Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-12 / 45. szám
45, ©s$m Wkm&$v>mí5i5#i& ■yii-fAff.......iTM'TTr"Tiir.a5sa85aag5 Sioinbaft« 1924. április 12» —L-.X!B1WBL'.8.. -■ -LJ1J--Ü—J iff 'emk’^i/Mvák érUkümi Sísiybea is v&ákr* £$si»i «sfltklfaíétiMl: í-i;1*» ért# 68 '£■< félém 19 Ä* nqgyeáém 23 K. 5 eaií8145» 166 Ki. »jm5k» ár« ? 8© fflSésr« ül il 3 IIP!! | Komárom, — ápri. 11. Mindig csak a magyarok azok, akikre rájár a rúd: ennek adott kifejezést a ruszinszkói magyarság uj képviselője a nemzetgyűlés képviselőházában. Mostoha gyermekek vagyunk, jól tudjuk, de azí szeretnénk, ha mostohánk jól bánnék velünk és felejtetnék szomorú balsorsunkat, amelybe megkérdezésünk és meghallgatásunk nélkül jutottunk. Az unalomig hangoztatott állampolgári egyenlőség mellett, amely úgy fest, hogy véradóban sokkal többet viselünk, mint a köztársaság bármely nemzete, de pénzadónk is súlyosabb, mint a köztársaság bármely vidékén, — a demokratikus egyenlőség mellett most arra kellett felébrednünk, hogy hiába adózunk, s a fiaink hiába katonák, mi itt idegenek, rossz szemmel nézett, idegenek vagyunk. Hiába lakunk itt húsz éve, hiába otveíi éve, mégis idegenek vagyunk és nincs itten illetőségünk:. Persze megint csak a magyaroknak nincsen illetőségük: a esetinek, németnek, tótnak vau illetősége, azokat a törvény magyarázata nem érinti, mert a saint germaini törvénybe iktatott béke reánk magyarokra nem vonatkozik, nekünk a trianónit írták bele a törvénykönyvbe. Az illetőség nagy rostájában aiig marad magyar ember, a fele kihull és elhordhatja a szél apái földjéről. Ez a másik fele nem kap illetőséget, tehát nem válthat útlevelet, nem kap iparjogot, kereskedési szabadságot, nem kap munkát, ha munkás, nem kap rokkant vagy özvegyi segélyt. Ma a háború áldozata és a szegény koldus is ki van zárva a községi segélyezésből. Ma már a dohány leveleket is úgy lehet simítani és csak akkor, ha az illetőséglevél a belső zsebben van öszszehaj lógatva. Egy külön jog fejlődik ki, az illetőségi jog, mely a történelmi országok lakóit mindenre jogosítja, azok jöhetnek, mehetnek, övéké a nasa republika; ha a mi illetőségünk rendben van, magyar területeinken mozoghatunk, de ha nincsen, jaj nekünk, mert csak meglürt idegenekké leszünk. Mintha a munka, az élet joga illetőséghez volna kötve és az élet osztályoztatná a dolgozók rendjét: te neked szabad dolgoznod, te élhetsz, te neked ALAPÍTOTTA: TUBA JÄMOS. Főssarkesstö; GAÁL GYULA <fcr. Szerkesztő* BMIA8YAY JÓZSEF ár. meg nem szabad, mert nincs illetőséged, lásd sorsod következményeit. Ha a magyar kölcsönről van sző, akkor annak óljába annyi torlaszt raknak, hogy a nyugati hatalmak aiig győzik eltakarítani. Ha megegyezésről van szó, fontos gazdasági létkérdésekről, az bizonyára megakad, mint a kormány tagjai harsogják, a magyar kormány hibájából. Az elbocsátott tisztviselők menjenek Magyarországra, ha nincs is ott illetőségük; az majd eltartja őket, hiszen elég gazdag, a magyar munkás is menjen Magyarországra, mert itt nagy a munkanélküliség és van elég cseh, morva, tót és német munkás, aki még mindig nem dolgozik. Mindig csak a magyarok az utolsók a sorban. A kereskedelmi szerződés Japánnal bizonyára régen készen van, de a szomszédos Magyarországgal ez egyáltalán nem sürgős. Csak a jóvátétel, amelyet Magyarország köteles fizetni a kis-antantnak, ez igen sürgős. Nem tudjuk, mi lesz sürgősé, ha egyszer ki fogja csakugyan fizetni. Ilyen atmoszférában vagyunk mi magyarok kénytelenek élni és tőlünk azt kívánják, hogy örüljünk a demokratikus szabadságnak. Örüljünk a béke áldásainak, mely a jog asztalától száműzött bennünket és csak a lehulló morzsák felszedésére jogosít fel. Ez is szabadság, de a szabadsághoz szokott nép nem kér belőle. — Korláíh Endre és Egry Ferenc felszólalásai. A ruszinszkói uj nemzetgyűlési képviselők és szenátorok, mint jelentettük, már megjelentek a parlamentben és azonnal hozzáfogtak a munkához. A magyar őslakosságnak egyik kiváló képviselője Korláth Endre dr. április 9-én nagyszabású beszédet mondott a nemzetgyűlésen, beszédében fölfedte a Ruszinszkóban uralkodó állapotot és tiltakozott a kormányzatnak Podkarpatska Rus függetlenségével szemben tanúsított magatartása miatt s követelte a szojra azonnali összehívását. Egry Ferenc^az őslakosság autonóm pártjának szenátora pedig április 10 én szólalt föl a szenátusban. Beszédében illusztrálta a ruszinszkói állapotokat, az ott élő népek nagy nyomorát és elítélte a földreformnak igazságtalan végrehajtását. Végül követelte a szőj mi választások elrendelését. A ruszinszkói magyarság e két vezéralakját nagy figyelemmel hallgatták. = TLenhatórás ülések a magyar képvlsalöbiuban. A magyar nemzetgyűlés elé az elnök azt az indítványt terjesztette, hogy a szanálási javaslatot napi tizenhatórá3 üléseken tárgyalják. A nemzetgyűlés péntektől kezdve permanens üléseket tart és pedig reggel 7 órától éjjel 12 óráig egy órai ebéd megszakítással. Az elnök javaslata mellett 127 en, ellene 33 an szavaz-Bserkssztőaég ét kiadóhivatal: Nádor-a 29-, hová agy a lap ««elletni részét illető közlemények, mh ’ a hirdetések, előfizetési át hirdetési dijak stb. küldeni!t Kéziratokat nem adunk vissza. Megjakik hettótl hátiamét: uitMös is szaoUil* tsk. A szocialista képviselők közti! 20 an, a polgári ellenzék tagjai közűi pedig 13 an szavaztak az indítvány ellen. Ebből kormánykörökben arra következtetnek, hogy a szélső radikális ellenzék kivételével a polgári ellenzék sem akar akadályokat gördíteni a javaslatok tető alá hozása ellen. = Harc két magyar községért. Módos és Párdáoy volt magyar községeket, amelyeket ideiglenesen Romániához csatoltak, a hatáikiigazitó bizottság döntése folytán a napokban a jugoszláv hatóságok birtokba vették. A belgrádi sajtó a kü ügyminisztérium hivatalos híradása folytán méltatlankodik azon, hogy a volt két magyarországi községből a románok íz atadáa előtt minden megmozdítható értéket elszállítottak és még a középületek villámhárítóit, ablakait és ajtókereteit is magukkal vitték. A belgrádi Politika című lap szerint a bukaresti jugoszláv követ tiltakozni f©g a románok eljárása ellen. = A Times a magyar szanálásról. A Magyar Távirati Loda jelenti: A Turns hossza cikkben foglalkozik a szanálási törvényjavaslatuk parlamenti vitájával. Bőségesen idéz Bitiben és Káil&y beszédeiből és kommentálja azokat. Szerinte az eíköveik-aeadö parlamenti vitában B thlené lesz az oroszlánrész. Korányi Frigyes, az uj pénzügyminiszter nem tartozik egy politikai párthoz s-.m és ópea ezárt nagy népszerei üségaek örvend, valamennyi pártban és igy nagy erőt jelent a kormány részére. Kállay széleskörű technikai ismeretei és tapasztalatai nagy értéket képviselnek a javaslatok részleteinek vitájában. Egységes politikai front. Irta: Ivánfy Géza. Mikor az uj államalakulatba rekedt magyarság kiseobségi jogainak meg7édelmezéja céljából 1920 májusában felvetette a magyar népszövetség eszméjét s gyakorlati megformálására, célki: üzéseire a szokásos formában a szövetséget koastitaáifca, a nemzeti egység jegyében megindult mozgalom az elszakított magyarság összeségében egyhangú lelkesedéssel nyert istápoiást. A váratlanul ért csapás, amely T<i*aion felől zndult r-iásik, mintha összekovácsolta volna a magyarság sok százezreit s a közös fájdalom, a köiö3 sor3 érzeti a tömörülés élesztő kovásza lett. Mint a megriadt had, mikor váratlan támadás pillanatnyi zűrzavara után a fejük :t nem vesztett vezérek lélei jelenléte által, tömött falanxxá alakul át, úgy találta meg a szlovenszkói magyarság a védekezés egyetlen helyes és célravezető módját szellemi és tömegerejének egy politikai és kuUurá is javainak sértetlen megvtdé^ére és kif' jleszíéáére szükséges t gyesütés formájában. S íjnos, a győzelmi mámor aranjftlhőia száguldó hatalom az egyesülést megakadályozta, igen jól tudván, hogy a százezreket magában foglaló egy-sület az akkori erőviszonyok szerint a forradalmi dato'áltságot a magyarság jogos követeléseinek tömegéhez mért hangoztatásával és parlamentáris eszközeivel fogja kihasznál hatni. Hogy mii jelenteti a magyarság tömörülöd szándékaival szemben alkalma-Véuro si Mozgószisliáz. Ma szombat és holnap vasárnap LUCRÉZIA BORGIA 5:03
