Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-17 / 47. szám

ALAPÍTOTTA: TUBA JÄMOS.

F&zwkmtő; GAÁL GVTTT.a fa

Szerkesztő: BARASÍYAY Jl„.

Oroszországgal köt gazdasági egyezséget, tudjuk, hogy a gazdasági egyezségeket, mint a feketekávé a jó ebédet, a katonai konvenciók egészítik ki. Olaszország szintén nem áll Franciaország oldalán, mert a Földközi tenger uralma fcrog kérdésben, mely Olaszországnak létérdeke.

A demokrácia, amely a titkos szerződéseket perhorreszkálja, csakugyan nem érkezett el még hozzánk, mert látjuk, hogy a katonai konvenciókat a nemzetek nélkül csinálja a diplomácia.. Egy berlini lap közzétette a francia—csehszlovák szövetség titkos aktáit, amelyeket persze azonnal lecáfoltak, de az illető' lap értesüléseit ennek ellenére is fentartotta.

A helyzet ma igy áll. A békét hirdetik kifelé, befelé pedig katonai rekvirálásokról szóló törvényeket hoznak, amelyekre tudvalevőleg békében soha sincsen szükség Ez a papiros béke, sajnos nem tud bennünket megnyugtatni afelől, hogy az tartós is leend, mert ha ez a béke biztos volna, akkor az államok fegyverkezése nem folyna teljes gőzzel.

ScerkeutStég él kiadóhivatal: Nidsr-a 29., hová ofy a lap imIImbí résaót illet# kóslemfoyck, ahM ■ hirdetések, előfizet*« él hirdetőéi dijak etb. külieaÄtk Kéziratokat nem adunk viiaza.

ah tuinkiit Mrtaszii: Mm csitirtlkfi b smM«

az is félre nem rónait, hogy pihenjen és tanaljon. Azt a fenti lep nem emltti, hogy Hodsa politikai működése nem sok haszonnal járt a kormány számára, paciig az egész világ tadja, hogy ez a kissé költséges politizálás nem termeit mást a kormány számára, mint fiaskót. Hodza a belpolitikában nem ért el sikereket, most megpróbálkozik külügyi téren s mint mondják, berlini követnek szemelték ki. Hogy a diplomácia terén lesz-e sikere, azt a jövő fogja megmatatni.

= A kereskedelmi és iparkamarákról

szóló törvény. Már régibben foglalkoznak a kereskedelmi és iparkamarák aj törvénytervezetével, melyre a javaslatot most készítették el. A javaslat belátható időn belül miniszterközi tanács elé kerül. Hogy a törvényjavaslatot mikor fogják a nemzetgyűlés elé terjeszteni, az időpont még nincs megállapítva, mert a javaslat egyrészt nagy terjedelmű és annak tárgyalása sok időt igénye), másrészt pedig csak akkor lesz időszerű, hogyha az egész köztársaságba bevezetik a nagymegyerendszert. A nagymegyerendszer bevezetését a történelmi országokba csak 1925-ben tervezik, ez azonban mégsem bizonyos, mert elsősorban az illető törvény novellálása válik szükségessé. Nem remélhető ezek után, hogy az aj törvényjavaslat az őszi ülésszakban napirendre kerüljön.

Üiftutiál ér MriHdxtt értékbe« t Keiytwu it vidékre pvrtal t/éikiíldiual:

IfáSj érre 60 1, félérre 40 K, «egyedéTTS SO K« Kill földé» 160 16.

Ejjfyies sasán* árat 80 iflllér.

iMiliinlsüts

Komárom, — április 17.

^ ^ Franciaország új szövetségesre talált és Románia is aláírta azt a szerződést, amelyet Jugoszlávia és Csehszlovákia aláírtak, tehát Franciaországnak egy esetleges jövő háborúban a kisantant és ezenkívül Lengyelország állanak az oldalán. Franciaország gondoskodik arról, hogy ezek az államok is, miként ő, állig felfegyverkezzenek és ebből a célból kölcsönt bocsát rendelkezésükre.

Eltekintve mindentől, valahányszor ilyen szerződésről hallunk, vagy olvasunk, libabőrzik a hátunk, mert ez ismét csak azt jelenti, hogy ez a béke, amelyben élünk, csakugyan nem komoly' béke, hogy ez csak a háborúra való csendes felkészülődés.

Most már eléggé élesen elválnak a határvonalak, hogy a sakktáblán mint helyezkednek el az ellenfelek. A szövetségesekre Franciaországnak első sorban és főképpen Németország ellen van szüksége, ezt a célját szolgálják Lengyelország és Csehszlovákia. De szüksége van Oroszország ellen is, amellyel barátságtalan viszonybsn van. A szovjet nem nézheti jó szemmel, hogy az összes politikai menekültek Franciaországban élnek és ott készülnek újabb legitimista akciókra. A szovjetek köztársasága ellen a sakktáblán Románia és Jugoszlávia vannak előőrsökként felállítva.

Oroszország nem felejti el Besszarábiának Románia által a zavarosban történt elhalászását sem és a szovjet mértékadó tényezői kardcsörtető nyilatkozatai, a besszarábiai határon tartott rendszeres hadgyakorlatai és felvonulás próbái Románia jogos aggodalmát keltik fel és így az két kézzel kapaszkodik a segitő francia karba.

A kisantantnak a kis Magyarország ezen kívül külön lelkiismereti furdalást okoz, mert abbao a hiedelemben él, hogy egy konflagráció esetén Magyarország, Ausztria és Németország ismét egymásra találhatna. Van- e ezen aggodalomnak alapja, nem kutatjuk, bár szerintünk Magyarország, mint hadviselő fél teljesen elveszítette jelentőségét lefegyverzésével, hadserege nincsen és pénzének leromlása szintén a legnagyobb akadályt jelenti a békeszerződéstől eltekintve, amely hadi? felkészülését teljesen lehetetlenné teszi.

Igen érdekes ebben az egész helyzetben Anglia és Olaszország szerepe. Anglia évszázados ellentéte Francziaországgal szemben, ennek az európai és a világ hegemóniára törekvésével szemben ismét felujult. A konzervatív Anglia a szovjet

== A sajtónovella. A nemzetgyűlésen most tárgyalják a sajtónovellát, amellyel az ellenzéki sajtóra mér su'yos csapást a kormány. A javaslat beterjesztését az ellenzék hangos tiltakozással fogadta, valóságos vihart idézve elő a nemzetgyűlésben. A gyűlöletes novella ellen éleshangu beszédet mondott Fischer József (német agrárius), aki kijelentette, hogy az ellenzéket nem lehet megfojtani semmiféle i abszolutisztikus törvényekkel. R.dda (német nemzeti) és Barián (kom re un ista) szintén a javaslat ellen szólaltak fel. Huidek (cseh agrárius) védelmébe vette a javaslatot, míg Koslka (német demokrata) és Tom&nek (szlovák néppárti) élesen foglaltak állást a javaslattal szemben. Felszólalt a javaslat, mellett Kramár dr., a cseh nemzeti d mokrata párt vezére Is, ski többek között arról is nevezetes, hogy a sajtónovella az ö gondolata volt. Természetes tehát, hogy nagyon igyekezett a javaslatot védelmezni és kijelentette, hogy nagy megnyugvással veszi tudomásai, hogy a nemzetgyűlés hímét előtt törvénnyé fogja emelni a javaslatot. Szerinte meg kell akadályozni az államnak, hogy a sajtó utján az állam ellen gyűlöletet szítsanak. A sajtónovella tárgyalása különben nem folyik abban a széles mederben, amint azt várni lehetett, pedig ez a fontos ügy megérdemelte volna, hogy az ellenzék a legbehatóbban foglalkozzék a sajtószabadság megcsonkítására irányuló novellával.

= Hodza miniszter lemondása. A földmivelésttgyi minisztérium nemsokára gazdát cserél. Hodza Milán dr. lemond miniszteri tárcájáról és a diplomáciai pályára lép. Eredetileg is a diplomáciai pálya volt a leg hőbb vágya Hodzának, mert erre különös talentummal rendelkezik. A napi politika megrongálta egészségét és mint a Lidovó Listy írja, tényleg beteg, azért ment szabadságra. A lap azt is írja, hogy a miniszterségről való lemondásának legkomolyabb oka az, hogy környezetében nines egy jó és megbízható munkatársa. Nem tudjak, hogy a nevezett lap kire céloz ezzel. Csak nem Csánki-Nenmannra, aki ez utóbbi idókben a magyarság egységének megbontásában kitárté munkatársa volt, míg végre

Az illetőség kálváriájáról.

(A közigazgatási bíróság egy reményt keltő ha* tározata a rideg valóság szomorú megvilágításúban. — Mit mondott Kátlay miniszter az illetőség kérdésében. — Interpelláció a magyar nemzetgyűlésen )

I.

Az elmúlt m pókban a lapokban egy közlemény jelent meg, amely szerint a legfelsőbb közigazgatási bíróság 10138/923. száma határozatával kimondotta, hogy mindazoknak az állampolgársága, kik az azt illetékes csehszlovák hatóságoktól az 1920. évi április hó 9 én kelt 236. számú törvény közzététele előtt kapták meg, utólagosan meg nem semmisíthető. A közleményt Szlovenszkó lakossága többfóleképen magyarázta. Voltak olyanok, akik azt hitték, hogy mindazok a községi illetőségek, melyeket a községi elöljáróságok a 236. az. törvény alapján utólagosan megsf mmisitettek, most az említett döntés alapján újra érvényesek. Hogy a különféle félreértések elkerülhetők legyenek, hangsúlyozzak, hogy az 10138/923. számú döntvény nem illetőségről, hanem csakis állampolgárságról szól.

Az eset, mely a döntést kiprovokálta, a köretkezö: Troppan városának lakójaSchimala Anna, csendörföhadnngy özvegye Sziléziának kormányzóságától 1919. évi július hó 7-én Z. I.—456/1 szám alatt csehszlovák állampolgárságot nyert és ezen az alapon 1919. évi november hó lé én letette az előirt állampolgársági esküt. Később a belügyminisztérium Sehimalán&k az özvegyi nyugdíj folyósítását megtagadta és felhívta, hogy a £86. száma törvény alapján újra folyamodjék állampolgárságért. Schimala ennek a felhívásnak nyugdíj igényének fentartásával eleget is tett, a belügyminiszter az újabb állampolgársági kérvényével természetesen elutasította és a sziléziai kormányzóságtól nyert állampolgárságot is megst mmisitette. Schimala ezen belügyminiszteri végzés ellen felfolyamoááat adott be a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz, amely a bel-