Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-29 / 52. szám

:®SH§^w®**6t5$iiR 4wf«»8iram*

SS. ®s/éi

*3=568

Kedd, 1924. április 29.

KOBAEOB UM

o 1 ne i ü: Jk. jc Kjí a. p.

SStotósS iff m^h-mimvSk értékbe®? istäi'/iisa 4s vidékre pasta! siftkläStÜsesl:

8®ö8s érre 80 I, félévre 40 I3 negyedévre 20 ÜL Külföldön 169 Ki.

Egyen szám ám t 80 fillér.

«LAPÍTOTTA : TUSA JÁHOS.

f&Mjkss»te: QAÁL ajtU dr

Szerkesztő: BARANYAY JÉ2SEF dr.

S*erÍM»ztő«ég és kiadóhivatal: Nádor-n. 29., hová úgy s lap izellemi részét illető közlemények, »H a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendői; Kéziratokat nem adunk vissza.

igpisniii beteokiBt liánná szói: kedden uütirtiUi és szmhfti

Komárom, — ápril 28.

Öt esztendő után végre megláthattuk a nagy reform igazi arculatát: a nagymegyék gyűléseit, amely a szlovenszkói autonómiát jelenti a kormány szerint. Ha szegény Szlovenszkónak mindig csak ezzel az autonómiával kellene beérnie, elbúcsúzhatna minden reménységétől, hogy közügyéit, közigazgatásának, kultúrájának, gazdasági életének berendezését a maga kívánsága szerint és nem előirt sablónok szerint rendezheti be.

A zsupánok, — úgy látszik ugyanarra a receptre, mint a járási főnökök, — a régi közigazgatás ócsárlásával akarták a mai centralista berendezkedés szépséghibáit eltakarni. Sok helyen, különösen a felsőbb megyékben szemébe vágták éppen a szlovák ellenzéki pártok a kritikát, hogy kár a régi rezsimet szidni, mert a régi közigazgatás mellett jobb közállapotok voltak, mint most. A zsupán urak kibeszélték magukat felsőbb rendeletre, de az etlenzék, tehát a lakosságnak abszolút többsége sem maradt néma szemlélője az eseményeknek és mindenütt elmondta a véleményét a kormány reformjáról, mely sok-sok évtizeddel vetett vissza bennünket a jogfejlődés országút ján.

Hol van ez a megyei képviselet a régi törvényhatóságtól, amelyben a domináns szerepet még az antidemokratikus virilizmus mellett is a nép választott képviselői játszották! Mig a nagymegyei képviseletben hasztalan választ általánosan és titkosan a nép, hiába nyilvánítja meg szabadon annak többsége leplezetlen akaratát, hogy ezzel a kormányzati rendszerrel torkig van, a kormány beülteti oda kinevezett darabontjait és a nép akaratának befellegzett !

Hol itt a demokrácia, mely az alkotmánylevélben oly szépen hangzóan vau kifejezve: minden hatalom forrása a nép. Hát ez a forrás erősen buzog a kormány ellen, de a hatalmat mégis a kormány tartja a markában és hiába a nép akarata, a kormány akaratát viszik keresztül a néppel szemben a kivezényelt kormány bizalmiak.

Minden ez, csak önkormányzat nem. Ha az ellenzéki szónok az utakról fog beszélni és a kormány eljárását fogja birálni, amit elkerülni nem lehet, az elnök rácsönget, hogy az politika és a megyebizottság nem politizálhat. Furcsán hangzik ez, amikor a megyebizottságot és a közigazgatás minden közéletét a politikai pártok alkotják. A köztársaság egész struktúrája a politikai pártok pillérein

nyugszik. A politikai pártok nélkül — t.

i. a kormány pártjai nélkül: petyka, djeszatka, — a kormánynak még egy rendeletet sem szabad kibocsátania, sem egy törvényt előkészítenie. Minden előnyt a pártok szerint osztanak el, még a spiritusz részesedés is pártok szerint lett annak idején kiosztva, mint az utólag kiderült.

Akkor tehát, mikor a politika mindenütt otthon van a községi képviseletektől fölfelé és a politikai pártok akaratai ütköznek meg miuden kérdésben az egész vonalon: a politikát kizárni annyit tesz, mint egy intézményt életerejétől és levegőjétől megfosztani. A vérszegény megyei képviseletek, ahol a zsupáni és kormány akaratok, mint bekebelezett terhek, ballasztként szerepelnek, nem felelhetnek meg igy hivatásuknak. Potemkin falvak ezek, amelyek a centralizmus diktátumait leplezik, de ezzel már az első ülés után tisztában van mindenki.

Talán még az az egy szempont, hogy az egyre jobban szorongatott sajtószabadság mellett lesz a közvéleménynek egyegy fóruma, ameiyen panaszait a nyilvánosságra hozhatja Azonban a fülek többsége, amely ezeket meghallgatja, érzéketlenül tér fölöttük napirendre. Mi a megyegyűlésektől nem várhatunk semmit. Vissza kell térnünk a népakarathoz, a hatalom forrásához és azon lenni, hogy az elsöpörje a mai kormányzatot és annak kreatúráit, hogy uj törvényhozás takarítsa el annak romjait és törölje el a törvénytárnak a demokráciával ellenkező oly számos és elviselheílen cikkelyét.

= Az ellenzék győzelme az eraekujvari vároebiró választásoknál. M:nt ismeretes, Érsekújvár képviselőtestületének várostirői választását a zsupán megsemmisítette, mert szerinte az első városbii'ő megválasztása nem volt abszolal többség eredménye. Városbiráknak az első választáson az ellenzék vezérembereit választották meg, igy városbirónak Holota János dr t., helyetteseinek pedig Biaskovicj István dr.-t és Néder Jánost. Az uj választást április 26-án, szombaton tartották meg, ami iránt oly nagy érd klődés nyilvánult, hosy a járásfőnök a rend biztosítása érdekében külön intézkedett az iránt, hogy a választó közgyűlés termébe 150 hallgató számára adjanak csak ki belépőjegyet. A választást Ozorai József dr,, az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt köztiszteletben álló vszetöférfia, mint korelnök vezette. A leadott szavazatok közül 19 et kapott Holota János dr., a magyar pártok jelöltje és 16 esett Hirsch Gézára, a kormányt támogató pártok jelöltjére. Egy szavazólap üres maradt. Eszerint Holota János dr.-t, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt érsekujvári osztályának főtitkárát abszolút szótöbbséggel Érsekújvár városbirójává választották meg. Első városbiróhelyettes Blaskovies István dr. (Hlinka párti) és másodhelyettes Néder János (kér. szociálista) lett. A választás eredménye a város őslakossága körében osztatlan, lelkes örömet keltett.

= A jövő évi állami költségvetés. A jöyö

évre szóló költségvetés javaslataira nézve & héten kezdik meg a tanácskozásokat. A tanácskozásokba az összes illetékes tényezőket bevonják és a konferenciákon elsősorban a költségvetés kidolgozásához szükséges irányelveket akarják megállapítani, bogy a költségvetést mindjárt az őszi ülésszak megkezdése után a nemzetgyűlés elé terjeszthessék. A Prager Presse értesülése szerint a költségvetés összeállítása során figyelt-.mbe fogják venni a legatóöbi költségvetés tárgyalásakor a nemzetgyűlésen elhangzott kívánságokat is.

= Oroszország kártérítési követelése Csehszlovákiától. A kormányhoz közelálló „C«ske S ovo“ a moszkvai hivatalos lapból egy közleményt ismertet, mely szerint a szovjetkormány kártérité.-i igénnyel akar föllépni a csehszlovák köztársasággal szemben. A moszkvai „Izveszti*“ ugyanis azt írja, hogy Oroszországban segitőbizottság alakult a kü földi beavatkozás áldozatainak érdekében, mely a ezovj ^kormánynak a kü földi hadseregek által okozott károk megbecsülésénél segítségére lesz. Az Angolországtól követelendő kártérítés őszszegét 3 millió font sterlingben áliapitották meg é3 ezt a követelést már át is nyújtották az angol kormánynak. Most a szovjetkormány a bizottsággal közösen a csehszlovák köztársaságnak beterjesztendő kártérítési számlát készíti elő. A bizottság elnökének nyilatkozata szerint a cseh legiónáriusok által Tomsk kormányzóságban okozott kár körülbelül 37 millió araDyiubel, ami mintegy félmilliárd csehszlovák koronának felel meg.

= A köztársaság bírtokreformja és Anglia.

A Times egyik legutóbbi számában éles bírálat jelent meg a csehszlovák birtokreformról. A lap azt Írja többek között, hogy Csehszlovákiában nemrégen törvényt hoztak, mely kimondja a földbirtoknak az állam által történt kisajátítását. Ezek között a birtokok közölt van több kiterjedt és értékes földbirtok, amelyek angol állampolgárok tulajdonai. N-m tekintve, hogy a csehszlovák kormány részéről felajánlott vételár nem valami nagy, a vételárat különböző sdó és más illeték annyira megterheli, hogy ezek a vételárat majdnem teljesen fölemésztik s ilyenformán az állam részéről történő állítólagos vásárlás úgyszólván konfiskálás számba megy. Angliában a földreform ilyen módon való keresztülvitele nagyon kedvezőtlen benyomást tett. Hire jár, hogy az angol kormány a megkárosított angol állampolgárok nevében a csehszlovák kormánynál kifogást tesz.

A gűfaiak államsegélye.

i (Hogyan is kaptak a gűfaiak államsegélyt? — Nagy az elkeseredés Gután. — Az Ígéretek olyanok mint a szappanbuborék)

Az alábbi nyilatkozat közlésére kértek föl bennünket, — amelyhez igazán fölösleges kommentárt fűzni — beszél, sőt kiabál az eléggé:

„Hogy a lakásínségen segítve legyen, a gútsi gazdaközönség kiosztott a nincstelenek részére mérsékelt árért házhelyeket. Most már volt házhely, de nem volt pénz az építéshez! Kapóra jött tehát a hír, hogy az állam az építkezésekre kedvezményes kölcsönt vagy segélyt ad. Az építtetők közül el is ment Pozsonyba a Mankaügyiminiszteriumboz egy küldöttség 1922. március 12.-én. A küldöttséget a miniszteri titkár szívesen fogadta, kérésüket írásba foglalva átvette ós biztosította a kfil-