jelentéktelen ügy, mert rendkívül súlyos anyagi következményekkel jár. Ha egy pontban is engednének, akkor már ez precedensül szolgálhatna arrs, hogy ?gyéb kérdések is revízió alá kerüljenek. Emlékeztet ez a római egyház dogmatikus rendszerére, amelyben még a legjelentéktelenebb dogmát sem szabad feladni, mert akkor az egész rendszer összeomolhat. Aki tehát a dogmával ellenkező elvet hirdet, legyen anathéma. Ezekután méltán vetődik fel a kérdés, nem látszik-e teljesen kilátástalannak a két munkáspárt által egyidőben megkezdett, bár egyáltalán nem közösön előkészített parlamenti akció? A mi pártunk a szocialista interna cionálé részese s a múlt évi hamburgi konferencián az intern? cionálé már kimondotta a revízió szükségességének elvét. Mi tehát az internacionálé elvei szerint is járunk el, amikor oly törvényjavaslatot terjesztünk elő, amely rámutat arra, hogy a békeszerződések igazságos átalakítására van szükség, ha azt akarjak, hogy Európában végre rend és nyugalom legyen, másodszor szocialista lelkiismeretünknek teszünk eleget, amikor az üldözött tízezrek méllé állunk. Mi igenis állandóan agitálni és dolgozni fogunk az állampolgári kérdés igazságos rendezéséért s ha egyebet nem is, de azt elérjük, hogy a kormányzatot rászorítsuk arra, hogy a kormány a trianoni 62. cikkben lefektetett diszkrecionális engedélyezési jogával a legliberálisabban éljen. De ennél többet is akarunk. Pártunk tehát a kérdés végleges rendezése céljából egy a modern törvényhozás és a békekötés valódi szellemének megfelelő törvényjavaslatot fog beterjeszteni, amely körülbelül 25 szakaszra terjed. Mindent elkövetünk, hogy a csehszlovák szoc. dem. pártot megnyerjük a javaslat támogatásira, és hisszük, hogy ezek a tárgyalások eredményre vezetnek. Ezek a tárgyalások május végén lesznek aktuálisok, amennyiben a szocialista internacionálé legközelebbi konferenciája junius 5-én ül egybe Bécsben. Természetesen a kongresszuson az európai politika minden problémája felszínre kerül és igy szóba kerül az illetőségi kérdés, amelyet véglegesen meg kell oldani. Mert addig nincs béke és nyugalom, mig a hontalanok tízezrei néznék kétségbeesetten a jövő élé. Most, amikor a francia szocialisták óriási hatalomra jutottak, amikor Angliában munkáskormány van, lehetetlen, hogy a szocializmusnak ne legyen gyakorlati következménye a közel jövő ügyeinek alakulásában. A szoeiálizmus ezt a történelmi pillanatot nem fogja elmulasztani. A mi belső politikánk szoros kapcsolatban áll a francia politika alakulásával s kormányunknak tekintetbe kell vennie a francia szocialista párt akaratát, amely pártnak 109 nál több képviselője van s rövidesen a kormány átvételére számit. Melyik napon született Jókai?; — Egy szál szegfű helyett. — Jókai életirója, Névy László 1825. február 19 ra teszi Jókai Mór születése napját, atyja pedig, aki bizonyára nem téved e fontos dátumnál : február 18 ra. Jókaiék családi Naplójában ezt olvas* hatjuk: 1825. esztendőben, az isteni kegyelmes gondviselésnek irániam s házam népe iránt való jóságát tapasztaltam különösen. Most ugyanis a feleségem sok betegeskedései utáu, szerencsésen szült egy fiat, február 18-án d. u. 4 órakor. Ezen kis fiunkat megkereszteltük 20 áu Méritznak. (Ásvai Tókay József hites ügyvéd, nemes Komárom vármegye vicefiskusán&k családi Naplójából.) Mivel Jókai mind a két napon nem születhetett : atyja följegyzését, a fébiuár 18 as dátumot kell az igazi születésnapnak tartanunk és elfogadnunk. D. A. STUBNIANSKE-TEPL1CE Sílovenszkó STUBNYAFÜRDÖsiioTennü | Vasúti | Praha—Brünn —Bratislava—Rutika fővonal: I Praha—Oderberg—Ruttka. —— Imi üf [Urna is Mias mien, A fürdőéttermet újból őzv. Braun Árminné saját kezelésébe vette át. — Teljes penzió naponta 35 Kc-tól feljebb. Fürdőigazgatóság. »59_______________________________ Nincsen uj a nap alatt. I — Az orvosi tudomány őskorától a modern himlőoltásig, — A kisgyermek himlőelleni beoltása most í van folyamatban széltében-hosszában ; igy a | legáltalánosabb érdeklődésre számíthatnak az I alábbi érdekes adatok. Mondották, hogy minden okosat már gon? delták egyszer, csak újra rá kell találni a II régi gondolatra. Az orvosi tudomány terén van ebben némi igazság: a legújabb gyógyeljárások alapgondolatát a legtöbbször évszázadok, sót évezredek előtt irt munkában is meg lehet találni. Ez teljes mértékben áll a legtökéletesebb védőoltásra, amellyel betegség ellen egyáltalán rendelkezünk: a himlőoltásra. Ismeretes a történelemből, hogy Mithridates, a rómaiak nagy ellensége attól félt, hogy megmérgezik és ezért állandóan külöubözö (állítólag 22 féle) mérget evett, hogy esetleges mérgezés ne árthasson neki. Ez annyira sikerült, hogy amidőn országát vesztve, öngyilkos szándékkal mérget vett be, ez nem ölte meg. Kardjába dóit és agy végzett magával. Ma is vannak méregfogyasztók, akik oly adag mérget elbírnak baj nélkül, mely más embernek súlyos, sőt halálos betegséget okozhatna. így az erős dohányos annyi nikotint vesz magához naponta, amennyi a nemdohányzót igen súlyos beteggé teuué. Ismeretesek az arzénevök, a morfinisták, cocainisták stb. Hasonlóan van a betegségeknél is. Tannak bizonyos betegségek, melyeket csak egyszer szoktak elszenvedni; elsősorban az u. n. gyermekbetegségek ilyenek, a kanyaró, a vörheny, a bárányhimlő. Ezek csak azért gyermekbetegségek, mert a legtöbb ember gyermekkorában átmegy rajtuk és azontúl nem fogékonyak a betegség mérge iráut. De a felnőtt is megkapja, ha gyermekkorában nem menti rajta keresztül. Igen érdekes volt abből a szempontból az 1846-iki híres járvány aFaröi szigeteken. Ott 65 éven át (1781. óta) nem volt kanyaró. Ekkor egy dáu asztalos behurcolta a Betegséget; rövid idő alatt csaknem az egész lakosság megbategedett, több mint 6o00 lélek 7782 lakó közül. Mentesek tnlajdonképen csak a 65 éven felüli óregek voltak, akik már átmentek a betegségen. Tudni kell azt is, hogy nem minden ember fogékony minden betegség iránt, pl. a vörheny iránt sokan születésüktől védettek, úgy hogy sohasem kapják meg, hí ki is vannak téve fartőzésnek; viszont a kanyaró iránt úgyszólván mindenki fogékony, az igazi himlő iránt szintén. Az igazi, u. n. hólyagoshimlő a legpusztítóbb népbetegség volt a 18-ik században Európában. De Kínában és Indiában már évezredek előtt az volt és ott már rájöttek arra is, hogy a betegség egyszeri átszenvedése, — ha enyhe volt is — megvéd & súlyos fertőzés ellen. Ott tehát szándékosan megfertőztették az embereket enyhe módon, ezt úgy érték el, hogy himlős betegekről leszedett vart egészségesek orrába dugtak. Ez volt a kínai eljárás. Az indiaiak egészen modern módra, bemetszették a felkar bőrét és arra himlőanyagba mártott szövetdarabkát tettek. Az ily egyének megbetegedtek, de többnyire könnyen s azon- I túl védve voltak a himlő ellen. Az indusoktól a törökök tanulták meg a védekezés e módját. 1717 ben a Konstantinápolyban élő angol követ neje, lady Montague oltotta be hatéves gyermekét, majd Londonba visszatérve, idősebb lányát is. A dolog feltűnést keltett és a himlőoltás elterjedt Európában. Ez az eljárás nem volt veszélytelen. Sokszor súlyos betegség követte a védőoltási.. És itt segítségre jött az a körülmény, melyhez hasonlót más betegségnél eddigelé nem ismerünk. Van himlő a háziállatokon is, de kivált teheneken és borjukon. Ez a himlő átragad az emberre és megbategiti, da a betegség mindig könnyű marad, da megvédi az igazi himlő ellen. Ezt a megfigyelést angol parasztok tették. Jenner, a himlőoltás felfedazöja, mint orvostanhallgató hallotta egy parasztasszonytól 1768-ban: Y cannot get smallyox for y have hat cow yox. (Nem kaphatok hój lyagos himlőt, mórt volt tehénhimlőm.) 30 éven át tanulmányozta & kérdést, de bebizonyította kétséget kizárólag, hogy a tehénhimlő átoltásával az ember évekig védett marad az igazi himlő ellen és ha kb. 10 évenként ismétlik az oltást, a himlő teljesen elkerülhető. A legtöbb müveit állam bevezette a kötelezd hlmlövédoltást, moly ma kizárólag tehénhimlővel történik. Ahol ezt rendesen megcsinálják, ott himlő nincs is. Még 30—40 évvel ezelőtt, amikor jó oltóanyag nehezen volt kapható, úgy csinálták a dolgot, hogy egészséges csecsemőket beoltottak és azoknak az oltási hólyagaiból oltottak tovább. Eltekintve a szülők ellenkezésétől, főleg azért hagyták el ezt az eljárást, mert előfordult, hogy vérbajt oltottak át egyik gyermekből a másikba. Ma már oly bőségben kapható olcsó és megbízható állati himlónyirok (a himlőoltóanyag nem szérum, aminthogy oltóanyag sohasem lehet szérum) hogy kizárólag azt használják. A jól készült és jól tartott oltóanyag éveken át használható, de ehhez az kell, hogy jégszekrényben tartsák, különb sn pár hét alatt romlik. Még sok betegség ellen megkíséreltek védőoltásokat; a hasi hagymáz ellen való oltások csakugyan tűrhetően beváltak, a többi
