Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-01 / 40. szám

»Komáromi Lapok«

19^4. április 1.

báljának, ka azt akarjátok, hogy derék mankásaépünk is megtalálja becsületes, fáradságos munkája után kenyerét és otthonát, ka azt akarjátok, hogy nemzetünket megvédheastik, hogy unokáink és dédunokáink ajkán is magyarul szálljon az ima az Egek Urához, hogy magyar szó csendüljön fel falnn és városon, akkor csak a mi pártunkra, az egyedüli szlovetszkói magyar nemzeti alapon á!!6 pártra szavazzatok! Listánk száma a

7,.

Az egyedüli magyar lista! Magyar ember csak erre szavazhat!

Magyar Testvérek! Mutassuk meg, hogy össze tudunk tartani! Mutassuk meg, hogy élni akar a magyar! Ne legyen köztünk semmiféle különbség! Csak i*ry boldogulhatunk 1 Az Isten is így segít meg!

Magyar testvéri üdvözlettel:

Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi központja.

A járási bizottság ülése.

— Moháesy János ár. indítványára a magyar tárgyalási nyelv érdekében. —

A komáromi járási bizottság tegnap hétfln délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott a megyeház nagytermében Novotny Richard járási főnök elnöklete alatt. A bizottsági tagok teljes számban voltak jelen. Jelentette az elnök, hogy pár javaslat érkezett be, pl. az útlevelekhez szükséges adóbizonyitványok tárgyában. E javaslatok későn érkezvén, a legközelebbi ülés tárgysorozatára tűzik ki azokat.

A tárgysorozat jelentős pontjai voltak Guta község határozata, hogy polgári iskolát log építtetni, ezenkívül a Vág balpartján a tanyai gyermekek részére két elemi iskolát. A bizottság e javaslatokat elfogadta.

Végül dr. Moháesy János bizottsági tag, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt országos elnö;e indítványát tárgyalta a bizottság.

Dr. Moháesy János indítványa az volt: hogy az 27/1924. száma kormányrendeletnek 7. és 8. pontja alapján, tekintettel arra, hogy a komáromi járás 80% a magyar, a járási bizottság tárgyalási nyelve, a javaslattétel és a szavazás; nyelve is magyar legyen és a jegyzőkönyvek az államnyelven kívül magyarul is vezetessenek.

Az indítvány következőképen hangzik: — Tekintettel arra, hogy a komáromi járás magyarnyelvű kisebbséghez tartozó állampolgárai az itteni lakosoknak több, mint 80%-át teszik, indítványozom, hogy a járási választmány tárgyalásain a tagok magyar anyanyelvükőn szólalhassanak fel, terjeszthessenek elő indítványokat, kéréseket és panaszokat, valamint a névszerinti szavazások alkalmával is ezen nyelven szavazhassanak és a járási választmányok jegyzőkönyvei magyar nyelven is vezettessenek.

Az egyhangúlag elfogadott javaslatot fölterjesztik & miniszterhez.

Komáromfüss kérelmét, hogy a csicsóekecsi vicinális utat töröljék a vicinális utak hálózatából és a községi utak sorába vétessék fel, elntasitották, mert a már meglevő vicinális ■tat községi úttá ledegradálni nem lehet.

Egyéb kisebb ügyek elintézése ntán, az ülés véget ért.

A közönség köréből.

A Rákóczi-utcáról.

A Komáromi Lapok 12. számában egy cikk jelent meg a Gazda utca szánalmas állapotáról. Hát az igaz, hogy nem irigylendő állapot. De vigasztalódjanak a Gazda utca lakói, mert van ám Komáromban még olyanabb ntca is. Csak tekintsék meg a Rákóczi uteának a Vághidtól a Tó-utcáig terjedő szakaszát. Az itt elhelyezett fakereskedésekbe állandóan járnak a fa, deszka, szén, mész és egyébb anyaggal terhelt szekerek. Ezen szállítják a Tágon túli falvakból az eladásra szánt gabonát, szalmát, szénát. Az itt lakó gazdaközönség a Tágon tül levő néhány száz holdat tevő földjéről az őszi és tavaszi termését. A katonai

teherautók a Tágon tálról (Lándor puszta stb.) gabona, szalma és préselt szénát fél waggon tételekben, ami az úttestet legjobban rongálja. A vágóhídon levágott állatok hasával terhelt szekerek, melyek itt megsülyednek, sőt a gödrös nton a leölt borjuk a kosairól le is potyognak. Mindaz a nyájas szemlélőnek érdekes látványt nyHjthat.

Ilyen képet mutat a város legforgalmasabb utcája. Ezen útvonal annyira elhanyagolt állapotban van, hogy ott kocsin járni maholnap lehetetlen lesz. Szánalom nézni a teherhordó állatok vergődését és csodával határos, hogy a széna és szalmával terheit eszközök a gödrök között föl nem fordulnak.

Mi, ittiakó és tetemes útadót fizetők pedig abban a szomorú helyzetben vagyunk, hogy száraz időben az uteán levő por és ntcsi szeméttel a szél telehordj a az utcai üzleteinket (élelmiszer üzletek), ntcai és udvari lakásainkat, ami az egészségre eléggé ártalmas, Az őszi esőzések beáltától kezdve pedig oly hatalmas sár és kátyú borítja az utcát, hogy a sebes járásH járművek tele fecskendezik sárral a házak falait, ablakait, egész fel a tetőig. De a járdán is ki van téve az utas, hogy tele szökik sárral szems-szája és ruhája is.

Ez az állapot immár tarthatatlan. Es amidőn erre úgy az állami, mint a városi hatóság figyelmét felhívni bátorkodunk, egyben kérjük, hogy ezen nagy forgalmat lebonyolító utcát használható állapotba helyeztetni méltóztassék.

Több Rákócei-utoai.

— Városi képviselőtestületi közgyűlés.

j Komárom város képviselőtestülete április 2-án = szerdán délután 5 órakor, a városháza nagy í termében rendkívüli közgyűlést tart, mely az | illetékességi ügyben benyújtott interpellációkkal i foglalkozik.

— Szaboicska Mihály költői jubileuma. Az

élő magyar költók legkíválóbbja, Szaboicska Mihály az idén töltötte be költői működésének harmincadik évét. Szaboicska Mihály nevét már I megörökítette az irodalomtörténet, nagyságát \ és jelentőségét rég megállapította a kritika s ) most, amikor a kiváló költő jubilál, milliók és l milliók tekintenek szeretettel és tisztelettel } feléje messze a nagy bánáti metropolisba Teí mesváron, hol a reformátusok köztiszteletben I álló lelkésze s ahol hű szivek forró ragaszkodj dással veszik körül és tiszteletére ünnepélyt j rendeznek. A temesvári Arany János Társaság ) nemrégiben a költő tiszteletére a városi szin; házban jubileumi ünnepélyt rendezett, melyen \ Temesvár és a Bánság magyarsága megjelent

Íés képviseltette magát azon az erdélyi magyar párt és az Erdélyi Irodalmi Társaság is. As ünnepelt költő irodalmi jelentőségét Sztura í Szilárd az Arany János Társaság elnöke mél-Is tatta, mely után Temesvár hölgyeinek emlék plakettjét nyújtották át a jubiláns költőnek. Sipos Zsigmond temesvári színművész több í Szabolcsba vsrset szavalt, Láng Béla dr. psdig román fordításban mutatta be a költő néhány versót.

— Átkelés a komáromi dunai hídon.

Mától, április elsejétől kezdve a komáromi dunai hídon az átkelés reggel hét órától este hétig van megengedve. így a Budapest felé 8 óra 38 perckor a komáromujvárosi pályaudvarról induló gyorsított személyvonattal még a reggel innét átkelők elutazhatnak. A d. u. 1—3 óráig szokásos lezárása a hídnak, továbbra is érvényben marad.

— Halálozás.Városunk egyik ismert derék, polgára dőlt ki az élők sorából. Mint igaz részvéttel értesülünk, id. Tuba László, két heti szenvedés után életének 86-ik évében folyó hó 30 án délután csendesen elhunyt. A megboldogult Komárom város iparos társadalmának egyik köztiszteletben álló tagja volt, ki szorgalmas munkásságával becsülést szerzett magának. A hires komáromi szitás ipart folytatta mintegy hat évtizeden át és jó munkája messze vidéken keresett volt. Az utóbbi években már nyugalomba vonult. Két héttel ezelőtt kezdett betegeskedni, vesebaj kínozta, melyet az öreg szervezet nem tudott legyőzni. Halála fiait ifj. Tuba László szitásiparost, Tuba

Lajos építészt, Tabs Kivoly tanítót és ezek családjait, valamint kiterjedt nagy rokonságot borított gyászba. A végső megnyugvást talált veterán polgártársunk kihűlt porait kedden, április 1-én délután 4 órakor fogják a helybeli ref. temető halottas házából örök pihenőre helyezni.

— Endrődi Sándorról ét Rákosi Viktorról. Szépszámú közönség hallgatta végig a vasárnap d. u. a Kniturpaiotábin megtartott szabadoktatási előadást, amely alkalommal Weisz Kornélia tanítónő Endrődi Sándor és költészete címmel tartott vonzó szabadelőadást, a nemrég elhunyt neves magyar költőről. A színes jelzőkkel bővelkedő és költői hasonlatokban tnlgazdag előadás végigvezette a hallgatóságot Endrődi költeményeinek birodalmán. A zajos tapsokkal fogadott előadás ntán Jelenek Mancika Eudrődi Pacsirta a Tersét szavalta el kedves közvetlenséggel. Utána Gregotits Irén és Csikós József bájos párjelenete (Szép Ilonka) szintén elragadta a közönséget. Majd a beteg Rauscher Ferenc helyett Darvas Andor a tőle megszokott átérzéssel és szép sikerrel szavalta el a Haide cirnfi Erdődi verset. Végül dr. Alapi Gyula távollétében dr. Borka Géza olvasta fel Rákosi Viktorról megírt, alapos tanulmányát osztatlan tetszés között.

— Előléptetések a tűzoltóságnál. Höltzl Gyula komáromi tüzoltófőparaucsnosot a pozsonyi esupán járási tüzfelügyelővé nevezte ki. — Előléptek még rangban a tűzoltóságnál: Schteisz Géza eddigi alparancsnokfőparancsnokká, Deutsch Adolf alparancsnokká, Herezegh István és Geszles Árpád tiszteletbeli alparancsnokká, Dosztál József pedig szakaszparancsnokká, Kaubek Emil pedig segédtiszti rangba jntott.

— Előadás a kultúrpalotában. Vasárnap április 6 án tartja e szezonban utolsó szabadoktatási előadását a Jókai Egyesület a kultúrpalotában. Ez alkalommal dr. Borka Géza a helybéli főgimnázium népszerű tanára Kiss Józsefről tart előadást. A magyar költők egyik legnépszerűbb alakjának Kiss Józsefnek olyan sofc kedvelője vaD, hogy bizonyára igen sokan fogják végighallgatni a vasárnapi előadást, amelyet sok-sok szavalat fog még változatosabbá tenni. A szavalok neveit ós a költemények címeit legközelebb közölni fogjuk. Végül dr. Bognár Cecil egyetemi m. tanár tart záróbeszédet.

— A Komáromi Önkéntes Tűzoltó Testület vasárnap, március hó 30 án tartotta meg 52-ik évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Boldoghy Gynla testületi elnök elnökölt. A közgyűlés megnyitása után Höltzl járási tűz felügyelő ismertette az elmúlt év tűzoltó történetét és a testület vagyoni helyzetét, valamint a múlt évi zárszámadást és az 1924, évi költségvetést. Az évi jelentés, mint pedig a zárszámadás és költségvetés elfogadása után Boldoghy Gyula elnök előterjesztette a választmány legutóbbi határozati javaslatát, miszerint a tisztikar tagjai kivétel nélkül egy raogfokozattal lennénnek előléptetendők, az altisztek és legénységből pedig Tolnai János zenekari felügyelővé, Hascsek Károly, Hegyi Ignác, Spirk Márton, Zseatek Lajos, Virágh Lajos őrparaucsnokká, Bahoretz András, Nagy István, Csizi József, Spirk Gyula, Boldogi Antal, Ács Imre csővezetóvé, Krajczár István, Zsentek Gyula, Mayer Antal, Bodor Károly, Nagy József és Zámbó Géza őrvezetövé. A közgyűlés a választmány javaslatál egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elfogadta és az előléptetett tagokat szűnni nem akaró éljenzéssel üdvözölte. Az előléptetett tagok érdemeit Boldoghy testületi elnök és Kiss Mór választmányi tag méltatta. Gesztes Árpád alparancsnok és Csizi József testületi tag indítványainak letárgyalása ntán a közgyűlés délben véget ért.

— Az ógyallai gazdakör jubileuma. Az

ógyall&i gazdakör vasárnap tartotta fennállásának 10 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a gazdakör tagjai Psenák Vendel vezetése alatt testületileg vonultak a katolikus templomba, ahol Szalva D .izsö plébános ünnepies hálandó istentiszteletet tartott. Az istentisztelet után díszközgyűlés volt, este pedig húsz terítékes bankett fejezte be a mozgalmas napot, amelyen lelkes felköszöntők hangzottak el.

— Magyar, szlovák és német nyelveket szóban és írásban bíró, gép- és gyorsíráshoz is értő 26 éves, önálló és megbízható, gyors munkája tisztviselő, bank, vagy bármily vállalatnál levelező, esetleg más minőségben állást keres.' Címe a kiadóban.