Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-15 / 33. szám
6 oláaí. „Komáromi Lapok:» 1924. március 15 — A III. out. keresetadi 1924. évi kivetéséhez. Valamennyi kereseti »dónak III, osztálya alá tartozó sdóköteles fél tartozik vallomását 19S4. évi áprilit lő. napjáig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) be nyújtani. Az 1924. évi április hó 15. napja utáu keletkezett uj vállal»' okról és foglalkozásokról & vallomás az 1924 évre a vállalat vagy foglalkozás kezdőpontjától számított 15 nap alatt adandó be. A III. oszt. kereseti adó ai 1984. évre az ill-tC vállalatban vagy foglalkozásban az 1923. év folyamán elért tény leges tiszta kereseti nyeremény alapján vettetik ki; ezt az 1923 év folyamán tényleg elért tiszta kereseti nyereményt kötelesek bevallani azek az adózók, kik foglakozásukat az egész 1923. éven át folytatták. Tiszta kereseti nyeremény alatt értedö az adóköteles vállalat vagy foglalkozásnak a jövedelemadó kivetésére nézve érvényes szabályok szerint megállapított hozadéka, tehát az az összeg, mely a vállalat vagy foglalkozás üzéséhez szükséges. Abban az esetben, ha az üzleti működésnek az 1933. évben történt megkezdésétől a v<illomásadás napjáig nem telt még el egy esztendő, akkor az üzleti működés első 19 hónapjának tartamára számított valószínű kereseti nyereményt tartozik az adózó bevallani. Olyan vállalatoknál és foglalkozásoknál, melyek csak az 1924. év folyamán keletkeztek, be kell vallani azon valószínű kereseti nyereményt, mely a vállalat vagy foglalkozás kezdőpontjától az 1924. év végéig eső időtartamra várható. Azok az adókötelesek, kik segédekkel, segédmunkásokkal stb. dolgoz nak, kötelesek segédszemélyzetük számát és nemét illetőleg a vallomásban pontos adatokat szolgáltatni. Azokról a vállalatokról vagy foglalkozásokról, melyeknek folytatása valamely ingatlanhoz van kötve, a vallomást azon köz eég elöljáróságánál (városi adóhivatalnál) keli beadni, melyben az illető ingatlau fekszik. Az ingatlanhoz nem kötött vállalatok vagy foglalkozásokról a vallomás azon köz-ég elflljárósá gánál (városi adóhivatalnál) adandó be, ahol az adózó lakik, áki többféle foglalkozást folytat, köteles mindenéről külön vallomást adui. Hí Valamely vállalatnak üzlettelep i vagy fióküzletei különböző községekben fekszenek, vala mennyi üzlettelep és fiókról a vallomás a vállalat székhelyén esek azon esetben nyújtható be, ha a közös igazgatás alatt álló ftxMtelepeknsk és fiókoknak ügy- (üzem) és könyvvezetése is közös és ha az azt igazoló és a vál laiat összes kereseti nyereményét feltüntető mérleg a Vallomáshoz csatoltatik. Ha a közös Igazgatás alatt álló üzlettelep kn> k nincs közös ügy- (üzem) és könyvvezetésük, vagy ha az ügy- és kőnyvvezetes közös is, de az adózó íem csatol a vallomáshoz mérleget, mely vál laiat összes üzlettelepeiböl fakadó üzleti eredményt feltüntetné, ebben az esetben a különálló üilettelepek és fióküzletekről kü’ön kere sati adó vallomást kell beadói, abban a községben, ahol azok feküsznek. A volt törvényhatósági joggal felruházott és rend- zett tanáesu városoknak községekké történt nyilvánítása nem változtat a segédekkel dolgozó kézmüiparesok adózási kötelezettségén. A vallomásadáshoz szükséges nyomtatvány a községi elöljáró ságnál (városi adóhivatalnál) kapható. Azon adóköteles fél, ki vállalatát, foglalkozását vagy keresetét az adóköteles sz mí-ly-k és adótárgyak összeírása alkalmával a kincstár megrö viditésére irányított rzándékkal valót lann mondja be vagy eltitkolja, jövedéki kihágást kivet el, mely az 1909. évi XI t.-c. 39. § a szerint bünt-tíetik. Nyilvános számadásra kö telezett egyletek és vállalatok ig zgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak és napibiztosai nak e minőségükben húzott járandóságaik itán a ül. oszt. kereseti adó az eddig érvényben volt szabályok szerint vettetik ki; az említett személyek nem kötelesek a jelen felhívás szédíti vallomást beadni. — Járási ülés. A dnnsszerd&helyi járási bizottság 1924, évi március 12 én tartotta ala kiló közgyűlését a járási főnök elnöklete alatt. A járási főnök megalakította a bizottságot s asután fölolvasta program beszédét. A program beszéd a régi magyar megyei önkormányzattal, melyet ócsárolt, szembeállította a mai szabad demokratikus önkormányzatot, termé szetesen a kellő dicshimnusz kíséretében. Programbsszéde végén indítványozta, hog) a bizottság a köztársaság elnökét üdvözölje, de Szombat és vasárnap, március hó 15 én és 16-án Katonazene! Katonazene! is leányom) Az amerikai sláger főszereplője a csodagyerek Jackie Coogan angyalian elbájoló hét éves nővére: Gloria Coogan« Bemutatja a Modern Mozi ________________________________________________________736 rögtön ki is jelentette, hogy az indítványhoz hozzá szólni nem szabad és elrendelte a szavazást. Az indítványt a bizottság elvetette. Miután a járási főuök az indítvány elvetésének indokolásául szolgáló nyilatkozat fölolvasását ekként megakadályozta, a keresztényszocialista és kisgazda párti tagok indokaikat a kővetkezőkben hozzák nyilvánosságra: „Mi, magyar bizottsági tagok a köztársaság elnökének személyét tiszteljük és becsü'jük, de a köztársaság elnökét, a törvény legtöbb őrét, ma — amikor a kormány törvénybe ikta'ott kisebb ségi jogaiukat állandóan sárba tiporja, amikor bennünket felelős miniszterek az állam ellenségeinek tekintenek és a magyarságot földjei- 1 töl való megfosztással fenyegetik — nem üdvöiö'jük. Bartal Iván 8. k., Szép Lajos s. k., Martsa Sándor s. k., Petényi Gá>pár s. k., idb. Méh-s Rudolf s. k. és Sz-lle István s. k.“ A programbeszédhez hozzászóló B rt&l Iván rövid fö szólalásb&n rámutatott arra, hogy ha frázis volt az autonómia a magyar időben, százszorta inkább frázis most, midőn kinevezett tagokkal a választott tagok arányát s igy a népakaratot is megváltoztatják; a nagyh ngon hirdetett demokrácia pedig csak olyan, hogy mellette tanítóinkat, tanárainkat kenyerüktől minden ok nélkül megfosztják, papjainktól a kongruát, nyugdíjasainktól a nyugdijat megvonják és igy őket nyomorba döntik ; lehetetlenné teszik a magyarság számára, hogy magának papokat, tanítókat nevelj n és minden téren elnyomják. Mecsiár kinevezett tag állításával szemben, hogy egyetlen pap sincs kougrua nélkül, a jelenlevő Martsa Sándor ref. lelkész bizottsági tag megjegyzi, bogy a ref. lelkészi kar teljesen meg van tőle fosztva. Vermes Ferenc a járási főnököt üdvözli 8 reményének ad kifejezést, hogy a bizottság üd vösen fog működni. A bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy nspidijat erre a költségve tési évre nem kíván és hogy a vonatkozó kormányrendelet 8. pontja alapján eltekint az államnyelvre való fordításoktól s kéri erre a zsupáni jóváhagyást. — Az IpartestQlet közgyűlése. A Komáromi Ipartestület holnap, március 16 áu délután 2 órakor, határozat képtelenség esetén ugyan azon vasárnapon délután 3 órako- nádor u cai testületi tanácstermében tartja XXXVI évi rend s közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. J leütés az Ipartestület 1923. évi műkődéiről. 2. Az 1923. évi zárótzámadások megvizsgálása és jóváhagyja 3 Az 1924 évi költségvetés m gáHspitása. 4 Az Ipart*-stö.l«t 1 számvizsgáló tagjának 3 évre való m-gválarztása. 6. Az ipartestületi elöljáróság 9 rendes és 1 pót tagjának megválasztása. 6. Esetleges indítványok. — Debrecenbe kéne menni. A Komáromi Kath. Legényegylet mű&edvelö gárdája f. hó 10-án, vasárnap d. u. 4 órai kezdettel a Szt András barangalap javára, R. Moly Margit felléptével színre hozza a »Debrecenbe kéne meDni« cimü 3 felvonásos dalos játékot, melyre a város közönségét meghívja. Szövegét és zenéjét irta Farkas Imre Siemélyek: Balogh Nagy István H gyi Lajos, Baloghnó nemzetes asszony Kaubek Valéria, Pista fiuk Kiss Endre, Kari Hnber, szepesiglói gyáros Kaubek Károly. Grete, Lotte leányai R. Moly Margit, Zsidek Margit, Tommy Louerih Pataky Józ-af, Jutka Riszdorfer Maca, Sándor Blahó Lajos, Leányok Apró Margit, Kiss Manci, Nagy Bözsi, Cigányprímás Szántó Béla, Cigányok. Történik az I. felvonás Debrecenben, a Balogh N gv portán, a II. felvonás Iglón, Huberóknál, a III. felvonás Jutka csárdája elölt Tokajhegyalján Idő 1860 körül. Ügyelő ; Sotter J. Zongorán kíséri: Löhner J. Helyárak: I. hely 6 K, II. hely 5 K, íö dzinti állóhely 4 K, karzati álló 3 K, vigalmi adóval együtt. — Jegyek elővételben Balogh Miklósnál, Jókai Mórutca 15. kaphatók. — A határátlépés uj rendje Párkányon. A párkányi rendőrbizlosság a Dunahidon való határátlépés időpontjait március hó 3 tói kezdve következőképen állapította meg.' Hétköznapokon d e. 8, 9.30 és 11 órakor, d. u. 13 30, 16 és 18 órakor. Vasárnap és ünnepnapon csak délelőtt 9 órakor. — Tanító választás. Nagy Béla párkányi tauitót Gútan egyhangúlag megválasztották, Az uj tanító már elfoglalta uj állomáshelyét — A kis borbéiylnas tragédiája. Február 17 én jelentést tett az ottani rendőrségen Haris József érsekujvári napszámos, hogy 16 éves Lajos fia, aki özv. Verseghy Gyuláné borbély üzletében inaskodott, eltűnt A gyerek eltűnésének előzménye volt. A gyereket 16 án, szerdán valami miatt megfenyítették, amit annyira a szivére vett, hogy azonnal sírva hazament. Otthon kétségbeesetten panaszolta el esetét s semmi rábeszélésre nem volt hajlandó visszamenni. Azt mondotta, hogy inkább neki megy a Nyit rának, semhogy visszatérjen. Atyja ment el helyette az üzletbe, ahol felvilágosították őt, hogy egy semmiségről van csupán szó s jöjjön a fiú nyugodtan vissza a műhelybe, semmi bántódasa sem lesz. A gyerek apja kívánságára délután elment hazulról azzal, hogy bemegy az üzletbe. Miután egész éjszaka nem jött vissza, Haris ismét bement Verseghyékhez, azonban ott azt mondották, hogy a fin oda nem jött délután. A kétségbeesett szülők a rendőrségre rohantak, ahol személyleirást vettek fel s országos körözvónyt adtak ki a gyermek felkutatására. Eddig a kutatásnak nem volt semmi eredménye. — Személyleirása a következő: Haris Lajos 16 éves, termete: növésben, arca : kerek, pirosarc ; haja : gesztenye barna; szeme : szürke ; orra, szája : rendes. Különös ismertető jele : homlokán forradás van, amely gyerekkorából maradt, amidőn betörte a fejét. Eltűnésekor szürke, hosszú télikabátot s kockás micisipkál viselt. — Msneidijkedvszmények tanulók részére. Az 1924 január 1. ével életbelépett vasúti díjszabás jogát élvező tanintézetek, bezárólag az ipári é* mezőgazdasági továbbképző tanfolyamok tanú ói és tanulónői az iskolai látogatást célzó vasúti utazás alkalmával a lakóhelyről az iskola helyéig és vissza a tanév tartamára érvényes igazolvány alapján menetdíjkedvezményben részesülnek. B záiólag 60 kilométerig térj dö távolságokon a tanulók és tanulónök a személyvonat 2. és 3. osztályt) diák bónaposjegyek árait tartoznak fizetni. B zárólag 150 kilométerig terjedő távolságokon a szeméy- és gyorsvonatok rendes 2. és 3. osztálya után járó dijak fele fizetendő Ex utóbbi kedvezményt azok a tanulók is élvezik, akik a hét elején az iskola helyére utaznak és a hét végén onnan ismét visszatérnek állandó lakéh-lyükre. A fő és középisbo’ák és ax egyenrangú tanintézetek hallgatóin k fényké' pes személyazonossági jeggyel tartoznak mx-