Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-19 / 48. szám
1**4. április 19 «Kom&rosti Lapok« I. a&ai. mind a nagyközönség, mind a tanulóifjúság részére. ÖsssíAllitötta: Bíró Lucián főgíuan. tanár; kiadta: Spitzer Sándor könyvkereskedése Komárom, N&dor-o. 29. sz. Ára 9 Ke. Kapható úgy a kiadó cégnél, valamint a sslovenszkói könyvkereekedésekbeii. Egységes politikai front. Irta : Ifj. Koczor Gyula. A Komáromi Lapoknak mait szombati számában fenti cim alatt egy cikk jelent még, melynek írója Iváufy Géza a k-reszt ényszoei aliata, párt *gyik értékes vezető féríia az egységes magyar tábor mielőbbi megvalósításánál! siSkaégtiiiségét hangoztatja. A kérdésnek az egész szlovenazkéi magyarság életbevágó fontosságára való tekintettel hibát követnénk el, ha nem foglalkoznánk azzal, ha az újból felvetett eszmét elaludni hagynánk s ha becsülettel, saindeu mellék gondolat nélkül — egyedül csak a magyarság érdekeit tartva szem előtt — nem törekednénk annak megvalósító sáva. Egységes magyar párt! Eíységes magyar melyban tábor, törekvései kie'égitését a magyarság mindem egyes tagja foglalkozás, társadalmi állás, vagyoni és vallási tekintetek nélkül megtalálja, melyben az összesség erejét egyesíti nemzeti és gazdasági érdekeink megvédésére és értékeink fejlesztésére. Leh-ft e ennél szebb gondolat, lehet-e ennél fontosabb tennivaló? Az egységes magyar tábor létrejötte megsokszorozná erőinket, a ve ünk való bánásmód elhatározásánál komolyabb megfontolásra bírná a kormányt és hangosan hirdetné mind-nfitt, ahol csak magyarok élnek : Nézzétek, van egy darab főid, ahol megszűnt a régi magyar átok! Kövessétek a példát! A cikk abból a megállapításból indul ki hogy a magyarság érdekei sokkal erőteljest ben lennének szolgálhatok, h* a nemzetközi, vallásszociális alapon álló keresztényszocialista és a — szerinte — osztáiysziuezetű magyar, kisgazdáért egyesülnének. Az OrazígoB Magyar Kisgazda, Földanyag és Kisiparos part évszázadok nyújtotta tapasztalai, és a közelmúlt tanulságai nyomán világi gazdagságnak; ne gyöjtsetek tehát kincset a földön, hol a rozsda és a moly megemészti és ahol a lopok kiássák azt, hanem gyüjtsetek kincseket a menyországban, mert ahol vagyon a ti kincsetek, ott lészen a szívetek is . . . Caelia egyre mélyebb megindulással hallgatta a csodálatosan zengő szavakat, melyek inegilletődött szivében eddig soha sem érzett uj érzéseket fakasztottak s lelkét égi magasságok fényességébe emelték. Mikor pedig ama férfiú, kinek szemében hitének lángja lobogott, a bűnösöknek megtéréséről s arról beszélt, hogy Istennek keresztfán meghalt, s halottaiból feltámadott egyszülött fia, mind e világnak megváltója, Caelia álltából akaratlanul térdre rogyott s öntudatlanul hangosan felzokogott. Alázatosan meghajtott fejének kibontott fürtjei előre omlottak, s elfödték a vállát, kebelét s halovány orcáját. Az az asszony, aki Caeliához legközelebb ült, halkan odaszólt hozzá: — Csendesedj, testvér és ne zavard az apostolnak szavait! Caelia nem tudta zokogását elfojtani. Az egész gyülekezet feléje fordult. Pál apostol is odatekintett s megszólalt: — Ha a bfinbánat s a megtérés zokog fel a te szivedből, leányom, töröld le könynyeidet s ékesítsd magad a legboldogabb örömnek virágaival, mert aki leikéből kiszaggatja a bűnöknek gyökerét, bizony mondom, igazán idvezül H * 1 i( Caelia úgy, mint akinek lelke minden földi salaktól megtisztulta» minden gondolatával az Ég felé száll, egészen átszellemült«», lastán felemelte lehérgasztotta fejét s a két kezével Valami akaratlan mozdulattal elsimította kebléről s arcáról 's haját. £s amint így eüimogatta efőréómlött fürtjeit, — szép, illatos fehér rózsák hullottak az ölébe salába! elé... a magyar földmivelőí és a kisiparost farija egy szebb magyar jövő legbiztosabb alapjának, da ahagy már 1922 évi országos pártnapján is a legnagyobb lelkes1 déssel kimondotta : Ktávoláll tőle bármilyen egyoldalú osztály er delieket képviselni, mert az egész magyarság jóléte lebeg szeme előtt s nagyon jól tudja, hogy ennek elérésére a magyarság mind« n foglalkozású tagjára szükség van.“ Ugyancsak ezen a pártnapon hangzott el az alábbi, az összrsóg érdekeinek képviseletét kifejezésre juttató kijelentés: „A pártok csak 4-kkar lehetnek alkalmasak a politikai életre, csak akkor érvényesülhet programmjuk, mint államalkotó és kormányzó programra, ha az az államélet minden részére, tehát az állam minden polgárának gazdasági és sz-ll-mi el hely^zk-dé-óre is kiterjed, ha az illető pártban as általános emberi, általános társadalmi jólét félé való törekvés a vezér eszme,“ A földet tartottuk és tartjuk a szebb magyár jövő alapjának, de mindenkit, foglalkozásra való tekintet né kül, tárt karokkal fogadtunk, ki ezen meg győződéből áthatva a magyarság összeségének érdekeiért, osztályérdokekre való tekintet, nélkül, harcolni abrt. A magyarság megvédése, fenntartása és fejlődésének biztosítása a célnak. Ezen cél érd-kébsn kötelességünknek tartjuk egyrészt a magyarság nemzeti, másrészt gazdasági birtokállományának megvédését. A* összes foglalkozások gazdasági birtokáüoraáyának védelmi irányát és módjait mindenkor a viszonyok J irányítják. Nemzetiségünk megvédésének leg biztosabb módját azonban a magyar nemzeti szellem fenntartásában látjuk. Amskor — amint , a cikkíró is megállapította — sz egész világ I nemcsak a józan, hunem a legszélsőbb nemzeti alapra helyezkedik, mert ebben látja jövőjét, amikor ellenségeink minden elképzelhető eszközzel népünk „nemzetközivé“ tételére törekszenek, hogy először a magyarságot tehetetlenné, azután semmivé tegyék, akkor n-künk százszor inkább kötelességünk, amit úgy is s»ivünk sugal: ébreszteni, ébreniartani és táplálni a magyar nemzeti érzést és a magyar öntudatot, mim népünk fennmaradásának legbiztosabb zálogát. Magyarságunk megvédése, menzeti gondolkozásunk fenntartása nem lehet ok a velünk szemben jóindulatú népí-k ellenségünkké változására, sőt komoly okunk van azt állítani, hogy ez csak értékesebbé tesz előttük minket. Ha psdig akadnak olyanok, kik bennünket nemzetünkhöz való ragaszkodásunk miatt ellenségünknek tekintenek, ngy kétszeres oknak van magyarságunkhoz ragaszkodni, mert a történelem bebizonyította, hogy amely népből kiveszik a nemzeti érzés, az nemcsak nemzetileg, de gazdaságiig is kúörőltetik az élő népek sorából. Vallási tekintet nem lehet szétválasztó ok magyar és magyar között, mert mindnyájan megtalálhatjuk egymást az egy igaz Isten tiszteletében. A magyarság ellen a legnagyobb Mut az követné el, ki annak sorait felekezetek szerint megbontaná, ki aszerint osztályozna, hogy te keresztes, te pedig csillagos torony alatt imádod Istened. Ez nemcsak a magyarság teljes romlását, de a vallás pusztulását is jelentené, mert elősegítené a mai vallásellenes irányzatok felniket ekedését. A legfontosabb eszményi irányokat tárgyalva, röviden rámutattam gondolkozásunkra — mely meggyőződésem szerint pártank álláspontját is fedi — és hiszem, hogy a felvetett egységes magyar tábor eszméjének nemcsak hegy útjában nem áll, hanem ellenkezőleg azt annál inkább is. elősegíteni hivatott, mert mindenekelőtt magyar és mert mindenki által helyesnek elismerhető és elfogadható álláspontot feje* ki. m »Pártunk minden törekvése eddig is egy erős magyar tábor megteremtése volt, e a jő* vőben is ezért munkálni, ezt elősegíteni 4» megteremteni kötelességünknek tartjuk, minden megoldást készséggel iátank, minden baráti kezet örömmel fogadnak, mert esek egy igaz eél lehet: sz egész itt élő magyarság erő* sités« és szolgálata. Jöjjön tehát a megértés, az egységes masyar tábori ■ • '11*1 ' mas a ilpaloian 1924. április hó 13-27. A Jókai Egyesület kép és ipar mű végzett kiállítása. ◄!► 25 kiállító közel 300 képpel és iparmúvéezeti ! ! ! tárggyal ! ! ! Beléptidíj tagoknak 1 K., nem tagoknak 2 K. Szezonjegy 10 illetve 15 K. ITekintse mag! 1 i Néz *e meg I I 1 ios sip illái. Komárom, —• ápril. 17. Ovasfuk, hogy a helyi katonai parancsnokság és a zsupáni hivatal is megkeresték a várost aziránt, hogy katonatiszti lakásokat építsen a nős tisztek és altisztek részére. Ilyen nagy helyőrségnél ez tényleg fontos kérdés, bár úgy hisszük, hogy Komáromban, ahol rengeteg kincstári lakás állott a múltban is, ma is rendelkezésre, ez megoldásra nem szorul. A katonatonatisztek lakására szolgál a régi és új tiszti pavilion, amelyben több, mint száz lakás van. A régi tiszti pavilion a várost an van, az új a sétatéren. Ez idő szerint altisztek lakják, ezen a parancsnokságnak módjában áll váltóztatni. A várost tehát a tiszti lakások építésére kötelezni nem lehet még akkor sem, ha az uj beszállásolási törvény ezt kifejezetten el is rendelné, mert a tiszti pavillonokon kívül a katonai lövőszergyár telepén szintén számos tiszti lakások céljaira kiválóan alkalmas épületek állanak rendelkezésre. Ezek az épületek teljesen újak és modernek és kevés átalakítással feltétlenül lakhatók is. Az állami polgári leányiskola gondnokságának elnöke áttette az iskola igazgatóságának memorandumát a városi elöljárósághoz, amelyben hosszasan és megokoltan kifejti az igazgatóság, hegy az állami polgári leányiskola mai elhelyezése a céljainak többé nem felel meg, az osztályok mind párhuzamosak, rajzterem, kézimunkaterem, külön tornaterem nincsen, a szertárak nem fejlődhetnek és sem az igazgató, sem az iskolaszolga részére lakást nem tud az épület biztosítani. Mindazek olyan tények, amelyeknek a valóságát nem lehet kétségbe vonni. A város képviselőtestülete is, amely az ügyet tárgyalni fogja, aligha heiyezkedhetik más állapotra. Azonban alig valószínű, hogy az építést a város el tudná végeztetni, mert ez ma több millióba kerül. Ellenben a város a maga részéről az építést bizonyára elő kívánja mozdítani az építés támogatásával, esetleg alkalmas telek’adományozása utján, amelyre az állam a mai kor követelményeinek mindenben megfelelő iskolát építtethetne, wort t.iv • Ru tmääfß A város az iskolaépítés terén az utolsó három évtized alatt erejét messze meghaladó
