Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-10 / 5. szám
B. «iá OsOtBptBkf 1924. janaáp IO, i^fvaaBtBálh ivfalya ^massssssssssssss. . —■= = ESifesíáaí ár c8@fa'«si®'B'áíí ójr^feb«» s Hsíyáss i* sfldéfer! a«ci#í «»tkildéstBi: ~%‘im érre 80 K» félévre 40 K> aegyedévr8 20 S> Külföldön 160 Ki. S^yes taáia ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. FössarkaastÉS: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: 3ARANYAY JÓZSEF dr. Sutrretxiftaég ét sciadöhivatal: Wáíar-n 22, hová agy a lap izellemi részét illető közlemények, mfmi a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk rissza. MsgielBBik hetenkiat háromszor. kad!,»'i csütirt9kSo és Prasek, a szenátus elnöke, Lanában nem nyert kihallgatást a köztársaság elnökénél. Ez a körülmény annyit jelent, hogy a kormány által szépített szesz-affér, mely a köztudatban szesz-panama néven ismeretes, a köztársaság elnökének sem politikai, sem erkölcsi kívánalmai szerint elintézést nem nyert és ebből Prasek úr magára nézve levonhatja a következményeket. A közéletben előforduló sok visszaélést és panamát tapasztalva, jól esik látnunk, hogy az erkölcsi világnézet győzedelmeskedik az anyagi felett. Mert a cseh politikai egyéniségeknek a sajátos jellemvonása, hogy nem érzékenyek és nem reagálnak, ha összeütközésekbe kerülnek valamely elvvel, amely reájuk nézve megállapítaná az összeférhetlenség határát vagy kényesebb erkölcsi felfogásuak részére az impedimentum publicae honestatis tilalomfáját felállítaná. Az az anyagias felfogás, mely úrrá lett a közéletben, bárhogy tiltakozzanak is ellene, a rosszul értelmezett demokráciának a csökevénye, amely Amerika üzleti elvét akarja utánozni. A csehszlovák köztársaság politikusai is a parlamenten kívül igen jelentékenyen résztvesznek a közgazdasági életben és az államférfibusinessrnan tipusa ebben a köztársaságban kristályosodott ki legélesebben. Prasek is ezek közé tartozott és vesztére a szesz-üzlet aktáit kiteregették a kormánytámogató szocialisták, Ptaseknak tehát, bárhogyan nyilatkozott is a pénzügyminiszter semmitmondóan üres nyilatkozatában, megkell válnia a szenátus elnökségétől. Többet jelent ez az ellenzék részére a közönséges agitációs anyagnál. Erkölcsi vereséget, ami a politikában is annyit jelent, hogy a vereség ki nem egyenlíthető. A szenátus elnöke politikai magaslaton áll, arra tisztelettel kellene feltekinteni mindenkinek, mert ez az állás a törvényhozás második kamarájának a vezetőjét és megszemélyesítőjét reprezentálja, akinek nemcsak nem volna szabad pártembernek lennie, de el kellene kerülnie azt a látszatot is, amely politikai érdekeltségét sejtetné valamely párttal. így szeretnők látni a parlament elnökeit, a pártatlanságnak kötelező fegyverzetében. Ezek az állások mindenre valók csak arra nem, hogy azt a közgazdasági tevékenység lápos és sokszor ingoványos területein lássuk gyanús egzisztenciák társaságában. A szesz üzlet nem a szenátus elnökének való. A szenátus elnökéhez nem méltó a seftelés és anyagi előnyök után Yaló törtetés. Ez erkölcsi elvként most már megállapítható s ha ez még nem is - jelenti- a- politikai közélet tisztulási folyamatát, mindenesetre jó precedensül fog szolgálni a jövőre nézve, hogy előkelő közjogi állást viselő politikusok, miniszterek ne vállaljanak érdekeltséget bankoknál, nyerészkedésre alapitolt vállalatoknál és főleg ne keltsék azt a látszatot, hogy politikai befolyásuk aDyagi előnyök szerzése céljából gyümölcsözik. A politikai közélet minden tényezője igyekezzék függetleníteni magát az állammal kapcsolatos, vagy a kormánytól függő vállalkozásoktól és üzletektől. A köztársaság első ötéve szomorú tapasztalatokat termelt ki ezen a téren. A korrupcióval sokszor foglalkozott a parlament és annak kiirtása erkölcsi kötelessége a sajtónak és a nyilvánosságnak. Az igazi demokrácia a nyilvánosság szabad levegőjében élhet csak. A demokrácia az gyéni érvényesülésnek nem szab gátat semmi téren sem, de a demokráciának is megvannak azok az erkölcsi szabályai, amelyeket a közéleti szereplés vezetőinek magukra nézve kötelezőknek kell elismerniük, mert ha ez ellen vétenek, maguk fölött mondanak Ítéletet. Az erkölcsi törvény erősebb a politikai szokások sokszor elitélendő konvencióinál. = Új nemzetgyűlési képviselők. M gir uk, bogy a kommunista párt kfpvLrlójéuek, Nagy Gyulának a mandátumát megsemmisítették, mert magyarországi illetőségű. Helyébe H«mm rl Gyula német szociáldemokrata képviselő kerül, aki a legközelebbi nemzetgyűlésen már m^g Is fog jelenni. Kivfite egy roá*ik uj bépyiseíöje ia lesz a nemzetgyűlésnek, M- scián csehszosialiata, aki a lemondott Szorbula szociáldemokrata helyett kerül be a p rámentbe. — Terület csatolása Magyarországhoz. Tudvalevő, hogy Magyarország Salgótarján vidékén húr m községet kap vissza a csehszlovák köztársaság területéből. Somo^ujfalu, Somoskő és Ere^zvény községek 3500 lakossal kerülnek vissza Magyarországhoz, melynek a jövő héten adja át a fdvakat Csehszlovákia. A csehszlovák kormány azoknak, akik a megszállás alatt Magyarországgal szemben hazaárulást kővettek e), menedékjogot biztosított. A két állam kormánya m gegyezett abban, hogy a csehszlovák hatóságok eltávozása után hutórával három magyar század vonul be a községekbe. = A dunai kikötők sztratágiai jelentősége. A csehszlovák vezérkar főnöke: Mittelbauser fraach tábornok egyik kormánylapban értekezik Szlovenszbő sztratégiai jelentőségéről és ezzel kapcsolatban a dunai kikötők fontosságáról. A csehszlovák köztársaság jövőjének — Mittelhauser tábornok szerint — három főirányban kell igazodnia. Az n. n. történelmi országok és a velük szomszédos Románia között sürgősen ki kell építeni Szlovenszkóu keresztül a vasúti összeköttetést. Pozsonyban és Komáromban ki kell bővíteni a kikötőket és PozsoBy közelében a kisantant számára repülő gócpontot kell létesíteni. E gócpontban a Prágába, Bukarestbe, Kassára, Munkácsra és az Adriára vezető légi vonalak találkoznának. Az a körülmény, hegy ezeknek a vonalaknak : egyike másika magyar terület fölött visz át, a francia tábornok reménye szerint nem jelent akadályt, hiszen a francia kormány szintén egyezségre lépett a német kormánnyá) arra nézve, hogy francia repülőknek engedjék míg a német területen való átrepülési. Ugyanilyen módon lesz a pozsouy—belgrád—adriai vonal szabaddá tétele is. = Prasek lemond. Egy Prágában megjelenő szociáldemokrata iap szerint Prasek, a szenátus elnöke, a közismertté vált szeszpanama következtében megválik az elnökségtől. Prasek a lap sz-rint nemeik a szenátus elnökségéről, Liánéin a szenatori mandátumáról is lemond és áliltóan teljesen visszavonul a politikai élettől. Úgy látszik, hogy az újévi feltűnő mellőzés már ennek a ténynek volt egyik előhírnöke. = A kisantant belgrádi konferenciája. A kisantant ma, gardán kezdte meg konferenciáját Belgrádban, ahol az érdekelt államok külügvmin rzterei egybegyűltek. A konferencia valószínűleg január 12-ig fog tartani és belgrádi hírek szerint a vita főtárgyát a csehszlovák—francia szerződés fogja képezni. Megvitatják L ngyelországn ik a kisantanthoz való viszonyát, illetve a szövetségbe való fölvételét (lengyelországi hírek szerint azonban Lengyelország n^m lép be a kia&nUntba). Egyik prágai lap a koeförencia táigyát más formában adja elő. A Siovenska Politika szerint a belgrádi konferencia programja a következő: 1. A békeszerződések sértheteilensége. 2. A kisantant államok egyenjogú itása a nemzetközi értekezleteken. 3. Görögország esetleges belépése a kisantuntba. 4 A kisantant államok szövetségének megszilárdítása. 5. A kisantant tekintésén k öregbítése a nemzetközi viszonylatban. 11 Mii MlmM biziltsái ülése. Komárom, —jan. 8. A komáromi járási választói felszólamlást bizottsága dr. Fodor Adoií szolgabiró elnöklete alatt kedden ülést tartott, malyen a választói névjegyzékek ellen beadott felszólamlásokat iutésíe el. Tulajdonképpen a járás alig szerepelt ezen az ülésen, csak Komárom. A járás területéről csak 3 felszólamlás érkezett, ellenben Komáromból 116. Az ü és megkezdése előtt dr. Alapi Gyula szólalt fel és kifogás tárgyává tette az;, hogy a pártok a kinevezett tagokról értesítést nem nyertek. Az elnök erre kimutatta, hogy a törvény szerint történt k a kinevezések és csak az értesítés formája nem volt helyes Komáromban. A felszólamlás! bizottság elfőnék Vrkocs Rudolf bejelentéseit tárgyalt«, aki 81 választó törlését kértö azon a címén, hogy az illetők nem állampolgárok. A bizottság egyenként vette az ügyeket tárgyalás alá. A kifogásolt választók illetőségi és állampolgársági ügyei most vannak folyamában. Vrköcsnak egész pontos névkor állott rendelkezésére. A bizottság 72 estvib n a választók törlését mondta ki, sok esetben a vitát szavazás utján döntő te el. A szavazás azonban a bizottság összetételénél fogva teljesen illuzőriu», mert abban minden párt egyformán és nem számarány szerint van képviselve. így a taglétszámmal alig rendelkező kisebb pártok szavazataival szembon a magyar pártok kevesebb szavazata nem érvényesülhetett. Majd dr. Alapi Gyula bejelentéseit tárgyalta a bizottság, aki 35 választó fölvételét kérte, akik a névjegyzékből kimaradtak. Ezek ( közül 26 választót vita nélkül felvett a bizott■ s&g, míg 9 választót akinek részben nem folt ' ttLajl
