Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-03 / 41. szám

szonöfc fqk melegben ült ingáiban. A külső­­temp&raUra akkor 30—40 fok hideg volt. Szén és petróleum. Stefanson vándorlásai közben a sarkvi dóknak olyan részére érkezett, ahol legnagyobb csodálkozására szenet talált. Ezt az általa többször kipróbált és jónak bizonyult fűtőanya­got barnaszénnek nevezte el és az a véleménye, hogy a szigeteken kiszámíthatatlanul nagy mennyiségben található. Azt Írja, meggyujtva hatalmas lánggal ég, nagyon fekete füst je van, a füstjének olyan a szaga, mint az aszfalté. Az eszkimók tűzgyújtáshoz és csodálatoské­pen rágógumimnak használják. Stefanson agy találta, hogy ez az anyag erősen olajtartalma, a szénréteg alatt valószínűen petróleumforrá­­sok vannak, amelyeket igen könnyű volna megnyitni. Az expedíció nincsen közvetlen összefüggésben azzal, hogy ezeken a szigeteken szén található, mert a szigetek Kanadához tar­toznak. Valószínű azonban, hogy mégis Ste­fanson könyve adta az ötletet a légi kirándu­láshoz, mert hiszen Stefanson szerint a sark­vidék többi részén is található szén. Amerika, és Anglia vetélkedése. Nagy területek vannak, amelyeket eddig csak kutya-szánnal közelíthettek meg az expe­díciók, ezek a területek léghajón nagyszerűen megközelíthetők és ezeket a területeket akarja Amerika gazdasági célokból birtokába venni. Az Egyesült Államok petróleum készletének negyyea százalékát már elvesztette, nagy érdeke tehát, hogy a gazdag szén- és petró­leum-területét biztosítsák maguknak, mielőtt Anglia kinyújtaná kezét a jövőnek e gazdag országa után. Amikor Kanada értesült róla, hogy Amerika német rendszerű léghajókkal akarja meghódítani a sarkvidéket, Angliában expedíció hajót szerelt fel, amelynek feladata, hogy Bernier kapitány vezetése alatt a sark­vidéket Kanada részére szerezze meg. Ez az expedíció azonban nem kecsegtethet eredmény­nyel, mert hiszen a Z. R. III. okvetlenül több eredményt érhet el, mint egy tengeri hajó. Küzdelem Északért. Shenandoah expedíciójának tehát nem­csak tudományos, hanem óriási gazdasági je­lentősége van. Különben is Peary, az északi sark felfedezője ezt a fejlődést már 1918-ban megjósolta, amikor Stefanson megérkezésekor üdvözlő beszédet pjpndott, amelyben kijelen­tette, hogy ez az utazás yolt az utolsó, amely a régi iskola szerint dolgozott, a kutyák és szánkók segélyével yaló előrehaladás megszűnt. A jövőben a sarkvidékre csak léghajókon mennek a kutatók, vagy mint Stefanson azt a legcélszerűbbnek látja, tengeralattjáró hajókon. Valószínűen mind a kettőt megérjük még és akkor iáimét visszaérkezünk Verne Gyulához, aki ötven év előtt mind a kettőről olyan ér­dekes és találó meséket mondott. íffiH április 3. __________________ En tlsüip ültül Kiáioias. A Konyát—Talotta cirkusz a Kossuth-téren. — Fővárosi műsor. — Hajmeresztő mutatványok. — Pompás rendezés. — Egy háromszáz éves cirkusz dinasztia. Az a szép számú közönség, amely végig nézte kedden este a Könyöt—Talotta cirkusz bemutató előadását, a legjobb és legbeszéde­sebb reklámja az elsőrangú cirkusznak, mert a közönség minden tagja a legnagyobb meg­elégedéssel távozott és másnap a társaságban, kávéházakban, fizietekben másról sd lehetett hallani, mint csak arról az igazán meglepő, fővárosi nívón álló műsorról, amelyet a Kö nyött—Talota cirkusz produkál. A mutatvá­nyok mind elsőrangúik és ajak, legtöbb egye nesen hajmeresztő. Á rendezés gyors és gör­dülékeny, megy minden, mint a karikacsapás, semmi időpazarlás, az előadást pontosan kezdik és gyors egymásutánban mennek a műsor szá­mok egész 11 éráig. Mindez könnyen megérthető, hiszeagKö­­nyöt igazgató az ntolsó öt éven át bérlője volt a budapesti fővárosi vas cirkusznak, a téli hónapokban pedig szintén a budapesti Magyar­falu mulatóhelyen játszott társulatával. Buda* pest tuligényes közönségének állandó tetszését vívta ki gazdag és mindig uj műsorával. Es hozzánk is ezzel a társulattal, műsorral jött Könyöt igazgató. Ez a legnagyobb garancia, hogy Könyötók műsorához hasonlóban mosta­nában nem volt a komáromiaknak része. Maga Könyöt igazgató is egy háromszáz éves cirkuszigazgató családból származik. A cirkuszdirektcrság apáról fiúra szállt már 300 esztendőn keresztül. Könyötnek 12 testvére van. Mind a 12 Könyöt artista. Amerikában, Parisban is él egy-egy Könyöt. Az itt időzó Könyöt igazgató neje pápai magyar leány, ok­leveles tanárnő. Bájos, fess, intelligens asszony, aki szenvedélyes lóidomitó és a bemutató elő­adáson már egy csapásra meghódította a tom­bolva tapsoló közönséget tömeg lói'domitásaival és egyes lómutatványaivel. Ezenkívül különösen zajos sikert arattak a két biciklista, az ugródeszka akrobaták, az egyensúlyozó nö hajmeresztő mutatványai, Esmsralda táncosnő igazán bájos jelenete, a bohócok királyának Gár&rdnak kacagtató mó­kái, Schóssy zenebohóc zajos tetszést kiváltó zeneprodukciói, a csodaszamár megfékezhetet­­lensége, a bámulatos lóidomitások és a műsor többi számai. A cirkuszt, amelynek szenzációs műsorára még visszatérünk, a legmelegebben ajánljuk közönségünk szives figyelmébe, erősen hisszük, hogy a Iegmegelégedattebben fog mindenki az előadásokról eltávozni, mert pompásan tölti el az estét s olyan nivós és újdonság zamatjával biró és mindvégig izgalmas műsorban van a közönségnek része, aminököz hasonló az utolsó két évtizedben nem volt Komáromban. A figyelmes igazgatóság a helyárakat jórészt leszállította. Riporter. _________»Komáromi Lapok«_________ — A szloyenszkói ref. egyház látogatói. l^ókalö látogatói voltak a szloyenszkói refor­mátus egyházuak. Dr. Cairns D. S. a skót egyesült szabad egyház moderátora látogatta mag az egyházat dr. James Macdonald Webster skót lelkésszel, akik ezzel kifej zésre kívánták juttatni azt a mély testvéri kapcsolatot, mely a két egyház között fennáll. A skót szabad egyház reprezentánsai Balogh Elemér és P. Czinke István ref. püspökökkel, valamint Sei­­lassy Béla főgondnokkal és Sörös Béla josonci lelkésszel egy közös értekezletet tartottak, me lyen az előkelő vendégek egyházuk meleg ro­­konszenvót és az itteni református egyháznak segítő szolgálatában való készségét közvetlen módon juttatták kifejezésre. Az egyesült skót szabadegyház képviselői előző napon a köztár­saság elnökénél voltak kihallgatáson. — Előadás a Kultúrpalotában. Vasárnap szezonzáró szabadoktatási előadás lesz a Kul­túrpalotában d. u. 6 órai kezdettel. Közönsé­günk bizonyára nagy számmal jelenik meg nemcsak a szezonzárás, hanem a gazdag mű­sor miatt is Egyik népszerű magyar költőről Kiss Józsefről és költészetéről dr. Borka Géza fögimnáziumi tanár, a jónevü poéta tart elő­adást, amelyet illusztrálni fog három kiváló szavalat. Három Kiss József verset fognak elszavalni: Politzer Baby (A perzsa), Darvas Andor (Simon Judit) és Rauscher Ferenc (Tüzek). Végül dr. Bognár Gdcü egyetemi m. tanár, a főgimnázium tudós tanára tart a kultúráról záróbeszédet. Az előadásra belépő­díj nincs, csak minden látogatótól tetszés sze­rinti adományt kér kiadásai fedezésére a Jókai Egyesület. — Kegyelet. A közs. iskolaszék március 31 én dr. Kamrás József elnöklete alatt tartott ülésében kegyelettel emlékezett a közs. iskola váratlanul elhunyt tanítónőjéről, özv. Sipos Elek­­néről és emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Hasonlóképen a közs. iskola tanítótestülete ápr. hó 2-án tartott ülésén Ühereczky Géza igazgató megemlékezett róla, hogy mily módon adózott a testület az elhunyt kartárs emlékezetének. Az iskolaszékkel együtt gyászjelentést adott ki, sír­jára fenyőágakból és nyiió virágokból font ko­szorút helyezett, elvezette az iskola növendékeit is a temetésre és koporsója felett egyik volt tanítványa, aki most a közs. iskola tanítónője, njondott szívből jövö, szívhez jutó, keresetlen szavakkal gyászbeszédet, megmagyarázva, hogyan lett a vidám, szelíd Berta néniből „szigorú Berta néni“ — és hogy hogyan szerette mégis kis ta­nítványait, akik most könnyezve állták körül 3. oltja1. nyitott sírját és a tavasz ejső virágaival: üde hóvirággal, iljátos ibolyával szórták tele kppor­­sóját, úgy, hogy nem látszott ki a fekete födél, a gyászszemfedő. — A komáromi telekkfinyvek. A komá­romi t9lekkönyveket tudvalévőén átdolgozták telekkönyvi betétekre. Az erre vonatkozó mun­kálatokat március hóban a komáromi járás­­bíróságnál befejezték és az uj betéteket márc. 29-én bocsátották a közönség rendelkezésére. A komáromi járásbíróság erről egy cseh-szlovák nyelvű kiadványban értesíti az érdekelteket, akiknek a telekkönyvi betétek helyessége ellen emelendő netaláni felszólalásaikat 1924. október 14-ig fogadja el a járásbíróság, mint telekkönyvi hivatal. A betétek csehszlovák államnyelven vannak szerkesztve, ami a szinmagyar érde­keltségnek semmibevételét jelenti. Az erről szóló most kiadott hirdetmény sem felel meg a kisebbségi nyelvtőrvénynek s épen Komárom magyar közönségét teszik ki ezzel sok olyan eshetőségnek, mely ránézve joghátránnyal jár­hat. A helyzet tulajdonképen olyan, mint ezelőtt 70 évvel volt, amikor az osztrák beamterek németül készítették el a telekjegyzőkönyveket. De akkor legalább tudtuk, hogy elnyomatás alatt étünk s megszállt terület vagyunk és akkor sem szerződés, sem törvény nem védel­mezett bennünket. — Nyugdíjba vonulás. Kedden este 8 órakor a komáromi bírói és ügyészi kar és Kathona Sándor járásbiró számos tisztelője búcsú vacsorára jöttek össze a Horváth féle ven­déglőben, utóbbinak nyugdíjba vonulása alkal­mából. Meleg szavakkal búcsúztatták a nyuga­lomba vonuló járásbirót, ki éles judiciumával, gyors, de alapos munkásságával, az élet és embereknek egész a vesékig ható ismere­tével az igazi biró mintaképe volt és közel harminc évi bírói működése alatt, mely idő legnagyobb részét az itteni járásbíróságnál töltötte, kartársai és az ügyvédi kar elis­merését és nagyrabecsülését vívta ki. Az ün­nepi felköszöntőt dr. Weiaz Miksa mondotta, majd dr. Vitkó Rozső és dr. Kamrás József szívbe markoló beszédei után az ünnepelt könnyekig megható beszédben köszönte meg az ünneplést. — A Komáromi Ház- és Teiqktulajdonosok Egyesülete az 1924 évi rendes közgyűlését ápr. 6-án vasárnap délelőtt 10 órakor a Városháza nagytermében tartja. Hova az egyesület tagjai azzal hivatnak meg, hogy ott személyesen, vagy írásbeli meghatalmazott utján részt vehetnek. Esetleges indítványok az elnöknél 3 nappal előbb bejelentendők. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés az egyesület működéséről. 2. A választmány meg­alakítása. 3. Az 1923, évi zárszámadás jóváha­gyása. 4. Az 1924. évi költségvetés jóváhagyása. 5. A tagsági dijak megállapítása. 6, Indítványok. — A határforgalom megkönnyítése. A komáromi szövetkezeit ellenzéki pártok klubja a városi képviselőtestület utján felirt a mi­niszterhez, hogy a komáromi határátkelést könnyítse meg és harminc kilométernyi kör­zetben tegye lehetővé a Duna mindkét part­ján. A mozgalom azzal van megokolva, hogy a város gyárai és .iparvállalatai a magyar ol dalon vannak és a munkanélküliek ezekben al­kalmazást találnak. Ezenkívül az építőiparosok, akik Komáromban évek óta teljesen tétlenségre vannak kárhoztatva, a Dunántúl munkásaival együtt kereseti lehetőségekhez juthatnak. A hatáiforgalom ebben az esetben állandó ter­mészetű lenne és a dunai hídon a közlekedés korlátozás nélkül indulhat meg. Hir szerint a kormány is foglalkozik a határforgalom meg­nyitásának a tervével. — Halálozás. Somorjai Leölkes József, benkepatonyi földbirtokos Pozsonyban a Grand Szanatóriumban operápió közben meghalt. A kihűlt tetemet hazaszállították lakóhelyére, hol a ref. egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett. A háznál Varga József diósförgepatonyi ref. lelkész bú­csúztatta az elhunytat hitvesétől, testvéreitől, rokonaitól ós a végtisztességtevóktől. A teme­tőben a síri beszédet Vágó Ede nemeshodosi ref. lelkész mondotta, utána Antal Árpád Lajos benkepatonyi ref. rektor búcsúzott el a felejt­hetetlen jóbaráttól barátjai nevében. — Kinevezés. A magyar királyi igazság­ügyminiszter dr. Simon Mihály fö.'dinket, a szom­bathelyi törvényszékhez joggyakoruokká nevez­te ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom