Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-08 / 43. szám

Hadd, 1884. április 8, POLITIKAI LAP. SlifiartM *r «««h^jafiovák értékben $ Üa(y&«K oj* vünkre postil szétklMéeísi: %s>eo évre »8 K« fél érre 48 1, spjryeáarre 5 Kilifölílö. 160 KC. S^y®* »»ásó ára t 8® fillér. S. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fösa«rk«3itő: HAÄL ÜYÖLA Ar Szerkesztő: 8ARAHYÄY IÖZSEF ár. Sxerkeiztöiég é» kiadóhivatal: Nádor-« 20,, hová agy a lap .zellemi részét illető közlemények, mi,a] a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adank vissza. Mtgjslenili Hataikiftt háromszor. kedi'n csutortököB és nmtelg Még a cseh lapok gerinces része is elítéli a kormánynak a sajtószabadság korlátozására irányuló lé­pését, mellyel szinte megrendíti azt a föl­fogást, hogy a közélet tisztasága a, legna­gyobb erkölcsi értéke az államnak. A felburjánzott korrupció leleplezése a sajtó­ban, semmiképen sem ártott a köznek, sőt ráirányította a figyelmét az ország vezetőinek is arra, hogy egyes magasrangu tisztviselők mint éltek vissza feletteseik bizalmával és mint szereztek milliókra rugó kárt az államnak. E leleplezésekkel a sajtó csak kötelességét teljesítette és ezért nem a megrendszabáíyozás, hanem elismerés járna neki. De a köztársaság kormánya nem tar­tozik azok közé, akik a sajtó igazi köte­lességét kellőképen értékelni tudják, neki úgy látszik, kellemetlen dolog, hogy a különböző minisztériumok tisztviselőire olyan kellemetlen dolgok sülnek ki, ame­lyek az egész mai rendszert a maga korrupciós mivoltában mutatják be a nagy világnak, amely ezek után a sok hamis információt a kellő értékére szál­líthatja le a csehszlovák Eldorádót illetően. Ahelyett, hogy radikális módon elejét venné a további panamáknak, a sajtó ellen for­dul, az ellen az intézmény ellen, amely a közéleti erkölcs tisztasága fölött híven őrködve, az állam tekintélyét védi akkor, amikor azt a nagy feladatot teljesiti. Csak nálunk történhetik meg ilyen antidemokratikus dolog, csak a csehszlo­vák kormánytól eredhet ilyen retorzió az­zal a faktorral szemben, amely az igaz­ságért küzd. A kormány kivonja a sajtó utján elkövetett területsértéseket és rágal­mazásokat az esküdtszék körébői és a lapok felelős szerkesztői ellen drákói szi­gorral lép fel, hogy megbénítsa a sajtót működésében és hivatása teljesítésében. A becsületsértés és rágalmazás nem élet­célja a tisztességes sajtónak, a hivatása magaslatán álló sajtó elfogulatlan biráiója a közéletnek, tárgyilagos reprodukálja az eseményeknek, egyetlen ideál, a közérdek vezeti és irányítja működését, melyért mindent megtenni kész. A tisztességes sajtó jogosan utasítja vissza mindama tö­rekvéseket, melyek a sajtó- és gondolat­szabadság ellen irányulnak és becsületes­ségének tudatában emelt fővel halad to­vább nehéz utján. , j. j A sajtó . újabb megrendszabályozása hatalmi érdekből < történik. A rendtörvény­ben létesített hurkot még szűkebbre húz­zák össze s ha így folytatódik, a sajtó­­szabadság csakugyan fikció lesz e derék, köztársaságban. De bármit csináljon, is a hatalom, reakciós lépése nem félemlitbeti meg a becsületes újságírót s csak arra sarkalhatja, hogy még nagyobb köteles­ségérzettel álljon őrt a közélet tisztasága fölött. — A választások eredménye az óyyallai járásban. A vasárnap megtartott Dyitram-gy«i választások eredményéből lapunk zártakor si­került megtudnánk, a* ógyallai járás válasz­tási eredményét. A pártokra az alábbi szava­zatok estek : Az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos pártra Csánki-Hudzsa pártra KommnniBia pártra Keresztényssoeiálista pártra Zsidó pártra Híinka pártra Szoc. dem. pártra Cáehszlov. demokrata pártra 8614 4412 4263 3252 476 436 403 370 = Uj képviselők fogadalma. A ruszinszkói nemzetgyűlési képviselők héiíőn jelentek meg elősször a n- mzetgyülésen és ez alkalommal letették a fogadalmat. = A magyar vzanáláii törvényjavaslat. A magyar nnnz*tg)ülés végre e!érk<-z-tt althoz a ponthoz, hogy a szanálási javaslat tárgya­lását megkezdje. Minden egyéb kérdés lékerült R b pirsadról, egyedül szí, az ország sorsára nézve diitííö jelentőségű törvényjavaslatot tár­gyalják és még hasvét előtt határozattá kell emelni. A törvényjavaslat megszavazása előre biztosítva van. A politikai pártok többsége, számolva Magyarország kritikus helyzetével, készek magukévá tenni az ország talpraállitá­­íáfc célzó javaslatot. Kát. párt azonban, akiket egyébként egy egész világ választ el egymás tói, — a ‘fajvédők és a szociáldemokraták pártja nem fogadja el a javaslatot, a fajvédők ugyanis mindent elkövetnek, hogy ne em-lk^d­­jék törvénnyé a javaslat, a szoeiálisták pedig „késhegyig menő harcét“ hirdetnek elíeBe. Csodálatos, hogy a magyar parlamentnek két ellenkező pólnsa mint találkozik egymással, akkor, amikor személyes politikai harcot foly­tatnak agfeormány tagjai ellen és amikor min­den tényezőnek össze kellene fogni, hogy Magyarországot válságából valahogyan kiment­sék, tv széthúzásnak és egyenetlenségnek pél­dáját, nyújtják a világ előtt. A szanálási ja­vaslatot szombaton kezdték tárgyalni, ez ülé­sen Korányi Frigyes báró pénzüzymiüiszter és Bethlen István gróf miniszterelnök hossza be­szédben ismertették a javaslatot, as azt meg­előző tárgyalásokat és azokat a gazdasági változásokat, amelyeket az ország érdekében a szanálási törvénytől várnak. = A megyei választások eredményeinek felülvizsgálása. A választási bíróság április 12-én ülést tart. Ezen az ülésen a nemzet­gyűlési képviselők mandátumán kivül napi­rendre keiül a pozsonyi, vágvölgyi, kassai, tátrai és garamvölgyi megyék megyebizottsá­gainak választási ügye is, amennyiben a vá­lasztói bizottság a megejtett megyei v&lasztá sok eredményét felülvizsgálja és egyben iga­zolja a , megválaszt ott képviselőket. fi sajtószabadság korlátozása. —- Mit tartalmaz a sajténovella. — ’ A kormány sajtinovella javaslata meg­szünteti a sajtójogban eddig érvényben veit fokozatos felelősség elvét és a sajtó ttján al-‘ követett btcitletsértés, rágalmazás is hamis, tál miatt indított bűnvádi él járások esetében ftlslőiiigra engedi -venni nemcsak a cikk szer­zőjét, hanem a felelósszerlesztőt is. A javas* lat ugyanis kimondja, hogy ilyen büntetendő cselekmények esetében felel a szerző és fele­­löiszerkesztő a büntető törvénykönyv általános rendelkezése értelmében. Olyan esetekben, a mikor a szerző ellen m-gimlitották az eljárást azok közül a személyek közű), akik a nyom­tatásban vagy a nyomtatvány terjesztésében közreműködtek, csak a feDJÖ.-szerkesztőt Bhet felelősségre vonni. Ha valamely jelentés egy hivataltól származik és az terjesztette, annak tartalma miatt senkit sem lehet bűnvádi öten üldözui. A hivatal, amely a sértést tartalmazó közleményt a sajtónak kiadta, a sértett kiván­­ságára köteles mindazoknak a lapoknak, ame­lyeknek a helytelen közleményt megküldte, helyreigazítást küldeni és e lapok kötelesek a ntkik megküldött helyreigazítást díjmentesen közzétenni. Azt a fdelösszerkesz'ót, aki ezt a kötelezettséget nem teljesíti, 40—400 koroná­ig terjedő pénzbüntetéssel lehet büutetni. No­ha a felelösszerkesztö elvileg felelős minden a lap tartalma által előidézett becsületsértés! ért és rágalmazásért, mégis büntetlen marad, ha a szerzőt megnevezi és megjelöli azokat á körülményeket, amelyeknek alapján a jelentést igaznak tarthatta, föltéve, hogy a törvény a bümtetlenség előfeltételéül a valódiság bizo­nyítását követeli meg. Büntetlen marad a fe­lel aszerkesztö akkor is, ha megnevezi a cikk szemzőjét és bebizonyítja, hogy elbocsátás yagy érzékeny anyagi veäzteseg veszélye fe­nyegette akkor, ha a cikket nem közli, olyan esetekben, amikor a törvény a büntetlenséget a valódiság bizonyításától teszi függővé, a fe­­lelösszerkesztőt akkor is enyhébb büntetéssel kell sújtani* ha nem nevezte meg a cikk szer­zőjét, föltéve, hogy olyan körülményeket igazol, amelyek alapján a jelentést igaznak tarthatta. A javaslat azután átveszi az osztrák sajtójognak azt a rendelkezését, hogy a fele­lős szerkesztő kihágás címén felel az időszaki folyóirat tartalma utján elkövetett bűntettért, vagy vétségért, ha büntetendő cselekményt a büntető törvénykönyv értelmében ugyan nem követett el, de elmulasztotta azt a köteles gondosságot, amelynek szem előtt tartása ese­tében a nyomtatvány tartalma miatt bűnvádi eljárást nem lehetne indítani. Bűntett esetében hat hónapig, vétség esetében pedig nyolc naptól három hónapig terjedhető fogházzal büntetik a felelős szer­kesztőt ilyen esetekben, ha azonban a szerzőt megnevezte, bűntett esetében nyolc naptól három hónapig terjedhető fogházzal, vétség esetében pedig ötvenezer koroua pénzbüntetés­sel sújtják. Ha a felelős szerkesztő helytele­nül nevezte meg a szerzőt, vagy annak lakó­helyét, az érvényes törvények alapján ki­szabott, de mindig súlyos fogházbüntetést kap. Akit e törvények alapján elítéltek, az érvé­nyes törvények alapján, de mindig fogház­­büntetéssel bűnhődik azért, ha a valódiság bizonyítását kérte, noha ismerte azokat a körülményeket, amelyek állításának igazságát kizárták. A fogházbüntetésen kívül 100—8000 ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel is büntetni kell iiyén esetben. Nem időszaki nyomtatvány esetében a felelős szerkesztő helyébe * kiadó, ha pedig ez ismeretlen, a nyomda felelős igazgatója, lép. Ha olyan lapnak felelős szer­kesztőjét, amely hetenként legalább ötször megjelenik, egy éren belül tiz esetben beestlet­­■értés (rágalmazás), vagy a köteles gondosság elmulasztása miatt megbüntették, a belügy­miniszter legkésőbb hat hónapon belül elren­delheti, hegy a leptél egy hónap tartamára

Next

/
Oldalképek
Tartalom