Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-12 / 6. szám

tlSflzetéii ár cseh-szlovAk értékben; itoiybwi ás vidékre gsstal szétküldéssel: lg#» érre 80 t, félévre 40 V, »esryedévre 20 K. Külföldön ISO Ki. múm éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Főszerkesztő; ÖAÁL GYULA dr Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. SzerkeutSiég ét kiadóhivatal: Nádor-« 29, hová agy s lap szellemi részét illető közlemények, nini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem ndank vissza. Megiolenik hetinkig) báieraszor: ked'ti,i csQtörtíkSn és szssbitin ÉpsipÉiiiS? Ez a kérdés tolul a toliunkra ellen­állhatatlan erővel most, ahogy a népszám­lálásról szóló hivatalos statisztikát olvassuk. Mi azt hittük és hisszük is, hogy itt egy milliónyi magyar él, a statisztika egy negyedmillióval kevesebbről tud, Benes pedig egy budapesti magyar lapnak adott interjú keretében idegesen kel ki a ma­gyar kisebbség vélt milliós létszáma ellen és kicsinylő kézmozdulattal nem is fél­millióra, hanem csak négyszázezerre teszi a számunkat. Már most igazán nem tudjuk, komo­lyan mondta-e ezt, vagy csak izgatott­ságában a mozgékony külügyér. Talán nem olvasta volna a hivatalos statisztikát? ezt igazán nem szabad feltennünk Benes­­ről, aki ily alapvető dolgokban bizonyára a legjobban lehet informálva. Tehát ő tudja a mi igazi számunkat és a kicsiny­lés az ő belső lelki világába enged bele­­pillantást, mely kifelé a kisebbségi jogokat hangsúlyozza, belül pedig az az óhaja, hogy jó volna ezt a kisebbséget eltüntetni a történelem színpadáról. Ennek a leg­egyszerűbb módja a beolvasztás. A be­olvasztást célozza a centralizmusnak min­den berendezése és ezt igazolja egyes államférfiak elszólása, akik kijelentik, hogy húsz év múlva már nem lesz magyar kérdés. Hát azt látjuk, hogy a centralizmus étvágya kitűnő, sőt ennél is több: mohó, de az emésztés körül nem tudjuk, nem állanak-e be majd zavarok és nem tud­juk, nem fekszi-e meg majd a felemész­tendő magyarság a soviniszta nacionalis­ták gyomrát. A statisztika 750000 magyarja nem elégít ki minket, mert tudjak, hogy a : statisztika alapjául szolgáló népszámlálás I hogyan készült. Tudjuk, hogy a népszám­­láiók súlyos vitákat folytattak a nemzeti­ség bevallása körül a megszámláltakkal. Tudunk sok esetről, ahol a számláló-biz­tosok szinmagyar területen is milyen esz­közökkel dolgoztak. Hát még olyan terü­leten, ahol a magyar kisebbség csak szórványokban él? A megfélemlítés és nacionalista terror szabadon dolgozott ezeken a vidékeken. És hány magyar állami alkalmazott vallotta magát a kö­rülmények kényszerítő hatása alatt cseh­szlováknak, azt is igen jól tudjuk. Ezek a magyarságra látszat szerint elveszett elemek bővesen pótolják a hiányzó negyed­­milliót. Az államfordulat után a magyarság­nak a száma meghaladta a milliót. Ha abból százezer elköltözött is, mert ez az államalakulat nem adott számukra kenye­ret, hivataluktól megfosztotta őket és kol­­du-botot nyomott a markukba, még min­dig itt maradt a milliónyi magyar. Itt maradt és a sűrűén lakott tömbökben igyekszik kiélni faji életét, igyekszik biz­tosítani jövő fennmaradását. A diaszpórák, a szórványok csak a városokban tartják meg faji jellegüket, bár az iskolák hiján ez is problematikus. A falvakon, a pusz­tákon élő elszórt magyarságot, ha csak segítségükre nem sietnek politikai vagy kulturális erők, elveszítjük. A telepítéstől, amelynek éle a magyarság ellen irányul, egyelőre nincs mit tartanunk. A szin­magyar vidékeken ezek egész jól meg­fognak tanulni magyarul. = Prasek ás Svehla miniszterelnök. A szeszpanama hullámai újabb területre esapuak át. A Prasek üggyel kapcsolatosan most prágai lapok azt Írják, hogy Praseknek, a szenátus elnökének újévi mellőzése magát SvehU minisz­terelnököt, mint a cseh a^rárnták vezérét, szintén érinti. Ezt az agráriusok, kik a szenátus elnökének ügyében tanácskozásra gyűltek egybe, ezen értekezletükön is m«gáll»pitották. A Ruda Pravo ,‘zerint máris arról beszélnek, hogy az agráriu-ok nem fogják a szenátus elnökét lemondásra kényszeríteni, mert ez esaíleg maga után vonhatja Svehla miniszterelnök lemondását i?, már pedig ennek lemondásával kormány­­válság állana be. Egyébként, Pmehek párt­jára buta ügyének elintézését s az agrárius párt egy bizottságot küldött &i az ügy teljes felderítésére. = Hármas szövetség. A Béesbeu még­jelenő ,,Der Tag“ párisi tudósítást közöl Bmes külügyminiszternek legutóbbi párisi tartózko dásáról és arról a szerződésről, amelyet Cseh Szlovákia Franciaországgal kötött. A tudósítás többek között a következőképen ir a francia szövetségről: Ma már ténynek tekinthető, hogy a francia sztratégia nemcsak formális katou&i konvenciót kötött a csehszlovák astratégiával, ■ amint ezt az angol lapok is sejtik, hanem ezt a szerződést már aláíratta a kisantant összes ; szövetségeseivel, amely mint egységes katonai j blokk szer* pel a szerződésben. Egyedül ezzel j a feltétellel kaptak állítólag Jugoszlávia, Ro- f mánia és Lengyelország francia milliárdos köl- ) csönöket. Más szavakkal Páriában uj katonai ! kettős szövetség alakult és Franciaország, va- ; lamint a kisantant mértékadó tényezői azon | fáradoznak, hogy a legrövidebb idő alatt Orosz- \ ország bevonásával hármas szövetséget léte- í süsünek. = Lakásvédalmí törvény . Tudvalevő dolog hogy a lakásvéd imi törvény április végén la­jár és ezért Lmét aktuálissá válik a lakók védelméről, valamint a háztu ajdonosok rendel­kezési jogának kibővítéséről való gondoskodás. A háztmaidonosok, egyik prágai lap értesülései szerint a lakások feletti rendelkezési jogukat ismét bővíteni kívánjak és jelentékeny béreme­lésre törekedu k. Azt akarják, hogy korlátlan felmondási jogot kapjanak a két szobánál na­gyobb lakásokra s üzlethelyiségekre nézve g hogy az egy-kót szobás lakások bérét 100 szá­zalékkal, a nagyobb lakások bérét pedig 50 százalékkal eta Iharsak. A koalíciós pattokban a lttkástörvóay körül nagy küzd lem folyik. A szociáldemokraták a nemzeti demokraták köve­teléseit elfogadhatatlannak tartják, valószínű hogy kompromisszumot fognak komi, ez azon­ban a lakásvédelemra nem fog nagy előnnyel járni. = Lengyelország a — rabszolgatartó. Arról, hogy a uyu'aii hatalmak mennyire tá­jékozatlanok Európa keleti országairól, szám­­tálán megdöbbentő, sőt szégyenteljes esetről kbilett az utóbbi években meggyőződést sze­reznünk. Arról, hogy pld. Magyai országot Ázsiában képzelték ás különösen az ismert „nagyon alapos“ franciák sajtójában a legten­­tíiómabo és ieghih tétlenebb cikkek jelentek meg még nem rógib n is a magyarokról, fe­lesleges bővében beszélnünk, A „müveit Nyugat“ epítetonjával ruházták föl magukat ezek a kulturállamok, de lépten-nyomon a történelemnek, az eseményekn-k oly nagyfoka nemtudásáról tesznek tanúságot, hogy az el­maradt Középeuróp* élt misiái is igen sokszor megtudnák cáfolni őket. Az, hogy azokat az országokat, melyeket ezek a művelt államok ellenségüknek tekintenek, nem ismerik, talán elnézhető volna, de mit szóljunk ahhoz, hogy a szövetséges országaikról is a legnagyobb tá­jékozatlanságot árulják el, Valóban jellemző doiog a következő eset is, mely szintén fenti szomorú tapasztalatainkat szaporítják. Varsóból jelentik, hogy Lengyelországban nagy nyugtalanságot idézett elő Drummond népszö­vetségi főtitkárnak az a kérdése, hogy minő rendszabályokat hajlandó Lengyelország életbe­lép sétái a rabszolgaság megszüntetésére. A lengyel küügyminiszternek kelleit fölvilágosí­tani a n ü/elt Nyugat ez egyik előkelő képvi­selőjét af lő!, hogy Lengyelországban a rab­szolgaság már a Xlll. században megszűnt. Igazan lesújtó, hogy a nagyantant egyik leg­műveltebb vezei őféi fiát ki kell oktatni olyan kérdésben, mely Európa minden civilizált államában évszázadok óta ismeretlen fogalom- De ez az eset ezenkívül mélyen megdöbbentő, ha azt vesszük, hogy a békeszerződések meg­kötésénél ily; n és hasonló tájékozottsággal biró politikai vazérembsrek vették maguknak aat a bátorságot, hogy milliók óa milliók sorsa felett könnyelmű módon határozzanak. j= A francia szövetség és Románia. Azt a szövetséget, melyet Benes külügyminiszter Párisban kötött az év elején, a sajtóban és politikai körökben úgy tüntetik föl, mint ame­lyet a csehszlovák külügyminiszter az egész kisantant nevében kötött. Ezzel szemben Romá­niában ellenkező véleményen vannak és a kér­kúrák otthon. reggelizés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-féle Igmándi keserűviz bályozója. (Sok esetben elegendő már néhány evősanállal is.) ---- .. Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta Hosszú élet, - jó kedély, - munkakedv szoros összefüggésben áll a zavartalan anyagcserével. Emésztési hiányoknál gyomor és belek működésének biztos és természetet! aza- Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. keserüvizekkel. II

Next

/
Oldalképek
Tartalom