Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-15 / 59. szám

Httftfwsü&tSáüi évfolyamú

C^TTTTíiroiiTTTT----- —1-59. siém.

Csütörtök, 1984. május 15

I> OLdTIK .A. I f... A P.

Mfesissä ar *i.®la-i6»lowÄk értékl»* *

Meiyfes* it «üdékra p«*Urt siéíkSi^»*®!: év*"« 60 íy *ilévre 40 E, segyeáÓTf® 28 K„ XBtfüláöa 160 Se.

€gj es satáie ás?®* 80 fillér«

S Ili láttád.

ALAPÍTOTTA: TUBA JSÁ^ÍOS.

rSszsrkeaatő; GAÁL GYULA d*.

Szerkesztő: BA&AWYAY léZSEF dr.

Komárom, —máj. 14.

A vasárnapi francia választások nagy meglepetése egész Európában a legnagyobb szenzáció erejével hatott, mert nemcsak Poincaré bukását jelenti, hanem az államfőét, Millerand elnökéét is, aki Poincaré külpolitikájával azonosította magát.

Voltaképen Poincarét belpolitikája, a zuhanó francia frank és az ennek a nyomában járó általános drágaság zátonyaira sodorta és ezen szenvedett hajótörést. A mi szemünkben, akik távol állunk a franciák légkörétől, azért rokonszenves ennek a választásnak a kimenetele, mert Poincaré személyében láttuk a béke ellenségét és a francia imperializmus megtestesülését.

Poincaré volt az, aki Németországot a Ruhr megszállással soha nem sejtett gazdasági tönk szélére "taszította és megfosztotta a taipraállás lehetőségétől; a német szorgalmát és munkát Franciaország újjáépítésére a háború folytán megrendült költségvetései egyensúlyának helyreállítására és felvett nemzetközi kölcsöneinek megfizetésére akarta szorítani. Makacs hajthatatlanságga! szegült ellene minden jóvátételi revíziónak és Németország teU jesitőképessége megvizsgálásának. A boszu és a gyűlölet lihegett elő minden politikai beszédéből és megnyilatkozásából.

A választások eredménye megpecsételte Poincaré bukását; de ne áltassuk magunkat azzal a reménnyel, hogy a bukás a külügyek szellemében is radikális változásokat idézne elő. Mert Franciaország külpolitikája annyira összenőtt a német jóvátétel kérdésével, hogy az egész ország megremeg félelmében attól a gondolattól, hogy a német nép valaha is vissza fogja kapni régi erejét, s a német energia egyszer le fog számolni a német nép szenvedéseiért.

Franciaországot négy évtizeden át egy szó fűtötte: Elszász-Lotharingia, és igen jól tudja, hogy Németország mai sebei, nyomora, lerongyoltsága mélyén szintén egy gondolat van elrejtőzve, mely azokból egy napon kirobbanhatik: a Rajna, a Ruhr. Franciaországnak egész jövő gazdasági élete a német jóvátételre van alapítva, ezért nem merjük hinni, hogy mereven szakitana Poincaré külpolitikájával, mert ne feledjék, hogy még a mai győztes baloldal szocialista csoportja is támogatta ezt a politikát. De valamelyes megértést mégis remélhetünk e politikai változástól, annyit,, hogy az angol álláspontot meg fogják fontolni a német kérdésben,

Poincaré bukása egy, nagy akadályt takarított el a béke utjából: az engesztelhetetlen gyűlöletet és a kérlel hetlen makacsságot, amelyeken megtört minden jóakarat é3 jő szándék. Hatodik éve, hogy a világ békéjének intézése Franciaország kezeibe siklott át. Elmondhatjuk, nem volt benne köszönet. A francia államférfiak, akik a népek sorsát intézték ezekben a nagy szenvedésekkel telitett korszakban, nem bizonyultak nagyoknak. Sern Clernanceau, a tigris, akit vérszomjáért a világ megvetése fog kisérni, sem Poincaré, a bar-le-duc-i vidéki ügyvéd nem mutattak nagy still üst még nemzetükkel szemben sem. A történelem ezt a Írét nevet úgy fogja megőrizni, mint a világ békéjének két igen nagy akadályát.

= Feloszlatott nópgyülósek. Az Országos Magyar Kisgazda, Föld ad vés és Kisiparos Párt f. hő 11 éa a pozsonymegyei Alsó- és Felső* szeli községekben szándékozott gyűlést tartani. A gyűlésen Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, ifjú Koczor Gyula orsz. alelnök és Morvay Jenő titkár jelentek meg. A járási főnök kiküldöttje, ugyan akkor, mikor a kiküldöttek a gyűlés színhelyéül szolgáló ház ka* púján bementek, a házban levő vendéglőből nézte érkezésüket és a jelenlevőknek kijelen, tette, hogy elkésve érkeztek és így a gyűlés megtartását nem engedélyezi. Ezután az utsaajtóa azonnal távozott a helyiségből. Mikor a kiküldöttek a községházán e miatt felkeresték, még azt is kijelentette, hogy majd megmu tatja, hogy Alsószelin nem engedélyez többé gyűlést. Ifjú Kcczor Gyula ezen kijelentésnek írásban való igazolását kérte s mikor a járási főnök kiküldöttje erre C3ak hallgatott, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő hivatkozva a jelenlevő négy tanúra, a leghatározottabban kijelentette, hogy ezen basáskodó nagyhanguságért a felettes hatóságoknál fog elégtételt szerezni. A hatósági megbízott erre fordított egyet a köpenyén és egyszerűen latagadta azt, hogy ő ilyent mondott volna.

A szomszédos Felsőízeli községben d. u. fái 4 órakor kezdatét vette a gyűlés, melyen a község lányai, valamint a Falsőszeli Kisgazda Párt megbízottai. igaz magyar szívből fakadó szavakkal üdvözölték a kiküldötteket, melyhez egy szivvei-lélekkel csatlakozott a hasalom tömegben az egész nagy község lakosságát képviselő hallgatóság. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő tartalmas beszédben foglalkozott az itt élő magyarság helyzetével, annak törvényben biztosttott jogaival és ezen jogainknak állandó megsértésével és azok figyelembe nem vételével, majd a magyar főldmivelő és kisiparos létérdekeit érintő, az egyenlőség elvével össze nem férhető intézkedéseket vázolta. Erőteljes szavakban ostorozta a széthúzást, mellyel csak népünk erejét ássák alá.

A nagy tetszéssel és lelkes é!j önzéssel fogadott beszéd után ifj. Koczor Gyula orsz. alelnök a földművelést és a kisipart érintő gazdasági kérdéseket ismertette, rámutatva, az általános gazdasági politika, különb sen pedig a pénzügyi és vámpolitika és a vasúti tarifák terén tapasztalt igazságtalan elbánásra, mely anyagi érdekeinkben mindnyájunkat súlyosan érint és .létünket fenyegeti. A flödbirtokreform kérdésében ismertette a párt álláspontját,majd régi hibánk, a bizalmatlanság kiküszöbölésére szólította fel » hallgatóságot. A mély hatást kiváltott beszéd után Morvay Jenő titkár szólalt fel, ki erőteljes szavakkal Tázolta közéletünk hibáit, a közelmúltban törne*

íáxnrkeEztőgég ét kiadóhivatal: Náder-a. S3,

i hová úgy a lap tzellemi régiét illető közlemények, sals a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. kuítfcyjáé?-. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik Mist ltomon kg^i csetirtiköB is siíMDpb

gesen előfordult visszaéléseket és panamákat melyeknek megszűntét csak a mostani kormány rendszer mn^változásától várhatjuk.

A hatóság kiküldöttje több Ízben kifo. gásokat emelt a beszédek ellen, melyek valójában semmi olyant nem tartalmaztak, melyekr6 az izgatás vádját rá lehetne fogai és csakis a tényeket, a miadenütt pertraktáít eseményeket tárgyalták. Morvay Jenő lelkesedéssel fogadott beszéde után Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a hatóságok érintkezési nyelve miatt felmerült panaszokból kifolyólag Maüpetr belügy miniszter egy hozzá intézett leiratát akarta felolvasni bizonyítékául annak, hogy amíg a minisztérium magyar nyelvű leiratokat ad ki, addig az alsóbb hatóságok — a lakosság nagy kárára — még a marhaleveleket sem állítják ki az államnyelven kívül a magyar nyelven is, Gucth hatósági kiküldött kijelentette, hogy „a közigazgatásról nnm szabad beszélni“ s Füssy Kálmán tiltakozása ellenére sem engedte meg ezt és a gyűlést azonnal feloszlatta. A hatósági kiküldött helyt nem álló akadékoskodásai folytán a meglehetősen izzó hangulatúvá véltozott gyűlés a jelenlevők komoly magatartása mellett a legnagyobb rendben szétoszlott.

így fest a szólásszabadság a galántai járásban, ahol a közigazgatásról nem szabad beszélni, hogy miért nem, azt nem tudjuk.

= A belügyminiszter akciója a kommunisták ellen. Az idők változnak. Pár évvel előbb a szlovenszkói munkásság dédelgetett kedvence volt a prágai kormánynak, da amint a munkásság öntudatra ébredt és megszűnt uszályhordozója lenni Prágának és kezdett a magi lábán járni, azonnal kegyvesztett lett és mint veszedslmss elemeket kezelik őket. Példa erre az alábbi eset: A prágai kommunistapárt tudósítói irodája a következőket közli: A kommunista párt a következő okmány birtokába jutott: „A cseh csendőrségi állomáshoz. — A jegyző urakhoz. — a bratislavai rendőrigaz. gatóság elnöki osztálya a következőket jelentette: A legutóbbi időben a kommunista pártnak nagyarányú megnövekedése tapasztalható, különösen a bratislavai kerületben. — A kommunista párt helyi végrehajtó-kizottságának funkcionáriusai a mezőgazdasági népesség közt nagy agitációt fejtenek ki és a bratislavai titkárság naponként több mint 100 legitimációt küld be beiktatás végett a prágai központba. Petrzalkán a kommunisták az elmúlt 14 nap alatt 60 nj tagot szereztek. Az agitációnak — a prágai központ utasítása szerint — legfőbb anyagát az a vád képezi, hogy a csehszlovák kormány az adótörvények körül a szegényebb osztályokkal szemben igazságtalan és hogy a korrupció számára kedveső konjnnktnra uralkodik. Felhívom, hogy a jelzett körülményeket gondos vizsgálat alá vegye és észleleteiről nekem 14 nap alatt jelentést tegyen. Különösen kérem azokról a személyekről, kik a kommunista pártba beiratkoztak, kimerítő értesítést küldeni. Aláírva : járási vezető, olvashatatlan aláírás.“ A Rude Pravo közlése szerint ez a körlevél az Összes járási főnökőkhöx, körjegyzőkhöz és csendörségi különítményekhez megérkezett és azok a bratislavai minisztérium politikai ügyosztályának vezetőjétől, dr. Dolejttől erednek, ki azokat a belügyminisztérium közvetlen utasítására küldte szét.

= A szlovenszkói állapotokról írja a „Pfítomnosl" folyóiratban dr. Heinz: „Szlovenszkói közigazgatásunk kvalitását legjobban matatja a közigazgatási bíróság elmúlt évi statisztikája, amely »érint — a köztársaság hatodik érében — az Adminisztratív hatóságok