Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-15 / 59. szám

Httftfwsü&tSáüi évfolyamú C^TTTTíiroiiTTTT----- —1-59. siém. Csütörtök, 1984. május 15 I> OLdTIK .A. I f... A P. Mfesissä ar *i.®la-i6»lowÄk értékl»* * Meiyfes* it «üdékra p«*Urt siéíkSi^»*®!: év*"« 60 íy *ilévre 40 E, segyeáÓTf® 28 K„ XBtfüláöa 160 Se. €gj es satáie ás?®* 80 fillér« S Ili láttád. ALAPÍTOTTA: TUBA JSÁ^ÍOS. rSszsrkeaatő; GAÁL GYULA d*. Szerkesztő: BA&AWYAY léZSEF dr. Komárom, —máj. 14. A vasárnapi francia választások nagy meglepetése egész Európában a legnagyobb szenzáció erejével hatott, mert nemcsak Poincaré bukását jelenti, hanem az állam­főét, Millerand elnökéét is, aki Poincaré külpolitikájával azonosította magát. Voltaképen Poincarét belpolitikája, a zuhanó francia frank és az ennek a nyo­mában járó általános drágaság zátonyaira sodorta és ezen szenvedett hajótörést. A mi szemünkben, akik távol állunk a fran­ciák légkörétől, azért rokonszenves ennek a választásnak a kimenetele, mert Poin­caré személyében láttuk a béke ellenségét és a francia imperializmus megtestesülését. Poincaré volt az, aki Németországot a Ruhr megszállással soha nem sejtett gazdasági tönk szélére "taszította és meg­fosztotta a taipraállás lehetőségétől; a né­met szorgalmát és munkát Franciaország újjáépítésére a háború folytán megrendült költségvetései egyensúlyának helyreállítá­sára és felvett nemzetközi kölcsöneinek megfizetésére akarta szorítani. Makacs hajthatatlanságga! szegült ellene minden jóvátételi revíziónak és Németország teU jesitőképessége megvizsgálásának. A boszu és a gyűlölet lihegett elő minden politikai beszédéből és megnyilatkozásából. A választások eredménye megpecsé­telte Poincaré bukását; de ne áltassuk magunkat azzal a reménnyel, hogy a bu­kás a külügyek szellemében is radikális változásokat idézne elő. Mert Franciaor­szág külpolitikája annyira összenőtt a né­met jóvátétel kérdésével, hogy az egész ország megremeg félelmében attól a gon­dolattól, hogy a német nép valaha is vissza fogja kapni régi erejét, s a német energia egyszer le fog számolni a német nép szenvedéseiért. Franciaországot négy évtizeden át egy szó fűtötte: Elszász-Lotharingia, és igen jól tudja, hogy Németország mai se­bei, nyomora, lerongyoltsága mélyén szin­tén egy gondolat van elrejtőzve, mely azokból egy napon kirobbanhatik: a Rajna, a Ruhr. Franciaországnak egész jövő gaz­dasági élete a német jóvátételre van ala­pítva, ezért nem merjük hinni, hogy me­reven szakitana Poincaré külpolitikájával, mert ne feledjék, hogy még a mai győz­tes baloldal szocialista csoportja is támo­gatta ezt a politikát. De valamelyes meg­értést mégis remélhetünk e politikai vál­tozástól, annyit,, hogy az angol álláspontot meg fogják fontolni a német kérdésben, Poincaré bukása egy, nagy akadályt takarított el a béke utjából: az engesztel­hetetlen gyűlöletet és a kérlel hetlen ma­kacsságot, amelyeken megtört minden jó­akarat é3 jő szándék. Hatodik éve, hogy a világ békéjének intézése Franciaország kezeibe siklott át. Elmondhatjuk, nem volt benne köszönet. A francia államférfiak, akik a népek sorsát intézték ezekben a nagy szenvedésekkel telitett korszakban, nem bizonyultak nagyoknak. Sern Cle­­rnanceau, a tigris, akit vérszomjáért a világ megvetése fog kisérni, sem Poincaré, a bar-le-duc-i vidéki ügyvéd nem mutat­tak nagy still üst még nemzetükkel szem­ben sem. A történelem ezt a Írét nevet úgy fogja megőrizni, mint a világ béké­jének két igen nagy akadályát. = Feloszlatott nópgyülósek. Az Országos Magyar Kisgazda, Föld ad vés és Kisiparos Párt f. hő 11 éa a pozsonymegyei Alsó- és Felső* szeli községekben szándékozott gyűlést tar­tani. A gyűlésen Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, ifjú Koczor Gyula orsz. alelnök és Morvay Jenő titkár jelentek meg. A járási fő­nök kiküldöttje, ugyan akkor, mikor a kikül­döttek a gyűlés színhelyéül szolgáló ház ka* púján bementek, a házban levő vendéglőből nézte érkezésüket és a jelenlevőknek kijelen, tette, hogy elkésve érkeztek és így a gyűlés megtartását nem engedélyezi. Ezután az utsa­­ajtóa azonnal távozott a helyiségből. Mikor a kiküldöttek a községházán e miatt felkeresték, még azt is kijelentette, hogy majd megmu tatja, hogy Alsószelin nem engedélyez többé gyűlést. Ifjú Kcczor Gyula ezen kijelentésnek írásban való igazolását kérte s mikor a járási főnök kiküldöttje erre C3ak hallgatott, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő hivatkozva a jelenlevő négy tanúra, a leghatározottabban kijelentette, hogy ezen basáskodó nagyhangu­­ságért a felettes hatóságoknál fog elégtételt szerezni. A hatósági megbízott erre fordított egyet a köpenyén és egyszerűen latagadta azt, hogy ő ilyent mondott volna. A szomszédos Felsőízeli községben d. u. fái 4 órakor kezdatét vette a gyűlés, melyen a község lányai, valamint a Falsőszeli Kis­gazda Párt megbízottai. igaz magyar szívből fakadó szavakkal üdvözölték a kiküldötteket, melyhez egy szivvei-lélekkel csatlakozott a ha­salom tömegben az egész nagy község lakos­ságát képviselő hallgatóság. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő tartalmas beszédben foglalkozott az itt élő magyarság helyzetével, annak törvényben biztosttott jogaival és ezen jogainknak állandó megsértésével és azok fi­gyelembe nem vételével, majd a magyar főld­­mivelő és kisiparos létérdekeit érintő, az egyen­lőség elvével össze nem férhető intézkedése­ket vázolta. Erőteljes szavakban ostorozta a szét­húzást, mellyel csak népünk erejét ássák alá. A nagy tetszéssel és lelkes é!j önzéssel fogadott beszéd után ifj. Koczor Gyula orsz. alelnök a földművelést és a kisipart érintő gazdasági kérdéseket ismertette, rámutatva, az általános gazdasági politika, különb sen pedig a pénzügyi és vámpolitika és a vasúti tarifák terén tapasztalt igazságtalan elbánásra, mely anyagi érdekeinkben mindnyá­junkat súlyosan érint és .létünket fenyegeti. A flödbirtokreform kérdésében ismertette a párt álláspontját,majd régi hibánk, a bizalmatlanság kiküszöbölésére szólította fel » hallgatóságot. A mély hatást kiváltott beszéd után Morvay Jenő titkár szólalt fel, ki erőteljes szavakkal Tázolta közéletünk hibáit, a közelmúltban törne* íáxnrkeEztőgég ét kiadóhivatal: Náder-a. S3, i hová úgy a lap tzellemi régiét illető közlemények, sals a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. kuítfcyjáé?-. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik Mist ltomon kg^i csetirtiköB is siíMDpb gesen előfordult visszaéléseket és panamákat melyeknek megszűntét csak a mostani kormány rendszer mn^változásától várhatjuk. A hatóság kiküldöttje több Ízben kifo. gásokat emelt a beszédek ellen, melyek való­jában semmi olyant nem tartalmaztak, melyekr6 az izgatás vádját rá lehetne fogai és csakis a tényeket, a miadenütt pertraktáít eseményeket tárgyalták. Morvay Jenő lelkesedéssel fogadott beszéde után Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a hatóságok érintkezési nyelve miatt felmerült panaszokból kifolyólag Maüpetr bel­­ügy miniszter egy hozzá intézett leiratát akarta felolvasni bizonyítékául annak, hogy amíg a mi­nisztérium magyar nyelvű leiratokat ad ki, addig az alsóbb hatóságok — a lakosság nagy kárá­ra — még a marhaleveleket sem állítják ki az államnyelven kívül a magyar nyelven is, Gucth hatósági kiküldött kijelentette, hogy „a közigazgatásról nnm szabad beszélni“ s Füssy Kálmán tiltakozása ellenére sem engedte meg ezt és a gyűlést azonnal feloszlatta. A ható­sági kiküldött helyt nem álló akadékoskodásai folytán a meglehetősen izzó hangulatúvá vél­­tozott gyűlés a jelenlevők komoly magatartása mellett a legnagyobb rendben szétoszlott. így fest a szólásszabadság a galántai já­rásban, ahol a közigazgatásról nem szabad beszélni, hogy miért nem, azt nem tudjuk. = A belügyminiszter akciója a kommu­nisták ellen. Az idők változnak. Pár évvel előbb a szlovenszkói munkásság dédelgetett kedvence volt a prágai kormánynak, da amint a munkásság öntudatra ébredt és megszűnt uszályhordozója lenni Prágának és kezdett a magi lábán járni, azonnal kegyvesztett lett és mint veszedslmss elemeket kezelik őket. Példa erre az alábbi eset: A prágai kommunistapárt tudósítói irodája a következőket közli: A kom­munista párt a következő okmány birtokába jutott: „A cseh csendőrségi állomáshoz. — A jegyző urakhoz. — a bratislavai rendőrigaz. gatóság elnöki osztálya a következőket jelen­tette: A legutóbbi időben a kommunista párt­nak nagyarányú megnövekedése tapasztalható, különösen a bratislavai kerületben. — A kom­munista párt helyi végrehajtó-kizottságának funkcionáriusai a mezőgazdasági népesség közt nagy agitációt fejtenek ki és a bratislavai titkárság naponként több mint 100 legitimációt küld be beiktatás végett a prágai központba. Petrzalkán a kommunisták az elmúlt 14 nap alatt 60 nj tagot szereztek. Az agitációnak — a prágai központ utasítása szerint — legfőbb anyagát az a vád képezi, hogy a csehszlovák kormány az adótörvények körül a szegényebb osztályokkal szemben igazságtalan és hogy a korrupció számára kedveső konjnnktnra ural­kodik. Felhívom, hogy a jelzett körülményeket gondos vizsgálat alá vegye és észleleteiről ne­kem 14 nap alatt jelentést tegyen. Különösen kérem azokról a személyekről, kik a kommu­nista pártba beiratkoztak, kimerítő értesítést küldeni. Aláírva : járási vezető, olvashatatlan aláírás.“ A Rude Pravo közlése szerint ez a körlevél az Összes járási főnökőkhöx, körjegy­zőkhöz és csendörségi különítményekhez meg­érkezett és azok a bratislavai minisztérium politikai ügyosztályának vezetőjétől, dr. Dolejt­­től erednek, ki azokat a belügyminisztérium közvetlen utasítására küldte szét. = A szlovenszkói állapotokról írja a „Pfítomnosl" folyóiratban dr. Heinz: „Szlo­venszkói közigazgatásunk kvalitását legjobban matatja a közigazgatási bíróság elmúlt évi statisztikája, amely »érint — a köztársaság hatodik érében — az Adminisztratív hatóságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom