Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-01 / 40. szám
»Komáromi Liapofc. 1924. április 1. 4 ____________________________ posan meggondolandó, hogy az ötezer év maira felnyitandó amerikai „film kincseskamrák“ nem e fogják késó utódaink illúzióit szétrombolni. Mert Tatenkhatnen aranya háromezer év maira is arany maradt. De egy film az ötezerér előtti idókrö!, csak csalódást okozhat. TÖRVÉNYKEZÉS | (§) Felmentett plébános. Komáromszömere í község plébánosa, Berényi Jenő ügyét tár- « gyalta az utóbbi napokban a komáromi tör* j rényszék büntetötasáesa. Bsrényit a csendőrök jelentették föl izgatás miatt, mivel állítólag azt a kijelentést tette s terjesztette, hogy a csehszlovák köztársaság üldözi a kaíholikus vallást. Az eset onnan származott, hogy a múlt ér tavaszán a hi mi halál-incidens következtében több érsekujrári apácát kiutasítottak, akiktől Érsekújvár kathoűkus népe könnyek közt ! búcsúzott az állomáson. Ezt hozták hírül a plébánosnak nagysnrányi asszonyok, akik az esetnek szemtanai voltak s akik a komáromszemerei plébánosnak ezt elbeszélték, mikor nála keresztlevelek kiállítása ügyében m-gjelentek. A magyar érzésű plébánost, akit lépten* • nyomon feljelentenek, az ógyailai járásbíróság 1 100 korona pénzbüntetésre Ítélte. Feleblezés 5 révén került az ügy a komáromi törvényszékre, \ ahol bebizonyosodott a vád teljes tarthatatlan j sága és a bíróság felmentő ítéletet hozott. j (§) Uj ügyvitel a bíróságoknál. A kormány j a szlovenszkól bíróságoknál f. é. juíius 1 tői új ügyvitelt hoz be és a régit kiküszöböli. Az uj j ügyvitel ugyanaz, mely jelenleg Csehországban be van vezetve, ez pedig teljesen a régi osztrák ügyvitel. Ennek a szlovenskói bíróságoknál való behozatalával a kormány azt akarja elérni, hogy & Csehországból ide küldött hivatalnokok itt könnyeben tudjanak boldogulni. Ez volna tehát egy újabb jelentős lépés az unifikáció terén. Vájjon a szlovenszkói viszonyok köeött és a régi magyar igazságszolgáltatás keretei között, mennyire fog jobbnak és célszerűbnek mutatkozni az uj ügyvitel és vájjon egyáltalában bs válik-e, azt a jövö fogja megmutaftni. Az uj szabályzat elsajátítása céljából a kormány a bírósági székhelyeken tanfolyamokat rendez. A nyitrai törvényszéknél a tanfolyam hétfőn, f. hó 24-én kezdődik. (§) A tótmegyeri béresek harca a csendőrökkel. A múlt év április 27-én kitört a mezőgazdasági munkások sztrájkja a tótmegywi uradalomban. A munkások nem lévén megelégedve e kollektiv szerződéssel, formális lázadás után beszüntették a munkát. A közelmúltban 177 tótmegyeri sztrájkolót — a magánosok ellem erőszak és zsarolás miatt — 2—2 havi fogházbüntetéssel sújtott a nyitrai bíróság. A mostani tárgyaláson a 9 vádlott közül hetet iámét két havi fogházra ítéltek, mert a beigazoláet nyert vad szerint erőszakosan léptek fel a rendet helyreállítani akaró csendőrökkel szemben. Ez alkalommal a verekedés hevében többé kevésbbó súlyos sebesülés is történt. Az elítéltek felebbezést jelentettek be az ítélet ellen. KÖZGAZDASÁG. taÉlyiiltiiÉ a lilaM — Az Öasegélyző Egylet m. sz. rendkívüli közgyűlése. — Az 55 évvel ezelőtt alakult Révkomáromi Önsegélyző Egylet, mint szövetkezet (Népbank), életében fordulóponthoz érkezett el azzal a rendkívüli közgyűléssel, melyet az intézet március SO-án tartott Jókai utcai üzleti helyiségében. A megváltozott viszonyok a pénzintézetekkel szemben nagyobb feladatok megoldását kívánják, mint amit a tisztán önsegélyre alapított intézmények teljesíteni tudnak. Az önállóan működő hitelszövetkezetek legtöbbje különösen az 1898 ban alkotott XXIII. szövetkezeti törvény életbeléptetése óta üzletkörébe belevont olyan ágakat is, melyekkel nemcsak a szövetkezetek tagjainak, de nem tagoknak is készséggel állhatott rendelkezésére. A Róvkomáromi Öasegélyző Egylet megmaradt a rági alapokon és a háború előtti gazdasági viszonyok között humanisztikus régi elveivel igen jelentős szert pet töltött be és kü lönösen a kis exisztenciák nélkülözhetetlen közgazdasági szervévé vált. Ma azonban a fokozott mértékben támasztott igények kényszerítő hatása alatt a Népbanknak is számolni kell úgy a tőkéjét gyümőlcsöztelni akaró, mint a hitelt kereső közönség kívánalmaival és gondoskodnia kellett arról, hogy üzletkörét kibővítve, a szövetkezeti törvény által megengedett mindazon üzletágakat bevezesse, amelyek a modern banküzletek működési körébe tartoznak. Minthogy pedig az 1889. évben jóváhagyott alapszabályai erre módot nem nyújtanak, alapszabály változtatásra került a sor, amit az igazgatóság javaslatára a vasárnapi rendkívüli közgyűlés egyhangúan elhatározott. A közgyűlés a tagok élénk érdeklődése mellett folyt le. Bartha János ny. pénzügyigazgató, intézeti elnök nyitotta meg a közgyűlést s megállapítván a határozatképességet, felkérte a közgyűlést, hogy annak vezetésére elnököt és jegyzőt válasszon. A közgyűlés elnökévé Bartha Jánost é3 jegyzőjévé Bátyai Mihály árvasz. ülnököt, egyleti tagokat választotta meg. Az elnök megállapítván a közgyűlésnek a törvény és alapszabályok szerint történt egybe* hivását, Fülöp Z3Ígmond igazgató előterjesztette az igazgatóbizottság javaslatát. Az igazgató röviden reámutatott azokra az okokra, melyek az alapszabályoknak megváltoztatását kívánják és kifejtette, hogy a Népbank jövőbeli működésével nemcsak tagjainak, de a hozzá bizalommal forduló nagy közönségnek is rendelkezésére óhajt áilani. Az igazgatóbizottság a helyzet mérlegelése és*alapo3 megfontolás után határozta el magát arra, hogy a több mint öt évtizeden át közmegelégedésre működő intézet az eddigi zárt keretekből kilépve, fennállásának é3 jövőjének biztosítására mindazon üzletágakat bevezesse, melyek a mai köve’élményeknek megfelelnek. E>'re nézve az 1898 : XXIII. szövetkezeti törvény teljes mértékben rendelkezik és amit a törvény megenged, azt óhajija az intézet megvalósítani. Az igazgatőbizottság ja* ! vaslatát elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek, 1 mely a javaslatot egyhangúan elfogadta és | kimondta, hogy a Révkomáromi Önsegélyző ! Egylet alapszabályait megváltoztatja. Majd az igazgató előterjesztette az uj | alapszabályokat, amelyek a régiek alapján a j kereskedelmi é3 szövetkezeti törvény szigorú | figyelembevételével mindazon rendelkezéseket \ tartalmazzák, amelyek a szövetkezet céljainak I keresztülviteléhez szükségesek. Az uj alapszaí bályok szerint az intézet továbbra is szövetfce■ zet marad ,,Komáromi Népbank mint szövetlce\ zetu címmel, de a kisebb tőkék gyűjtése által I váló takarékosság fejlesztése és olcsó hitel j nyújtása mellett, a különböző banküzleti ágak- i kai is foglalkozni fog. Két féle tagjai lehetnek * a szövetkezetnek: az ötéves évtársulatokba bí | lépő törzsbetevö tagok és az u. n. részjegyes > tagok, kik ugyanazon jogokkal és kötelezettsé( gekkel bírnak, mint az előbbiek, de a részjegyek j öveükint feimondhatók és leszámolhatok. A 1 szövetkezet üzletköre a következő ágakra terjed j ki : a tagok törzsbetéteinek és részjegyei értéj kének átvételére, betéteknek betétekönyvre és foil lyószámlára való elfogadására, a tagoknak kötvényekre, váltókra, folyószámlára és belföldön j jegyzett értékpapírokra nyújtandó előlegekre és 5 kölcsöLÖkre, bankbizományi, pénzbeváltó, idej gén valutát átutaló üzletre, biztosítási ügyletek j kötésére és tagoknak megbízásából és számiá| jára értékpapírok vételére és eladására. A szöf vetkezet igazgatására és vezetésére az uj alap| szabályok egy 8—10 tagból álló igazgatótaná j csőt kreáltak, ezt a tanácsot a 24 tagból álló \ igazgatóság választja, ugyarc ak íz igazgatóság i kebelt bői választják a s!övetkezet elnökét is. Az alapszabályokat a közgyűlés Brüll Maaó, 1 Koczor Gyula, Bálint István, Berger F. Vilmos Tuba Lajos és Fried Artur felszólalásai után egyhangúan elfogadta és elrendelte azoknak jóváhagyás végett a törvényszékhez mint kereskedelmi bírósághoz leendő fölterjesztését. A közgyü és a jegyzőkönyv hitelesítését az igazgató bizottságra bízta, mely után az elnök berekesz tette. A komáromi dunai kikötő építése csendesen szunyókál. Éppen olyan lassú lépésben halad előre a várva várt dunai forgalom meg növekedése is. Az 1922 junius 13-iki törvény alapján a kormányt fölhatalmaKták, hogy alakítsa meg a Dunai Gőzhajózási Társaságot egy bankcsoporttal, melyhez ft Csehszlovák Agrárbank, a Böhmische Industrialbanb, a Prager Kreditbank, a Zivnostenská Banka és a Szlovák Általános Hitelbank tartoznak. A társaság a danái és elb&i hajózás lebonyolítására alakult. A csehszlovák dunai gözhajózási társaság székhelye Pozsony lesz, a tőkéje pedig 125 millió cseh korona, amely 125.000 darab 400 kerona névértékű elsőbbségi részvényre és 187.000 darab 400 korona névértékű törzsrészvényre oszlik. Ebből a részvényállományból az említett bankok 87.500 elsőbbségi részvényt vesznek át és fizetnek meg 35 millió korona értékban. Az állam dologi betétei fejében 37.000 darab elsőbbségi részvényt vesz át 15 millió korona értékben és valamennyi törzsrészvényt 75 millió korona értékben. Az állam a társulatnak átad három szsmélygözöst, hét vontatógözőst, 116 teheresónakot, valamint 64 állami tulajdonban lévő egyéb gőzöst és leltári berendezést, összesen 150 millió korona értékben. Félhivatalos közlés szerint a vállalat eddi{* alaki okokból nem alakult még meg. A magyar nagyipar garantálja a külföldi kölcsönt. A népszövetség Budapestre küldött delegátusai a tegnapi napon tárgyalásokat folytattak a magyarországi gyáripar és kereskedelmi érdekeltségek képviselőivel. A gyáripari delegátusok kijelentették, hogy hajlandók aránylagossn garanciát vállalni 100 millió aranykorona erejéig folyósítandó kölcsönelölegre, amennyiben ugyanerre a mezőgazdaság is feleióíéget vállalt. A tárgyalásokon az ipari delegátusok egyértelműen az állam üzemek magántársaságok kezébe való átadása mellett foglaltak állást. 4 s*eíkei ®s--íi t a Mufe LspkMó: ggdtaer MI&, «»atvtott Spi *£ Sástiikösf vayonAiJikM tamisnt NYILTTER. Felhívás. Alulírott megvettem Mészáros Pálné sz. Nagy Erzsébet hetényi 22. sz. házát és felkérem a hitelezőket, hogy követeléseiket folyó hó 10-ig jelentsék be, meri későbbi bejelentésekért nem vállalok felelősséget. Hetény, 1924. március 31. 168 Németh Gergely. Kőszönetnyilvánitás. Mírdazoknak, kik felejthetetlen drága halottunk Makky Jánosné szül. Frimmel Jozefin folyó hó 30-án végbement temetésén megjelentek, koszorúk elhelyezésével, vagy egyéb módon részvétüknek kifejezést adui szívesek voltak, ezúton fejezzük ki hálás köszönettinket. Komárom, 1924 március 31-én Makky János és családja. Minden külSn értesítés helyetti Felejt heteden jó éd satyánk, idősb. Tuba László március 30 án, d. n. 4 órakor 86 éves korában maghalt. Kihűlt porait április l én, délután 4 órakor a reformálna temető halottas házából helyezzük örök nyugalomra. Komárom, 1924. március 31. A gyászoló Tuba család. 170
