Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-15 / 33. szám

6 oláaí. „Komáromi Lapok:» 1924. március 15 — A III. out. keresetadi 1924. évi ki­­vetéséhez. Valamennyi kereseti »dónak III, osztálya alá tartozó sdóköteles fél tartozik vallomását 19S4. évi áprilit lő. napjáig a köz­ségi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) be nyújtani. Az 1924. évi április hó 15. napja utáu keletkezett uj vállal»' okról és foglalko­zásokról & vallomás az 1924 évre a vállalat vagy foglalkozás kezdőpontjától számított 15 nap alatt adandó be. A III. oszt. kereseti adó ai 1984. évre az ill-tC vállalatban vagy fog­lalkozásban az 1923. év folyamán elért tény leges tiszta kereseti nyeremény alapján vette­tik ki; ezt az 1923 év folyamán tényleg elért tiszta kereseti nyereményt kötelesek bevallani azek az adózók, kik foglakozásukat az egész 1923. éven át folytatták. Tiszta kereseti nye­remény alatt értedö az adóköteles vállalat vagy foglalkozásnak a jövedelemadó kivetésére nézve érvényes szabályok szerint megállapított hoza­­déka, tehát az az összeg, mely a vállalat vagy foglalkozás üzéséhez szükséges. Abban az eset­ben, ha az üzleti működésnek az 1933. évben történt megkezdésétől a v<illomásadás napjáig nem telt még el egy esztendő, akkor az üzleti működés első 19 hónapjának tartamára számí­tott valószínű kereseti nyereményt tartozik az adózó bevallani. Olyan vállalatoknál és foglal­kozásoknál, melyek csak az 1924. év folyamán keletkeztek, be kell vallani azon valószínű ke­reseti nyereményt, mely a vállalat vagy fog­lalkozás kezdőpontjától az 1924. év végéig eső időtartamra várható. Azok az adókötelesek, kik segédekkel, segédmunkásokkal stb. dolgoz nak, kötelesek segédszemélyzetük számát és nemét illetőleg a vallomásban pontos adatokat szolgáltatni. Azokról a vállalatokról vagy fog­lalkozásokról, melyeknek folytatása valamely ingatlanhoz van kötve, a vallomást azon köz eég elöljáróságánál (városi adóhivatalnál) keli beadni, melyben az illető ingatlau fekszik. Az ingatlanhoz nem kötött vállalatok vagy foglal­kozásokról a vallomás azon köz-ég elflljárósá gánál (városi adóhivatalnál) adandó be, ahol az adózó lakik, áki többféle foglalkozást folytat, köteles mindenéről külön vallomást adui. Hí Valamely vállalatnak üzlettelep i vagy fióküz­letei különböző községekben fekszenek, vala mennyi üzlettelep és fiókról a vallomás a vál­lalat székhelyén esek azon esetben nyújtható be, ha a közös igazgatás alatt álló ftxMtele­­peknsk és fiókoknak ügy- (üzem) és könyvve­zetése is közös és ha az azt igazoló és a vál laiat összes kereseti nyereményét feltüntető mérleg a Vallomáshoz csatoltatik. Ha a közös Igazgatás alatt álló üzlettelep kn> k nincs kö­zös ügy- (üzem) és könyvvezetésük, vagy ha az ügy- és kőnyvvezetes közös is, de az adózó íem csatol a vallomáshoz mérleget, mely vál laiat összes üzlettelepeiböl fakadó üzleti ered­ményt feltüntetné, ebben az esetben a külön­álló üilettelepek és fióküzletekről kü’ön kere sati adó vallomást kell beadói, abban a köz­ségben, ahol azok feküsznek. A volt törvény­hatósági joggal felruházott és rend- zett tanáesu városoknak községekké történt nyilvánítása nem változtat a segédekkel dolgozó kézmüipa­­resok adózási kötelezettségén. A vallomásadás­­hoz szükséges nyomtatvány a községi elöljáró ságnál (városi adóhivatalnál) kapható. Azon adóköteles fél, ki vállalatát, foglalkozását vagy keresetét az adóköteles sz mí-ly-k és adótár­gyak összeírása alkalmával a kincstár megrö viditésére irányított rzándékkal valót lann mondja be vagy eltitkolja, jövedéki kihágást kivet el, mely az 1909. évi XI t.-c. 39. § a szerint bünt-tíetik. Nyilvános számadásra kö telezett egyletek és vállalatok ig zgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak és napibiztosai nak e minőségükben húzott járandóságaik itán a ül. oszt. kereseti adó az eddig érvényben volt szabályok szerint vettetik ki; az említett személyek nem kötelesek a jelen felhívás szé­díti vallomást beadni. — Járási ülés. A dnnsszerd&helyi járási bizottság 1924, évi március 12 én tartotta ala kiló közgyűlését a járási főnök elnöklete alatt. A járási főnök megalakította a bizottságot s asután fölolvasta program beszédét. A program beszéd a régi magyar megyei önkormányzat­tal, melyet ócsárolt, szembeállította a mai szabad demokratikus önkormányzatot, termé szetesen a kellő dicshimnusz kíséretében. Prog­­rambsszéde végén indítványozta, hog) a bi­zottság a köztársaság elnökét üdvözölje, de Szombat és vasárnap, március hó 15 én és 16-án Katonazene! Katonazene! is leányom) Az amerikai sláger főszereplője a csodagyerek Jackie Coogan angyalian elbájoló hét éves nővére: Gloria Coogan« Bemutatja a Modern Mozi ________________________________________________________736 rögtön ki is jelentette, hogy az indítványhoz hozzá szólni nem szabad és elrendelte a sza­vazást. Az indítványt a bizottság elvetette. Miután a járási főuök az indítvány elvetésének indokolásául szolgáló nyilatkozat fölolvasását ekként megakadályozta, a keresztényszocialista és kisgazda párti tagok indokaikat a kővetke­zőkben hozzák nyilvánosságra: „Mi, magyar bizottsági tagok a köztársaság elnökének sze­mélyét tiszteljük és becsü'jük, de a köztársa­ság elnökét, a törvény legtöbb őrét, ma — amikor a kormány törvénybe ikta'ott kisebb ségi jogaiukat állandóan sárba tiporja, amikor bennünket felelős miniszterek az állam ellen­ségeinek tekintenek és a magyarságot földjei- 1 töl való megfosztással fenyegetik — nem üd­­vöiö'jük. Bartal Iván 8. k., Szép Lajos s. k., Martsa Sándor s. k., Petényi Gá>pár s. k., idb. Méh-s Rudolf s. k. és Sz-lle István s. k.“ A programbeszédhez hozzászóló B rt&l Iván rövid fö szólalásb&n rámutatott arra, hogy ha frázis volt az autonómia a magyar időben, százszorta inkább frázis most, midőn kineve­zett tagokkal a választott tagok arányát s igy a népakaratot is megváltoztatják; a nagyh n­­gon hirdetett demokrácia pedig csak olyan, hogy mellette tanítóinkat, tanárainkat kenye­rüktől minden ok nélkül megfosztják, papja­inktól a kongruát, nyugdíjasainktól a nyugdi­jat megvonják és igy őket nyomorba döntik ; lehetetlenné teszik a magyarság számára, hogy magának papokat, tanítókat nevelj n és min­den téren elnyomják. Mecsiár kinevezett tag állításával szemben, hogy egyetlen pap sincs kougrua nélkül, a jelenlevő Martsa Sándor ref. lelkész bizottsági tag megjegyzi, bogy a ref. lelkészi kar teljesen meg van tőle fosztva. Vermes Ferenc a járási főnököt üdvözli 8 re­ményének ad kifejezést, hogy a bizottság üd vösen fog működni. A bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy nspidijat erre a költségve tési évre nem kíván és hogy a vonatkozó kor­mányrendelet 8. pontja alapján eltekint az ál­lamnyelvre való fordításoktól s kéri erre a zsupáni jóváhagyást. — Az IpartestQlet közgyűlése. A Komá­romi Ipartestület holnap, március 16 áu délután 2 órakor, határozat képtelenség esetén ugyan azon vasárnapon délután 3 órako- nádor u cai testületi tanácstermében tartja XXXVI évi rend s közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. J leütés az Ipartestület 1923. évi műkődéiről. 2. Az 1923. évi zárótzámadások megvizsgálása és jóváhagyja 3 Az 1924 évi költségvetés m gáHspitása. 4 Az Ipart*-stö.l«t 1 számvizs­gáló tagjának 3 évre való m-gválarztása. 6. Az ipartestületi elöljáróság 9 rendes és 1 pót tagjának megválasztása. 6. Esetleges indít­ványok. — Debrecenbe kéne menni. A Komáromi Kath. Legényegylet mű&edvelö gárdája f. hó 10-án, vasárnap d. u. 4 órai kezdettel a Szt András barangalap javára, R. Moly Margit felléptével színre hozza a »Debrecenbe kéne meDni« cimü 3 felvonásos dalos játékot, melyre a város közönségét meghívja. Szövegét és zené­jét irta Farkas Imre Siemélyek: Balogh Nagy István H gyi Lajos, Baloghnó nemzetes asszony Kaubek Valéria, Pista fiuk Kiss Endre, Kari Hnber, szepesiglói gyáros Kaubek Károly. Grete, Lotte leányai R. Moly Margit, Zsidek Margit, Tommy Louerih Pataky Józ-af, Jutka Riszdorfer Maca, Sándor Blahó Lajos, Leányok Apró Mar­git, Kiss Manci, Nagy Bözsi, Cigányprímás Szántó Béla, Cigányok. Történik az I. felvonás Debre­cenben, a Balogh N gv portán, a II. felvonás Iglón, Huberóknál, a III. felvonás Jutka csárdája elölt Tokajhegyalján Idő 1860 körül. Ügyelő ; Sotter J. Zongorán kíséri: Löhner J. Helyárak: I. hely 6 K, II. hely 5 K, íö dzinti állóhely 4 K, karzati álló 3 K, vigalmi adóval együtt. — Jegyek elővételben Balogh Miklósnál, Jókai Mór­utca 15. kaphatók. — A határátlépés uj rendje Párkányon. A párkányi rendőrbizlosság a Dunahidon való határátlépés időpontjait március hó 3 tói kezdve következőképen állapította meg.' Hétköznapokon d e. 8, 9.30 és 11 órakor, d. u. 13 30, 16 és 18 órakor. Vasárnap és ünnepnapon csak dél­előtt 9 órakor. — Tanító választás. Nagy Béla párkányi tauitót Gútan egyhangúlag megválasztották, Az uj tanító már elfoglalta uj állomáshelyét — A kis borbéiylnas tragédiája. Február 17 én jelentést tett az ottani rendőrségen Haris József érsekujvári napszámos, hogy 16 éves Lajos fia, aki özv. Verseghy Gyuláné borbély üzletében inaskodott, eltűnt A gyerek eltűnésé­nek előzménye volt. A gyereket 16 án, szerdán valami miatt megfenyítették, amit annyira a szivére vett, hogy azonnal sírva hazament. Ott­hon kétségbeesetten panaszolta el esetét s semmi rábeszélésre nem volt hajlandó visszamenni. Azt mondotta, hogy inkább neki megy a Nyit rának, semhogy visszatérjen. Atyja ment el helyette az üzletbe, ahol felvilágosították őt, hogy egy semmiségről van csupán szó s jöjjön a fiú nyugodtan vissza a műhelybe, semmi bán­­tódasa sem lesz. A gyerek apja kívánságára délután elment hazulról azzal, hogy bemegy az üzletbe. Miután egész éjszaka nem jött vissza, Haris ismét bement Verseghyékhez, azonban ott azt mondották, hogy a fin oda nem jött dél­után. A kétségbeesett szülők a rendőrségre ro­hantak, ahol személyleirást vettek fel s orszá­gos körözvónyt adtak ki a gyermek felkutatá­sára. Eddig a kutatásnak nem volt semmi eredménye. — Személyleirása a következő: Haris Lajos 16 éves, termete: növésben, arca : kerek, pirosarc ; haja : gesztenye barna; szeme : szürke ; orra, szája : rendes. Különös ismertető jele : homlokán forradás van, amely gyerek­korából maradt, amidőn betörte a fejét. Eltű­nésekor szürke, hosszú télikabátot s kockás micisipkál viselt. — Msneidijkedvszmények tanulók részére. Az 1924 január 1. ével életbelépett vasúti díjszabás jogát élvező tanintézetek, bezárólag az ipári é* mezőgazdasági továbbképző tanfo­lyamok tanú ói és tanulónői az iskolai látoga­tást célzó vasúti utazás alkalmával a lakó­helyről az iskola helyéig és vissza a tanév tartamára érvényes igazolvány alapján menet­­díjkedvezményben részesülnek. B záiólag 60 kilométerig térj dö távolságokon a tanulók és tanulónök a személyvonat 2. és 3. osztályt) diák bónaposjegyek árait tartoznak fizetni. B zárólag 150 kilométerig terjedő távolságo­kon a szeméy- és gyorsvonatok rendes 2. és 3. osztálya után járó dijak fele fizetendő Ex utóbbi kedvezményt azok a tanulók is élvezik, akik a hét elején az iskola helyére utaznak és a hét végén onnan ismét visszatérnek állandó lakéh-lyükre. A fő és középisbo’ák és ax egyenrangú tanintézetek hallgatóin k fényké­­' pes személyazonossági jeggyel tartoznak mx-

Next

/
Oldalképek
Tartalom