Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-26 / 51. szám
4 oldal. »Komiromi l&ptfe« április 19B4. 26, A községi jegyzők elbocsátása lassan, de céltudatesan halad előre. Nem egyszerre küldik el őket és nem is mindjárt az államalakulat kezdetén tessékelték ki állásaik* bél, hanem most, amiker a konszolidációnak soha le nem tagadható szolgálataikat már megtették. Mi lett yelna az itteni állapotokkal, ha Szloyenszkó összes községi jegyzői az nj alakulat kezdetén letették volna a tollat? A zűr-zavarok beláthatatlan láncolatát eredmé* nyezte volna ez. A kormány érezte is ezt a hatalmas erőt, amely a községi jegyzői kar passzív rezisztenciája magában rejtett volna és ennek elejét veendő, mézes-magos szóval hitegették őket, hogy állásuk biztos, magas javadalmazást kapnak és nyugdíjaztatásuk esetén tisztességes, nyugodt megélhetést biztosító nyugdíjat fognak kapni. Hogy az államszolgálatba való végleges felvétel látszatát keltsék, szlovák tanfolyamokat rendeztek számukra. A lakóhelytől nem egyszer messze fekvő tanfolyamra a téli idők* ben bejárni nem volt kis dolog. A meglett korú, öszbecsavarodott Öreg jegyzők mint kis diákok szorongtak az iskolapadokban, pádig azokból már jóideje kinőttek. Da vas szorgalommal, törhetetlen energiával tanulták a magyar nyelvnek végtelen nehéz nyelvet, hogy a követelményeknek mindenben megfeleljenek és a sokszor megígért jövőjük biztosítását még szilárdabb alapokra fektessék. Le is vizsgáztak szépen és igy nem gondoltak arra, hogy a jöyö bizonytalanság rémei maholnap fölriasztják álmaikból ókét. Amint az nj államberendezkedés megerősödött és a rövid tanfolyamok bőségesen ontották az uj jegyzőket, a kormány elfíledkezett a jegyzői karnak tett ígéretekről, elővette „ & már megtette kötelességét, a már mehet“ és a kifacsart citrom elvét és hogy & nagyobb visszatetszést és felháborodást elkerüljék, bizonyos időközökben, szórványosan elbocsátják a községi magyar jegyzőket, A hű szolgálat jutalmául a békebeli fizetés után megállapítandó nyugdijat ígérik, de még erre is várhat a szerencsétlen koldusbotra juttatott jegyző. A Damoklész kardja ott lebeg a fejük felett. Semmiféle előzetes felmondás nincs, mint a nyílt égből a villám csap le az elbocsátás nyomorba kergető réme. A posta hoz egy hivatalos vaskos levelet. Meg ha a mellékelt írást ol se olvasná az elbocsátásra kiszemelt jegyző, akkor is megérti, hogy elbocsátották, mert összes okmányait is tartalmazza a levél. A kisérő irat azonban még szomorúbb híreket mond. Máról holnapra szól az elbocsátás, de ezt súlyosbítják azzal, begy a fizetést is beszüntetik. A nyugdíjügye elintézéséig pedig egy örökkévalóság van hátra, addig szépen éhen is halhat. De az is benne van az írásban, hogy jön a kinevezett utód, annak tessék sürgősen átadni a lakást. A mai lakásínségben ez magyarul annyit jelent, hogy mehetsz ki az utcára. A humanitás, a demokrácia, az emberi érzés elveit áréul csapdosó eljárás pedig egyre szaporítja az úri koldusoknak ngyis elég nagy számát és a faluk lakosságát megfosztják a régi kipróbált, az emberek ügyes -bajos dolgait jól ismeró és igy gyorsan segíteni tudó jegyzői kartél és kicserélik uj emberekkel, akik idegenek a falukban és akiknek hossza idő kell, hogy a nép bizalmat megnyerjék, már t. i. aki egyáltalában megtudja nyerni. I pozsonyi nizoiftóg ülése. — Az ellenzék közös frontot alkotott. — Több mint hat hónapi várakozás után végre április 24 én tartotta meg a pozsonyi xsupa megyebizottsága első ülését Bella Metód ár. zsupán elnöklete mellett. Az ülésen a tagok majdnem teljes számban megjelentek, kiknek soraiban a magyarság képviseletében ott voltak Bittó Dénes dr., Szüliö Géza dr., Lnkovics Ferenc, Poór Gyula dr. és mások. A zsupán szlovák nyelven nyitotta meg az ülést, majd fogadalom tételre szólította fői a bizottság tagjait, akik közül kilencen magya«J, harmincötén szlováktl és hárman németül tették le a fogadalmat. Szüllő Géza dr. fölkérte a zsupánt, hogy beszédét magyar nyelven is tolmácjoltassa. Fogadalomtétel után a zsupán bejelentette a választott bizottsági tagok Között lemondás folytán történt változásokat. Ezek során bejelentette, hogy Bírtál Iván (kisgazda és kisiparospárt) a járási mandátumát tartotta meg és az ekként megüresedett helyre Nagy Nándor nemesóesai földbirtokost hívta be. Sítllö Géza állampolgársága még vitás, de ügyének végleges elintézéséig részt* vehet a tanácskozásokon. A megyebizottság Masaryk elnököt táviratban üdvözölte, az erre vonatkozó zsupánt bejelentéshez a szlovák néppárt szónokát az elnök nsm engedte szólni. A zsupán programjához szóltak azután a pártok. A keresztény.-;zochlista párt szlovák szónoka, Petrasek Ágoston hosszabb beszédben bírálta & nagymegyerendszert és a bizottsági tagoknak kormány által történt kinevezése ellen tiltakozott. Javaslatot terjesztett elő, melyben azt indítványozta, hogy a megyei bizottság a bizottsági tagok kinevezésére vonatkozó kormányrendeletet felebbezze meg a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. Ezután Lukovics Fói-enc (magyar kisgazdapárti) emelkedett szólásra, ő beszélt először magyarul. Szavait nagy tapssal fogadták. Fölszólította a zsupánt, hogy megnyitó beszédét magyarul is tolmácsoltasaa. Miután Brichta főjegyző magyarnyelvű kivonatban ismertette a zsupán beszédét, Lukovics rövid, de nagyhatású b3szédben kijeientette, hogy pártja minden emberen segíteni akar nemzetiségi és vallási különbség nélkül. A magyarságnak számtalan oka van a panaszra. A hivatalokból kidobták tisztviselőinket, papjainkat és tanítóinkat s nyugdíj nélkül bocsátották el őket. Az országutak nem koldusokkal, hanem nyomorgó magyar tisztviselőkkel telnek meg. Ezer és ezer magyar ember szaladgál illetőség nélkül. Mindenütt üldöznek bennünket, de az adókat behajtják rajtunk és fiainkat is elviszik katonának, Szlovák testvéreihez fordul és kéri őket, hogy nyújtsanak segédkezet pártjának abban a munkájában, amelyben az itt élő őslakosság jogainak kivívására törekszik. Ezután a gazdasági helyzetről beszólt és fölemlítette, hogy Komárom tizen hétezer lakosa közül három-négyezer van munka nélkül a legkétségbeejtöbb helyzetben. A megyei bizottság munkájában pártja részt fog venni, mert első lépésnek tekinti az autonómia felé. Tiltakozik az irredentizmus vádja ellen és az építő munkára hívja föl a bizottság tagjait az állam érdekében. Lukovici Ferenc után Marin Mátyás és Mahacsek Pál (szlovák néppárti) tartottak beszédeket, kiknek szavait a kormánypártiak állandóan közbeszólásaikkal zavarták. Bittó Dénes dr. a szövetkezett ellenzéki pártok (országos keresztényszocialista és az országos magyar kisgazda és kisiparospárt) programjával megválasztott bizottsági tagok nevében közös nyilatkozatot terjesztett elő, melyben a szövetkezett pártok kij «lentik, hogy a nehéz helyzetben levő összes nemzetek érdekeiért készek síkra szállani és kötelességüket úgy gazdasági, miut kulturális és közigazgatási téren teljesíteni fogják. Rámutat a deklaráció azokra a sérelmekre, melyek a megyék területének megállapításánál, valamint a bizottság egyes tagjainak kinevezésével és a bizottságok nyelvhasználatát szabályozó rendelettel a nemzeti kisebbségeket érték. Becsületes és odaadó kötelességtelj esitéssel kívánják érdemessé tenni magukat népüknek bizalmára. Majd a szónok beszédében a nyelvtörvény, a megyéről szóló törvények és rendeletek alapján kéri a magyar nyelv jogainak épségben tartását. Bella zsupán kijelenti, hogy a törvények rendelkezéseit respektálni fogja. Dnttka Adalbert dr., Fii Károly, Zocb Sámuel és Wéber Kálmán pöstyéni rabbi felszólalásai után Szüliö Géza dr. (kér. szó«.) a nyelvkérdéshez szóit és a saintgermaini szerződés rendelkezéseit leszögezve, rámutatott arra, hogy a 122. sz. törvény a szerződést egyoldalúan változtatta meg. A magyar nyelv használatát, nem mint kegyet kéri, hanem mint törvényes jognak elismerését. Kivánja, hogy a megyén minden hivatalos közlés magyarul is történjék. Ivánka Milán dr. (nemzeti demokrata) viharos közbeszétásokkal kisért beszéde ntáa, a megyei választmányt választották mt-g. A választás alkalmával a kér. szec. párt. a magyar kisgazda és kisiparospárt és a szlovák néppárt kapcsolták listájukat. Az ülést áélntán 2 órakor zárta he a zsupán. Trenéianské Teplice (Sllígnffl természetes forróságu (42® C) kénes hőviz és iszapfürdők. Csúz, köszvény, ischias — — stb. ellen. — — Cgészéui üzem. Alpesi klíma, fysikai gyógyintézet. napi kiadások: bakás, fürdő, ellátás 45 Kc-tól feljebb. Mindennemű felvilágosítások és prospektusok 196 a fürdőigazgaíőságnál. Magyar szülök, magyar anyák! A magyar ellenzéki pártok szózatot intéztek a magyar anyákhoz hasvét ünnepén, melyben gyermekeiknek a magyar történelemre való megtanítását; és ezzel a magyar öntudatnak felébresztését a család feladatává teszik. Az iskolákban ma nem tanitják a magyarok történetét a magyar gyermekeknek, annak dicső és szép fejezeteit kihagyják, vagy meghamisítják, nagyjaink nevét is elfeledi a felnövő nemzedék, ha a család nem teszi meg kötelességét. A Híradó az eszmét felkarolva 1000 korona pályadijat tűzött ki egy a magyaron történetéi tárgyaló kisebb munka megírására. Hogy a pályázatban résztvevő más érdemes munkák is jutalmazhatók legyenek, adakozásra hívjuk fel mi is a magyar közönséget. Adakozzanak e nemes és nagy eélra mindazok, akik valaha is lelkesültek történelmünk változatos és eseményekben gazdag lapjain és adományaikat küldjék be szerkesztőségünkbe, mely azt a Híradó alapjához csatolja, hogy a magyar történelem bü tükre minél hamarabb minden magyar család könyvespolcán ott legyen! A Komáromi Lapok szerkesztősége. MimHit elntasitanab illetőlég kőÉDőitl és a komáromi járási hivatal a közig, bíróság 16455/1923. sz. döntését a legmerevebben alkalmazza. Ez azt eredményezi, hogy 60—80 év óta itt lakó családok tagjai és leszármazói netn kapnak illetőségi bizonyítványt. Mivel ez a mozgási szabadságot teljesen lehetetlenné teszi és megbénítja, mindenki éljen jogorvoslattal az ilyen határozatok ellen. Mivel ez szerzett jogoktól való megfosztás: mindenki forduljon illetőségi ügyében politikai pártjához jogorvoslat segély ügyében. A politikai partoknak ekökélt szándéka az ilyen eseteket felebbezni egész a közigazgatási bíróságig, addig, mig a döntést meg nem váltóztatja abból a célból, hogy a közigazgatási bíróság a gyakorlati esetekből győződjék meg a törvény szellemével és megokolásával és a törvényhozó akaratával merőben ellenkező határozatának tarthatatlanságáról. Senki tehát bele ne nyugodjék ilyen határozatba és a községi jegyzők olyan felvilágosításába, hogy illetőségi bizonyítványt, amelyet korábban már kapott, most nem kaphat. Szerzett jogait senkinek se veheti el semmiféle hatóság, sem bíróság, sem minisztérium: csak a törvény. Mivel erre törvény nincsen, ezek a határozatok ellenkeznek a törvénnyel és igy megtámadhatók. Aki a jogfosztásba belenyugszik, sz ne számítson arra, hogy helyzete javulni íog, vagy jobbra fordulhat.
